Magyar Nemzet, 2015. február (78. évfolyam, 27-50. szám)

2015-02-13 / 37. szám

Belföld 2015. február 13., péntek Ellentétes tendencia Matematikából sokkal gyengébben teljesítettek a gyerekek, mint magyarból Magyarból rontottak tavalyhoz képest, matematikából viszont javítottak, ám még így is csak közepes szintet értek el a nyol­cadikosok az idei középiskolai felvételi vizsgán - derül ki az Oktatási Hivatal lapunkhoz el­juttatott adataiból. Összességé­ben az elmúlt évek átlagának megfelelő eredmények szület­tek, a hat- és nyolcosztályos gimnáziumba készülő tanulók most is magasabb pontszámo­kat értek el, mint a végzősök. Csókás Adris.in_________________ M­agyarból kevesebb, matema­tikából viszont több pontot szereztek a nyolcadikos diákok a középiskolai felvételin, mint egy évvel korábban - derül ki az Okta­tási Hivatal (OH) lapunkhoz eljut­tatott adatsorából. A maximálisan elérhető 50 pontból a magyar vizs­gán átlagosan 29,3 pontot sikerült szerezniük a tanulóknak, ez négy ponttal marad el a tavalyi ered­ménytől. Matematikából jóval ke­vesebbet, mindössze 22,6 pontot értek el, ám ez a gyenge teljesít­mény tavalyhoz képest mintegy kétpontos javulást jelent. A hatosztályos gimnáziumba készülőknél ellentétes tendencia mutatkozik: ők magyarból javítot­tak néhány pontot, és a matema­tikatesztjeik sikerültek rosszabbul a tavalyinál, összességében pedig jobban teljesítettek a végzősöknél. A legeredményesebbnek a nyolcosztályos gimnáziumba je­lentkező negyedikesek bizonyultak, akik mindkét tantárgyból javítottak tavalyhoz képest, és a legmagasabb pontszámokat produkálták: mate­matikából 32, magyarból 37,6 pon­tot értek el a maximális 50-ből. A speciális, tehetséggondozó gimná­ziumok fölénye nem meglepő, hi­szen ezek az intézmények általában a legjobb tanulmányi eredményű gyerekeket szívják fel. A középisko­lai felvételi tesztek elsősorban nem a tantárgyi, lexikális tudást mérik, hanem azokat a képességeket és készségeket, amelyek a középisko­lában szükségesek, a tanulóknak többek között szöveges és logikai feladatokat kell megoldaniuk. Az OH-tól úgy tudjuk, a köz­ponti írásbeli felvételikre több mint 66 ezer tanuló jelentkezett: 53 800 nyolcadikos, 6700 hatodikos, 5300 negyedikes diák. A vizsga nem volt kötelező, 1051 iskola közül csak 490 írta elő a jelentkezőknek, a többi in­tézmény a korábbi jegyek alapján rangsorol. Az OH adatai szerint a gimnáziumok 60 százaléka felvéte­­liztetett, a szakközépiskolák 35 szá­zaléka követelte meg a vizsgát, a szakiskoláknak pedig jogszabály tiltja, hogy vizsgáztassanak. A kiszemelt iskolákba egyéb­ként ma estig lehet benyújtani a je­lentkezést, a szóbelit és az alkal­massági vizsgákat február 17. és március 6. között tartják. A felvéte­li döntések határideje április 17., ezután április 24-ig értesítik ki a ta­nulókat, a beiratkozás időpontja pedig már a nyári szünetre tolódik, június 24-26. között lesz. A középiskolába jelentkezők kö­rében Magyarországon alig van le­morzsolódás, tavaly a felvételiző nyolcadikosok 97 százaléka beju­tott valahová, háromnegyedük pe­dig az első helyen megjelölt intéz­ménybe. Sokan vannak azonban, akik meg sem próbálnak belevágni a középiskolai tanulmányokba: a diákok 11,2 százaléka úgy kerül ki az iskolarendszerből, hogy csak nyolc osztályt végzett, vagy még annyit sem. Ez az arány kedvezőbb a 13,5 százalékos EU-átlagnál, de a kormányzati célkitűzés az, hogy 2020-ra tíz százalék alá csökkent­sék a korai iskolaelhagyók arányát. Fontos, hogy a tanköteles korú - vagyis 16 éves kort még be nem töltött - gyerekeknek akkor is foly­tatniuk kell tanulmányaikat, ha el­ső körben sehová nem veszik fel őket, vagyis mindenképp választa­niuk kell iskolát. A nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők jól teljesítettek fotó: Kéres Attila Milliók a családbarát munkahelyekért Az eddigi huszonhárom­ helyett az idén ötvenmillió forinttal kívánja támogatni a kormány a családbarát munkahelyeket. