Magyar Nemzet, 2012. november (75. évfolyam, 299-327. szám)
2012-11-09 / 306. szám
Magyar Nemzet * Kitekintő 2012. november 9., péntek A TARTALOMBÓL Burgenlandban sem könnyű királynak lenni? Tiszta munka Amerikában az emberek kerülik a voksolásról való csevegést Másnap dolgozni kell... Ebek harmincadján a Rác felújított épülete Kis fürdő ! Ükra' R9 HETILAP A NAPILAPBAN: HITELESEN A LÉNYEGRŐL ....I. I .i....i.m..iiiiw^^w«wi«"i«TM Véres polgárháború előtt áll Nigéria? Soha nem látott méreteket öltött az ország északi részein élő muzulmánok és a déli keresztények közötti viszály A minap iszlám szélsőségesek ismét autóba rejtett bombát robbantottak egy észak-nigériai keresztény templomban. A merénylő a falakon áthajtva rontott a miséző gyülekezetbe, majd önmagát is feláldozva élesítette a pokolgépet. A pusztításban legalább nyolcan életüket vesztették, százötvenen pedig megsebesültek. A felbőszült tömeg ezután muzulmánok üldözésébe kezdett. Másztó Dávid_______________ Tíz évvel ezelőtt kezdett vallási háborújában üzent hadat az egész nyugati kultúrának, a kereszténységnek és a kormánynak a Boko Haram. A nigériai táliboknak is nevezett csoport azóta terrorcselekmények sorát követte el, s természetesen az ő számlájukra írható a fent említett akció is. Becslések szerint működésük során az iszlamisták legalább kétezer ember életét oltották ki. A mostani eset után Nigéria elnöke, Goodluck Jonathan a terrorizmus elleni harc megkettőzését ígérte, ám az ugyancsak kérdéses, hogy valóban képes-e tenni is valamit a Boko Haram megfékezéséért. A szektának ugyanis mára már az egész államra kiterjedő hálózata van, így a hatóságok szinte tehetetlenek ellene. Ráadásul maguk is kiemelt célpontnak számítanak, hiszen a terrorakcióikban többször megtámadták már a hadsereg és a rendőrség alakulatait is. A tűzharcokban hétről hétre tucatjával esnek ugyan el tagjaik, a kormány pedig már sokszor hitte, hogy sikerült lefejeznie a szörnyeteget, ám az utánpótlás kifogyhatatlannak tűnik. Pedig a nigériai tálibok évtizedes harcuk folytán nem válogattak eszközeikben, nem ismertek tabut vagy könyörületet, és elzárkóztak minden tárgyalási kísérlettől, így még a szélsőségesek közül is kiemelkednek fanatizmusukkal. Bár a Boko Haram politikai eszméket is megfogalmaz - így független Észak-Nigériát szeretne, küzdelmét mégis elsősorban a Nyugattal vívott vallásháborúnak tekinti. Már a neve is annyit tesz hausza nyelven, hogy a nyugati oktatás tiltott! Tanításaik szerint csupán Allah törvényei szerint szabad élni, ezért parancsaik tiltják a kormány törvényeinek betartását, és még a szavazást is. Éppen ezért gyakorta felrúgják az általános szabályokat. A szent helyek és templomok ellen elkövetett merényletek, a nyilvános, véletlenszerűen a tömegbe lőtt géppuskasorozatok és a kormányerők folyamatos ostorozása már az ártatlan lakosságot is sújtja, nem csupán a politikusokat. Sajnos a nigériai tálibok részben már elérték céljukat, hiszen a véres harcok az utcára költöztek, a megosztottság befészkelte magát a városokba, a kormány pedig elveszítette ellenőrzését az események felett. A folyamatos gyanakvás, félelem és békétlenség miatt a mindennapi kapcsolat muzulmánok és keresztények között szinte teljesen ellehetetlenült, mostanra pedig határponthoz ért. Eleddig ugyanis a terrorcselekmények után csupán a kormány fegyveres csapatai mértek válaszcsapásokat, a legutóbbi merénylet után azonban a megdöbbent és dühös keresztény közösség maga ragadott botokat és bozótvágó késeket, hogy elégtételt vegyen. Az önkéntes igazságosztás során mindenkit megtámadtak, akit muzulmánnak néztek, és a beszámolók szerint egy embert a templom előtt élve elégettek, egy másikat meglincseltek, többeket pedig félholtra vertek. Az alighanem már nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány nem volt képes időben véglegesen felszámolni a Boko Haramot, ráadásul az általuk keltett gyűlölet már ott lapul az emberekben. Egyre valószínűbbé válik, hogy a középső területeken tovább fog gyűrűzni a gyűlölethullám, amely immár a keresztényeket is magával ragadta, így a társadalom egészét érintik a harcok. A problémát pedig nem csupán a terroristák jelentik, sokkal inkább a társadalomban gyökerező évtizedes ellentétek, amelyek most kiváló táptalajra