Magyar Nemzet, 2014. február (77. évfolyam, 31-58. szám)
2014-02-01 / 31. szám
Brüsszelbe tevődik át a rezsiharc A miniszterelnök szerint azzal, hogy az unió a hatósági árszabályozás miatt kötelezettségszegési eljárást is kilátásba helyezett, Brüsszel lett a rezsiharc színtere. Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam által meghatározott energiaárak alacsonyabbak, mint amikor magánmonopóliumok döntenek. Katona Mariann Orbán Viktor szerint a rezsicsökkentés, konkrétan a hatósági árszabályozás miatt kilátásba helyezett uniós kötelezettségszegési eljárással nem történt semmi olyasmi, amire ne számíthattak volna. A miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című tegnapi műsorában felidézte, a rezsicsökkentés megindítása óta látják, hogy az „ellenérdekeltek ezt nem fogják szó nélkül hagyni”. Olyan magánmonopóliumokról van szó, amelyek „gátlástalanul vagy legalábbis csekély, alacsony gátlásküszöbbel éltek vissza a piaci erőfölényükkel”, ám ennek a kormány véget vetett. Ezek a hatalmas cégek viszont nagyon nagy összegeket és erőket tudnak megmozgatni. A rezsiharc színtere Budapestről áttevődött Brüsszelbe, és a következő hónapokban komolyra fog fordulni - fogalmazott Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a hatósági árakat ellenző uniós álláspontnak vannak gyengeségei, életszerűtlen és a gyakorlat is ellene szól. Ideális esetben valóban árcsökkenéshez vezet a verseny, ám az energiaszolgáltatások területén nem volt versengés. - Az állam által nem szabályozott árak mindig magasabbak voltak, mint az állam által megszabott árak - szögezte le Orbán Viktor. Hozzátette azt is, hogy az energiaárak a munkanélküliséggel is összefüggnek, amennyiben ugyanis az ipar nem jut olcsó energiához, be fogják zárni a gyárakat. A miniszterelnök úgy véli, közös európai álláspontot kellene kialakítani az energiaárak alacsonyabbra szorításához, ehhez a magyar kormány javaslata a nonprofit energiaszolgáltatás. Orbán Viktor szerint ez szokatlan gondolat, ám miután Magyarország sikeresen be tudja bizonyítani, hogy alacsony ipari termelői árakat eredményez, véleménye szerint lesznek követőink. A nonprofit energiaszolgáltatási törvényen már dolgoznak a szakemberek. A miniszterelnök az interjúban megismételte, kifejezetten lelkes a foglalkoztatási számok láttán, hiszen kitűnik, hogy van eredménye a kormány munkájának. Az ellenzéki kritikákra, miszerint a közmunkások számával kozmetikázzák a statisztikai adatokat, a kormányfő úgy reagált: „erkölcsi szempontból rossz véleménnyel vagyok azokról a politikusokról, akik a közmunkát végző embereket folyamatosan sértegetik.” Hiszen végre munkalehetőséget kaptak olyan, „hosszú éveken keresztül segélyre szoktatott emberek és családok”, akik a versenyszférában nem tudnak elhelyezkedni, és segély helyett most a munkát választják. Orbán Viktor elismerte, kevés a közmunkásbér, ám az állam annyit tud fizetni, amennyit a gazdaság előállít. Mint mondta, „vért izzad”, hogy aránylag csekély gazdasági növekedés és egy uniós válság közepette olyan politikát folytasson a kormány, amelynek révén emelkedhetnek a bérek. Ennek eredményei is vannak már. ■ A HÁZ ELŐTT A REZSICSÖKKENTÉS. Benyújtotta az Országgyűlésnek Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője és Németh Szilárd fideszes országgyűlési képviselő a harmadik rezsicsökkentés megvalósításáról szóló törvényjavaslatot. A rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról címen benyújtott indítvány szövege lapzártáig nem volt nyilvános. A kormánypártok már korábban bejelentették, hogy ebben az évben három lépésben csökken tovább a rezsi: a gázért április 1-jétől 6,5, az áramért szeptember 1-jétől 5,7, a távhőért október 1-jétől 3,3 százalékkal kell majd kevesebbet fizetni. (K. M.) Orbán Viktor Jelöltek a Nemzeti Emlékezet Bizottságába a Katona____________________ Földváryné Kiss Rékát javasolja a Fidesz a hamarosan létrejövő és a kommunista múlt feltárását