Magyar Nemzet, 2013. február (76. évfolyam, 31-58. szám)
2013-02-01 / 31. szám
Elindult az MSZP-s kampánymenet MSZP-s felvezetéssel, „független” polgármesteri kísérettel indult az ormánsági Sellyéről a szocialisták által gründolt Munkát, kenyeret! akció. A kampányra fordított pénzt ésszerű célokra is költhetné a baloldal - vélekedik a Fidesz. ■ Bóka______________________ Sellyéről mintegy két tucat hátizsákos, Munkát, kenyeret! feliratú zászlókat lengető demonstráló indult el a fővárosba. A menet indulásakor Nyakó István szocialista országgyűlési képviselő közölte: a Közmunkás Szakszervezet, a Munkát, Kenyeret Egyesület összefogásában zajló és a szocialisták által támogatott tiltakozással a közmunkások bérének emelését, igazságosabb közteherviselést, a munka törvénykönyve, valamint az elmúlt két évben hozott szociális tárgyú jogszabályok felülvizsgálatát is szeretnék elérni. Az „éhségmenet” a fővárosba tart gyalog, a parlament tavaszi ülésszakára szeretnének megérkezni, február 11-én Budapestre. Állítólag különböző művelődési házakban húzzák majd meg magukat. Nyakó arról nem beszélt, hogy a szocialista kormányok idején mostohagyerekként kezelt térségben a múlt évben nagyszabású program indult Ős-Dráva projekt néven. Ezzel a projekttel több száz embernek adnak munkát, valamint hosszú távú fejlesztéseket hajtanak végre, a falusi turizmus és az ökoturizmus fejlesztése, vízkormányzási rendszer átalakítása érdekében. Miklós Zoltán Fidesz-KDNP-s megyei képviselő szerint képzést, munkalehetőséget biztosítanak az embereknek, de éppen a szocialisták idején nem történt semmi a térségben. Úgy véli, a menetre fordítandó pénzt inkább a gyermekekre költhetnék, nem pedig ilyen álságos kampányokra. Tiffán Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Kossuth rádió 180 perc című műsorában elmondta, tisztában van a nehézségekkel, szerinte bőven van ember, aki tud és akar is dolgozni, van feladat, s amíg állást keresnek, addig a közfoglalkoztatás tisztességes és becsületes munkalehetőség. A menetben részt vett Nagy Attila is, aki „független” polgármesterként aposztrofálja magát, míg a megyei közgyűlésben az MSZP-frakció tagja. A SZOCIALISTÁKBÓL ÉLNE AZ ELLENZÉK? Az MSZP infrastruktúráján szeretneélősködni" az ellenzék a párt szóvivője szerint Török Zsolt Facebook oldalán úgy fogalmazott :programot adunk a nemzetnek, infrastruktúrát működtetünk (mert ugye ebből akar majd mindegyik élni, élősködni mindegyik?)". A szóvivő hozzászólásában azt is kifejti, hogy alázattal tűrik minden nap Juhász Péternek, a Milla vezetőjének a sértegetését és elfogadják acivilektől, hogy a politikát politikusok és politika nélkül kell csinálni. A szocialisták tegnap egyébként folytatták az egyeztetéseket a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalícióval, a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párttal oktatási kérdésekről. Abban állapodtak meg, ha kormányra kerülnek felülvizsgálják a Nemzeti alaptantervet kiveszik belőle a szélsőséges szellemiségű alkotókat és kötelező helyett választhatóvá teszik a hit- és erkölcstanoktatást A Fidesz ugyanakkor felhívta a figyelmet hogy a Gyurcsány- Bajnai-szövetség egyszer már szétverte az oktatást Pósán László, a kormánypárt országgyűlési képviselője kifejtette, hogy háromezernél több bezárt iskola és cserbenhagyott falu, több tízezer elbocsátott vagy megalázott pedagógus, megcsapolt bérek, semmivé lett szakmunkásképzés, gyakran értéktelen diplomák, segélyezettek tömegei - ez maradt az után az oktatáspolitika után, amelynek újraindítását tervezgeti ma együtt a baloldal. Magyarország nem kér többet ebből - szögezte le. (KM.) 2013. február 1., péntekBelföld • Magyar Nemzet Folytatódik a vita a GMO-ról Fazekas Sándor agrárminiszter szerint Bajnaiék feladnák a nemzeti érdekeinket Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert megdöbbentette, hogy az Együtt 2014 kivenné az alaptörvényből a GMO-mentességet biztosító rendelkezéseket. A Bajnai Gordon által vezetett mozgalom álláspontja azért is különös, mert kijelentették, szövetségre lépnének az LMP-t elhagyó - eddig zöldfordulatot szorgalmazó - politikusokkal. Az LMP-ből távozó Jávor Benedek szerint a GMO- mentesség nem csak az alaptörvénybe foglalva biztosítható. Megdöbbenve hallottuk Bajnai Gordon mozgalmának véleményét, miszerint az alaptörvényből ki akarják venni az ivóvíz védelmére vonatkozó részeket, valamint a Magyarország GMO-mentességét garantáló rendelkezéseket. Úgy látszik, az ellenzéki összefogás ismét nemzeti kincseink kijátszására, elherdálására, s