Magyar Nemzet, 2013. június (76. évfolyam, 147-175. szám)
2013-06-26 / 172. szám
Átmeneti kormányfő Prágában Jirí Rusnok közgazdászt és politikust bízta meg az új cseh kormány megalakításával Milos Zeman köztársasági elnök. Kinevezése után Rusnok azonnal letette az alkotmány által előírt hivatali esküt. __Munkatársunktól___________ Zeman azt mondta: ez az egyetlen út, amely az előre hozott parlamenti választáshoz vezet. Véleménye szerint ebben az esetben a Rusnok-kormány szeptember végéig maradna hivatalában. A szakértői kormány legfőbb feladatának a jövő évi költségvetés összeállítását, az európai uniós alapok felhasználásának biztosítását és az árvíz következtében keletkezett károk felszámolását nevezte. „Az új kormányfő és a szakértői kormány ugyanakkor biztosítéka annak, hogy a közelmúltban napvilágra került politikai és gazdasági botrányokat kivizsgálják, és ne söpörjék a szőnyeg alá” - idézte Zemant az MTI. A köztársasági elnök ugyanakkor kifejtette: ha a Rusnok-kormány nem szerezné meg a képviselőház bizalmát, akkor az elnöknek van még egy lehetősége más személynek kormányalakítási megbízatást adni. „Ebben az esetben mérlegelni fogom azt az álláspontot, amelyet a kormánykoalíció közölt velem, miszerint 101 képviselő támogatja őket” - nyilatkozta Zeman. Megjegyezte: ezt a tényt most azért nem vette figyelembe, mert a volt koalíció naponta másképpen nyilatkozik. Az eddigi kormánykoalíció három pártja - a polgári demokraták, a TOP 09 és a Lidern - bejelentette, hogy a 200 tagú képviselőházban 101 honatya támogatását bírja, s nem fogja megszavazni sem az átmeneti kormányt, sem az általa összeállított költségvetési tervezetet. Miroslava Nemcová, a Polgári Demokrata Párt kormányfőjelöltje és Miroslav Kalousek, a TOP 09 első alelnöke egybehangzóan felelőtlennek minősítette Zemant és Rusnokot, illetve döntéseiket. Csehországban azután alakult ki kormányválság, hogy Petr Necas miniszterelnök lemondásra kényszerült, mert vizsgálati fogságba helyezték kabinetfőnökét, Jana Nagyovát, akit hivatali visszaéléssel és korrupcióval gyanúsítanak. ■ ZEMAN EMBERE. Jirí Rusnok megbízott kormányfő neve nem ismeretlen Csehországban. Az ostravai születésű (1960) és közgazdászképzettségű politikus a rendszerváltás után volt miniszterhelyettes, és két tárcát is vezetett nagyjából egy-egy évig a szociáldemokrata kormányokban: előbb pénzügyminiszter volt, majd az ipari és kereskedelmi minisztérium élére került. Több mint tíz éve pedig a kiegészítő magánnyugdíjalapok szövetsége elnökségének tagja. Rövid ideig parlamenti képviselő is volt, de mandátumáról önként lemondott. A szociáldemokrata pártnak 1998 óta tagja. A politikus közismerten Zeman közeli munkatársai közé tartozik, s jóban van a szakszervezeti vezetőkkel is. Zeman kormányában volt pénzügyminiszter, és az utóbbi időben az államfő egyik legbefolyásosabb gazdasági-pénzügyi tanácsadója. Zeman őt bízta meg a nemrégiben létrehozott különleges elnöki alap vezetésével. Az ide beérkező pénzt az államadósság csökkentésére fogják fordítani. A nyolcvanas évek második felében és a kilencvenes években a gazdasági és szociális stratégia tervezésével foglalkozott. (MTI) 2013. június 26., szerdaKülföld Diplomácia Áder: Szerbia példát mutat Belgrád hatályon kívül helyezi a kollektív háborús bűnösségről szóló határozatot St.Krstyán Imre (VívMEK)_____ Áder János köztársasági elnök tegnap a belgrádi államfői megbeszéléseket követően tartott közös sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Szerbia példát mutatott még az uniós országoknak is, amikor múlt pénteken igen fontos döntést hozva parlamenti nyilatkozatban ítélte el az 1944-ben és 1945-ben végrehajtott vajdasági vérengzéseket. A magyar államfő tegnap kezdte meg kétnapos szerbiai látogatását, amelynek keretében Csurogon közösen hajt fejet Tomiszlav Nikolics szerb elnökkel a világháború ártatlan magyar és szerb áldozatai emléke előtt, amely gesztusnak a két nép megbékélési folyamatának szempontjából történelmi jelentőséget tulajdonítanak. Áder János látogatásának