Magyar Nemzet, 2012. szeptember (75. évfolyam, 239-267. szám)
2012-09-01 / 239. szám
Hasvarael Látó-Tér 2012. szeptember 1., szombat Elkészült az ajánlás a kerettantervekre Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet elkészült a kerettantervi ajánlásokkal: a tervek szerint a szakiskolásoknak mindössze kilenc közismereti órájuk lesz 2013-tól, a gimnazistáknak pedig tizenöt. Erkölcstant már az első osztálytól mindenhol kötelezően tanítani kell. ts Csókás___________________________________ E lkészültek a kerettantervek, a minisztériumi egyeztetés alatt áló anyag még szeptemberben rendeleti formát ölt. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet lapunknak megküldött anyaga szerint a tanítandó tartalmakat a korábbiakkal ellentétben nem évfolyamonként, hanem iskolatípusonként, illetőleg tagozatonként határozták meg. A tervek szerint az ásó tagozatosoknak kilenc különféle tantárgyuk lesz: az erkölcstan már az első osztálytól kötelező lesz heti egy órában, az idegen nyelv oktatása pedig a negyedik évfolyamon lép be, heti kétórás kerettel. Az ének-zenét már ebben az időszakban lehet emelt szinten - heti öt órában - tanítani. A felső tagozatosoknak 16 féle tantárgyuk lesz, magyar nyelv és irodáimból példáu két különböző tanmenetet is kalának a tantervek kidolgozói. Ötödik és nyolcadik évfolyam között az ének-zene mellett már a matematikát, az idegen nyelvet és a természettudományt is tanulhatják emelt szinten a gyerekek. A minimis óraszámokat tartalmazó táblázat szerint ezen időszakban a diákoknak heti három idegennyelv- és matematikaórává kell számolniuk, történelemből viszont csak kettő lesz. Osztályfőnöki órát ötödiktől kell tartani, a kémia, fizika, biológia és földrajz pedig a hetedik évfolyamon lép be. A négyosztályos gimnáziumokban egyszerre két nyelvet is kell tanítani, amelyekre a kerettantervi ajánlás alapján heti 3-3 óra lenne. Ebben az iskolatípusban a tervek szerint 15 különböző tantárgy szerepel a diákok órarendjében, míg a szakközépiskolákban csak 12 közismereti tárgy lesz, a szakiskolákban pedig ennél is kevesebb: mindössze 9, amelyek között önálló helyet kap az osztályközösség-építés is. ■ KÖZPONTOSÍTÓ RENDSZER? A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint az eddigi liberáisabbal szemben erősen központosító oktatási rendszer épül ki az új köznevelési törvény nyomán. Mendrey László, az érdekvédők elnöke tegnapi tájékoztatóján kiemelte: bár a közoktatás átalakításra szorul, annak hajóját nem iránymódosításra, hanem irányváltásra kényszerítik a törvények. A PDSZ tagjai körében végzett, nem reprezentatív kérdőíves felmérés szerint a pedagógusok 65 százaléka szerint jó, de teljesíthetetlen a mindennapos testnevelés bevezetése. (MTI) HILLER A HETVENES ÉVEKRŐL. Az MSZP-s Hiller István szerint a jövő héten kezdődő tanévvel a kormány a hetvenes évek oktatáspolitikáját hozza vissza. A korábbi oktatási miniszter tájékoztatóján azt mondta, ez csak a kezdet, de 2013-ra olyan lesz az iskolaügy, mint 1973-ban volt a tanárok állami iskolákban, államilag kinevezett igazgatók vezetésével, az állam által ellenőrzött tananyagot oktatják, s ezt a központból irányítják Hiller az MSZP terveiről közölte: lehetővé tennék hogy az önkormányzatok iskolafenntartók legyenek (MTI) A pécsi repülőtér meghosszabbításának tanulmányaira, terveire több mint százmilliót költött el a szocialista városvezetés, miközben a munkából nem lett semmi. A pécsi MSZP- sek emlékei azonban kissé hiányosak a történtekkel kapcsolatban. 51 Bóka Máté.