Magyar Nemzet, 2015. március (78. évfolyam, 51-76. szám)

2015-03-02 / 51. szám

állal ar .Vallet • Belföld »«. 2„ *«/. ELTE: milliós ösztöndíjak A Kehi vizsgálata szerint gazdálkodási szabályzat nélkül hozott döntéseket a HÖK Folytatás az 1. oldalról . Előfordult továbbá olyan is, hogy oktatói díjazást fizettek ki az amúgy diákoknak járó tudomá­nyos ösztöndíjkeretből. Két HÖK- ös tisztségviselőt úgy részesítettek ösztöndíjban, hogy a pályázat cél­ja valójában a gólyatábori költsé­gek támogatása volt. Akadt olyan hallgató, akinek a tiszteletdíja vándorolt az említett alapítványi számlára. Az egy hallgatónak kifi­zetett ösztöndíjak mértékében egyébként igen nagy a szórás az ELTE-n, a Kehi szerint pár ezer fo­rinttól egy-másfél milliós tételekig terjedtek az összegek. Úgy tudjuk, a hivatal megálla­pította azt is, hogy az ELTE Egye­temi Hallgatói Önkormányzata (EHÖK) a vizsgált időszakban gazdálkodási szabályzat nélkül működött, és az egyetemi belső ellenőrzés sem vizsgálta az EHÖK gazdálkodását. Mindez pedig igencsak indokolt lett volna a re­vizorok szerint, tekintve hogy az érdekképviselet - bár saját bevé­tele nincs - éves szinten mintegy száztízmillió forintnyi, működé­séhez nyújtott támogatás felhasz­nálásáról és kifizetéséről hoz döntést. Szükségesnek tartja a hi­vatal azt is, hogy a rektor gondos­kodjon a hallgatói képviselet rendszeres, legalább kétévenkén­ti ellenőrzéséről. Ezzel együtt ki­derült, hogy a hallgatói képviselet a működési támogatást igazoltan a megfelelő célokra, vagyis mű­ködési költségekre, kiadványok, újságok készítésére és rendez­vényszervezésre fordította. A rendezvényszervező cégek és a HÖK vezető tisztségviselői között személyi összefonódás nem álla­pítható meg. A vizsgált időszakban az egye­tem éves bevétele átlagosan 37,4 milliárd, kiadása 31,3 milliárd fo­rint körül alakult, és kiderült, hogy az intézmény a főbb mutató­számok szerint a források folya­matos csökkenése ellenére is ki­egyensúlyozott gazdálkodást tu­dott folytatni. Az ELTE közalkal­­mazottainak átlagos illetménye bruttó 245 ezer forint, jutalom jogcímén pedig 1,37 milliárdot fi­zetett ki az intézmény, ez éves át­lagban a személyi juttatások 2,8 százaléka. A jutalmak mértéke nagyon változó volt: négyezer fo­rinttól 1,9 millióig terjedt. Egy­millió feletti jutalomban hét felső vezető részesült, fél- és egymillió forint közötti jutalmat pedig hu­­szonhatan kaptak. A legnagyobb jutalom egyébként az érintett közalkalmazott éves­­illetményé­nek 10,9 százaléka volt, a törvény­ben előírt harmincszázalékos fel­ső határt egyszer sem érték el. Korábban megírtuk, a Kehi több egyetemen tárt már fel visz­­szásságokat a hallgatói képviseletek gazdálkodásával kapcsolatban, a Budapesti Corvinus Egyetemen és a Nyugat-magyarországi Egyetemen például több tíz millió forinttal na­gyobbak voltak a HÖK-ös bevéte­lek, mint amennyi az intézmény könyveiben megjelent, és mint amennyit a HÖK igazolni tudott. Az ELTE hallgatói ösztöndíjai között nagy a szórás, pár ezer forinttól másfél millióig kapnak a diákok fotó: béres ATTILA ETIKAI SZABÁLYOK: Véget vet az évtizedes diákvezéri pályafutásoknak a HÖOK, az érdekképviselet hét végén el­fogadott választási kódexe szerint csak egyszer újrázhat­nak a vezető hallgatói tisztségviselők - tájékoztatta lapun­kat a szervezet Mint írták, a közgyűlésen etikai elvárásokat, követendő magatartási normákat is rögzítettek, amelyet a hallgatók magukra kötelezőnek ismernek el. Az Etikai Charta kimondja például, hogy a hallgatói közéletben részt vevők tartsák tiszteletben az emberi méltóságot, mutassanak példát, törekedjenek toleráns, nyílt és becsü­letes együttműködésekre, lépjenek fel a visszaélésekkel szemben, hallgatói rendezvény során pedig fordítsanak különös figyelmet a biztonsági, egészségügyi előírások