első napját Belgrádban töltötte, s tárgyalt a szerb vezetőkkel, Tomiszlav Nikolics elnökkel és Ivica Dacsics kormányfővel. Az államfői megbeszéléseket követő közös sajtóértekezleten Áder arra emlékeztetett, hogy Magyarország az elmúlt időszakban is igyekezett elősegíteni Szerbia csatlakozási folyamatának sikerét. A magyar elnök szerint Szerbia sokat tett az elmúlt hónapokban, hogy megkezdődhessenek a csatlakozási tárgyalások. „Mindenképpen kedvező brüsszeli döntésre számítok” - tette hozzá a magyar elnök. Nikolics közvetve bírálta az Európai Uniót, amelynek szerinte június 28-án (akkor dönt az Európai Tanács, hogy kijelöli-e a szerbiai csatlakozási tárgyalás kezdetének időpontját) vizsgáznia kell, mégpedig abból, hogy tiszteletben tartja-e saját szabályait. Hozzátette, hogy Szerbiának nincs szüksége alamizsnára, mert eddigi tevékenységével megszolgálta a dátum kijelölését. A szerb államfő kitért a szerdai csurogi közös tiszteletadásra az 1942. évi razzia és az 1945. évi megtorlás áldozatai iránt. Az államfő a megemlékezést a történelmi megbékélés jelképes megnyilvánulásának nevezte. „Ezzel lezárul egy súlyos fejezet Szerbia és Magyarország kapcsolatában. Mostantól a történelmet a történészekre hagyjuk, a jövőt pedig a két nép együttműködésére bízzuk”, fogalmazott Nikolics. Áder a csurogi közös főhajtásról kiemelte, hogy történelmi eseményről van szó, amely hetven év után lezár egy nyílt fejezetet. Nikolics a szerbiai magyar kisebbségről is beszélt, hangsúlyozva, hogy megvannak a feltételek kollektív jogaik gyakorlásához. Sajnálatát fejezte ki, amiért a magyarok pártja nem csatlakozott a kormánykoalícióhoz. Áder János az 1941-48-as vajdasági eseményeket feltáró magyar-szerb akadémiai vegyes bizottság tagjainak részvételével rendezett belgrádi kerekasztal-beszélgetésen bejelentette: a szerb kormány soron következő ülésén helyezi hatályon kívül a kollektív háborús bűnösséget kimondó, II. világháborús határozatot, amely egyes vajdasági magyar települések lakóira is vonatkozott. A magyar elnök előzőleg tárgyalt Ivica Dacsics szerb kormányfővel, s ő tájékoztatta erről. A mai napot Áder tárgyalással kezdi Nebojsa Sztefanics szerb parlamenti elnökkel, majd beszédet mond a szerb szkupstina képviselői előtt. Áder János Belgrádból Csurogra utazik a közös megemlékezésre, onnan pedig Szabadkára, hogy találkozzon a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőivel is ■ DÖNTÉS: Legkésőbb 2014 januárjáig megkezdődnek a formális tárgyalások Szerbiával az uniós csatlakozásról - ismertette újságírókkal Martonyi János külügyminiszter az uniós Európa-ügyi miniszterek luxembourgi tanácskozásán született tegnapi döntést. (MTI) Áder János és Tomiszlav Nikolics Belgrádban fotó: MTI/soós Lajos Uniós intés Ankarának Berlin miatt halasztották a török EU-tárgyalások folytatását koalíció Albániában HÍRÖSSZEFOGLALÓ Folytatja a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unió Törökországgal, de legalább négy hónappal elhalasztotta az újabb forduló időpontját, idézték a hírügynökségek a döntésről beszámoló EU-diplomatákat. Ma folytatódtak volna a tárgyalások Ankarával a regionális politika fejezetének megnyitásával, a török kormánynak a tüntetőkkel szembeni fellépése miatt azonban Németország vonakodott az újabb forduló megkezdésétől, az integrációs szervezet ezért döntött a halasztásról. A török külügyminiszter dicsérte a döntést. Ahmet Davutoglu azt hangoztatta, a lényeg, hogy Brüsszel októberben megnyitja az új fejezet tárgyalását, így a halasztás nem jelent sokat. Egemen Bagis török EU-miniszter szerint elfogadható határozat született, semmi különös nem történt. Ő vádolta meg a napokban Angela Merkel német kancellárt azzal, hogy a tárgyalások megbénításával saját politikai céljait próbálja elérni, hiszen közelednek a német választások. Az isztambuli Taksim téren korábban összegyűlt tömeg képviselői tegnap találkoztak a kormányfővel, aki minden követelésüket visszautasította, s azt mondta nekik, hogy Törökország ellenségei próbálják a sikeres országot