Magyar Nemzet, 2012. december (75. évfolyam, 328-356. szám)

2012-12-01 / 328. szám

T­anácsok 17 milliárdért Bajnai és Gyurcsány kormányzása idején sokat költöttek válságkommunikációra is Folytatás az 1. oldalról . A kommunikációs tanácsadás té­makörébe egyébként nemcsak az írott és szóbeli tanácsok, hanem az ilyen-olyan minőségű tanulmá­nyok, válságkommunikációs ta­nácsok, sőt, a televíziós szereplé­sekre felkészítő ötletek is beletar­toztak. Azonban a Miniszterelnökség adataiból az is kitűnik, hogy ez a csaknem 17 milliárdos összeg csupán egy része annak, amennyit a két MSZP-s kormányzat a való­ságban ilyen célokra fordított. Ab­ban ugyanis nem szerepelnek pél­dául azok a pénzek, amelyeket Bajnaiék és Gyurcsányék médiafi­gyelésre költöttek. De nincsenek benne a hirdetésekre, kommuni­kációs kampányokra és médiavá­sárlásokra költött összegek sem. Továbbá nem tartalmazzák az ál­lami cégek (így például a MÁV vagy a Szerencsejáték Zrt.) és az önkormányzatok hasonló kiadá­sait. Ráadásul számos intézmény­nél nem volt a teljes ciklust lefedő adatsor. Ugyancsak rejtély, meny­nyit költöttek a Bajnai-Gyur­­csány-rezsimek olyan különleges, a közbeszerzési törvény hatálya alól kivont, titkosított beszerzé­sekre, amelyeket az államtitkot, szolgálati titkot, nemzetbiztonsági érdeket érintő 2004-es kormány­­rendelet szabályoz. A HVG.hu adatkérésének előz­ménye, hogy előzőleg kiderült, a Századvég-csoport egy tavaly de­cemberben aláírt és 2014-ig fel­használható keretmegállapodás alapján akár 3,1 milliárd forint ér­tékben adhat tanácsokat, készíthet közvélemény-kutatásokat a mi­nisztériumoknak és azok háttérin­tézményeinek. A központi beszer­zést kiíró Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium már akkor jelezte: ez a 3,1 milliárdos keretösszeg töredé­ke annak, mint amennyit az előző balliberális kormányok ugyanerre a célra fordítottak. A Miniszterel­nökség által most összeállított adatsor pedig azt támasztja alá, hogy a Bajnai-Gyurcsány-érában közel hatszor annyi pénzt fordítot­tak tanácsadásra, tanulmányok megrendelésére, mint a jelenlegi Orbán-kabinet. Korábban a Magyar Nemzet arról számolt be, hogy 2002 és 2008 között a balliberális kormá­nyok több mint 1800 tanulmányt vásároltak külsős cégektől körül­belül ötmilliárd forintért. A tanul­mányok egy részét az MSZP-hez szoros szálakkal kötődő szemé­lyek, szervezetek írhatták meg, számos munkáról pedig kiderült, hogy fércmű vagy plágium. Példá­ul Pimper Richárd kancelláriai szakállamtitkárt azért menesztet­ték, mert kiderült: a Miniszterel­nöki Hivatal bruttó nyolcmillió fo­rintért egy helyesírási hibáktól hemzsegő, elavult információkkal teli fércművet rendelt meg az ő jó­váhagyásával. Nagy botrányt ka­vart, hogy Gyurcsány Ferenc ko­rábbi üzlettársának, Honti Pálnak a cége (Digital Natives) tízmillió forintért készíthetett el egy 60-80 oldalas irományt. Arról is beszá­moltunk, hogy sok millió forintot szórtak el az őszödi beszéd mé­diamegjelenéseit taglaló tanul­mányra, amelyről utóbb kiderült: nagyrészt plágium, az anyag java részét a médiahatóság nem nyil­vános monitoringjelentéséből másolták át. Csak egy részét hozták nyilvánosságra annak, hogy mennyit költöttek kommunikációra fotó: Máté Péter Szanyi Bajnai neoliberális húzásairól a MUNKATÁRSUNKTÓL.