Magyar Nemzet, 2012. május (75. évfolyam, 119-147. szám)

2012-05-04 / 121. szám

2Belföld 2012. május 4., péntek Rovatvezető: Villányi Károly Szocdemek tiltakoznak A szociáldemokrata párt 1948-as erőszakos felszámolása előtti iratainak közgyűjtemények­ben a helyük - véli a Kéthly Anna Kulturális Egyesület. A hazai szociáldemokrácia kulturális örökségét ápoló civil szervezet szerint a jelen­leg a Politikatörténeti Intézet­ben őrzött levéltári anyagok a nemzeti örökség részét ké­pezik, ezért nem maradhat­nak tovább a szocialistákhoz közeli, ismeretlen magánsze­mélyek birtokában. (OS) Közgyűlés előtt az MTA A jövő évi tagválasztó közgyűlés előkészítése lesz az egyik leg­fontosabb feladata az Akadé­mia soron következő közgyű­lésének - mondta Pálinkás József, hozzátéve, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjainak száma kö­zött, 365, ezért annyi új tagot választanak, amennyien 2011 és 2013 között meghaltak. Az MTA jövő heti, 183. ren­des évi közgyűlésén értékelik az Akadémiát megújító folya­mat eddigi eredményeit, és megvitatják az új szemléle­tű vagyongazdálkodás irány­elveit is. (G. D.) A BM az UD-vel kötött megállapodásról Az UD Zrt.-vel kötött egyezségi megállapodásban az Alkot­mányvédelmi Hivatal arra vállalt kötelezettséget, hogy négy egyenlő részletben ösz­­szesen 265 740 000 forintot fizet meg a cég részére 2013. október 30. napjáig - tájékoz­tatott a Belügyminisztérium. A tárca Vadai Ágnes (Demok­ratikus Koalíció) kérdésére közölte, az ügyben a BM do­kumentumokkal, hangfelvé­telekkel nem rendelkezik, a felügyeletük alatt lévő szer­veknél pedig ebben a ciklus­ban nem minősítettek anya­gokat. (MTI) MMHMMHMMBHNHHSUMHHNMHNffHNMHMfiHMNMI Adatokat gyűjt az MSZOSZ A szakszervezetek aggodalmaik ellenére jövőre is megtarthatják majálisukat a Városligetben Nem tiltják ki a szakszervezeteket a Városligetből, ennek ellené­re a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) folytatja az emiatt indított aláírásgyűjtést. Állítják, az adatokat a városvezetésen kívül nem adják ki másnak, így a velük szoro­san együttműködő Szolidaritás mozgalomnak sem. Utóbbi az­előtt is gyűjtött adatokat, hogy arra joga lett volna.­ ­ Bakonyi-Szabó_________________ S­enkiben sem merült fel a szak­­szervezetek kitiltása a Városli­getből - szögezte le tegnap a Főpol­gármesteri Hivatal kommuniká­ciós igazgatósága. Hernádvölgyi Andrea, az MSZP-hez közel álló MSZOSZ alelnöke ugyanis azt nyi­latkozta korábban, hogy nem ün­nepelhetnek többé május elsején a Városligetben, mivel a fővárosi ön­­kormányzat rendelettervezete sze­rint a területet rendezvénymentes pihenőhellyé nyilvánítanák. Ezzel minden politikai, sport- és kultu­rális eseménnyel együtt a szakszer­vezetek is kiszorulnának onnan. Hernádvölgyi szerint a főváros a Népligetet ajánlotta fel a terület he­lyett, de ők ragaszkodnak a hagyo­mányaikhoz, ezért május elsejével aláírásgyűjtést indítottak, az íveket pedig később eljuttatják Budapest vezetéséhez. A kérdésben hiába foglalt állást egyértelműen a főváros, az MSZOSZ fenntartja aggályait, és tovább folytatja az aláírásgyűjtést. Megkeresésünkre Hernádvölgyi Andrea elmondta, a majálissal kapcsolatos, még februárban tör­tént egyeztetésen hangzott el ez a szándék a főváros részéről - erről szerinte írásos emlékeztető is ké­szült de a bejelentéssel szándé­kosan megvárták május elsejét. Az alelnök azzal indokolta az aláírás­­gyűjtést, hogy nem jogi vagy egyéb úton akarnak érvényt szerezni an­nak, hogy a Városligetben marad­hassanak.