nemzeti érdekeink feladására irányul - közölte lapunkkal Fazekas Sándor. A vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta, a kormány elkötelezett a genetikailag módosított növényekkel szembeni harcban. Hazánk Svédországgal, Németországgal és Franciaországgal együtt elutasítja a fogyasztók számára kockázatokat magában hordozó növénytermesztési technológiákat. Leszögezte, az egészséges magyar élelmiszer mindennél fontosabb a kormánynak, ugyanakkor a GM-növények veszélyeztetik a hagyományos nemzeti növényfajtáinkat, vetőmagtermelésünket, szögezte le a tárca vezetője. A GMO-val szembeni harcban a vidékfejlesztési minisztérium folyamatos ellenőrzéseket végez, és ahol megalapozott gyanú vetődik fel, azonnal fellép. Fazekas Sándor elmondta: Magyarország kormánya elkötelezetten óvja nemzeti értékeinket és érdekeinket, ennek jegyében továbbra is az élelmiszeralapanyagok és az ivóvíz védelmére törekszik, és nem engedi, hogy az ellenzék lerombolja az egészséges magyar élelmiszertermelést. A veszély nagy, mivel több környező állam területén termesztenek genetikailag módosított növényeket. Az Európai Unióban kétféle ilyen vetőmag elültetése engedélyezett: az egyik a MON810-es kukorica, a másik a módosított keményítőt tartalmazó Amflora burgonya. Ami a környező országokat illeti, Ausztriában mindkét termékre moratórium van érvényben. Szlovákiában és Romániában MON810-es kukoricát termesztenek, míg Horvátországban és Szlovéniában egyik vetőmagot sem használják. Valószínűleg Szerbiában és Ukrajnában sincs GMO-termesztés, bár mivel nem uniós országok, nem is ellenőrzik őket, vélelmezte lapunknak korábban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatala. A legnagyobb, MON810-es kukoricát termesztő európai ország egyébként továbbra is Spanyolország. Az Együtt 2014 álláspontja azért is különös, mert a volt kormányfő mozgalma szövetségre lépne az LMP-t elhagyó, eddig zöldfordulatot szorgalmazó politikusokkal. A Bajnaiék felé nyitó Jávor Benedek lapunk kérdésére leszögezte, hogy a GMO-mentesség mindenképpen szükséges, mind ökológiai, mind környezet-egészségügyi, mind gazdasági szempontból. Megnyugtatónak tartja az alaptörvényi szintű biztosítékot, de a mentesség stabilitása más eszközzel - például egy kétharmados törvénybe foglalással - is megoldható. A feladat sokkal inkább az - tette hozzá -, hogy a környező országokkal alakítsunk ki együttműködést a közép-európai régió GMO-mentességének elérése érdekében. Jávor nem tart attól, hogy Bajnai ellentétes álláspontot képviselne a témában, és korainak nevezte annak megítélését, hogy az Együtt 2014-gyel való tárgyalásokon felvetődik-e a kérdés. Fazekas Sándor Sikertelen első tárgyalási forduló Az LMP-ben maradóknak és a távozóknak február 11-ig meg kellene egyezniük Folytatás az 1. oldalról • A platformistákat képviselő Karácsony Gergely is hasonló véleményt fogalmazott meg. Részleteket nem árultak el, úgy tudjuk, abban egyetértenek, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszakának február 11-i megkezdéséig dűlőre kell jutniuk. A frakció sorsa az LMP kettészakadásával vált kétségessé, a platformisták ugyanis - Jávor Benedekkel az élen - összesen nyolcan távoznak a pártból a Bajnaiékra ismét nemet mondó kongresszusi határozat miatt. Schifferék így heten maradnak. A kilépők a törvény szerint nem alakíthatnak új képviselőcsoportot, a maradók pedig kevesen lesznek a frakció megtartásához. Ha nem tudnak megegyezni, és független képviselőként folytatják a munkát, parlamenti felszólalási lehetőségeik jó részétől elesnek, például a napirend előtti vitákban sem vehetnek részt. Emellett több tíz millió forintról is szó van. A törvény szerint ugyanis a frakciókat a működésükkel járó kiadásokra havonta csaknem 5,8 millió forint illeti meg, ez egy évre felszorozva majdnem eléri a 70 milliót. A távozó platformisták már korábban egyértelművé tették, hogy meg akarnak egyezni Schifferékkel. Az LMP-ben maradók is megtartanák a parlamenti képviseletet, habár ennek ellentmond, hogy el akarják kerülni azt a helyzetet, hogy az LMP frakciója ne kizárólag az LMP-t képviselje. Schiffer korábban úgy fogalmazott, nem tudja elképzelni, hogy egy olyan csónakban evezzenek, amelyiknek a másik fele Bajnai Gordon pártja felé tart. Eközben az LMP-t még korábban elhagyó Ivády Gábor azt vetette fel, hogy a Bajnai felé húzó platformisták az Együtt 2014-től mindössze két-három listás helyet kaphatnak majd, így pedig felmerül a kérdés, hogy a pártot elhagyó többi képviselő miben bízik. - Hogy tudták ezt