Magyar Nemzet, 2015. április (78. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-01 / 77. szám

íl ifi?« Ir Belföld2015. április 1., szerda Tréningek közmunkásoknak Álláskeresési technikákat sajátíthatnak majd el a közfoglalkoztatottak A közfoglalkoztatásba való belépés előtt motivációs és fejlesztő tréningeken vehetnek részt, a kilépést megelőzően pedig állás­­keresési technikákat sajátíthatnak el a közfoglalkoztatottak - derül ki a belügyi tárca törvénytervezetéből. A foglalkozásokon a közfoglalkoztatottak önéletrajzírást tanulhatnak, és egyéni fejlesztést, mentális segítséget kapnak - tudtuk meg. A tervezet rendezi a közmunkások szabadságának kérdését is, évente hét napot ezentúl az általuk meghatározott időpontban kell kiadni. Il. Farkas Mf.t.inda____________ K­özfoglalkoztatási jogviszony­nak minősül a közfoglalkoz­­tatotti munka és a képzésben való részvétel mellett a jövőben az is, ha az érintettek munkaerő-piaci szol­gáltatásban vesznek részt - derül ki a közfoglalkoztatásról szóló tör­vény tervezett módosításából. A tervezet szerint a közfoglalkoztatot­tak évente három napon különböző tréningeken, motivációs foglalko­zásokon vehetnek majd részt, ame­lyek célja egyrészt a tanfolyamokon való részvétel és a rendszeres mun­kavégzés motiválása, másrészt - a közfoglalkoztatásból való kilépés­kor - az állásinterjúkra való felké­szítés - értesült lapunk. A Magyar Nemzet kérdésére a Belügyminisztérium közölte: idén indul el a gazdaságfejlesztési és in­novációs operatív program, vala­mint az emberierőforrás-fejlesztési operatív program, amelyeknek egyik feladata, hogy elősegítse a közfoglalkoztatottak nyüt munka­erőpiacra való visszatérését. Ezeket a szaktárca „új, aktiváló szolgálta­tási elemek beépítésével” kívánja megvalósítani. Leszögezik: a köz­foglalkoztatásba történő bevonás szakaszában a hátrányokkal sújtott munkakereső­knek személyre sza­bott motivációs elemeket, mentális segítséget,­ egyéni fejlesztést tartal­mazó foglalkozásokat, tréninget kí­vánnak beemelni a közfoglalkozta­tási programba. Ezek célja, hogy az egyén megfelelő motivációt szerez­zen a rendszeres munkavégzéshez, illetve különböző képzéseken tör­ténő részvételhez. A közfoglalkoztatásból való ki­lépéskor az álláskereséshez kap­nak majd segítséget az érintettek. A szaktárca „az addigi munkata­pasztalatra, ismeretekre építve el­érhetővé kívánja tenni az érintet­tek számára a közfoglalkoztatás befejezése előtt a nyüt munkaerő­­piacra történő visszatérést elősegí­tő szolgáltatások igénybevételét”. Ennek keretében életvezetési ta­nácsadáson vehetnének majd részt a közfoglalkoztatottak, állás­­keresési technikákat sajátíthatná­nak el, valamint felkészítenék őket állásinterjúkra. A programokon legfeljebb nap­tári évenként három napot biztosí­tanának egy-egy közfoglalkozta­tott esetében, és erre az időszakra - csakúgy, mint jelenleg a közfog­lalkoztatás keretében szervezett képzések időtartamára - a teljes közfoglalkoztatási bér jár majd, így ezek az időszakok nem jelente­nek jövedelemkiesést a gazdasági­lag egyébként is sérülékeny állás­keresői rétegnek. A tervezett törvénymódosítás rendezi a szabadság kiadásának jogszabályi feltételeit is, ez ugyanis jelenleg szabályozatlan a közfoglal­­koztatottak esetében. A módosítás többek között leszögezi, hogy fize­tés nélküli szabadságot csak a kép­zés, illetve a tréningek idejére nem lehet engedélyezni a közfoglalkoz­tatottaknak, a jogviszony egyéb időtartama alatt azonban erre van lehetőség. A rendelkezés tartalmaz­za a szabadság kiadásának módját, feltételeit, továbbá a közfoglalkoz­tatási jogviszonyra vonatkozó rész­letszabályokat is. Eszerint a szabad­sg kiadásának joga a közfoglalkoz­­tatói jogkör része, meg kell azon­ban hallgatni a közfoglalkoztatott kérését is. A