tönkretenni a tüntetésekkel. „Ki maga, hogy megmondja nekem, melyik kormányzót vagy rendőrfőnököt mozdítsam el a helyéről? Tudja, hol a helye!” - mondta felháborodottan Recep Tayyip Erdogan a Taksim Platform képviselőinek, akik a túlzott rendőri erőszak miatt váltatták volna le a felelős vezetőket. A török rendőrség tegnap délelőtt harminc helyen tartott razziát, s húsz embert tartóztatott le. A török rendőrség fellépése miatt bünteti a német vezetés Törökországot FOTÓ: EUROPRESS/AFP/BULENT KILIC NAPI SAJTÓSZEMLE THE WALL STREET JOURNAL Az amerikai napilap európai kiadása hírül adta, hogy a Civil Összefogás Fórum Viviane Reding uniós biztosnak írt levelében azt állította, a Bilderberg-konferencián tett nyilatkozatával megpróbálta aláásni a 2014-es magyarországi parlamenti választások törvényességét, ezért lemondásra szólították fel. IVoilVoltpSe de France Viviane Reding és a Bilderbergcsoport feltételezett Magyarország elleni akciójáról írt a francia portál, hozzátéve, hogy Reding asszony biztosi hatáskörét túllépve agresszív lejárató kampányt folytat Orbán Viktor kormányával szemben, illetve hogy bár a kormány nagy európai ellenszélben működik, a hiányt sikerült csökkenteni, a növekedést pedig beindítani. francea .fr Franciaország hisz Európában, de „nem vagyunk Európa bólogató Jánosa” - jelentette ki tegnap a francia miniszterelnök. A szocialista Jean-Marc Ayrault-t arról kérdezte a francia közszolgálati televízió, hogy nem „bűnbaknak” tekinti-e a francia kormány az Európai Bizottságot. Az ügy előzményeként Arnaud Montebourg iparfejlesztési miniszter úgy vélte, hogy az Európai Unió központi intézményei a szélsőjobboldal térnyerését segítik, amikor nem foglalkoznak az átlagpolgárok aggodalmaival. Győzött a baloldali Bár lapzártánkig nem hirdettek választási végeredményt Albániában, gyakorlatilag biztosra vehető a kormányváltás, miután a voksok hetvenöt százalékának összeszámlálása után is magabiztosan vezetnek a szocialisták. Megfigyelők szerint a megméretés összességében szabályszerűbben zajlott a korábbiaknál. Pataky-MTI em veszítheti el a választást az Edi Rama Volt tiranai főpolgármester vezette koalíció, amely 52,69 százaléknál tart a voksok háromnegyedének számbavétele után. Az eddigi kormányfő, Sali Berisha vezette jobboldali szövetség 36,32 százalékot kapott. Ha marad ez az arány, akkor a baloldali koalíciónak 84, a jobboldalnak 56 helye lehet a száznegyven fős törvényhozásban. A Berisha vezette koalíciónak a jelenlegi számok alapján tizenkét százalékponttal rosszabb az eredménye, mint a négy évvel ezelőtti választásokon volt. A nemzetközi megfigyelők - eltekintve egy lövöldözéstől, amelyben egy ember meghalt, hárman pedig megsebesültek - azt állapították meg, hogy általában véve jobban zajlottak le a választások a korábbiaknál, ami kulcsfontosságú volt az ország azon reményei szempontjából, hogy szorosabb kapcsolatokat alakíthasson ki az Európai Unióval. A 48 esztendős Edi Rama, aki nagy valószínűség szerint Albánia következő miniszterelnöke lesz, tizenegy éven át volt Tirana főpolgármestere. A választási kampányban progresszív adózást és a kisvállalkozások terheinek csökkentését ígérte. Még májusban közölte, ha pártja megnyeri a megméretést, Tony Blair, Nagy-Britannia egykori miniszterelnöke lesz az új szocialista albán kormány tanácsadója. .Albánia reméli, hogy az Európai Unió tagjává válhat, s arról szeretne tanácsokat kapni Blairtől, hogyan lehetne ezt elérni” - mondta akkor Rama. Blair egyébként a kuvaiti, kazahsztáni, brazil és kolumbiai kormánynak is tanácsokat ad. Eduard Kukan hétfőn az Európai Parlament nevében „sikeresnek és pozitívnak” minősítette az albániai választásokat, a német hírügynökség tiranai tudósítója viszont a negatívumok közé sorolta a már előbb említett halálos kimenetelű lövöldözés mellett azt is, hogy egy szocialista pártfunkcionárius gépkocsiját robbanószerkezet rongálta meg, egyes szavazóhelyiségek nem az előírt 7 órakor, hanem csak később nyíltak meg, míg mások 19 óra után is fogadtak szavazókat. N Edi Rama