Magyar Nemzet, 2012. június (75. évfolyam, 148-177. szám)

2012-06-01 / 148. szám

Magyar Nemzet Belföld 2012. június 1., péntek Tiltakoznak a matematikatanárok Nemzetközi viszonylatban is drasztikusnak tekinthető szerintük az óraszám-csökkentési terv A Bolyai János Matematikai Társulat tiltakozik az ellen, hogy az új Nemzeti alaptanter­vet megvalósító kerettanterv­­ben az 1-12. osztályokban a jelenlegi 42-ről 37-re csökken­ne a heti minimális óraszám. A matematikatanárok levelet írtak Hoffmann Rózsa okta­tásügyi államtitkárnak azzal a kéréssel, hogy vizsgálja felül ezt a javaslatot. _ Tarics Péter____________________ M­eglepetést és aggodalmat váltott ki belőlünk az infor­máció, miszerint a készülő keret­­tanterv minimális matematika­­óra-számai drasztikusan csökken­nének - olvasható a Bolyai János Matematikai Társulat levelében. A szervezet oktatási szakosztályának elnöke, Kosztolányi József meg­jegyzi, hogy a közoktatás 12 évfo­lyamára számolva a heti óraszá­mok összegét, a tervezett csökken­tés mértéke (42-ről 37-re) több, mint egy évfolyam óraszáma. Mint írja, ez nagyon hátrányos követ­kezményekkel járhat mind a köz­oktatás, mind a felsőoktatás vonat­kozásában. Különösen problémás­nak gondolják az alsó tagozatos minimális matematikaóra-számok szerintük radikális, heti négyről háromra történő csökkentését. A levél megfogalmazói arra hivatkoz­nak: több nemzetközi kutatás is igazolta, hogy a 6-10 éves korosz­tály vonatkozásában a tevékeny­ségcentrikus, tanulói tapasztalat­­szerzésen alapuló tanítási-tanulási módszerek a leghatékonyabbak. Szerintük ez az az életkor, amikor a különböző szintű absztrakt mate­matikai fogalmak (például a szám­fogalom, a függvény fogalma), al­goritmusok, szabályok tapasztalati úton történő megalapozása elkez­dődik az alapvető készségek (szá­molási készség) kialakítása, fej­lesztése mellett. - Ennek megfele­lően ezen célok érdekében alsó ta­gozaton feltétlenül szükséges min­dennap egy matematikaóra - fo­galmaznak a levélben. A dokumentum szerint a felső tagozaton is nagyon fontos, hogy a tanulók adottságainak megfelelően biztosított legyen a differenciált foglalkoztatás lehetősége, a tehet­séggondozás is, a felzárkóztatás is. Ennek megfelelően javasolják, hogy a felső tagozat négy évfolya­mának mindegyikében a matema­tikaórák minimális száma négy le­gyen hetente. A középiskolai mate­matikaórák csökkentését is problé­másnak tartják az érettségi vizsgá­ra történő hatékony felkészítés szempontjából.­­ Mivel a 10. évfo­lyam után válik külön a jelenlegi képzési szerkezetben az emelt szin­tű érettségire felkészítő képzés, ami jó alapokat, megbízható kész­ségek és alapvető képességek meg­létét feltételezi, ezért a 10. évfolya­mon is szükségesnek gondoljuk a heti négy órát - írják a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárnak cím­zett levélben. A társulat szerint egyedül a középiskola harmadik évfolyamában lenne elegendő a he­ti három matekóra. A Bolyai Társulat szerint a ter­vezett módosítások veszélyeztetik azt, hogy az országban sok jó ter­mészettudós, mérnök vagy csak egyszerűen jól, logikusan, racioná­lisan gondolkodó polgár legyen. Mint írják, a tervezett óraszám­­csökkentés nemzetközi összeha­sonlításban is drasztikusnak te­kinthető, hiszen például Svájcban 55, Szlovéniában 50, Németország­ban 50, Ausztriában 46 tizenkét év­folyamra számítva a matematika heti óraszáma. A levél megfogalmazói szerint az is fontos, hogy nagy számban le­gyenek a matematikát, természet­­tudományos tárgyakat emelt szin­ten