közfoglalkoztatónak legalább 15 nappal előre közölnie­ kell a szabadság kiadásának idő­pontját és a szabadság mértékét, el­lenkező esetben a szabadság csak a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki. A közfoglalkoztatott sza­badság kiadásával kapcsolatos ké­rései főszabály szerint nem kötik a munkáltatót. Ez alól kivételt jelent, hogy a közfoglalkoztatott is jogo­sult évente hét munkanap szabad­ság kivételére az általa meghatáro­zott időpontban. Az érintettnek ez­zel kapcsolatos igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Segítséget kapnak a közmunkások az elhelyezkedéshez fotó: székelyhídi Balázs f Igazolni kell a délutáni hiányzást Nemcsak a tanítási órákról való hiányzás, de a délutáni foglal­kozások, iskolai szakkörök elmulasztása is gyermekvédelmi in­tézkedéseket, sőt akár szabálysértési eljárást vonhat maga után. Rétvári Bence parlamenti államtitkár közölte: aki előzetesen nem kért felmentést a programok alól, annak minden egyes tá­volmaradást igazolnia kell, igaz, a bukás veszélye csak azokat fe­nyegeti, akik a tanórákat lógják el. Ili Csókás Adrienn_____________ A tanórákat követő iskolai prog­ramokon, így a választott sport- vagy művészeti szakkörökön való részvételt is szigorúan ellen­őrzik a köznevelési intézmények, amióta egységesen bevezették a délutáni iskolai foglalkozásokat. Is­meretes, 2013 szeptembere óta a köznevelési törvény értelmében az általános iskolákban mindennap legalább 16 óráig kell a foglalkozá­sokat tartani, 17 óráig pedig fel­ügyeletet biztosítani. A szabályozás kapcsán Rétvári Bence az LMP-s Ikotity István kér­désére adott válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanítási órá­kon túli egyéb foglalkozások elmu­lasztása is beleszámít az igazolatlan hiányzásokba, amelyek alapjai le­hetnek a 10 és 50 óra igazolatlan hi­ányzást követő gyermekvédelmi in­tézkedéseknek, valamint a 30 óra igazolatlan hiányzást követő sza­bálysértési eljárás megindításának. Az Emberi Erőforrások Minisz­tériuma (Emmi) parlamenti állam­titkárának szavaiból kiderül, hogy a délutáni programok alól felmentést kérhetnek a szülők, ám aki ezt elő­zetesen nem tette meg, annak min­den egyes távolmaradást doku­mentálnia kell, akkor is, ha „csak” futballedzésről, szakkörrő­l vagy épp korrepetálásról van szó. Ellen­kező esetben a tanköteles tanuló tízórás igazolatlan mulasztása után az iskola értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, 30 óra után pedig a sza­bálysértési hatóságot. Ötven óra mulasztásnál már a gyámhivatalt is megkeresik, amely megvonja a szü­lőktől az iskoláztatási támogatást, védelembe veszi a tanulót, és emel­lett még a közmunkaprogramból is kizárják a szülőket, ha nem járatják rendesen iskolába a gyereket. A délutáni foglalkozások beve­zetése elsősorban a rossz szociális hátterű diákok esélyeinek növelését szolgálja, akiknek nincs lehetősé­gük fizetős különórákra járni. A KSH szerint az általános iskolások 36 százaléka hátrányos, 13 százalé­ka halmozottan hátrányos helyze­tű. Ha azonban a szülő tud gondos­kodni a gyerek elhelyezéséről, bár­­milyen indokkal kérhet felmentést a délutáni foglalkozások alól. Rétvári hangsúlyozza azt is, hogy bár a délutáni távolmaradás szankciókat vonhat maga után, az ilyen típusú mulasztások semmi­képp nem vezethetnek ahhoz, hogy a diáknak osztályozóvizsgát kelljen tennie, mivel a tanulók teljesítmé­nyét a tantárgyi órák alapján érté­kelik. Aki például 250 tanórát mu­laszt el, vagy egy adott tantárgyból az órák harminc százalékáról kima­rad, azt csak akkor tudják év végén minősíteni, ha nevelőtestület enge­délyezi, hogy osztályozóvizsgát te­gyen. Ez a szabály azonban nem vo­natkozik a tanórákon kívüli foglal­kozásokra. Az Emmi korábbi ada­tai szerint egyébként a legtöbb ló­gást Borsod, Nógrád és Heves me­gyében