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma pályázatot írt ki, a nyertes cégeknek vállalniuk kell, hogy legalább egy éven át egy konkrét családbarát programot folytatnak. Vass-Gabor Dorka_____________ E­gy munkahely akkor családba­rát, ha ott nemcsak a munka­­vállalókat látják, hanem a mögöt­tük álló családokat, a gyerekeket, az otthonokat is. Annak érdekében, hogy minél több szülő tudhassa napközben is magához közel és biz­tonságban gyermekét, a kormány 50 millió forintra emeli a családba­rát munkahelyek támogatására ki­írt pályázatának keretösszegét - mondta a család- és ifjúságügyért felelős államtitkár a házasság hete programsorozat egyik központi rendezvényén, a Három Királylány Mozgalom konferenciáján. Novák Katalin közölte: a kormány intéz­kedéseivel elő kívánja segíteni a családi és a munkahelyi élet össze­egyeztethetőségét, és szerinte ezt az elvet a munkaadóknak is le kell for­dítaniuk a hétköznapokra.­­ A csa­ládbarát munkahely címért kis-, közép- és nagyvállalatok is pályáz­hatnak, de közösségi intézmények, így önkormányzatok, minisztériu­mok is ringbe szállhatnak. A pályá­zatot elnyert cégeknek egy évük van a megvalósításra, és vállalniuk kell, hogy legalább egy éven át egy konk­rét családbarát programot folytat­nak - mondta. Szavaiból az is kide­rült: egyes munkaadók az idén a ta­valyi összeg kétszeresét, 3 millió fo­rintot kaphatnak új programjaikra, és azokhoz önrészt sem kell biztosí­taniuk. A pályázatra március 17-ig jelentkezhetnek a munkáltatók. - A szeretet mellett a boldog há­zasság nélkülözhetetlen pillérére a bátorság, az alázat és a hűség - mondta Herczegh Anita. A köztár­sasági elnök felesége, a program fő­védnöke a házasság hete mottójára, a megtartó hűségre utalva azt mondta, az minden élethelyzetben nagy segítség lehet, így például a közösséghez tartozásban, a munka­helyi helytállásban vagy a család­ban, a gyermeknevelésben.­­ Ha egy kapcsolat az Isten akarata sze­rinti szerelemre épül, amely magá­ban foglalja az örök értékek szerete­­tét, az alkotás, az életadás örömét, a gyermeknevelés felelősségét, akkor azzal le lehet győzni mindazt, ami a hűséget, a kitartást támadja - mondta Böjte Csabát idézve. Herczegh Anita a megtartó hűség fontosságáról beszélt FOTÓ: Nagy Béla 4­1­­ 9 Zsúfolt éjjeli menedékhelyek Budapesten nem, vidéken viszont nehézséget okoz a hajléktalanok elhelyezése Folytatás az 1. oldalról : Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében 110 százalékos, Vas és Veszprém megyékben pedig 130 százalék feletti az éjjeli menedék­helyek kihasználtsága, mert kevés az intézményi kapacitás. A nappa­li melegedők esetében is magas a kihasználtság, a január eleji pár napban - Szabolcs-Szatmár-Be­­reg és Jász-Nagykun-Szolnok me­gyék kivételével - mindenhol meghaladta a 100 százalékot a te­lítettség, országos átlagban 130 százalékos a kihasználtság. Országosan egész évben több mint 9500 állandó szálláshely vár­ja a fedélnélkülieket, ezenkívül a téli krízisidőszakban - november elejétől április végéig - további több mint 1500 férőhelyet lehet megnyitni igény esetén. Emellett 7325 férőhellyel működnek nap­pali melegedők, míg a tartós ellá­tásra szorulókat a hajléktalanok rehabilitációs intézményei látják el 228 férőhelyen, illetve 460 férő­hellyel a hajléktalanok otthonai. Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében azonban nincse­nek időszakosan megnyitható éj­jeli menedékhelyek. Állandó éjjeli menedékhely ugyanakkor minden megyében található, elsősorban a nagyváros­okban. A kisvárosokban, falvak­ban viszont egyáltalán nincs ellá­tás, így fordulhatott elő például az is, hogy karácsonykor egy bony­hádi férfi egy templomban ke­resett menedéket a hideg elől, őt akkor a Bonyhádtól 25 kilométer­re fekvő szekszárdi hajléktalan­­szállóra vitték a rendőrök, ahol el­látást kapott. Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériumának (Emmi) Czibere Károly vezette társadalmi felzár­kózásért és szociális ügyekért fele­lős államtitkársága lapunk meg­keresésére leszögezte: az éjjeli me­nedékhelyek a létszámon felüli igénybevételeket sem „utasítják” el. Hangsúlyozták: a 100 százalé­kot meghaladó kihasználtság mel­lett a hajléktalanellátó szervezetek mindenkit el tudnak helyezni, aki az ellátást elfogadja. Ezenkívül a települési önkormányzatok egyéb fűtött helyiségek (például váróter­mek, hivatalok, iskolák-óvodák helyiségei) megnyitásáról is gon­doskodnak abban az esetben, ha még több helyre van szükség, hogy