Magyar Nemzet, 2013. február (76. évfolyam, 31-58. szám)

2013-02-01 / 31. szám

Elindult az MSZP-s kampánymenet MSZP-s felvezetéssel, „független” polgármesteri kísérettel in­dult az ormánsági Sellyéről a szocialisták által gründolt Mun­kát, kenyeret! akció. A kampányra fordított pénzt ésszerű cé­lokra is költhetné a baloldal - vélekedik a Fidesz. ■ Bóka______________________ Sellyéről mintegy két tucat há­tizsákos, Munkát, kenyeret! feliratú zászlókat lengető de­monstráló indult el a fővárosba. A menet indulásakor Nyakó István szocialista országgyűlési képviselő közölte: a Közmunkás Szakszerve­zet, a Munkát, Kenyeret Egyesület összefogásában zajló és a szocia­listák által támogatott tiltakozás­sal a közmunkások bérének eme­lését, igazságosabb köztehervise­lést, a munka törvénykönyve, va­lamint az elmúlt két évben hozott szociális tárgyú jogszabályok fe­lülvizsgálatát is szeretnék elérni. Az „éhségmenet” a fővárosba tart gyalog, a parlament tavaszi ülésszakára szeretnének megérkez­ni, február 11-én Budapestre. Állí­tólag különböző művelődési házak­ban húzzák majd meg magukat. Nyakó arról nem beszélt, hogy a szocialista kormányok idején mos­tohagyerekként kezelt térségben a múlt évben nagyszabású program indult Ős-Dráva projekt néven. Ez­zel a projekttel több száz embernek adnak munkát, valamint hosszú tá­vú fejlesztéseket hajtanak végre, a falusi turizmus és az ökoturizmus fejlesztése, vízkormányzási rend­szer átalakítása érdekében. Miklós Zoltán Fidesz-KDNP-s megyei képviselő szerint képzést, munkalehetőséget biztosítanak az embereknek, de éppen a szocialis­ták idején nem történt semmi a térségben. Úgy véli, a menetre for­dítandó pénzt inkább a gyerme­kekre költhetnék, nem pedig ilyen álságos kampányokra. Tiffán Zsolt, a térség fideszes országgyűlési képviselője, a Kos­suth rádió 180 perc című műsorá­ban elmondta, tisztában van a ne­hézségekkel, szerinte bőven van ember, aki tud és akar is dolgozni, van feladat, s amíg állást keresnek, addig a közfoglalkoztatás tisztes­séges és becsületes munkalehető­ség. A menetben részt vett Nagy Attila is, aki „független” polgár­­mesterként aposztrofálja magát, míg a megyei közgyűlésben az MSZP-frakció tagja. A SZOCIALISTÁKBÓL ÉLNE AZ ELLENZÉK? Az MSZP infrastruktúráján szeret­ne­­élősködni" az ellenzék a párt szóvivője szerint Török Zsolt Facebook olda­lán úgy fogalmazott :programot adunk a nemzetnek, infrastruktúrát működ­tetünk (mert ugye ebből akar majd mindegyik élni, élősködni mindegyik?)". A szóvivő hozzászólásában azt is kifejti, hogy alázattal tűrik minden nap Juhász Péternek, a Milla vezetőjének a sértegetését és elfogadják a­­civilektől­, hogy a politikát politikusok és politika nélkül kell csinálni. A szocialisták tegnap egyébként folytatták az egyeztetéseket a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalí­cióval, a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal és a Szövetségben, Együtt Magyarországért Párttal oktatási kérdésekről. Abban állapodtak meg, ha kor­mányra kerülnek felülvizsgálják a Nemzeti alaptantervet kiveszik belőle a szélsőséges szellemiségű alkotókat és kötelező helyett választhatóvá teszik a hit- és erkölcstanoktatást A Fidesz ugyanakkor felhívta a figyelmet hogy a Gyurcsány- Bajnai-szövetség egyszer már szétverte az oktatást Pósán László, a kormánypárt országgyűlési képviselője kifejtette, hogy háromezernél több bezárt iskola és cserbenhagyott falu, több tízezer elbocsátott vagy megalá­zott pedagógus, megcsapolt