és a kulturált szórakozás szabályainak betartására és betarta­tására. Ismeretes, jelenleg két gólyatábori szexuális erő­szak ügyében is rendőrségi nyomozás folyik, a táborszer­vezésben érintett HÖK-tagok közül többeket fegyelmi el­járásban marasztaltak el. A HÖOK egyúttal a felsőoktatási államtitkársághoz fordul a választási alapelvekhez igazodó jogszabály-módosításokért (MN) Jelentősen átalakult a szociális rendszer Tegnapi hatállyal több segélye­zési forma megszűnt, módo­sult, új elnevezést kapott, vagy máshonnan kell igényelni a tá­mogatást. A Fidesz szerint az új rendszer átláthatóbb és haté­konyabb lesz, a szocialisták vi­szont „nyomoralapú” társada­lom kiépítéséről beszélnek. ti Munkatársunktól_____________ S­ zociális támogatást két helyről kérhetnek mától az érintettek: a járásoktól és a helyi önkormány­zatoktól. Az előbbiek a jövedelem­­, utóbbiak a kiadáskompenzáló tá­mogatásokban illetékesek. Vala­mennyi korábbi önkormányzati támogatási és segélyezési forma - így a lakásfenntartási, az adósság­­kezelési támogatás, a méltányos­­sági ápolási díj, a méltányossági közgyógyellátás, illetve a helyi se­gély - megszűnt, és települési tá­mogatásként egységes elnevezést kapott. Az önkormányzatok sza­badon eldönthetik, milyen élet­helyzetekre adnak támogatást. Az átalakított szociális rendszer biztosítja, hogy valóban csak a rá­szorulók kapjanak támogatást, megszűnik az ugyanazon a jogcí­men folyósítandó többszöri jutta­tás, és minden településen a helyi sajátosságokhoz igazíthatják a szo­ciális rendszert - kommentálta a Fidesz-frakció a tegnap életbe lé­pett változtatásokat. Nyomatéko­sították, a rászorulók kiadásait kompenzáló támogatásokról ezen­túl azért születik majd helyben, a településeken döntés, mert ott job­ban látják, ki szorul rá valóban. Mindez pedig segíti a visszaélés el­kerülését, és ellenőrizhetőbb.. A Fidesz szerint sok önkor­mányzat emeli az ellátások össze­gét, illetve új támogatási formákat is bevezetnek. Hozzátették, sok te­lepülésen adnak ezenkívül egye­bek között rendkívüli települési tá­mogatást az időszakosan vagy tar­tósan létfenntartási gondokkal küszködő vagy rendkívüli élet­helyzetbe került embereknek, va­lamint rezsi-, gyógyszerkiadási, te­metési, lakhatási támogatást, gyermekek után járó különböző támogatásokat. A 35 milliárd fo­rintos központi költségvetési tá­mogatás miatt álláspontjuk szerint nem fordulhat elő, hogy egy szegé­nyebb önkormányzat ne tudjon te­lepülési támogatást adni az ott élőknek, vagyis egyetlen rászoruló sem marad ellátás nélkül - írták. Magyarország Európában élen jár a munkanélküliség csökkentésé­ben és a gazdasági növekedésben, amióta a „segély helyett munkát” elvet választottuk az ország mű­ködtetéséhez - hangsúlyozták. A tegnap életbe lépett változta­tásokat azonban súlyos kritikával illette az Országgyűlés népjóléti bi­zottságának szocialista alelnöke. Korózs Lajos egy sajtótájékoztatón azzal vádolta meg Orbán Viktor mi­niszterelnököt, hogy „nyomorala­pú társadalmat épít”, és a tegnapot „a szegények és a középosztály fe­kete vasárnapjának” bélyegezte. ■ HÁTTÉRINTÉZMÉNYEK: Jó néhány egészségügyi háttérintézmény ala­kult át a tegnapi nappal. Megválto­zott egyebek között az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, a Gyógysze­részeti és Egészségügyi Minőség­és Szervezetfejlesztési Intézet szer­vezeti struktúrája, és elkezdte mű­ködését az Állami Egészségügyi El­látó Központ. Többletfeladatokat kapott az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár, megalakult - két in­tézmény összevonásával - az Or­­szágo­s Gyógyszerészeti és Élelme­zés-egészségügyi Intézet, míg az Országos Igazságügyi és Orvostani Intézet feladatait a Semmelweis Egyetem vette át. (MTI) A gyermekhospice az élet szeretetéről szól A törökbálinti Tábitha-ház további