az egész maszlagot megetetni velük - tette fel a kérdést. Kifejtette, hogy Jávorban csalódott a legnagyobbat, aki bár „ha hozzászólt, mindig okos dolgokat mondott, de az ülés végén nehezen tudtad megmondani, hogy egyáltalán jelen volt-e”. - Szerintem ha mindent visszaforgathatna, akkor most nem biztos, hogy Karácsonyék oldalán állna - fűzte hozzá Ivády. Ha szükséges, tavasszal törvénymódosítás is várható Megalakult a felsőoktatási kerekasztal • Megkapják az egyetemek a negyvenhétmilliárd forintos pluszforrást Még az idén 47 milliárd forintos pluszforrást kapnak az egyetemek és főiskolák - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a felsőoktatási kerekasztal tegnapi első ülése után. in GIQRÁS AnRTRMN_____________ A kormány, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Európai Üzleti Tanács részvételével megalakult tegnap a felsőoktatási kerekasztal. Az első ülés utáni sajtótájékoztatón Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elmondta: három munkacsoport létrehozásáról döntöttek. A finanszírozási munkacsoportban az aktuális gazdasági és működési problémákat, az egyetemek adósságátvállalásának részleteit vitatják meg, és itt lesz szó a pluszforrások elosztásáról is, a kormány ugyanis még ebben az évben 47 milliárd forinttal segíti meg az intézményeket. A hallgatói felelősségi munkacsoportban a hallgatói szerződés lesz a téma, a strukturális-tartalmi csoport pedig a képzési szerkezettel összefüggő témákat, a felvételi eljárást, az egyetemi autonómia kérdését és a rektorválasztás menetét tárgyalja majd. A tárcavezető azt is bejelentette, hogy a munkacsoportok a jövő héten kezdenek ülésezni, két hét múlva pedig újabb plenáris ülést tartanak. Megjegyezte: ha a tárgyalások eredményeképp kiderül, hogy törvénymódosításra van szükség, akkor azt még a tavaszi ülésszak alatt a parlament elé terjesztik. Annak kapcsán, hogy a felsőoktatási intézmények krízishelyzetbe kerültek az őket sújtó elvonások miatt - a Budapesti Corvinus Egyetem például 30 százalékos leépítésre kényszerül - Balog azt mondta: a kormány kész megsegíteni a bajba jutott intézményeket. Közölte, hogy a finanszírozási munkacsoportban lesz lehetőség konkrét problémák megtárgyalására. Ahhoz viszont ragaszkodnak, hogy a rendszer átlátható legyen, vagyis a kormány tisztában legyen vele, hogy mire ad pénzt. Az elbocsátások ügye azonban szerinte nem a kormányra tartozik. Úgy fogalmazott: a leépítésekről az egyetemeknek kell dönteniük a gazdálkodásuk kereteihez mérten. - A gazdaság véleményét kötelező meghallgatni ahhoz, hogy jobban működjön a felsőoktatás - szögezte le a tájékoztatón a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László kiemelte, a gazdaság szereplői nem akarnak beleszólni abba, hogy milyen legyen a felvételi vagy a hallgatói szerződés, az viszont nagyon is érdekli őket, hogy milyen tudással kerülnek ki az egyetemekről a fiatalok, mivel gyakorlatilag ők a megrendelők. A felsőoktatás nem működhet úgy, hogy nem szolgálja ki a társadalmi igényeket - mutatott rá, megjegyezve: szerinte Magyarország most kezdi felmérni, hogy e téren fordulatra van szükség. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora annyit jegyzett meg, hogy jelenleg számos egyetem küszködik pénzügyi gondokkal, ezért a rektori konferencia üdvözli, hogy létrejött a kerekasztal, és hogy szakértői csoportokban tárgyalhatnak a problémákról. Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja pedig azt emelte ki: a diákság továbbra is szeretné, ha a tárgyalások szélesebb körűek lennének, ezért támogatják újabb szervezetek, elsősorban a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének bevonását a kerekasztalba. ■ KÉSZÜL A TANKÖNYVRENDELET. Nem a kiadón múlik, hogy időben eljutnak-e a szeptemberi tanévkezdésre az iskolákba a tankönyvek - tudatta lapunkkal tegnap a Nemzeti Tankönyvkiadó, amely mától Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (NTK) néven működik tovább. A kiadó közlése szerint felkészültek az új kerettantervek, az új tankönyvrendelet, valamint a terjesztési változások életbe lépésére, s ha időben megszületnek és kivitelezhetők a szabályok, akkor meglesznek a könyvek. A tankönyvrendelet azonban egyelőre még nincs kész, a szaktárca csak február 15-re ígéri - mondta el tegnapi sajtótájékoztatóján Kiss János Tamás, az NTK vezérigazgatója, aki szerint egyelőre azt sem látni tisztán, hogy az állam által a tankönyvekért fizetett összeg hogyan jut majd el a kiadókhoz. Balog Zoltán: A létszámleépítés nem a kormányra tartozik FOTÓ: EUROPRESS/AFP