­­ Az ívekre csak nevet, lakcímet és szignót kell írni, a do­kumentumokról nem készítünk másolatot - mondta Hernádvölgyi. Kérdésünkre, hogy a Szolidaritás mozgalomnak kiadják-e a meg­szerzett adatokat, az alelnök kije­lentette: az íveket csak a főváros­nak juttatják el. Mint ismeretes, a Szolidaritás támogatta, és mozgósított a szak­­szervezetek tiltakozással egybekö­tött majálisára. A mozgalom gya­korlatilag valamennyi szakszerve­zeti akción jelen van, megalakulá­sát is egy ilyen rendezvényen je­lentette be. Bár tagadják, minden jel arra utal, hogy a Szolidaritás igazi célja a párttá válás. A mozga­lom bejegyzési kérelmét megala­kulásuk után egy hónappal, 2011. november 4-én terjesztette elő a Fővárosi Törvényszékhez. Tette ezt annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok értelmében egy civil mozgalom bejegyzés nélkül is mű­ködhet, igaz, sem adatot nem ke­zelhet, sem gazdasági, pénzügyi tevékenységet nem végezhet. No­ha a Szolidaritást - közlésük sze­rint - csak márciusban jegyezték be, már korábban is kezelt adato­kat, illetve végzett pénzügyi tevé­kenységet. A Szolidaritáshoz már­cius előtt is úgy lehetett csatlakoz­ni, hogy egy jelentkezési lapot kel­lett az interneten kitölteni, amely­ben a néven és a lakcímen kívül a jelentkezők Facebook-címét, fő- és melléktevékenységük és a jövede­lemforrásuk megnevezését is kér­ték. Pénzügyi tevékenységet pedig abból a szempontból végzett a Szo­lidaritás, hogy a csatlakozóktól csatlakozási hozzájárulást, illetve adományokat is elfogadtak adó­szám és engedély nélkül. A Szolidaritás is támogatja az MSZOSZ-es akciókat fotó: székelyhídi Balázs Hiába perelt Havas Szófia Tárgyilagos volt a szocialista politikus meggyanúsításáról szóló cikkünk 11 Munkatársunktól______­_______ R­ágalmazás miatt indított ma­­gánvádas büntetőeljárást ta­valy novemberben Havas Szófia fővárosi MSZP-s képviselő lapunk két munkatársa ellen, azonban a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalás kitűzése nélkül a napok­ban megszüntette az eljárást. A bí­róság megállapította, hogy a Ma­gyar Nemzetben tavaly október 14-én megjelent, Havas által kifo­gásolt írás „tárgyilagos” volt, és a rágalmazás vétsége „jogellenesség hiányában” kizárható. A Pilhál Ta­más és Szabó Zsolt által jegyzett cikk arról szólt, hogy a szocialista politikust felbujtóként elkövetett hűtlen kezelés miatt gyanúsított­ként hallgatta ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK), miután 2008-ban a fővárosi ön­­kormányzat egészségügyi tanács­nokaként bruttó 2,8 millió forint­nyi kifizetést engedélyezett tanács­adói, szakértői szerződésekre a tel­jesítések igazolása előtt. Az ügyben az Állami Számvevőszék tett felje­lentést még tavaly januárban, és a büntetőeljárásnak Havas mellett további tizenhét gyanúsítottja