működéséhez gyűjtöttek adományokat a hét végén egy budapesti romkocsmában Magyarországon ma nem tá­mogatja az állam a gyermek­­hospice-házak működését, míg külföldön legalább negyven­­százalékos kiegészítésre szá­míthatnak a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő gyerme­kek ellátására specializálódott intézmények. Tegnap a Szimp­la Kertben is felhívták e visz­­szásságra a figyelmet a szak­emberek. A romkocsmában a törökbálinti Tábitha-ház mű­ködéséhez gyűjtöttek adomá­nyokat két mesterszakács se­gítségével. igYF.T.KF.r Tamás_____________________ M­agyarországon kezd eloszla­ni a gyermekhospice-há­­zakkal kapcsolatos „szörnyű hely” sztereotípia, az emberek megértik, hogy az intézmények nem a beteg­ségről, hanem a segítségnyújtásról szólnak - hangzott el tegnap azon a sajtótájékoztatón, amelyet a tö­rökbálinti Tábitha-ház rendezett a Szimpla Kertben. Ezért fájó, hogy az állam Magyarországon nem tá­mogatja a gyermekhospice-háza­­kat, illetve az ott folyó munkát, míg külföldön negyven-kilencven százalékban igen, a fennmaradó részt cégek, magánszemélyek áll­ják. - Mi már a negyvennel is igen boldogok lennénk - mondja Benyó Gábor főorvos, hozzátéve: utoljára tavaly történtek egyezteté­sek ez ügyben az Emberi Erőfor­rások Minisztériumával, ennek hatására a korábbi szkepticizmu­sokat felváltotta a bizakodás, mert az illetékes államtitkársággal rész­leteiben sikerült megvitatni, mire volna szüksége a hazai két hos­pice-háznak. Ám azóta nem tör­tént érdemi lépés az ügyben. Benyó Gábor szerint ráadásul a támogatás hiánya mellett to­vábbi gond, hogy a pécsi Dóri­házon és a törökbálinti otthonon kívül újabb regionális intézmé­nyekre is szükség lenne, hogy az ellátás lefedje az országot. Meg­ítélése szerint Debrecenben, Sze­geden és Szombathelyen vagy Sopronban nyílhatna új gyer­mekhospice-ház. Benyó Gábor rámutatott: ez az esemény is fi­gyelemfelkeltés: a piacos napon (a Szimplában vasárnaponként termelői piacot tartanak - a szerk.) szerencsére tódult a nép a két séf, Segal Viktor és Varjú Vik­tor ízletes ételeit megkóstolni, egyben adományukkal támogatni a Tábitha-házat. A hospice-otthonok nem egyen­lők a halállal - vélik a szakembe­rek. A kis betegek nem az életüket befejezni érkeznek, a házak rövi­­debb-hosszabb ideig tehermente­sítik a szülőket is. A Tábitha­­házban például egyedi ápolás zaj­lik, két gyermekre jut egy nővér, dolgozik az otthonban pszicholó­gus, és van kutyaterápia is. S hogy miért nem kórházban ápolják e gyógyíthatatlan betege­ket? Benyó Gábor szerint otthoni környezetet, szerető gondosko­dást nyújtanak, a szülők is szíve­sebben tudják gyermeküket olyan helyen, ahol nem sok más beteg, akár fertőző gyermeket gyógyítanak. Gergely Anita palliatív orvos (a fájdalom, szen­vedés leküzdését segítő doktor - a szerk.) hozzátette: a gyermekek nagy részének 24 órás ellátásra van szüksége. Fontos, hogy a szü­lők próbálják elfogadni a kiala­kult helyzetet, mert ha ez sikerül, látják majd az élet szépségeit is. Klárik Istvánné főnővér rámuta­tott, hogy a gyerekekkel kiváló kollégák foglalkoznak, együttér­zés, vidámság, empátia jellemzi őket. Lényeges, hogy az orvosok, az ápolók ott állnak a szülők mel­lett, akik a bensőséges viszony miatt el tudják mondani neki ha­talmas fájdalmukat. Révész Re­náta Liliána pszichológus, gyász­terapeuta hangsúlyozta: munká­jával a teljes családokat segíti, hi­szen a szülők ugyanúgy krízisbe kerülnek, mert a betegség önma­gában is nagy veszteség, de a szo­rongáson lehet javítani, ez egy­ben segíti a beteg gyermeket is. Meglátása szerint a gyermek­­hospice-házak az élet szereteté­ről, méltóságáról szól, még ha ez paradoxonnak tűnik is. A gyermekhospice-ház működését is támogatta az, aki vásárolt Segal Viktor (képünkön) és Varjú Viktor ételeiből fotó béres attila

Next