tanuló osztályok, de ha az álta­lános iskolában nem tudnak jó ala­pokat teremteni, megszerettetni a tantárgyat, akkor nem lesz, aki vá­lasztani meri az emelt szintű kép­zést. Mint írják, a tisztességes alap­órai óraszám és az emelt szintű osz­tályok indításának lehetősége nem helyettesíti egymást, a kettő együtt biztosíthatja csak a matematikata­nítás jövőjét. Az oktatási államtitkárság sze­rint a jelenlegi tervezet az eddigi­ekhez képest nem korlátozza a matematikaóra-számokat. - A ke­rettanterv az óraszámok minimu­mát határozza meg - nyilatkozta lapunknak Gloviczki Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának oktatásért felelős helyettes államtitkára. Hozzátette: soha nem volt szabályozás Magyaror­szágon, amely meghatározta vol­na az óraszámokat. - Most is a fenntartó, illetve az iskola hatá­rozza meg, hogy hány órát tartsa­nak például matematikából - mondta a helyettes államtitkár. A matematikatanárok szerint az óraszámok szabadsága csak lát­szat, mondván: a gyakorlatban minden fenntartó és minden isko­la komoly financiális gondokkal küzd. - Amit nem muszáj megad­ni, mert törvény nem írja elő, azt ma már nem adják meg, nem tud­ják megadni, hiszen más takaré­kossági forma nincs - vallják a til­takozók, hozzátéve, hogy minden, ami ma az oktatásban mérték, az csupán sajnálatosan a minimum. Mint mondják, az óraszámcsök­kentés a megtanítás lehetőségét veszi el a tanártól, és olyan szél­malomharcra kényszeríti őt, ami­be vagy belebukik, vagy lelkileg őrlődik fel. A készülő kerettanterv alapján kevesebb matematikaórára kell majd bejárniuk a gyerekeknek FOTÓ: KOCSIS ZOLTÁN Már két éve zárva tart a Szeged egyik védjegyének számító Virág cukrászda. A dél-alföldi város egyik legrégebbi épületében majd 140 éve létező cukrászda rendszerváltás utáni történetét aligha lehetne sikersztorinak nevezni: tulajdonos- és bérlőváltások, ka­szinóműködtetés, ideiglenes bezárások, csődök kísérik. Bár a hé­ten a szegedi önkormányzat első fokon pert nyert a jelenlegi tu­lajdonos ellen, az idén már biztosan nem nyit újra a Virág. Gidró Kriszta T­öbb mint két éve tart zárva Szegeden a Virág, holott a cukrászda nevét az egész ország­ban ismerik. A legutóbbi tulajdo­nos ellen felszámolási eljárás in­dult, mert több mint félmilliárd fo­rintos tartozást halmozott fel. Adósságainak egy részét a Virág Cukrászda és Kávéház Üzemeltető és Tanácsadó Kft. felszámolója az épület eladásából akarta fedezni, így kerülhetett még 2010-ben, né­hány hónappal a cukrászda bezárá­sa után az ingatlan a szegedi önkor­mányzat tulajdonába. A helyható­ság ugyanis élt elővásárlási jogával, és 275 millió forintért megvásárol­ta az épületet. Az önkormányzatnál úgy tervezték: pályázatot írnak ki az épületre, amelynek leendő bér­lője kizárólag cukrászdát működ­tethet. Erről a tervről még mindig nem mondtak le, ám a pályázat ki­írása másfél éve késik: a volt tulaj­donos ugyanis nem adja át az épü­letet az önkormányzatnak. Emiatt a helyhatóság pert indított, amely­ben az épület 15 napon belüli kiürí­tését és az elmaradt bérleti díj meg­fizetését kérte a volt tulajdonostól. A bíróság egy év elteltével a héten kihirdetett elsőfokú ítéletében tel­jes egészében helyt adott az önkor­mányzat keresetének. A volt tulajdonos ügyvédje a tárgyalás után nem tudta meg­mondani, hogy fellebbeznek-e, en­nek eldöntésére - az ítélet kézhez­vételétől számítva - tizenöt nap áll rendelkezésre. Azonban ha az ítélet tudomásul vétele mellett döntene is a Virág Cukrászda és Kávéház Üzemeltető és Tanácsadó Kft., ak­kor