Magyar Nemzet, 2015. április (78. évfolyam, 77-101. szám)
2015-04-01 / 77. szám
íl ifi?« Ir Belföld2015. április 1., szerda Tréningek közmunkásoknak Álláskeresési technikákat sajátíthatnak majd el a közfoglalkoztatottak A közfoglalkoztatásba való belépés előtt motivációs és fejlesztő tréningeken vehetnek részt, a kilépést megelőzően pedig álláskeresési technikákat sajátíthatnak el a közfoglalkoztatottak - derül ki a belügyi tárca törvénytervezetéből. A foglalkozásokon a közfoglalkoztatottak önéletrajzírást tanulhatnak, és egyéni fejlesztést, mentális segítséget kapnak - tudtuk meg. A tervezet rendezi a közmunkások szabadságának kérdését is, évente hét napot ezentúl az általuk meghatározott időpontban kell kiadni. Il. Farkas Mf.t.inda____________ Közfoglalkoztatási jogviszonynak minősül a közfoglalkoztatotti munka és a képzésben való részvétel mellett a jövőben az is, ha az érintettek munkaerő-piaci szolgáltatásban vesznek részt - derül ki a közfoglalkoztatásról szóló törvény tervezett módosításából. A tervezet szerint a közfoglalkoztatottak évente három napon különböző tréningeken, motivációs foglalkozásokon vehetnek majd részt, amelyek célja egyrészt a tanfolyamokon való részvétel és a rendszeres munkavégzés motiválása, másrészt - a közfoglalkoztatásból való kilépéskor - az állásinterjúkra való felkészítés - értesült lapunk. A Magyar Nemzet kérdésére a Belügyminisztérium közölte: idén indul el a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program, valamint az emberierőforrás-fejlesztési operatív program, amelyeknek egyik feladata, hogy elősegítse a közfoglalkoztatottak nyüt munkaerőpiacra való visszatérését. Ezeket a szaktárca „új, aktiváló szolgáltatási elemek beépítésével” kívánja megvalósítani. Leszögezik: a közfoglalkoztatásba történő bevonás szakaszában a hátrányokkal sújtott munkakeresőknek személyre szabott motivációs elemeket, mentális segítséget, egyéni fejlesztést tartalmazó foglalkozásokat, tréninget kívánnak beemelni a közfoglalkoztatási programba. Ezek célja, hogy az egyén megfelelő motivációt szerezzen a rendszeres munkavégzéshez, illetve különböző képzéseken történő részvételhez. A közfoglalkoztatásból való kilépéskor az álláskereséshez kapnak majd segítséget az érintettek. A szaktárca „az addigi munkatapasztalatra, ismeretekre építve elérhetővé kívánja tenni az érintettek számára a közfoglalkoztatás befejezése előtt a nyüt munkaerőpiacra történő visszatérést elősegítő szolgáltatások igénybevételét”. Ennek keretében életvezetési tanácsadáson vehetnének majd részt a közfoglalkoztatottak, álláskeresési technikákat sajátíthatnának el, valamint felkészítenék őket állásinterjúkra. A programokon legfeljebb naptári évenként három napot biztosítanának egy-egy közfoglalkoztatott esetében, és erre az időszakra - csakúgy, mint jelenleg a közfoglalkoztatás keretében szervezett képzések időtartamára - a teljes közfoglalkoztatási bér jár majd, így ezek az időszakok nem jelentenek jövedelemkiesést a gazdaságilag egyébként is sérülékeny álláskeresői rétegnek. A tervezett törvénymódosítás rendezi a szabadság kiadásának jogszabályi feltételeit is, ez ugyanis jelenleg szabályozatlan a közfoglalkoztatottak esetében. A módosítás többek között leszögezi, hogy fizetés nélküli szabadságot csak a képzés, illetve a tréningek idejére nem lehet engedélyezni a közfoglalkoztatottaknak, a jogviszony egyéb időtartama alatt azonban erre van lehetőség. A rendelkezés tartalmazza a szabadság kiadásának módját, feltételeit, továbbá a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó részletszabályokat is. Eszerint a szabadsg kiadásának joga a közfoglalkoztatói jogkör része, meg kell azonban