van, köztük Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes. Havas Szófia feljelentésében azt sérelmezte, hogy a BRFK szó­vivője nem tájékoztathatta lapun­kat a teljesítések igazolása előtti kifizetésről, mivel szerinte a gya­núsításban utólagos kifizetés sze­repelt. Ezzel szemben a bíróság le­szögezte: a gyanúsítás, illetve a BRFK tájékoztatása szerint tényle­ges (szerződésszerű) teljesítés, munkavégzés egyáltalán nem is volt, vagyis cikkünk erre vonatko­zó része tárgyilagos. Havas Szófiá­nak nyolc napja van, hogy felleb­bezzen a rágalmazási eljárás meg­szüntetése ellen. Nyolc napja van, hogy fellebbezzen FOTÓ: MÁTÉ PÉTER Jogerős a Mazsök kuratóriuma J­ogerősen bejegyezte tegnap a Fővárosi Ítélőtábla a Magyar­­országi Zsidó Örökség Közalapít­vány (Mazsök) új kuratóriumát - tudta meg a Magyar Nemzet. Szabó György kuratóriumi elnök lapunk­nak nyilatkozva a döntést úgy érté­kelte: ezzel végre elhárult az akadá­lya a Mazsök demokratizálásának és a zsidó civil szervezetek támoga­tásának. A közalapítvány új kura­tóriuma öt korábbi tag fellebbezése miatt tavaly nyár óta nem tudott hivatalába lépni, ami részben meg­bénította a működést, csak a holo­­kauszttúlélők jutottak hozzá támo­gatásukhoz. A fellebbezés a 17 tagú új kuratórium felépítését kifogá­solta, azonban az ítélőtábla ezt nem találta megalapozottnak. Mint Szabó György fogalma­zott: „A fellebbezők nyilván nem mérlegelték kellően, hogy akció­juknak köszönhetően a tavalyi és az idei első fél évi támogatások el­maradásával szinte a tönk szélére jutnak a zsidó kulturális és ifjúsá­gi civil szervezetek”. A kuratóriu­mi elnök hozzátette: „mostantól viszont működtethetővé válik a rendszer, kiszélesíthetjük a bizott­sági munkát, kiírhatjuk a pályáza­tokat és egy ésszerű felülvizsgálat, átértékelés után kifizethetjük az elmaradt támogatásokat a civil szervezeteknek”. Nincs üzleti tervük a szegedi cégeknek se Munkatársunktól.__________ A szegedi közgyűlés nem fogad­ta el a tegnapi ülésén az ön­­kormányzati cégek tavalyi beszá­molóit, és az idei üzleti terveket sem. Egyetlen társaság, az önkor­mányzati tulajdonú ingatlanokat kezelő IKV Zrt. a kivétel. Ennek vél­hetőleg az az oka, hogy a cég 300 millió forintnyi osztalékot fizet az önkormányzatnak a beszámoló szerint, s ezt az összeget a közgyűlés még az év elején betervezte az azóta elfogadott költségvetési rendeletbe. A személyeskedésektől sem mentes vitában a baloldali képviselők a jobboldali többség által kinevezett cégvezetőket kritizálták, mondván: semmivel sem működnek hatéko­nyabban a társaságok, mint az elő­ző vezetés idején. A Fidesz-KDNP- frakció szerint viszont a cégek többsége kevesebb önkormányzati támogatásból végzi ugyanazt a szolgáltatást, de van olyan vállalat is, amelynek több tíz millió forinttal növekedett az árbevétele az előző évhez képest. A beszámolókat és az üzleti terveket végül a baloldali képviselők utasították el. A testület június 22-i ülésén új­ratárgyalja az előterjesztéseket. Botka László (MSZP) polgármester szerint az elutasított beszámolók el­lenére május 31-ig megküldik azo­kat az adatokat a cégbíróságnak, amelyeket a törvények előírnak. belpol@magyarnemzet.hu Háromezer