sem érne véget az ügy. A cég ugyanis a Fővárosi Törvényszéken egy másik pert indított az önkor­mányzat ellen, amelyben az épület tulajdonjogának egyharmadát sze­retné megszerezni arra hivatkozva, hogy több száz millió forintot köl­tött felújításra. Ebben a perben a törvényszék első fokon már eluta­sította a cég keresetét, másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla június elején tartja a következő tárgyalást. To­vább bonyolítja az ügyet, hogy a perek tárgya a Virággal szemben lévő épületben működő Kis Virág Cukrászda helyisége is. Ennek tu­lajdonosa az eltelt évek alatt végig az önkormányzat volt, bérleti joga azonban többször is gazdát cserélt. Bérlője jelenleg a Virág Cukrászda és Kávéház Üzemeltető és Tanács­adó Kft., a bérleti jog tulajdonosa pedig a Virág Cukrászda Kft. A cé­gek a Kis Virág épületét sem adták még át az önkormányzatnak, ho­lott annak tulajdonjoga vitathatat­lanul a helyhatóságé. Az ügyben van egy már lezárult per is, azt a kft. hitelezője, a CIB Bank indította a felszámoló ellen. A pénzintézet úgy vélte: a felszámoló nem megfelelően, nem az előírt ha­táridők betartásával írta ki az épü­let tulajdonjogára a pályázatot, így az nem is jogszerűen került Szeged tulajdonába. Ebben az eljárásban már jogerős ítéletet hirdettek, amely jogszerűnek ítélte a felszá­moló eljárását, így az önkormány­zat tulajdonszerzését is. Az önkor­mányzat ugyanakkor a cukrászda esetében addig tehetetlen, amíg le nem zárul az összes bírósági eljá­rás. Nem írhat ki ugyanis pályáza­tot egy olyan épületre, amelyet pe­rek terhelnek. A pályázat kiírása és elbírálása sem megy egyik napról a másikra, a pályázat nyertesének pedig további idő szükséges, amíg megnyitja a cukrászdát, vélhetően idén ez már nem történik meg. Pedagógusokat tennének meg iskolaőrnek Várhatóan bekerül a Belügy­minisztérium javaslatába, hogy az iskolaő­röknek is ren­delkezniük kell pedagógiai végzettséggel, és csak akkor állíthatók munkába, ha az in­tézmény vezetése a szülőkkel egyetértésben úgy dönt, hogy igényli a segítséget. .­ Csókás Adrienn______________ N­e legyen kötelező jellegű az oktatási intézményekben az iskolaőrök alkalmazása, javasolja a KDNP, hanem csak a szülőkkel való egyeztetés után állíthassák munkába őket - jelentette be teg­napi sajtótájékoztatóján Michl Jó­zsef. A képviselő azt mondta, üd­­vözlik, hogy a belügyi tárca erőfe­szítéseket tesz az iskolák bizton­ságosabbá tétele érdekében, de a végsőkig ragaszkodnak ahhoz, hogy elsősorban a nevelés eszkö­zei érvényesüljenek. - A pedagó­gia eszközeivel kell rendet tartani a gyerekek között, bár lehet olyan helyszín, ahol az igazgató javasla­tára, a szülőkkel egyetértésben szükséges szakember segítsége. Véleményünk szerint azonban csak olyan ember jöhet szóba, aki rendelkezik valamiféle pedagógiai végzettséggel - állapította meg. A kisebbik kormánypárt javaslata várhatóan be is kerül a Belügymi­nisztérium törvénytervezetébe, amint azt Michl jelezte: egyezteté­sük során Pintér Sándor miniszter abszolút nyitottnak mutatkozott a KDNP-s elképzelések iránt. A politikus szerint az elmúlt tíz évben azért romlott sokat az isko­lák biztonsága, mert jelentősen visszaesett a pedagógusok társa­dalmi megbecsültsége, az érték­alapú nevelést pedig az értékrela­tivizmus váltotta fel.