bérek, semmivé lett szakmunkásképzés, gyakran értéktelen diplomák, segélyezettek tömegei - ez maradt az után az oktatás­­politika után, amelynek újraindítását tervezgeti ma együtt a baloldal. Magyar­­ország nem kér többet ebből - szögezte le. (K­M.) 2013. február 1., péntekBelföld • Magyar Nemzet Folytatódik a vita a GMO-ról Fazekas Sándor agrárminiszter szerint Bajnaiék feladnák a nemzeti érdekeinket Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert megdöbbentette, hogy az Együtt 2014 kivenné az alaptörvényből a GMO-mentességet biztosító rendelkezéseket. A Bajnai Gordon által vezetett mozga­lom álláspontja azért is különös, mert kijelentették, szövetségre lépnének az LMP-t elhagyó - eddig zöldfordulatot szorgalmazó - politikusokkal. Az LMP-ből távozó Jávor Benedek szerint a GMO- mentesség nem csak az alaptörvénybe foglalva biztosítható. M­egdöbbenve hallottuk Bajnai Gordon mozgalmának véle­ményét, miszerint az alaptörvény­ből ki akarják venni az ivóvíz védel­mére vonatkozó részeket, valamint a Magyarország GMO-mentességét garantáló rendelkezéseket. Úgy lát­szik, az ellenzéki összefogás ismét nemzeti kincseink kijátszására, el­herdálására, s nemzeti érdekeink feladására irányul - közölte la­punkkal Fazekas Sándor. A vidék­­fejlesztési miniszter hangsúlyozta, a kormány elkötelezett a genetikai­lag módosított növényekkel szem­beni harcban. Hazánk Svédország­gal, Németországgal és Franciaor­szággal együtt elutasítja a fogyasz­tók számára kockázatokat magá­ban hordozó növénytermesztési technológiákat. Leszögezte, az egészséges magyar élelmiszer min­dennél fontosabb a kormánynak, ugyanakkor a GM-növények veszé­lyeztetik a hagyományos nemzeti növényfajtáinkat, vetőmagtermelé­sünket, szögezte le a tárca vezetője. A GMO-val szembeni harcban a vi­dékfejlesztési minisztérium folya­matos ellenőrzéseket végez, és ahol megalapozott gyanú vetődik fel, azonnal fellép. Fazekas Sándor elmondta: Magyarország kormá­nya elkötelezetten óvja nemzeti ér­tékeinket és érdekeinket, ennek je­gyében továbbra is az élelmiszer­alapanyagok és az ivóvíz védelmére törekszik, és nem engedi, hogy az ellenzék lerombolja az egészséges magyar élelmiszertermelést. A veszély nagy, mivel több kör­nyező állam területén termeszte­nek genetikailag módosított növé­nyeket. Az Európai Unióban kétfé­le ilyen vetőmag elültetése engedé­lyezett: az egyik a MON810-es ku­korica, a másik a módosított ke­ményítőt tartalmazó Amflora bur­gonya. Ami a környező országokat illeti, Ausztriában mindkét ter­mékre moratórium van érvény­ben. Szlovákiában és Romániában MON810-es kukoricát termesz­tenek, míg Horvátországban és Szlovéniában egyik vetőmagot sem használják. Valószínűleg Szerbiában és Ukrajnában sincs GMO-termesztés, bár mivel nem uniós országok, nem is ellenőrzik őket, vélelmezte lapunknak koráb­ban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biz­tonsági Hivatala. A legnagyobb, MON810-es kukoricát termesztő európai ország egyébként tovább­ra is Spanyolország. Az Együtt 2014 álláspontja azért is különös, mert a volt kor­mányfő mozgalma szövetségre lépne az LMP-t elhagyó, eddig zöldfordulatot szorgalmazó politi­kusokkal. A Bajnaiék felé nyitó Já­vor Benedek lapunk kérdésére le­szögezte, hogy a GMO-mentesség mindenképpen szükséges, mind ökológiai, mind környezet-egész­ségügyi, mind gazdasági szem­pontból. Megnyugtatónak tartja az alaptörvényi szintű biztosítékot, de a mentesség stabilitása más eszközzel - például egy