leltek. Amíg nem sikerül feloldani a megosztottságot, és békét teremteni a felek között, addig minden bizonnyal örökké marad ifjú utánpótlása a terroristáknak, a dolgok pedig még jobban eldurvulhatnak. Bár az elmúlt fél évszázadban a muzulmán többségű északi és a keresztény déli területek között mindig feszült volt a helyzet, az utóbbi időben olyan kezelhetetlenül elfajult, hogy akár polgárháború is kirobbanhat. ÜLDÖZÖTT ROHINGYÁK. Burmában éppen a muzulmán kisebbséget (rohingyák) próbálják elűzni otthonaikból a helyi buddhisták A júniusban kirobbant harcok során már mintegy 75 ezren menekülttáborokba kényszerültek, a most kiújult erőszakhullámban pedig újabb 22 ezren váltak földönfutóvá. Emberi jogi szervezetek szerint a buddhisták több ezer házat gyújtottak fel, teljes falvakat és földeket perzseltek porig. Hivatalos adatok szerint az elmúlt öt hónapban legalább 170-en haltak meg a harcok során. Bár a hatóságok tájékoztatása szerint afelbujtókat letartóztatták, a menekülteket pedig a lehetőségekhez képest biztonságba helyzeték, a külföldi kritikusok szerint a kormány tehetetlenül nézte az eseményeket, amit jól bizonyít az a tény is, hogy néhány hónap elteltével ismét kirobbanhatott egy ilyesfajta lázadás. Ráadásul beszámolók szerint a kivezényelt hadsereg nemhogy megfékezte volna a dühöngést, hanem maga is részt vett a pusztításban és lopásban. A hajléktalanná vált családok most rokonaiknál és táborokban keresnek menedéket Sorsuk egyelőre bizonytalan, hiszen bár őseik Indiából telepedtek át Burmába, ők már burmainak érzik magukat és Banglades sem akar hallani visszafogadásukról. Nyugat-Burmában körülbelül 800 ezer rohingya él, ezért az újabb konfliktusok elkerülése érdekében a burmai kormány feladata szavatolni biztonságukat kérlelhetetlenek A Boko Haram vezetője, Abubakar Shekau a YouTube-on üzent az elnöknek fotó: europress/afp Zavaros viszonyok Rendkívül gyorsan váltogatják szeretőiket a francia politikusok Franciaország azt találgatja, ki lehet az apja Rachida Dati EP- képviselő gyermekének. Az egyedülálló hölgyet nyolc férfival, köztük José Maria Aznar korábbi spanyol miniszterelnökkel is kapcsolatba hozták, ám az általa megnevezett üzletember tagadja az apaságot. Dati eközben arra mutatott rá, hogy a francia politikai élet szereplői cseppet sem hűségesek házastársaikhoz. 13 Sitkei Levente______________ Hároméves Rachida Dati Zohra nevű leánya, de apjának kilétét nem sikerült eddig hitelt érdemlően bebizonyítani. Az anyuka, Nicolas Sarkozy korábbi igazságügy-minisztere, a 46 éves, arab származású politikus szerint az apa Dominique Desseigne, aki szállodák és kaszinók tulajdonosa, aki maga is elismerte, hogy rövid ideig viszonyt tartott fenn Datival. Az ügyét Brüsszelből intéző politikus írásos nyilatkozatot vár el az üzletembertől, aki azonban nem ismeri el apaságát, s mivel tesztet sem hajlandó végezni, vélhetőleg rettentő csúnya per vár a felekre. Az üzletember ügyvédje szerint Dati akkoriban hét másik szeretőt is tartott Desseigne mellett, köztük egy tévés műsorvezetőt, egy minisztert, az elnök egyik testvérét, valamint egy katari főügyészt. Rachida Dati története ugyan rendkívül pikáns - a szóban forgó időszakban igazságügy-miniszter volt -, de nem egyedi. A főszereplő nemrégiben megvédte a támadások középpontjába került jelenlegi francia first ladyt, Valerie Trierweilert. A hölgy Francois Hollandé elnök élettársa. Trierweiler korábban egy időben volt a szocialista politikus Hollandé, valamint Patrick Devedjian, a jobboldali Unió a Népmozgalomért képviselőjének szeretője. Trierweiler és Devedjian akkoriban házas volt, Hollande pedig élettársi viszonyban élt négy gyermeke anyjával, Ségolene Royal korábbi szocialista elnökjelölttel. Nem lehet bebizonyítani a Felforgató címmel megjelent életrajz felvetéseit. Ebben két újságíró próbálja bemutatni a Paris Match című lapnál máig dolgozó Trierweiler bonyolult érzelmi viszonyait, amely miatt a first lady és Patrick Devedjian is perel, ám Francois Hollandé nem. Rachida Dati szerint amit leírtak, szégyenletesek, de nem Trierweilernek kellene szégyellnie magát, hanem azoknak, akik rá mutogatnak, miközben saját szerelmi életük legalább annyira zavaros. Rachida Dati válogathat az apajelöltek között fotó: europress/afp