______________________________ T oller László volt szocialista polgármester a 2006-os országgyűlési választási kampány finisében adta át a Pécstől néhány kilométerre fekvő pogányi repülőteret. Innen kisebb sportrepülők szállnak fel, valamint nyaranta egy utazási cég szervezésében indul heti rendszerességgel chartergép Bulgáriába és Korfu szigetére. A légikikötőt így néhány ezren használják. A szocialista városvezetés idején nemegyszer hangzott el az az érv, hogy újabb milliárdos beruházással, a kifutó meghosszabbításával lehetne fellendíteni a forgalmat. A volt MSZP-s alpolgármester, Tóth Bertalan a megyei napilapnak a minap azt nyilatkozta, hogy bár készült volna egy, a kifutópálya meghosszabbítását célzó tanulmány, ám ezt végül nem rendelték meg, nem is fizettek érte. Tóth azonban rosszul emlékszik: 2007 és 2009 között 106 millió forintot költöttek különböző tervekre, tanulmányokra, amelyek mind a pályahosszabbítását célozták, és ezt az összeget ki is fizették - zömében - az Airport Consulting Kft.-nek és a Vibrokomp Kft.-nek. A pályahosszabbításból viszont nem lett semmi. A légibázist egykor irányító, volt szocialista parlamenti képviselő Kőhegyi Istvánnak pedig „beugrott”, hogy voltak kifizetések és tervek is, amelyeket egy „nagyon komoly” társaság készített el, nem pedig valami „500 ezer forintos alaptőkéjű komlói vagy drávaszabolcsi” cég. A „nagyon komoly” budapesti Airport Consulting Kft. - amelyet egyébként ötszázezer forintból alapítottak - jelenleg végelszámolás alatt van, elérhetetlen. (Tulajdonosai ugyanakkor egy, a Consultinghoz hasonló profilú társaságot már alapítottak a korábbi cégük székhelyén.) Kőhegyi arra pedig már nem is emlékezett, ki és mikor fújta le a pálya meghosszabbításának projektjét. A miértre viszont azt mondta, hogy azért történt, mert túl drága lett volna. A csaknem hárommilliárd forintból létesített légikikötő évente úgy kétszázmilliójába kerül Pécsnek, hiszen százmilliót áldoznak csak a működtetésre, és ugyanennyit fizetnek ki az építésre felvett hitelek törlesztésére. Dragovácz Márk, a reptér jelenlegi vezetője szerint egy nagyobb és üzemeltetési költségeit tekintve a mainak többszörösébe kerülő repülőtér fenntartása pedig gondot okozna a városnak, annak is örülnének, ha 50-100 fős gépeket sikerülne alkalmanként megtölteniük. Uránbányanyitás B» B- M. C._______________________________ A z 1997-ben bezárt pécsi uránbánya újraindítása a szakemberek szerint hosszú távon érné meg. Az elképzelés komoly lakossági tiltakozást váltott ki. A baranyai megyeszékhely uránbányáját az 1950-es években indították el, s több tízezer embernek biztosított megélhetést. Az uránérc súlyos egészségkárosító hatása közismert, így az üzem bezárása után is komoly félelmek élnek a pécsiekben. Az ausztrál tulajdonú Wildhorse Energy Hungary Kft. nyitásra vonatkozó tervei jelentős civil tiltakozásba is ütköztek, bár még nem született kormányzati döntés a termelés beindításáról, csak vizsgálják annak lehetőségét. A kft. 2006-ban kapott kutatási jogot a Délkelet-Dunántúl, a Mecsek és környezetének hét területére. A cég vezetőinek nyilatkozatai szerint csaknem egymilliárdot költöttek eddig a kutatásokra. A Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technológiai Intézetének vezetője az Info Rádiónak a közelmúltban úgy nyilatkozott: a hazai uránt jelenlegi világpiaci árak miatt még nem feltétlenül lehet gazdaságosan kitermelni, de később, 10-20 éves távlatban esetleg kifizetődő lehet. Aszódi Attila szerint az uránérc utáni igény nőhet, hiszen több ország is bővíteni szándékozik atomerőműveit, így pedig a nem olcsó magyarországi kitermelés már megérheti például az ausztráloknak. A tervezett uránbánya a környező falvakat, Cserkútot, Abaligetet, Kővágószőlőst, Kővágótöttöst is érintené. A felszínen minimális mértékű beavatkozással hatolnának le 750-1500 méteres mélységbe lejtős aknákon keresztül. SHMMIMi Százmilliót költöttek feleslegesen a szocialisták Pécsett a légikikötő