kétharma­dos törvénybe foglalással - is meg­oldható. A feladat sokkal inkább az - tette hozzá -, hogy a környező országokkal alakítsunk ki együtt­működést a közép-európai régió GMO-mentességének elérése ér­dekében. Jávor nem tart attól, hogy Bajnai ellentétes álláspontot képviselne a témában, és korainak nevezte annak megítélését, hogy az Együtt 2014-gyel való tárgyalá­sokon felvetődik-e a kérdés. Fazekas Sándor Sikertelen első tárgyalási forduló Az LMP-ben maradóknak és a távozóknak február 11-ig meg kellene egyezniük Folytatás az 1. oldalról • A platformistákat képviselő Kará­csony Gergely is hasonló véleményt fogalmazott meg. Részleteket nem árultak el, úgy tudjuk, abban egyetértenek, hogy az Országgyűlés tavaszi ülésszaká­nak február 11-i megkezdéséig dű­lőre kell jutniuk. A frakció sorsa az LMP ketté­szakadásával vált kétségessé, a platformisták ugyanis - Jávor Be­nedekkel az élen - összesen nyolcan távoznak a pártból a Bajnaiékra is­mét nemet mondó kongresszusi határozat miatt. Schifferék így heten maradnak. A kilépők a törvény sze­rint nem alakíthatnak új képviselő­­csoportot, a maradók pedig keve­sen lesznek a frakció megtartásá­hoz. Ha nem tudnak megegyezni, és független képviselőként folytat­ják a munkát, parlamenti felszóla­lási lehetőségeik jó részétől elesnek, például a napirend előtti vitákban sem vehetnek részt. Emellett több tíz millió forintról is szó van. A tör­vény szerint ugyanis a frakciókat a működésükkel járó kiadásokra havonta csaknem 5,8 millió forint illeti meg, ez egy évre felszorozva majdnem eléri a 70 milliót. A távozó platformisták már ko­rábban egyértelművé tették, hogy meg akarnak egyezni Schifferékkel. Az LMP-ben maradók is megtarta­nák a parlamenti képviseletet, ha­bár ennek ellent­mond, hogy el akarják kerülni azt a helyzetet, hogy az LMP frakciója ne kizárólag az LMP-t képviselje. Schiffer koráb­ban úgy fogalmazott, nem tudja el­képzelni, hogy egy olyan csónak­ban evezzenek, amelyiknek a másik fele Bajnai Gordon pártja felé tart. Eközben az LMP-t még koráb­ban elhagyó Ivády Gábor azt vetette fel, hogy a Bajnai felé húzó plat­formisták az Együtt 2014-től mind­össze két-három listás helyet kap­hatnak majd, így pedig felmerül a kérdés, hogy a pártot elhagyó többi képviselő miben bízik. - Hogy tud­ták ezt az egész maszlagot megetet­ni velük - tette fel a kérdést. Kifej­tette, hogy Jávorban csalódott a leg­nagyobbat, aki bár „ha hozzászólt, mindig okos dolgokat mondott, de az ülés végén nehezen tudtad meg­mondani, hogy egyáltalán jelen volt-e”. - Szerintem ha mindent visszaforgathatna, akkor most nem biztos, hogy Karácsonyék oldalán állna - fűzte hozzá Ivády. Ha szükséges, tavasszal törvénymódosítás is várható Megalakult a felsőoktatási kerekasztal • Megkapják az egyetemek a negyvenhétmilliárd forintos pluszforrást Még az idén 47 milliárd forin­tos pluszforrást kapnak az egyetemek és főiskolák - mondta Balog Zoltán, az em­beri erőforrások minisztere a felsőoktatási kerekasztal teg­napi első ülése után. in­ GIQRÁS AnRTRMN_____________ A kormány, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Ön­­kormányzatok Országos Konferen­ciája a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Európai Üzleti Tanács részvételével megalakult tegnap a felsőoktatási kerekasztal. Az első ülés utáni saj­tótájékoztatón Balog Zoltán, az em­beri erőforrások minisztere el­mondta: három munkacsoport lét­rehozásáról döntöttek. A finanszí­rozási munkacsoportban az aktuá­lis gazdasági