­­ Utóbbi kö­vetkezménye a fiatalok normasze­­gésének és deviáns viselkedésének erősödésében már tetten érhető - fűzte hozzá, megjegyezve, hogy az iskolaőrségek felállítását az állam­nak kell finanszíroznia. Kitért arra is, hogy az iskola és a tanulók biz­tonságáért nemcsak a pedagógu­sok és a fenntartó, de a szülők is felelősek. - A szülők nemcsak megrendelők, hanem az iskola közszolgáltatásában részt vevő társszereplők, akik a tanítás haté­konyságáért és az iskola biztonsá­gáért egyaránt felelősek azáltal, hogy a gyermekeket megfelelően nevelik otthon - fogalmazott. Michl József rendkívül fontos­nak nevezte a belügyi tárca javas­latának azon passzusát is, amely szerint a rendőröknek nemcsak lehetőségük, hanem kötelezettsé­gük lenne a napközben, iskolaidő­ben az utcán csellengő gyermeke­ket megszólítani, és visszavinni az iskolába azt, aki nem tudja bizo­nyítani, hogy igazoltan van távol az intézményből. A törvénytervezet szerint egyébként az iskolaőrök feladata az lenne, hogy megakadályozzák a tanköteles korú diákok idő előtti távozását, meggátolják a jogtalan belépést, betartassák a háziren­det, és elfogják azokat, akik bűn­­cselekményt vagy szabálysértést követtek el. Ennek érdekében még arányos mértékű testi kényszert is alkalmazhatnának, de ilyenkor azonnal tájékoztatniuk kellene az igazgatót. A tettlegesség ellen egyébként Szabó Máté ombuds­man is szót emelt már, szerinte ez a lehetőség az alapvető jogokkal összefüggő visszásságok közvet­len veszélyét idézné elő. Az iskola­őrök létszámáról a tervek szerint minden esetben a fenntartó dönt­hetne. hmnmmnmnm - 'T 7'Za­­ Vs fl Idén már nem nyit ki a Virág cukrászda Több pernek is tárgya a szegedi ingatlan, ezért a város nem írhat ki pályázatot a működtetésre Az utóbbi két évben nem fogadtak vendégeket FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA József Attila is itt reggelizett Virág cukrászda az Új Zsótér-házban működik. Az épület egyik kü­lönlegessége, hogy túlélte az 1879-es nagy árvizet. (A Tisza akkor Szeged 5500 épületéből csupán 265-öt nem rombolt le.) A ház 1873-ban épült, 1874 nyarán már cukrászda működött a földszintjén. A cukrászdát 1922-ben Virágh Géza temesvári cukrász és testvérei vásárolták meg, hí­ressé is ők tették a saját magukról elnevezett üzletet. 1928-ban Virágh Gé­za a párizsi világkiállításon aranyérmet nyert cukrászkülönlegességeivel. Gyakran reggelizett itt József Attila is, aki az egyik tulajdonos barátja volt. A cukrászda nevéből az államosítás után elvették a h betűt, így kap­ta mai nevét. 1992-ben Szervánszky László kapta meg a két cukrászda üzemeltetési jogát, majd két évvel később megvásárolta az önkormány­zattól a Virág életveszélyessé nyilvánított épületét. A felújítására száz­milliós nagyságrendben költött. 1999-re azonban egyik napról a másik­ra bezárta mindkét cukrászdát, a berendezéseket elszállította, miután több tíz milió forintos bérleti díjat nem fizetett meg az önkormányzat­nak a Kis Virág épülete után. A cukrászdákat egy évvel később nyitotta meg a Virág Cukrászda Kft., amelynek működése során többször fel­röppent a pletyka, hogy árulják a Virág épületét, illetve hogy csődközelben a cég. Ennek oka egyebek mellett az is lehetett, hogy 2005-ben az önkormányzat ingatlan vagyonát kezelő cég, az IKV zálog­jogot akart érvényesíteni a Kis Virág ingóságain a felhalmozott bérletidíj-tartozás miatt. Ezután 2006-ban a Virág épületének egy ré­szét a tulajdonos egy kaszinó számára adta bérbe. A Kis Virág néhány hétre vagy hónapra 2000 óta többször is zárva tartott, a hivatalos indok legtöbbször a karbantartás vagy felújítás volt. Erre hivatkozva zárták be az üzletet 2009 őszén is, ám 2010 januárjára, a Virág bezárása után ki­derült: anyagi okai voltak a működés szüneteltetésének. A

Next