kifutópályájának meghosszabbítására rendeltek terveket ■ Rosszul emlékeznek a volt döntéshozók Csak néhány ezren használják a pécs-pogányi repülőteret, ezért sincs szükség a kifutópálya meghosszabbítására fotó: Müller ANDREA Orvosképzés Hamburgban A Semmelweis Egyetem tizenkilenc hallgatója vehette át a diplomáját Egy német magánkórházlánccal összefogva kihelyezett képzéssel járul hozzá a Semmelweis Egyetem (SE) a német orvosutánpótlás biztosításához. A magyar orvosegyetem tanterve alapján folyó hamburgi képzés első évfolyama az idén végzett. S Csókás Adrienn_________________________ vehette semmelweises diplomáját az egyetem hamburgi képzésének első végzős évfolyama: tizenkilenc német hallgató. A székhelyen kívüli, külföldi képzés egyedülálló a hazai és az európai felsőoktatásban: az Aslkepios Kliniken GmbH nevű, magánkézben lévő német kórházlánc elsősorban a német orvosutánpótlás biztosítása céljából alakította ki az együttműködést hazánk vezető orvosegyetemével. A személyes szakmai kapcsolatokon alapuló kezdeményezés lényege, hogy a német orvostanhallgatók az első két évet Budapesten végzik, ahol főként az elméleti alapokat sajátítják el, majd ezt követően van lehetőségük Hamburgban folytatni tanulmányaikat, ahol inkább a tudományos kutatásra és a gyógyítási gyakorlatra helyezik a hangsúlyt, illeszkedve a Németországban megszokott duális szakképzési rendszerhez. Fontos tudni azt is, hogy a diákoknak beiratkozáskor még nem kell jelezniük, hogy két év elteltével kimennek-e, természetesen van lehetőségük arra is, hogy végig hazánkban maradjanak - ismertette lapunkkal a részleteket Karádi István, a SE Általános Orvostudományi Karának dékánja, kiemelve, hogy a szakmai irányítást a kinti intézetben is a Semmelweis végzi. - A német hallgatók végig a Semmelweis Egyetem tanterve alapján tanulnak, és a végzéskor mindenki a semmelweises diplomát kap, amelyet az egész unió területén elfogadnak. Az oktatók az Asklepios alkalmazásában állnak, de előzetesen oktatói képzettséget szereztek, és munkájukat rendszeresen ellenőrizzük itthonról. Ha szakmai hibát észlelünk, akkor bele is szólunk a kinti oktatásba. A legjobb németnyelv-tudással bíró hazai professzoraink például gyakran részt vesznek - személyesen, vagy videokonferenciával - a hamburgi államvizsgákon - hangsúlyozta a dékán, aki emlékeztetett, hogy a közös oktatás 2008-ban kezdődött. Elmondta azt is, hogy a diákok a magyarországi képzésért 12 ezer euró körüli éves tandíjat fizetnek, míg a hamburgi tanéveik 14 ezer euróba (csaknem négymillió forint) kerülnek. Ez utóbbi, úgy tudjuk, a hasonló nyugat-európai képzési helyeken szokásos tandíjnak nagyjából a fele. Abból a pénzből, amit a hallgatók a hamburgi képzésért fizetnek, mi nem részesülünk, az Asklepios teljes mértékben maga gazdálkodik a hozzá befolyt öszszeggel, noha időnként biztosít némi hozzájárulást a budapesti infrastruktúra fejlesztéséhez. A Semmelweis Egyetem bevételét kizárólag az az összeg képezi, amit a budapesti szemeszterek során fizetnek be a diákok. Ez egyébként komoly pénz, hiszen a külföldi diákok oktatása az egyetem teljes költségvetésének 8-10 százalékát teszi ki. Évi ötmilliárd forint körüli összegről van szó - mondta, hozzátéve, a külföldi hallgatóság legnagyobb részét a német fiatalok adják, az idén mintegy kétezren jelentkeztek onnan, akik közül több mint kétszázötvenen nyertek felvételt. Lapunk néhány napja számolt be róla, hogy a külföldi hallgatók oktatása hatalmas bevételt jelent a hazai egyetemeknek, Pécsen több mint évi hárommilliárd, míg Debrecenben évi ötmilliárd forint tandíjat fizetnek a külföldiek, amely összeg után az intézményeknek adózni sem kell. A német orvostanhallgatók az első két évet Budapesten végzik fotó: hegedűs Márta