Magyar Nemzet, 2012. június (75. évfolyam, 148-177. szám)
2012-06-01 / 148. szám
Magyar Nemzet Belföld 2012. június 1., péntek Tiltakoznak a matematikatanárok Nemzetközi viszonylatban is drasztikusnak tekinthető szerintük az óraszám-csökkentési terv A Bolyai János Matematikai Társulat tiltakozik az ellen, hogy az új Nemzeti alaptantervet megvalósító kerettantervben az 1-12. osztályokban a jelenlegi 42-ről 37-re csökkenne a heti minimális óraszám. A matematikatanárok levelet írtak Hoffmann Rózsa oktatásügyi államtitkárnak azzal a kéréssel, hogy vizsgálja felül ezt a javaslatot. _ Tarics Péter____________________ Meglepetést és aggodalmat váltott ki belőlünk az információ, miszerint a készülő kerettanterv minimális matematikaóra-számai drasztikusan csökkennének - olvasható a Bolyai János Matematikai Társulat levelében. A szervezet oktatási szakosztályának elnöke, Kosztolányi József megjegyzi, hogy a közoktatás 12 évfolyamára számolva a heti óraszámok összegét, a tervezett csökkentés mértéke (42-ről 37-re) több, mint egy évfolyam óraszáma. Mint írja, ez nagyon hátrányos következményekkel járhat mind a közoktatás, mind a felsőoktatás vonatkozásában. Különösen problémásnak gondolják az alsó tagozatos minimális matematikaóra-számok szerintük radikális, heti négyről háromra történő csökkentését. A levél megfogalmazói arra hivatkoznak: több nemzetközi kutatás is igazolta, hogy a 6-10 éves korosztály vonatkozásában a tevékenységcentrikus, tanulói tapasztalatszerzésen alapuló tanítási-tanulási módszerek a leghatékonyabbak. Szerintük ez az az életkor, amikor a különböző szintű absztrakt matematikai fogalmak (például a számfogalom, a függvény fogalma), algoritmusok, szabályok tapasztalati úton történő megalapozása elkezdődik az alapvető készségek (számolási készség) kialakítása, fejlesztése mellett. - Ennek megfelelően ezen célok érdekében alsó tagozaton feltétlenül szükséges mindennap egy matematikaóra - fogalmaznak a levélben. A dokumentum szerint a felső tagozaton is nagyon fontos, hogy a tanulók adottságainak megfelelően biztosított legyen a differenciált foglalkoztatás lehetősége, a tehetséggondozás is, a felzárkóztatás is. Ennek megfelelően javasolják, hogy a felső tagozat négy évfolyamának mindegyikében a matematikaórák minimális száma négy legyen hetente. A középiskolai matematikaórák csökkentését is problémásnak tartják az érettségi vizsgára történő hatékony felkészítés szempontjából. Mivel a 10. évfolyam után válik külön a jelenlegi képzési szerkezetben az emelt szintű érettségire felkészítő képzés, ami jó alapokat, megbízható készségek és alapvető képességek meglétét feltételezi, ezért a 10. évfolyamon is szükségesnek gondoljuk a heti négy órát - írják a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak címzett levélben. A társulat szerint egyedül a középiskola harmadik évfolyamában lenne elegendő a heti három matekóra. A Bolyai Társulat szerint a tervezett módosítások veszélyeztetik azt, hogy az országban sok jó természettudós, mérnök vagy csak egyszerűen jól, logikusan, racionálisan gondolkodó polgár legyen. Mint írják, a tervezett óraszámcsökkentés nemzetközi összehasonlításban is drasztikusnak tekinthető, hiszen például Svájcban 55, Szlovéniában 50, Németországban 50, Ausztriában 46 tizenkét évfolyamra számítva a matematika heti óraszáma. A levél megfogalmazói szerint az is fontos, hogy nagy számban legyenek a matematikát, természettudományos tárgyakat emelt szinten tanuló osztályok, de ha