megakadályozzák a kihűlé­­ses haláleseteket. Lapunk arról is érdeklődött a szaktárcánál, hogy terveznek-e fej­lesztéseket a kapacitások bővítésé­re, különös tekintettel azokra a megyékre, ahol 100 százalék feletti kihasználtsággal működnek télen az éjjeli menedékhelyek. Az Emmi válasza szerint az ellátórendszer látókörébe kerülő hajléktalanok tekintetében a rendelkezésre álló kapacitások - a téli hónapokban is - biztosítják a közvetlen életve­szély kiküszöbölését. Továbbra is rendelkezésre állnak azok a kiegé­szítő források, amelyek lehetővé teszik a főként a téli időszak megnövekedett feladatainak fi­nanszírozását. Leszögezték ugyan­akkor, hogy a már kialakult hajlék­talanság hatékony kezeléséhez, va­lamint a hajléktalanok társadalmi integrációjához elengedhetetlen a jelenlegi intézményrendszer és szolgáltatási kör átfogó fejlesztése, átalakítása. Az ehhez kapcsolódó szakmai koncepció kialakítása megkezdődött - tették hozzá. Az elmúlt években több olyan uniós program zajlott, amelyek­nek célcsoportjai a tartósan utcán élők voltak. 2015 októberében fe­jeződnek be a 2009 óta futó, a haj­léktalanok társadalmi és munka­erő-piaci beilleszkedését segítő Támop 5.3.3. nevű programok, amelyeknek célja az utcán élők társadalmi visszailleszkedésének elősegítése volt. Jelenleg országosan tizenhét program segíti a csaknem négy­száz hajléktalan visszakapaszko­dását a társadalomba. A teljes program forrása 2,75 milliárd fo­rint volt, eddig több mint hétszáz ember részesült támogatásban. Még ez év első felében elindul majd a rászoruló személyeket tá­mogató operatív program is, amelyben a hajléktalanok élelmi­szersegélyt kapnak majd. Több megyében 110 és 130 százalékos kihasználtsággal üzemelnek az éjjeli menedékhelyek fotó: székelyhídi Balázs Szakgimnáziumokat hoz létre az NGM . Csókás_________________________ A szakképzési rendszer átalakí­tásának legfontosabb célja, hogy olyan szakmát adjunk a diá­kok kezébe, amit megfelelő színvo­nalon képesek elsajátítani, és ami­vel saját erőből helyt tudjak állni a munkaerőpiacon - mondta tegnap Czomba Sándor, a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium (NGM) munka­erő-piaci és képzési államtitkár. A kormány által elfogadott szakkép­zési koncepciót ismertetve kiemel­te: nem várhatnak tovább a refor­mokkal, mert a szakképzésben 30 százalékos a lemorzsolódási arány, és sokszor a papíron meglévő tudás is funkcionális analfabetizmust ta­kar, a munkanélküliek hatvan szá­zaléka pedig szakképzetlen. - Nagy horderejűek az átalakí­tások, ezért a teljes átállás csak a 2016/17-es tanévtől valósul meg - mondta az államtitkár, jelezve: a legfontosabb lépés, hogy a szakkép­zésben tanulók is lehetőséget kap­nak az érettségizésre.­­ A mostani szakközépiskolát a jövőben szak­gimnáziumnak szeretnénk hívni. Ezekben 4+1 éves képzés folyna, és a plusz egy év a technikusi minősí­tés megszerzését szolgálná. A jelen­legi szakiskola neve pedig szakkö­zépiskola lenne, ahol 3+2 tanéves rendszerben szakmát, majd érett­ségit is lehetne szerezni - részletez­te a terveket Czomba Sándor. Hoz­zátette: középtávon az a cél, hogy négy év alatt érettségit és OKJ-s végzettséget is szerezzenek a tanu­lók, ám ehhez ma még nincsenek meg a feltételek. Kitért arra is, hogy a nappali ta­gozatos képzésre ma 21 éves korig lehet beiratkozni, de ezt a korhatárt szeretnék eltörölni. Növelnék to­vábbá a duális képzésben tanulók és a képzésbe bekapcsolódó cégek számát. Változás lesz az is, hogy a jövőben csak akkor lehet iskolai tanműhelyben gyakorlatot teljesí­teni, ha az iparkamara egy céget sem tud biztosítani a vállalati kö­rülmények közötti munkavégzés­hez. Az iskolák átvételéről Czomba megjegyezte: szeptembertől 400 in­tézmény kerül az Emberi Erőfor­rások Minisztériumától az NGM- hez, és nagyobb önállóságot és fele­lősséget kapnak. A szaktárca kiter­jeszti a hiányszakmák ösztöndíj­­rendszerét is, így a következő tan­évben a mostani 10 helyett 12, ké­sőbb pedig 20 szakmában jár majd anyagi támogatás a diákoknak.­­ Az ösztöndíjnak köszönhetően csaknem duplájára nőtt a hiány­szakmákra jelentkezők száma az el­múlt években, jelenleg 24 ezer szak­iskolai tanuló kap támogatást - mutatott rá az államtitkár.

Next