érdekvédőt mozgósítanak Több ezer szakszervezeti tiszt­ségviselőt készítenek fel, hogy az új munka törvénykönyve jú­liusi hatálybalépése után se csökkenjen a munkavállalók keresete. Az érdekvédők abban bíznak, hogy ahol eddig is jól működtek, ott megmaradnak a hatályos kollektív szerződések. te BAKONYI Ádám___________________ N­em készülünk törvénysértés­re - jelentette ki lapunknak Pataky Péter arról, hogy május el­sején a munka törvénykönyvére (Mt.) utalva úgy fogalmazott: „nem hagyjuk, hogy ez a törvény életbe lépjen a gyakorlatban, mert nem igaz, hogy megtehetnek velünk bármit”. A Magyar Szakszerveze­tek Országos Szövetsége (MSZOSZ) elnöke kifejtette, a július 1-jétől ha­tályos Mt. szerint csökkennek, il­letve megszűnnek egyes juttatások, kedvezmények, a munkaszerző­désben pedig bátrabban eltérhet­nek a felek a törvényi szabályozás­tól, így például külön megállapo­dás születhet arról, hogy a délutáni munkavégzésért jár-e műszakpót­lék.­­ A szakszervezetek ezeken a rugalmassá tett területeken akar­nak erőteljesen fellépni és megol­dást találni arra, hogy ha megszű­nik egy pótlék, akkor miként ma­radhat meg a munkavállalók eddigi jövedelme - hangsúlyozta Pataky. Az eredményes tárgyalások érde­kében mintegy háromezer szak­­szervezeti tisztségviselőt készíte­nek fel az új munkajogi szabályo­zásból. Azon munkavállalók szá­­­­mára pedig, akiknek a munkahe­­­lyén nincs érdekképviselet, a szak­­szervezetek zöld számot indítanak. Az MSZOSZ elnöke ugyanakkor abban bízik, hogy ahol eddig is jól működtek, ott megmaradnak a ha­­tásos kollektív szerződések, vagy meghosszabbítják azokat. Erre el­mondása szerint már eddig is több példa volt. Pataky Péter elsősorban a szolgáltatóágazatban, valamint a kis- és középvállalkozások szekto­rában számít arra, hogy a munka­adók kezdeményezik majd a kollek­tív szerződések újratárgyalását. A korábbi szabályozás egyértel­műen arra helyezte a hangsúlyt, hogy amennyiben a felek az Mt. egyes szabályaitól el kívánnak térni, úgy arra kollektív szerződésben van lehetőségük. Az új szabályozás sze­rint viszont a munkáltató és a mun­kavállaló egyedi munkaszerződé­sekben is köthet ilyen megállapo­dást, ráadásul sokkal szélesebb kör­ben - például az egybefüggő sza­badság mértéke, az átalánydíj-jelle­­gű bérmegállapodások - el lehet térni a törvénytől. Bár az új Mt. nagy részét július 1-jétől alkalmazni kell, egyes rendelkezések hatályba­léptetésének pontos időpontjáról külön jogszabály fog rendelkezni, amelynek részletei még nem ismer­tek. Úgy tudjuk, az átmeneti szabá­lyokról a munkaadói, munkaválla­lói oldalon, valamint a nemzetgaz­dasági tárcánál is gőzerővel folyik a szakmai műhelymunka, és akár a jövő héten a versenyszféra és a kor­mány állandó konzultációs fóruma elé kerülhet a kérdés. ■ OMBUDSMANI PROGRAM: Munka­jogi programot indított az alapvető jogok biztosa, Szabó Máté elsősor­ban a rászorulók, a kisgyermekes anyák és a fogyatékos emberek vé­delmében kívánja megvizsgálni a méltó munkához való jog érvénye­sülését. Az ombudsman közölte, a hamarosan hatályba lépő új munka törvénykönyve rászorulókat érintő várható hatásait is meg kívánják vizsgálni. (MTI)

Next