az általános iskolában nem tudnak jó alapokat teremteni, megszerettetni a tantárgyat, akkor nem lesz, aki választani meri az emelt szintű képzést. Mint írják, a tisztességes alapórai óraszám és az emelt szintű osztályok indításának lehetősége nem helyettesíti egymást, a kettő együtt biztosíthatja csak a matematikatanítás jövőjét. Az oktatási államtitkárság szerint a jelenlegi tervezet az eddigiekhez képest nem korlátozza a matematikaóra-számokat. - A kerettanterv az óraszámok minimumát határozza meg - nyilatkozta lapunknak Gloviczki Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: soha nem volt szabályozás Magyarországon, amely meghatározta volna az óraszámokat. - Most is a fenntartó, illetve az iskola határozza meg, hogy hány órát tartsanak például matematikából - mondta a helyettes államtitkár. A matematikatanárok szerint az óraszámok szabadsága csak látszat, mondván: a gyakorlatban minden fenntartó és minden iskola komoly financiális gondokkal küzd. - Amit nem muszáj megadni, mert törvény nem írja elő, azt ma már nem adják meg, nem tudják megadni, hiszen más takarékossági forma nincs - vallják a tiltakozók, hozzátéve, hogy minden, ami ma az oktatásban mérték, az csupán sajnálatosan a minimum. Mint mondják, az óraszámcsökkentés a megtanítás lehetőségét veszi el a tanártól, és olyan szélmalomharcra kényszeríti őt, amibe vagy belebukik, vagy lelkileg őrlődik fel. A készülő kerettanterv alapján kevesebb matematikaórára kell majd bejárniuk a gyerekeknek FOTÓ: KOCSIS ZOLTÁN Már két éve zárva tart a Szeged egyik védjegyének számító Virág cukrászda. A dél-alföldi város egyik legrégebbi épületében majd 140 éve létező cukrászda rendszerváltás utáni történetét aligha lehetne sikersztorinak nevezni: tulajdonos- és bérlőváltások, kaszinóműködtetés, ideiglenes bezárások, csődök kísérik. Bár a héten a szegedi önkormányzat első fokon pert nyert a jelenlegi tulajdonos ellen, az idén már biztosan nem nyit újra a Virág. Gidró Kriszta Több mint két éve tart zárva Szegeden a Virág, holott a cukrászda nevét az egész országban ismerik. A legutóbbi tulajdonos ellen felszámolási eljárás indult, mert több mint félmilliárd forintos tartozást halmozott fel. Adósságainak egy részét a Virág Cukrászda és Kávéház Üzemeltető és Tanácsadó Kft. felszámolója az épület eladásából akarta fedezni, így kerülhetett még 2010-ben, néhány hónappal a cukrászda bezárása után az ingatlan a szegedi önkormányzat tulajdonába. A helyhatóság ugyanis élt elővásárlási jogával, és 275 millió forintért megvásárolta az épületet. Az önkormányzatnál úgy tervezték: pályázatot írnak ki az épületre, amelynek leendő bérlője kizárólag cukrászdát működtethet. Erről a tervről még mindig nem mondtak le, ám a pályázat kiírása másfél éve késik: a volt tulajdonos ugyanis nem adja át az épületet az önkormányzatnak. Emiatt a helyhatóság pert indított, amelyben az épület 15 napon belüli kiürítését és az elmaradt bérleti díj megfizetését kérte a volt tulajdonostól. A bíróság egy év elteltével a héten kihirdetett elsőfokú ítéletében teljes egészében helyt adott az önkormányzat keresetének. A volt tulajdonos ügyvédje a tárgyalás után nem tudta megmondani, hogy fellebbeznek-e, ennek eldöntésére - az ítélet kézhezvételétől számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre. Azonban ha az ítélet tudomásul vétele mellett döntene is a Virág Cukrászda és Kávéház Üzemeltető és Tanácsadó Kft., akkor sem érne véget az ügy. A cég ugyanis a Fővárosi Törvényszéken