______________ B­ eszoptuk a neoliberális cucsit, most pedig szellemileg lepusz­tulva állunk itt, és próbálunk vala­mit kitalálni - Szanyi Tibor, az MSZP elnökségi tagja így értékelte a baloldal jelenlegi helyzetét egy kerekasztal-beszélgetésen, amely­ről a Hetiválasz.hu számolt be. A Magyar Nők Szövetsége által ren­dezett eseményen Tamás Gáspár Miklós filozófus (a Milla október 23-i tüntetésének egyik szónoka) és Scheiring Gábor LMP-s képvise­lő vett részt. Szanyi beszélt arról is, hogy a 2008-as gyurcsányista ultraliberá­lis csomagjavaslata semmi volt ah­hoz képest, hogy nem sokkal ké­sőbb Bajnai Gordon „végigverte a neoliberális gazdaságpolitika leg­szebb húzásait az országon”. Sza­nyi kifejtette azt is, hogy az európai emberek életét leginkább a „rohadt neoliberális” felfogás tette tönkre, az okozta a válságot. A politikus szerint az európai szocialista pártok próbálnak ugyan a válság óta eltávolodni a neolibe­rális politikától, ám ez legfeljebb a szavak szintjén sikerül. - Sajná­lom, hogy a mai fiatalok már nem olvasnak Marxot - vallotta be a szocialista politikus, hozzátéve, a tőke felmondta a marxi egyensúly­­alkut, és nem hajlandó kifizetni a munkaerő újra-előállításának költ­ségét. A politikus Scheiring Gábor megjegyzését, miszerint nagyítóval kell keresni a baloldaliságot az MSZP friss gazdasági javaslatcso­magjában, nagyjából elfogadta. En­nek kapcsán kijelentette: „No de láttátok volna az első verziót!” A politikus közölte ugyanakkor, hogy az anyag egy vitairatnak tekinthe­tő, és azon még van mit csiszolni. Rogán Antal kussoljon! Egyes liberálisok kisajátítanák a náciellenes összefogást Folytatás az 1. oldalról : Juhász ugyanakkor nem kívánta véleményezni az írást, mondván, hogy a Magyar Nemzet írásait sem szokta kommentálni. Hasonlóan reagált lapunk meg­keresésére a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt 2014 mozgalom is, amelynek alapító szervezete a Milla Egyesület. Mint írták, „a be­jegyzés alatt álló Milla Egyesületnek nincs ilyen állásfoglalása, az önök által - megtévesztően - az Egyesü­letnek tulajdonított szövegrész egy, a Millamédia.hu-n megjelent szer­kesztőségi írásból való. A Haza és Haladás Egyesület publicisztikák­kal kapcsolatban nem ad ki politi­kai állásfoglalást.” - Más szervezetek, így a Milla belügyeibe nem kívánunk beleszól­ni - mondta kérdésünkre Török Zsolt, a szocialisták szóvivője. Kö­zölte, Mesterházy Attila pártelnök ettől függetlenül felszólal a vasár­napi tüntetésen, mert álláspontjuk szerint minden demokratának ösz­­sze kell fogni a szélsőjobb ellen. Volner János, a Jobbik alelnöke la­punknak úgy fogalmazott, hogy a vasárnapra tervezett megmozdulás nyilvánvalóvá teszi, hogy bármikor képes a Fidesz Bajnaival, a Ma­­zsihisszel és a Hit Gyülekezetével nagykoalíciót kötni és a Jobbik el­len fellépni. Hozzátette, pártjuk nem készül semmiféle ellende­monstrációra. A Millamédián közölt cikk egyébként megosztotta az oldal ol­vasótáborát is. „Elég gáz, hogy a millamédia és társaik tiltakoznak az ellen, ha bárki (!) felemeli a sza­vát az antiszemitizmus ellen. Mert azt is csak annak szabad, akiknek ők megengedik. Szégyen!” kom­­mentelte az írást a Millamédia egyik olvasója. Mint ismert, a jobbikos Gyön­gyösi Márton hétfői parlamenti fel­szólalásában nemzetbiztonsági ér­dekekre hivatkozva a zsidó szárma­zású képviselők és kormánytagok felmérésről beszélt. Később úgy magyarázta, hogy ez egy félresike­rült mondat volt, és valójában az izraeli-magyar kettős állampolgár­ságú képviselőkre kíváncsi. Az itt­hon és nemzetközi szinten egyaránt elítélt mondat miatt