és működési problé­mákat, az egyetemek adósságátvál­lalásának részleteit vitatják meg, és itt lesz szó a pluszforrások elosztá­sáról is, a kormány ugyanis még ebben az évben 47 milliárd forinttal segíti meg az intézményeket. A hallgatói felelősségi munka­­csoportban a hallgatói szerződés lesz a téma, a strukturális-tartalmi csoport pedig a képzési szerkezettel összefüggő témákat, a felvételi eljá­rást, az egyetemi autonómia kér­dését és a rektorválasztás menetét tárgyalja majd. A tárcavezető azt is bejelentette, hogy a munkacso­portok a jövő héten kezdenek ülé­sezni, két hét múlva pedig újabb plenáris ülést tartanak. Megjegyez­te: ha a tárgyalások eredménye­képp kiderül, hogy törvénymódosí­tásra van szükség, akkor azt még a tavaszi ülésszak alatt a parlament elé terjesztik. Annak kapcsán, hogy a felsőok­tatási intézmények krízishelyzetbe kerültek az őket sújtó elvonások miatt - a Budapesti Corvinus Egye­tem például 30 százalékos leépítés­re kényszerül - Balog azt mondta: a kormány kész megsegíteni a bajba jutott intézményeket. Közölte, hogy a finanszírozási munkacsoportban lesz lehetőség konkrét problémák megtárgyalására. Ahhoz viszont ragaszkodnak, hogy a rendszer átlátható legyen, vagyis a kormány tisztában legyen vele, hogy mire ad pénzt. Az elbo­csátások ügye azonban szerinte nem a kormányra tartozik. Úgy fogalmazott: a leépítésekről az egyetemeknek kell dönteniük a gazdálkodásuk kereteihez mérten. - A gazdaság véleményét köte­lező meghallgatni ahhoz, hogy job­ban működjön a felsőoktatás - szögezte le a tájékoztatón a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnö­ke. Parragh László kiemelte, a gaz­daság szereplői nem akarnak bele­szólni abba, hogy milyen legyen a felvételi vagy a hallgatói szerződés, az viszont nagyon is érdekli őket, hogy milyen tudással kerülnek ki az egyetemekről a fiatalok, mivel gyakorlatilag ők a megrendelők.­­ A felsőoktatás nem működhet úgy, hogy nem szolgálja ki a társa­dalmi igényeket - mutatott rá, megjegyezve: szerinte Magyaror­szág most kezdi felmérni, hogy e téren fordulatra van szükség. Bódis József, a Pécsi Tudomány­­egyetem rektora annyit jegyzett meg, hogy jelenleg számos egyetem küszködik pénzügyi gondokkal, ezért a rektori konferencia üdvözli, hogy létrejött a kerekasztal, és hogy szakértői csoportokban tárgyalhat­nak a problémákról. Kiss Dávid, a HÖOK elnökségi tagja pedig azt emelte ki: a diákság továbbra is szeretné, ha a tárgyalá­sok szélesebb körűek lennének, ezért támogatják újabb szerveze­tek, elsősorban a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének bevo­nását a kerekasztalba. ■ KÉSZÜL A TANKÖNYVRENDELET. Nem a kiadón múlik, hogy időben eljutnak-e a szeptemberi tanévkez­désre az iskolákba a tankönyvek - tudatta lapunkkal tegnap a Nem­zeti Tankönyvkiadó, amely mától Nemzedékek Tudása Tankönyvki­adó (NTK) néven működik tovább. A kiadó közlése szerint felkészültek az új kerettantervek, az új tan­könyvrendelet, valamint a terjesz­tési változások életbe lépésére, s ha időben megszületnek és kivitelez­hetők a szabályok, akkor meglesz­nek a könyvek. A tankönyvrendelet azonban egyelőre még nincs kész, a szaktárca csak február 15-re ígéri - mondta el tegnapi sajtótájékoztató­ján Kiss János Tamás, az NTK ve­zérigazgatója, aki szerint egyelőre azt sem látni tisztán, hogy az állam által a tankönyvekért fizetett összeg hogyan jut majd el a kiadókhoz. Balog Zoltán: A létszámleépítés nem a kormányra tartozik FOTÓ: EUROPRESS/AFP

Next