egy másik pert indított az önkormányzat ellen, amelyben az épület tulajdonjogának egyharmadát szeretné megszerezni arra hivatkozva, hogy több száz millió forintot költött felújításra. Ebben a perben a törvényszék első fokon már elutasította a cég keresetét, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla június elején tartja a következő tárgyalást. Tovább bonyolítja az ügyet, hogy a perek tárgya a Virággal szemben lévő épületben működő Kis Virág Cukrászda helyisége is. Ennek tulajdonosa az eltelt évek alatt végig az önkormányzat volt, bérleti joga azonban többször is gazdát cserélt. Bérlője jelenleg a Virág Cukrászda és Kávéház Üzemeltető és Tanácsadó Kft., a bérleti jog tulajdonosa pedig a Virág Cukrászda Kft. A cégek a Kis Virág épületét sem adták még át az önkormányzatnak, holott annak tulajdonjoga vitathatatlanul a helyhatóságé. Az ügyben van egy már lezárult per is, azt a kft. hitelezője, a CIB Bank indította a felszámoló ellen. A pénzintézet úgy vélte: a felszámoló nem megfelelően, nem az előírt határidők betartásával írta ki az épület tulajdonjogára a pályázatot, így az nem is jogszerűen került Szeged tulajdonába. Ebben az eljárásban már jogerős ítéletet hirdettek, amely jogszerűnek ítélte a felszámoló eljárását, így az önkormányzat tulajdonszerzését is. Az önkormányzat ugyanakkor a cukrászda esetében addig tehetetlen, amíg le nem zárul az összes bírósági eljárás. Nem írhat ki ugyanis pályázatot egy olyan épületre, amelyet perek terhelnek. A pályázat kiírása és elbírálása sem megy egyik napról a másikra, a pályázat nyertesének pedig további idő szükséges, amíg megnyitja a cukrászdát, vélhetően idén ez már nem történik meg. Pedagógusokat tennének meg iskolaőrnek Várhatóan bekerül a Belügyminisztérium javaslatába, hogy az iskolaőröknek is rendelkezniük kell pedagógiai végzettséggel, és csak akkor állíthatók munkába, ha az intézmény vezetése a szülőkkel egyetértésben úgy dönt, hogy igényli a segítséget. . Csókás Adrienn______________ Ne legyen kötelező jellegű az oktatási intézményekben az iskolaőrök alkalmazása, javasolja a KDNP, hanem csak a szülőkkel való egyeztetés után állíthassák munkába őket - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Michl József. A képviselő azt mondta, üdvözlik, hogy a belügyi tárca erőfeszítéseket tesz az iskolák biztonságosabbá tétele érdekében, de a végsőkig ragaszkodnak ahhoz, hogy elsősorban a nevelés eszközei érvényesüljenek. - A pedagógia eszközeivel kell rendet tartani a gyerekek között, bár lehet olyan helyszín, ahol az igazgató javaslatára, a szülőkkel egyetértésben szükséges szakember segítsége. Véleményünk szerint azonban csak olyan ember jöhet szóba, aki rendelkezik valamiféle pedagógiai végzettséggel - állapította meg. A kisebbik kormánypárt javaslata várhatóan be is kerül a Belügyminisztérium törvénytervezetébe, amint azt Michl jelezte: egyeztetésük során Pintér Sándor miniszter abszolút nyitottnak mutatkozott a KDNP-s elképzelések iránt. A politikus szerint az elmúlt tíz évben azért romlott sokat az iskolák biztonsága, mert jelentősen visszaesett a pedagógusok társadalmi megbecsültsége, az értékalapú nevelést pedig az értékrelativizmus váltotta fel. Utóbbi következménye a fiatalok normaszegésének és deviáns viselkedésének erősödésében már tetten érhető - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az iskolaőrségek felállítását az államnak kell finanszíroznia. Kitért arra is, hogy az iskola és a tanulók biztonságáért nemcsak a