vasárnapra hirdetett demonstrációt a Mind­annyian Együtt Jeruzsálemért Ala­pítvány „tömegtüntetés a nácizmus ellen” elnevezéssel. A tiltakozó ak­ción kormánypárti és ellenzéki po­litikusok egyaránt részt vesznek ■ BETILTANÁK. A Jobbik betiltását kérte Áder János köztársasági el­nöktől az izraeli parlament elnöke - írta az ATV.hu. Reuven Rivlin le­vele szerint az államfő „rendelkezik demokratikus eszközökkel arra, hogy olyan törvényeket kezde­ményezzen, amelyekkel el lehet szi­getelni az ilyen embereket”. A kneszet elnöke úgy vélte, példátlan az, amit Gyöngyösi Márton, a Job­bik képviselője a parlamentben el­mondott. A Milla nevében üzentek Rogán Antalnak fotó: nagy Béla GYERTYALÁNGGAL DEMONSTRÁLTAK. A történelmi egyházak vezetői, ön­­kormányzati vezetők és mintegy száz ember tiltakozott gyertyagyújtással a raszszizmus és a gyűlöletkeltés ellen tegnap este Debrecenben, a Nagytemp­lom előtt Az esemény szónoka Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egy­házkerület püspöke volt, részt vett rajta Bosák Nándor, a Debrecen- nyíregy­házi Egyházmegye püspöke, Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség el­nöke és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere is. (D. M.) 2012. december 1., szombatBelföld Magyar Nemzet Orbán: Semmi gond a feliratkozással Orbán Viktor műbalhénak tartja a választási feliratkozás körül zajló politikai vitát, és biztos abban, hogy az Alkotmánybíróság sem talál majd benne kivetnivalót. A miniszterelnök úgy véli, hogy az eljárási jogszabálynak ugyanakkor van jó néhány egyéb olyan részletkérdése, amelyeknek az alkotmánybírósági vizsgá­lata mindannyiunk érdeke. M Szukádzi Richard_______________ A kormányfő a közrádió teg­nap reggeli műsorában be­szélt arról, hogy nincs semmi gond a választási feliratkozással. Orbán az előzetes regisztráció kö­rül zajló vitát politikai műbalhé­nak tartja. - Aki ismeri a magyar állam működésének rendszerét, az tisztában van azzal, hogy jelen­leg nincs olyan központi nyilván­tartása az államnak, amely alapján tisztességes választási rendszert lehetne működtetni - hangsúlyoz­ta Orbán. Hozzátette: Ha azt akar­juk, hogy ne záródjon ki több százezer ember a választásból, ak­kor a feliratkozás a jó megoldás. A miniszterelnök biztos abban, hogy az Alkotmánybíróság (AB) elé kerül az új választási eljárási törvény. A politikus szerint „ez jól is van így”, ugyanakkor hangsú­lyozta, hogy a feliratkozás - ame­lyet a nyugati civilizáció bevett in­tézményének nevezett - nem lehet alkotmányellenes, hiszen azt ma­ga az alaptörvény szabályozza. Or­bán azt is elmondta, hogy a vá­lasztási eljárási jogszabálynak azonban van néhány olyan rész­letkérdése, amelyet jó, ha az AB megvizsgál. - Ez hűti a kedélye­ket, mindenki nyugodtabb lesz, tehát azt gondolom, hogy egy al­kotmánybírósági vizsgálat mind­annyiunk érdeke - mondta a mi­niszterelnök. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a hajléktalanság kérdésével kapcsolatos alkotmánybírósági határozatot ugyan tiszteletben tartja, de életszerűtlennek látja. - Egyeztetünk az önkormányzati vezetőkkel, és valószínűleg fogunk az emberekkel is - utalt Orbán egy esetleges újabb konzultáció lehe­tőségére. A kormányfő szerint ezt követően két lehetőség közül vá­laszthatnak majd: az egyik az, hogy az AB döntésének megfelelő­en újra kell alkotni a fedél nélkü­liek utcai tartózkodására vonatko­zó jogszabályokat. A másik meg­oldás, hogy ki kell