végző Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) elnökének. Az Országgyűlés honlapján megjelent indítványhoz csatolt önéletrajz szerint Földváryné az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) végzett néprajz és történelem szakon, jelenleg a Magyar Tudományos Akadémián dolgozik. A Fidesz képviselői a bizottság tagjainak a történettudományi szakon végzett Ötvös Istvánt, illetve a történelem és hittanári szakon végzett Soós Viktor Attilát javasolják. A NEB elnökét és két tagját várhatóan hétfőn választja meg az Országgyűlés titkos szavazáson, kétharmados többséggel. További egyegy tagot a bizottságba az igazságügyért felelős miniszter, illetve a Magyar Tudományos Akadémia elnök delegál majd. A NEB leendő elnöke és tagja a törvény szerint csak az lehet, aki 1972. február 14. után született és rendelkezik felsőfokú társadalomtudományi vagy jogi végzettséggel, illetve ötéves tapasztalattal. A NEB feladata lesz feltárni és nyilvánosságra hozni a kommunista rezsim által elkövetett bűnöket, a diktatúra működtetőinek tevékenységét és szerepét. Emellett a rendszer működésével kapcsolatos vizsgálati eredményeket ágazatonként összefoglaló jelentéseket is készít majd az új testület. 2014. február 1., szombatBelföld Hús Vagyonadót tervez Gyurcsány A baloldali összefogás pártjai kormányra jutva nem csak a jövedelmeket adóztatnák A családi adókedvezmény, a rezsicsökkentés és a multik különadóinak megszüntetése után egy régi-új ötlettel állt elő Gyurcsány Ferenc: hatalomra jutva bevezetné a vagyonadót. A Fidesz szerint a DK rögeszmésen a megszorításokra épülő társadalom- és gazdaságpolitikát akarja visszahozni. MITNKTATÁRLATNinKT Bár az Alkotmánybíróság (AB) 2010 januárjában megsemmisítette a Bajnai-kormány idején elfogadott vagyonadótörvényt, Gyurcsány Ferenc a tegnapi Népszabadságban mégis ennek újbóli bevezetéséről beszélt. Gyurcsány úgy fogalmazott: „az a vita, hogy az ötven-száz millió forint feletti vagyonok esetében lehet-e értelmes módon vagyonadóról beszélni, szintén nem feloldhatatlan”. Emlékezetes, 2009 januárjában Gyurcsány egyszer már előállt a vagyonadó ötletével, ám a törvényt végül utódja, Bajnai Gordon vezette be 2009 júniusában. Azonban 2010 januárjában az AB visszamenőlegesen eltörölte a vagyonadó ingatlanokra vonatkozó részét, a többi passzust pedig az Orbán-kormány helyezte hatályon kívül. Gyurcsány a vagyonadó mellett tegnap arról is beszélt: nem jelentéktelen vita folyik a balliberális pártok között arról, hogy a magasabb jövedelműeknél milyen szintnél kell bevezetni a második adókulcsot, de adott esetben könnyen végigtárgyalható. Ehhez képest csütörtökön még azt állította, nincs érdemi vita arról, hogy havi 4-500 ezer forintnyi jövedelem után lépne be egy második, körülbelül 30 százalékos jövedelemadókulcs. Még szerdán a DK konferenciáján elhangzott: hatalomra kerülve a Gyurcsány-párt megszorításokat vezetne be, megszüntetné a családi adókedvezményt és a rezsicsökkentést, továbbá kivezetné a multinacionális cégek különadóit, és az így keletkező hiányt a lakossággal fizettetné meg. A Gyurcsány-koalíció programja havi 95 ezer forintot venne el egy átlagkeresetű kétgyermekes családtól - így reagált a bukott miniszterelnök terveire tegnap Selmeczi Gabriella. A Fidesz szóvivője szerint Gyurcsányék rögeszmésen ugyanazt a megszorításokra épülő társadalom- és gazdaságpolitikát akarják visszahozni, amellyel egyszer már tönkretették az országot és a családokat. Emlékeztetett: 2010 előtt is adót emeltek, elvették az egy- és kétgyermekes családok adókedvezményét, háromszorosára emelték a gáz és kétszeresére az áram árát. Selmeczi hazugságnak nevezte, hogy a baloldali összefogás a vagyonosoktól hajtana be pénzt, hiszen a programjuk a középosztályt és a munkavállalókat érintené súlyosan. Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz női tagozatának elnöke tegnap azt mondta: két hete, amikor a gyed extra megvédéséért aláírásgyűjtést indítottak, úgy tűnt, csak azt kell megvédeni. Ám azóta újraformálódott „a Gyurcsány-koalíció”, és kiderült, nem véletlen elszólás volt a gyed extra eltörlésére vonatkozó szocialista megnyilatkozás, hanem egy programpont - fogalmazott. Választási győzelmük esetén Gyurcsány Ferenc újra megszorításokat vezetne be FOTÓ: TÓTH TIBOR MANIPULÁCIÓT EMLEGET AZ MSZP . A szocialista Lukács Zoltán szerint bűncselekményt követett el a Hír Televízió, amikor manipulálta az MSZP-kongresszuson készült felvételt amelyen a "Kötelet!" felkiáltást hallani. Lukács ezért bocsánatkérést követelt a médiumtól. Szikszai Péter, a tévé vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta: az ATV, a köztévé és a Hír TV felvételén is ugyanúgy hallatszik a "Kötelet!" bekiabálás. Ha manipuláció történt volna, mindhárom felvételt pontosan ugyanúgy kellett volna manipulálni - mutatott rá. * Újra akcióban a Bajnai-gárda A Fidesz székháza után tegnap egy minisztériumi épületben tiltakoztak A paksi atomerőmű bővítése ellen tiltakozva szállták meg a fejlesztési minisztérium portáját tegnap az Együtt-PM aktivistái. A tüntetőket a rendőrség előállította. A Fidesz szerint a „Gyurcsány-koalíció” számára a magyar energiabiztonság kérdése nem több egy olcsó gyerekjátéknál. Horváth Csaba László_______ A mára már csak Gyurcsány Ferenc szánalmas bohócává lett Bajnai-gárda először talán próbálja meg helyesen kitölteni a népszavazási kezdeményezéshez szükséges kérelmet, mielőtt betörnek egy minisztériumi épületbe - így kommentálta a Fidesz, hogy tegnap délelőtt az Együtt-PM aktivistái megszállták a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) portáját a paksi bővítés ellen tiltakozva. Szabó Rebeka, a PM független országgyűlési képviselője elmondta: elfogadhatatlannak tartják az atomerőmű tervezett bővítésének módját, ezért a Moszkvában kötött szerződések nyilvánosságra hozatalát, valamint népszavazást követelnek a kérdésben. A demonstrációt a rendőrség oszlatta fel végül. A résztvevőket jogszerű rendőri intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértése miatt előállították. Később kiderült, az Együtt-PM tíz aktivistája jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt fejenként 80-90 ezer forint közötti pénzbüntetést kapott. A Bajnai-gárda nem először támadja a paksi bővítést. Néhány hete a Fidesz Lendvai utcai székházának teraszára másztak fel, s ott egy szovjet zászlót ábrázoló molinót feszítettek ki tiltakozásul. A kormánypárt szerint a Gyurcsánykoalíció totálisan komolytalan Paks ügyében is, és ma ebben is homlokegyenest mást mond, mint korábban. Számukra a magyar lakosság energiabiztonságának kérdése nem több egy olcsó gyerekjátéknál. Az Együtt-PM vasárnapra is demonstrációt hirdetett, ez alkalommal összellenzéki tüntetésen szeretnék kikényszeríteni a bővítésről a népszavazást. A kormány nevében Varga Mihály tegnap benyújtotta az Országgyűlésnek a paksi erőmű bővítését tartalmazó törvényjavaslatot. Ebben egyebek mellett az áll, hogy a felek együttműködnek a paksi erőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében. Beleértve két új blokk tervezését, megépítését, üzembe helyezését. A paksi atomerőmű tervezett bővítése a társadalom többségének támogatását élvezi - derül ki a Nézőpont Intézet felméréséből. Eszerint a megkérdezettek több mint fele tartja szükségesnek a bővítést, s mindössze a válaszadók negyede ellenzi. A kutatás rámutat: jelentősen nagyobb a megállapodást előnyösnek tartók tábora, mint az azt elutasítóké. Figyelemre méltó adat az is, hogy a baloldali összefogás szimpatizánsainak ötöde szintén előnyösnek tartja a megállapodást. A Nézőpont szerint mindez azt mutatja, hogy a paksi bővítés aligha alkalmas kampánytémának a baloldal számára. tb szerint Magyarország szempontjából előnyös a paksi bővítésről szóló megállapodás? Százalék Az összes megkérdezett nagyon inkább előnyös előnyös inkább nagyon hátrányos hátrányos nem tudja, nincs válasz ., 35 Összefogás-szimpatizáns M 6 27 22 32 Fidesz-szimpatizáns Jobbik-szimpatizáns LMP-szimpatizáns I . T sí 28 37 10