pedagógusok és a fenntartó, de a szülők is felelősek. - A szülők nemcsak megrendelők, hanem az iskola közszolgáltatásában részt vevő társszereplők, akik a tanítás hatékonyságáért és az iskola biztonságáért egyaránt felelősek azáltal, hogy a gyermekeket megfelelően nevelik otthon - fogalmazott. Michl József rendkívül fontosnak nevezte a belügyi tárca javaslatának azon passzusát is, amely szerint a rendőröknek nemcsak lehetőségük, hanem kötelezettségük lenne a napközben, iskolaidőben az utcán csellengő gyermekeket megszólítani, és visszavinni az iskolába azt, aki nem tudja bizonyítani, hogy igazoltan van távol az intézményből. A törvénytervezet szerint egyébként az iskolaőrök feladata az lenne, hogy megakadályozzák a tanköteles korú diákok idő előtti távozását, meggátolják a jogtalan belépést, betartassák a házirendet, és elfogják azokat, akik bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el. Ennek érdekében még arányos mértékű testi kényszert is alkalmazhatnának, de ilyenkor azonnal tájékoztatniuk kellene az igazgatót. A tettlegesség ellen egyébként Szabó Máté ombudsman is szót emelt már, szerinte ez a lehetőség az alapvető jogokkal összefüggő visszásságok közvetlen veszélyét idézné elő. Az iskolaőrök létszámáról a tervek szerint minden esetben a fenntartó dönthetne. hmnmmnmnm - 'T 7'Za Vs fl Idén már nem nyit ki a Virág cukrászda Több pernek is tárgya a szegedi ingatlan, ezért a város nem írhat ki pályázatot a működtetésre Az utóbbi két évben nem fogadtak vendégeket FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA József Attila is itt reggelizett Virág cukrászda az Új Zsótér-házban működik. Az épület egyik különlegessége, hogy túlélte az 1879-es nagy árvizet. (A Tisza akkor Szeged 5500 épületéből csupán 265-öt nem rombolt le.) A ház 1873-ban épült, 1874 nyarán már cukrászda működött a földszintjén. A cukrászdát 1922-ben Virágh Géza temesvári cukrász és testvérei vásárolták meg, híressé is ők tették a saját magukról elnevezett üzletet. 1928-ban Virágh Géza a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert cukrászkülönlegességeivel. Gyakran reggelizett itt József Attila is, aki az egyik tulajdonos barátja volt. A cukrászda nevéből az államosítás után elvették a h betűt, így kapta mai nevét. 1992-ben Szervánszky László kapta meg a két cukrászda üzemeltetési jogát, majd két évvel később megvásárolta az önkormányzattól a Virág életveszélyessé nyilvánított épületét. A felújítására százmilliós nagyságrendben költött. 1999-re azonban egyik napról a másikra bezárta mindkét cukrászdát, a berendezéseket elszállította, miután több tíz milió forintos bérleti díjat nem fizetett meg az önkormányzatnak a Kis Virág épülete után. A cukrászdákat egy évvel később nyitotta meg a Virág Cukrászda Kft., amelynek működése során többször felröppent a pletyka, hogy árulják a Virág épületét, illetve hogy csődközelben a cég. Ennek oka egyebek mellett az is lehetett, hogy 2005-ben az önkormányzat ingatlan vagyonát kezelő cég, az IKV zálogjogot akart érvényesíteni a Kis Virág ingóságain a felhalmozott bérletidíj-tartozás miatt. Ezután 2006-ban a Virág épületének egy részét a tulajdonos egy kaszinó számára adta bérbe. A Kis Virág néhány hétre vagy hónapra 2000 óta többször is zárva tartott, a hivatalos indok legtöbbször a karbantartás vagy felújítás volt. Erre hivatkozva zárták be az üzletet 2009 őszén is, ám 2010 januárjára, a Virág bezárása után kiderült: anyagi okai voltak a működés szüneteltetésének. A