hallgatni a közfoglalkoztatott kérését is. A közfoglalkoztatónak legalább 15 nappal előre közölnie kell a szabadság kiadásának időpontját és a szabadság mértékét, ellenkező esetben a szabadság csak a közfoglalkoztatott hozzájárulásával adható ki. A közfoglalkoztatott szabadság kiadásával kapcsolatos kérései főszabály szerint nem kötik a munkáltatót. Ez alól kivételt jelent, hogy a közfoglalkoztatott is jogosult évente hét munkanap szabadság kivételére az általa meghatározott időpontban. Az érintettnek ezzel kapcsolatos igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Segítséget kapnak a közmunkások az elhelyezkedéshez fotó: székelyhídi Balázs f Igazolni kell a délutáni hiányzást Nemcsak a tanítási órákról való hiányzás, de a délutáni foglalkozások, iskolai szakkörök elmulasztása is gyermekvédelmi intézkedéseket, sőt akár szabálysértési eljárást vonhat maga után. Rétvári Bence parlamenti államtitkár közölte: aki előzetesen nem kért felmentést a programok alól, annak minden egyes távolmaradást igazolnia kell, igaz, a bukás veszélye csak azokat fenyegeti, akik a tanórákat lógják el. Ili Csókás Adrienn_____________ A tanórákat követő iskolai programokon, így a választott sport- vagy művészeti szakkörökön való részvételt is szigorúan ellenőrzik a köznevelési intézmények, amióta egységesen bevezették a délutáni iskolai foglalkozásokat. Ismeretes, 2013 szeptembere óta a köznevelési törvény értelmében az általános iskolákban mindennap legalább 16 óráig kell a foglalkozásokat tartani, 17 óráig pedig felügyeletet biztosítani. A szabályozás kapcsán Rétvári Bence az LMP-s Ikotity István kérdésére adott válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanítási órákon túli egyéb foglalkozások elmulasztása is beleszámít az igazolatlan hiányzásokba, amelyek alapjai lehetnek a 10 és 50 óra igazolatlan hiányzást követő gyermekvédelmi intézkedéseknek, valamint a 30 óra igazolatlan hiányzást követő szabálysértési eljárás megindításának. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkárának szavaiból kiderül, hogy a délutáni programok alól felmentést kérhetnek a szülők, ám aki ezt előzetesen nem tette meg, annak minden egyes távolmaradást dokumentálnia kell, akkor is, ha „csak” futballedzésről, szakkörről vagy épp korrepetálásról van szó. Ellenkező esetben a tanköteles tanuló tízórás igazolatlan mulasztása után az iskola értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, 30 óra után pedig a szabálysértési hatóságot. Ötven óra mulasztásnál már a gyámhivatalt is megkeresik, amely megvonja a szülőktől az iskoláztatási támogatást, védelembe veszi a tanulót, és emellett még a közmunkaprogramból is kizárják a szülőket, ha nem járatják rendesen iskolába a gyereket. A délutáni foglalkozások bevezetése elsősorban a rossz szociális hátterű diákok esélyeinek növelését szolgálja, akiknek nincs lehetőségük fizetős különórákra járni. A KSH szerint az általános iskolások 36 százaléka hátrányos, 13 százaléka halmozottan hátrányos helyzetű. Ha azonban a szülő tud gondoskodni a gyerek elhelyezéséről, bármilyen indokkal kérhet felmentést a délutáni foglalkozások alól. Rétvári hangsúlyozza azt is, hogy bár a délutáni távolmaradás szankciókat vonhat maga után, az ilyen típusú mulasztások semmiképp nem vezethetnek ahhoz, hogy a diáknak osztályozóvizsgát kelljen tennie, mivel a tanulók teljesítményét a tantárgyi órák alapján értékelik. Aki például 250 tanórát mulaszt el, vagy egy adott tantárgyból az órák harminc százalékáról kimarad, azt csak akkor tudják év végén minősíteni, ha nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ez a szabály azonban nem vonatkozik a tanórákon kívüli foglalkozásokra. Az