Magyar Nemzet, 2014. február (77. évfolyam, 31-58. szám)

2014-02-01 / 31. szám

Brüsszelbe tevődik át a rezsiharc A miniszterelnök szerint azzal, hogy az unió a hatósági árszabá­lyozás miatt kötelezettségszegési eljárást is kilátásba helyezett, Brüsszel lett a rezsiharc színtere. Orbán Viktor szokásos pénte­ki rádióinterjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam ál­tal meghatározott energiaárak alacsonyabbak, mint amikor ma­gánmonopóliumok döntenek.­ ­ Katona Mariann O­rbán Viktor szerint a rezsi­csökkentés, konkrétan a ható­sági árszabályozás miatt kilátásba helyezett uniós kötelezettségszegé­si eljárással nem történt semmi olyasmi, amire ne számíthattak volna. A miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című tegnapi műso­rában felidézte, a rezsicsökkentés megindítása óta látják, hogy az „el­lenérdekeltek ezt nem fogják szó nélkül hagyni”. Olyan magánmo­nopóliumokról van szó, amelyek „gátlástalanul vagy legalábbis cse­kély, alacsony gátlásküszöbbel él­tek vissza a piaci erő­fölényükkel”, ám ennek a kormány véget vetett. Ezek a hatalmas cégek viszont na­gyon nagy összegeket és erőket tudnak megmozgatni.­­ A rezsi­harc színtere Budapestről áttevő­dött Brüsszelbe, és a következő hó­napokban komolyra fog fordulni - fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a ható­sági árakat ellenző uniós álláspont­nak vannak gyengeségei, élet­szerűtlen és a gyakorlat is ellene szól. Ideális esetben valóban ár­csökkenéshez vezet a verseny, ám az energiaszolgáltatások területén nem volt versengés. - Az állam által nem szabályozott árak mindig ma­gasabbak voltak, mint az állam által megszabott árak - szögezte le Or­bán Viktor. Hozzátette azt is, hogy az energiaárak a munkanélküliség­gel is összefüggnek, amennyiben ugyanis az ipar nem jut olcsó ener­giához, be fogják zárni a gyárakat. A miniszterelnök úgy véli, közös európai álláspontot kellene kialakí­tani az energiaárak alacsonyabbra szorításához, ehhez a magyar kor­mány javaslata a nonprofit energia­szolgáltatás. Orbán Viktor szerint ez szokatlan gondolat, ám miután Magyarország sikeresen be tudja bizonyítani, hogy alacsony ipari termelői árakat eredményez, vé­leménye szerint lesznek követőink. A nonprofit energiaszolgáltatási törvényen már dolgoznak a szak­emberek. A miniszterelnök az interjúban megismételte, kifejezetten lelkes a foglalkoztatási számok láttán, hi­szen kitűnik, hogy van eredménye a kormány munkájának. Az ellen­zéki kritikákra, miszerint a köz­munkások számával kozmetikáz­zák a statisztikai adatokat, a kor­mányfő úgy reagált: „erkölcsi szempontból rossz véleménnyel vagyok azokról a politikusokról, akik a közmunkát végző embereket folyamatosan sértegetik.” Hiszen végre munkalehetőséget kaptak olyan, „hosszú éveken keresztül se­gélyre szoktatott emberek és csalá­dok”, akik a versenyszférában nem tudnak elhelyezkedni, és segély he­lyett most a munkát választják. Or­bán Viktor elismerte, kevés a közmunkásbér, ám az állam annyit tud fizetni, amennyit a gazdaság előállít. Mint mondta, „vért izzad”, hogy aránylag csekély gazdasági növekedés és egy uniós válság kö­zepette olyan politikát folytasson a kormány, amelynek révén emel­kedhetnek a bérek. Ennek eredmé­nyei is vannak már. ■ A HÁZ ELŐTT A REZSICSÖKKENTÉS. Benyújtotta az Országgyűlésnek Rogán Antal, a Fidesz frakcióveze­tője és Németh Szilárd fideszes or­szággyűlési képviselő a harmadik rezsicsökkentés megvalósításáról szóló törvényjavaslatot. A rezsi­csökkentéssel és a fogyasztóvéde­lemmel kapcsolatos egyes törvé­nyek módosításáról címen benyúj­tott indítvány szövege lapzártáig nem volt nyilvános. A kormány­pártok már korábban bejelentették, hogy ebben az évben három lépés­ben csökken tovább a rezsi: a gázért április 1-jétől 6,5, az áramért szep­tember 1-jétől 5,7, a távhőért októ­ber 1-jétől 3,3 százalékkal kell majd kevesebbet fizetni. (K. M.) Orbán Viktor Jelöltek a Nemzeti Emlékezet Bizottságába a Katona____________________ F­öldváryné Kiss Rékát javasolja a Fidesz a hamarosan létrejövő és a kommunista