mondani olyan alkotmányos elveket - akár az al­kotmányban -, amelyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzatok úgy dönthessenek, a közterületei­ken nem tartózkodhatnak életvi­telszerűen hajléktalanok. Azt, hogy a kormányzat melyiket vá­lasztja, a következő hetekben dől el - tette hozzá. - A leminősítések a múlt hang­jai - mondta a miniszterelnök, aki az újsághírek szintjénél mélyeb­ben már nem is követi ezeket az eseményeket. Orbán úgy véli, hogy a következő évek sikeres gaz­daságait nem a leminősítések, ha­nem például csökkenő munkanél­küliség vagy államadósság alapján lehet majd beazonosítani. - Ma­gyarországon 71 ezerrel többen dolgoznak, mint egy éve (...), és az államadósságát leginkább csökkenteni képes öt európai ál­lam közé tartozunk - hangsúlyoz­ta. Orbán szerint „két és fél éves munkával nemcsak kijavítottuk a múlt jó néhány súlyos hibáját, ha­nem egy új magyar gazdasági mo­dellt alkottunk”. - Ebben már nincs ideiglenes elem, ami benne van, az hosszabb távon is benne fog maradni - mondta. Megerősí­tette: a kormány nem csökkenti a bankok, az energiaszektor vagy a monopolhelyzetben lévő cégek adóját, ellenben csökkenti a sze­mélyi jövedelemadót, a munkát terhelő járulékokat és a legnehe­zebb helyzetben lévő munkaválla­lók terheit. A kormányfő szerint a bankadóhoz hasonlóan a tranzak­ciós adót sem tudják majd áthárí­tani a lakosságra a pénzintézetek. - Akármit is mondanak londo­ni elemzők, mi mindig világossá tettük, hogy nem akarunk pénzt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), mert Magyarország finanszírozá­sa megoldott, közép- és hosszú tá­von is garantált - jelentette ki a miniszterelnök. Orbán Viktor hozzátéve, hogy az IMF-től biz­tonsági védőhálót, biztosítási szerződést szerettünk volna, amely egyelőre nem született meg. Az LMP szerint a választási re­gisztrációról szóló vita tétje az, hogy lesz-e még teljes mértékben szabad választás Magyarországon. Karácsony Gergely frakcióvezető­­helyettes közölte, ha a kormányfő szerint ez a vita csak műbalhé, „akkor Orbán valójában csak egy műdemokrata, aki nem érti a de­mokrácia valódi lényegét”. A Jobbik szerint a miniszterel­nök pénteki nyilatkozata szöges ellentétben áll a magyar valóság­gal. Volner János, a radikális jobb­oldali párt országgyűlési képvise­lője kifejtette, a bankadót, a tranz­akciós adót és a közműadót áthá­rítják a lakosságra. A politikus hozzátette, a magyar gazdaságot a 2010-esnél jóval magasabb ka­matszinten finanszírozzák, mi­­közben a gazdasági teljesítmény visszaesik, az infláció pedig ugrás­szerűen nő. Orbán Viktor NÖVEKVŐ VÁLASZTÁSI HAJLAN­DÓSÁG. Orbán Viktor miniszterel­nököt a szavazók 32 százaléka, míg Bajnai Gordont, a bejegyzés alatt ál­ló Haza és Haladás Egyesület elnö­két 19 százaléka látná szívesen kor­mányfőként a Századvég legutóbbi közvélemény-kutatása szerint A fel­mérés adatai szerint a megkérde­zettek öt százaléka Mesterházy Atti­la MSZP-elnököt, három százaléka Gyurcsány Ferencet a Demokrati­kus Koalíció elnökét míg 21 százalé­kuk valaki mást képzelne el ebben a pozícióban. A Fidesz támogatottsá­ga a teljes népesség körében 22 százalékos, az MSZP 12, a Jobbik 9, az LMP 4 százalékon áll. A biztos sza­vazó pártválasztók között a Fidesz­nek jelenleg 40, az MSZP-nek 27 százalékos a támogatottsága - kö­zölte a Századvég, amelynek kuta­tása szerint némileg csökkent a bi­zonytalanok aránya és növekedett a választási hajlandóság.

Next