regisztrálták az iskolák, de amióta anyagi vonzata is van a mu­lasztásnak, mindenütt jóval keve­sebb lett a hiányzás. Keresztényi segítség a rászorulóknak Nélkülöző családok ezreihez juttatja el tartós élelmiszerekből álló húsvéti adományát a Katolikus Karitász Kétszázötven rászoruló család lakhat jól húsvétkor a Katoli­kus Karitász által tegnap a jó­zsefvárosi Lujza utcában szét­osztott élelmiszercsomagok­nak köszönhetően, de hasonló adományokat osztanak a szer­vezet munkatársai az ország több más pontján is, így a nagy­héten családok ezrei juthatnak tartós élelmiszerhez és egy kis édességhez az ünnep előtt. I­ Nagy Áron_________________ F­ogvacogtató szél süvít a jó­zsefvárosi Lujza utca málló falú házai között. A Katolikus Karitász irodájának ajtajában vá­rakozó jó másfél-két tucat ember egyre türelmetlenebbül toporog, s akadnak köztük, akik bizalmatla­nul méricskélik a járókelőket, mintha attól tartanának: valaki a helyükre pályázik. Félelmük azonban alaptalan. A segélyszer­vezet már előzetesen felmérte az igényeket, számba vette a rászo­rulókat, így senki sem távozhat üres kézzel. Az irodában kétszázötven cso­mag várja gazdáját. A fejadag: két szatyor élelem. Az egyikben liszt, olaj, rizs, cukor, tészta, konzervek, a másikban burgonya. És a pult mellett bőven van még a kará­csonyról maradt szaloncukorból. Ha el is üt kicsit a húsvét külsősé­geitől, ugyan melyik gyermek uta­sítaná vissza az édességet csak azért, mert nincs nyúl vagy tojás formája? Miközben a karitász sajtórefe­rense a szervezetről mesél ne­künk, nélkülöző kisnyugdíjasok adják a kilincset csecsemőjüket szorongató, munka nélküli anyák­nak. Illetlennek tűnhet, de csak kibukik belőlünk a kérdés: nem élnek-e vissza egyesek a jó szán­dékú emberek segítségével? „Igyekeztünk kizárni ennek a lehetőségét. A segélycsomagra je­lentkezőket meg szoktuk kérni, hogy regisztrálják magukat, ami­hez egyesek a helyi plébániáról, mások a családsegítőtől hoznak igazolást” - magyarázza Csapó Viktória, majd hozzáteszi: elég jó a kapcsolatuk a hivatalos szervek­kel, amelyek a nehéz helyzetbe ke­rült családoknak alapvetően jogi, míg a karitász anyagi természetű segítséget - például élelmiszert és ruházati cikkeket - tud nyújtani. A segélyszervezetnél amúgy ön­kéntesek végzik a munka dandár­ját. Egyikőjük Ábeli Tiborné, akit a Lujza utcában mindenki csak Ica néninek szólít, ő néhány éve még maga is az ajtó előtt várt a sorára. Később aztán, amikor dolgai ren­deződtek, munkájával hálálta meg a katolikus szervezettől kapott tá­mogatást. Kovács Gyöngyi pedig igazi veterán, 1996 óta segíti és szervezi a karitász tevékenységét. A Józsefvároson kívül az egész országban hasonló csomagokkal igyekszik hozzájárulni a segély­­szervezet ahhoz, hogy a legszegé­nyebbek közé tartozó sok ezer család számára is valóban ünnep legyen a húsvét. A hagyományos akciót jó előre meghirdették a templomokban, a karitász össze­sítése szerint több mint 180 tonna élelmiszer gyűlt össze a nagyböjti adományokból. ■ TOVÁBB GYŰJTENEK KÁRPÁTALLÁ­­NAK: Húsvétig meghosszabbította a kárpátaljai magyarok és az Uk­rajna háború sújtotta területein élők megsegítésére szervezett gyűjtőakcióját a Katolikus Kari­tász. Az eredeti elképzelések sze­rint a gyűjtőpontok tegnapig fo­gadták volna az adományokat, de a határidőt végül a jövő hétre tol­ták ki. Az átvételi helyek listája megtalálható a www.karitasz.hu honlapon. A szervezet az élelmi­szer-adományok mellett az anyagi hozzájárulást is köszönettel veszi; a pénz az erre a célra elkülönített bankszámlaszámra utalható, illet­ve a 1356-os adományvonal tár­csázásával hívásonként 500 fo­rinttal lehet támogatni az akciót. Száznyolcvan tonna adományt gyűjtöttek össze a katolikus hívek FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS I

Next