múlt feltárását végző Nemzeti Emlékezet Bizottsá­ga (NEB) elnökének. Az Ország­­gyűlés honlapján megjelent indít­ványhoz csatolt önéletrajz szerint Földváryné az Eötvös Loránd Tu­dományegyetemen (ELTE) végzett néprajz és történelem szakon, je­lenleg a Magyar Tudományos Aka­démián dolgozik. A Fidesz képvise­lői a bizottság tagjainak a történet­­tudományi szakon végzett Ötvös Istvánt, illetve a történelem és hitta­nári szakon végzett Soós Viktor At­tilát javasolják. A NEB elnökét és két tagját vár­hatóan hétfőn választja meg az Or­szággyűlés titkos szavazáson, két­harmados többséggel. További egy­­egy tagot a bizottságba az igazság­ügyért felelős miniszter, illetve a Magyar Tudományos Akadémia el­nök delegál majd. A NEB leendő el­nöke és tagja a törvény szerint csak az lehet, aki 1972. február 14. után született és rendelkezik felsőfokú társadalomtudományi vagy jogi végzettséggel, illetve ötéves tapasz­talattal. A NEB feladata lesz feltárni és nyilvánosságra hozni a kommunis­ta rezsim által elkövetett bűnöket, a diktatúra működtetőinek tevé­kenységét és szerepét. Emellett a rendszer működésével kapcsolatos vizsgálati eredményeket ágazaton­ként összefoglaló jelentéseket is ké­szít majd az új testület. 2014. február 1., szombatBelföld Hús Vagyonadót tervez Gyurcsány A baloldali összefogás pártjai kormányra jutva nem csak a jövedelmeket adóztatnák A családi adókedvezmény, a rezsicsökkentés és a multik külön­adóinak megszüntetése után egy régi-új ötlettel állt elő Gyurcsány Ferenc: hatalomra jutva bevezetné a vagyonadót. A Fidesz szerint a DK rögeszmésen a megszorításokra épülő társa­dalom- és gazdaságpolitikát akarja visszahozni.­ ­ MITNKTATÁRLATNinK­T B­ár az Alkotmánybíróság (AB) 2010 januárjában megsemmi­sítette a Bajnai-kormány idején el­fogadott vagyonadótörvényt, Gyurcsány Ferenc a tegnapi Nép­­szabadságban mégis ennek újbóli bevezetéséről beszélt. Gyurcsány úgy fogalmazott: „az a vita, hogy az ötven-száz millió forint feletti va­­gyonok esetében lehet-e értelmes módon vagyonadóról beszélni, szintén nem feloldhatatlan”. Emlé­kezetes, 2009 januárjában Gyur­csány egyszer már előállt a vagyon­adó ötletével, ám a törvényt végül utódja, Bajnai Gordon vezette be 2009 júniusában. Azonban 2010 ja­nuárjában az AB visszamenőlege­sen eltörölte a vagyonadó ingatla­nokra vonatkozó részét, a többi passzust pedig az Orbán-kormány helyezte hatályon kívül. Gyurcsány a vagyonadó mellett tegnap arról is beszélt: nem jelen­téktelen vita folyik a balliberális pártok között arról, hogy a maga­sabb jövedelműeknél milyen szint­nél kell bevezetni a második adó­kulcsot, de adott esetben könnyen végigtárgyalható. Ehhez képest csütörtökön még azt állította, nincs érdemi vita arról, hogy havi 4-500 ezer forintnyi jövedelem után lépne be egy második, körül­belül 30 százalékos jövedelemadó­kulcs. Még szerdán a DK konferen­ciáján elhangzott: hatalomra kerül­ve a Gyurcsány-párt megszorításo­kat vezetne be, megszüntetné a családi adókedvezményt és a rezsi­csökkentést, továbbá kivezetné a multinacionális cégek különadóit, és az így keletkező hiányt a lakos­sággal fizettetné meg.­­ A Gyurcsány-koalíció prog­ramja havi 95 ezer forintot venne el egy átlagkeresetű kétgyermekes családtól - így reagált a bukott miniszterelnök terveire tegnap Selmeczi Gabriella. A Fidesz szó­vivője szerint Gyurcsányék rög­eszmésen ugyanazt a megszorítá­sokra épülő társadalom- és gaz­daságpolitikát akarják visszahoz­ni, amellyel egyszer már tönkre­tették az országot és a családokat. Emlékeztetett: 2010 előtt is adót emeltek, elvették az egy- és két­gyermekes családok adókedvez­ményét, háromszorosára emelték a gáz és kétszeresére az áram árát. Selmeczi hazugságnak nevezte, hogy a baloldali összefogás a va­gyonosoktól hajtana be pénzt, hi­szen a programjuk a középosz­tályt és a munkavállalókat érinte­né súlyosan. Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz női tagozatának elnöke tegnap azt mondta: két hete, amikor a gyed extra megvédéséért aláírásgyűjtést indítottak, úgy tűnt, csak azt kell megvédeni. Ám azóta újraformá­lódott „a Gyurcsány-koalíció”, és kiderült, nem véletlen elszólás volt a gyed extra eltörlésére vonatkozó szocialista megnyilatkozás, hanem egy programpont - fogalmazott. Választási győzelmük esetén Gyurcsány Ferenc újra megszorításokat vezetne be FOTÓ: TÓTH TIBOR MANIPULÁCIÓT EMLEGET AZ MSZP . A szocialista Lukács Zoltán szerint bűn­cselekményt követett el a Hír Televízió, amikor manipulálta az MSZP-kong­­resszuson készült felvételt amelyen a "Kötelet!" felkiáltást hallani. Lukács ezért bocsánatkérést követelt a médiumtól. Szikszai Péter, a tévé vezérigazgató-he­lyettese lapunknak elmondta: az ATV, a köztévé és a Hír TV felvételén is ugyan­úgy hallatszik a "Kötelet!" bekiabálás. Ha manipuláció történt volna, mindhá­rom felvételt pontosan ugyanúgy kellett volna manipulálni - mutatott rá. ­ * Újra akcióban a Bajnai-gárda A Fidesz székháza után tegnap egy minisztériumi épületben tiltakoztak A paksi atomerőmű bővítése ellen tiltakozva szállták meg a fejlesztési minisztérium por­táját tegnap az Együtt-PM ak­tivistái. A tüntetőket a rendőr­ség előállította. A Fidesz sze­rint a „Gyurcsány-koalíció” számára a magyar energiabiz­tonság kérdése nem több egy olcsó gyerekjátéknál.­ ­ Horváth Csaba Lászl­ó_______ A mára már csak Gyurcsány Fe­renc szánalmas bohócává lett Bajnai-gárda először talán próbálja meg helyesen kitölteni a népszava­zási kezdeményezéshez szükséges kérelmet, mielőtt betörnek egy mi­nisztériumi épületbe - így kom­mentálta a Fidesz, hogy tegnap dél­előtt az Együtt-PM aktivistái meg­szállták a Nemzeti Fejlesztési Mi­nisztérium (NFM) portáját a paksi bővítés ellen tiltakozva. Szabó Rebeka, a PM független országgyűlési képviselője elmond­ta: elfogadhatatlannak tartják az atomerőmű tervezett bővítésének módját, ezért a Moszkvában kötött szerződések nyilvánosságra hoza­talát, valamint népszavazást köve­telnek a kérdésben. A demonstráci­ót a rendőrség oszlatta fel végül. A résztvevőket jogszerű rendőri in­tézkedéssel szembeni engedetlen­ség szabálysértése miatt előállítot­ták. Később kiderült, az Együtt-PM tíz aktivistája jogszerű intézkedés­sel szembeni engedetlenség miatt fejenként 80-90 ezer forint közötti pénzbüntetést kapott. A Bajnai-gárda nem először tá­madja a paksi bővítést. Néhány he­te a Fidesz Lendvai utcai székházá­nak teraszára másztak fel, s ott egy szovjet zászlót ábrázoló molinót fe­szítettek ki tiltakozásul. A kor­mánypárt szerint a Gyurcsány­­koalíció totálisan komolytalan Paks ügyében is, és ma ebben is homlok­­egyenest mást mond, mint koráb­ban. Számukra a magyar lakosság energiabiztonságának kérdése nem több egy olcsó gyerekjátéknál. Az Együtt-PM vasárnapra is de­monstrációt hirdetett, ez alkalom­mal összellenzéki tüntetésen sze­retnék kikényszeríteni a bővítésről a népszavazást. A kormány nevében Varga Mi­hály tegnap benyújtotta az Ország­­gyűlésnek a paksi erőmű bővítését tartalmazó törvényjavaslatot. Eb­ben egyebek mellett az áll, hogy a felek együttműködnek a paksi erő­mű teljesítményének fenntartásá­ban és fejlesztésében. Beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését. A paksi atomerőmű tervezett bővítése a társadalom többségének támogatását élvezi - derül ki a Né­zőpont Intézet felméréséből. Esze­rint a megkérdezettek több mint fe­le tartja szükségesnek a bővítést, s mindössze a válaszadók negyede ellenzi. A kutatás rámutat: jelentő­sen nagyobb a megállapodást elő­nyösnek tartók tábora, mint az azt elutasítóké. Figyelemre méltó adat az is, hogy a baloldali összefogás szimpatizánsainak ötöde szintén előnyösnek tartja a megállapodást. A Nézőpont szerint mindez azt mu­tatja, hogy a paksi bővítés aligha al­kalmas kampánytémának a balol­dal számára. tb­ szerint Magyarország szempontjából előnyös a paksi bővítésről szóló megállapodás? Százalék Az összes megkérdezett nagyon inkább előnyös előnyös inkább nagyon hátrányos hátrányos nem tudja, nincs válasz­­ ., 35 Összefogás-szimpatizáns M 6 27 22 32 Fidesz-szimpatizáns Jobbik-szimpatizáns LMP-szimpatizáns I . T sí 28 37 10

Next