Emmi korábbi adatai szerint egyébként a legtöbb lógást Borsod, Nógrád és Heves megyében regisztrálták az iskolák, de amióta anyagi vonzata is van a mulasztásnak, mindenütt jóval kevesebb lett a hiányzás. Keresztényi segítség a rászorulóknak Nélkülöző családok ezreihez juttatja el tartós élelmiszerekből álló húsvéti adományát a Katolikus Karitász Kétszázötven rászoruló család lakhat jól húsvétkor a Katolikus Karitász által tegnap a józsefvárosi Lujza utcában szétosztott élelmiszercsomagoknak köszönhetően, de hasonló adományokat osztanak a szervezet munkatársai az ország több más pontján is, így a nagyhéten családok ezrei juthatnak tartós élelmiszerhez és egy kis édességhez az ünnep előtt. I Nagy Áron_________________ Fogvacogtató szél süvít a józsefvárosi Lujza utca málló falú házai között. A Katolikus Karitász irodájának ajtajában várakozó jó másfél-két tucat ember egyre türelmetlenebbül toporog, s akadnak köztük, akik bizalmatlanul méricskélik a járókelőket, mintha attól tartanának: valaki a helyükre pályázik. Félelmük azonban alaptalan. A segélyszervezet már előzetesen felmérte az igényeket, számba vette a rászorulókat, így senki sem távozhat üres kézzel. Az irodában kétszázötven csomag várja gazdáját. A fejadag: két szatyor élelem. Az egyikben liszt, olaj, rizs, cukor, tészta, konzervek, a másikban burgonya. És a pult mellett bőven van még a karácsonyról maradt szaloncukorból. Ha el is üt kicsit a húsvét külsőségeitől, ugyan melyik gyermek utasítaná vissza az édességet csak azért, mert nincs nyúl vagy tojás formája? Miközben a karitász sajtóreferense a szervezetről mesél nekünk, nélkülöző kisnyugdíjasok adják a kilincset csecsemőjüket szorongató, munka nélküli anyáknak. Illetlennek tűnhet, de csak kibukik belőlünk a kérdés: nem élnek-e vissza egyesek a jó szándékú emberek segítségével? „Igyekeztünk kizárni ennek a lehetőségét. A segélycsomagra jelentkezőket meg szoktuk kérni, hogy regisztrálják magukat, amihez egyesek a helyi plébániáról, mások a családsegítőtől hoznak igazolást” - magyarázza Csapó Viktória, majd hozzáteszi: elég jó a kapcsolatuk a hivatalos szervekkel, amelyek a nehéz helyzetbe került családoknak alapvetően jogi, míg a karitász anyagi természetű segítséget - például élelmiszert és ruházati cikkeket - tud nyújtani. A segélyszervezetnél amúgy önkéntesek végzik a munka dandárját. Egyikőjük Ábeli Tiborné, akit a Lujza utcában mindenki csak Ica néninek szólít, ő néhány éve még maga is az ajtó előtt várt a sorára. Később aztán, amikor dolgai rendeződtek, munkájával hálálta meg a katolikus szervezettől kapott támogatást. Kovács Gyöngyi pedig igazi veterán, 1996 óta segíti és szervezi a karitász tevékenységét. A Józsefvároson kívül az egész országban hasonló csomagokkal igyekszik hozzájárulni a segélyszervezet ahhoz, hogy a legszegényebbek közé tartozó sok ezer család számára is valóban ünnep legyen a húsvét. A hagyományos akciót jó előre meghirdették a templomokban, a karitász összesítése szerint több mint 180 tonna élelmiszer gyűlt össze a nagyböjti adományokból. ■ TOVÁBB GYŰJTENEK KÁRPÁTALLÁNAK: Húsvétig meghosszabbította a kárpátaljai magyarok és az Ukrajna háború sújtotta területein élők megsegítésére szervezett gyűjtőakcióját a Katolikus Karitász. Az eredeti elképzelések szerint a gyűjtőpontok tegnapig fogadták volna az adományokat, de a határidőt végül a jövő hétre tolták ki. Az átvételi helyek listája megtalálható a www.karitasz.hu honlapon. A szervezet az élelmiszer-adományok mellett az anyagi hozzájárulást is köszönettel veszi; a pénz az erre a célra elkülönített bankszámlaszámra utalható, illetve a 1356-os adományvonal tárcsázásával hívásonként 500 forinttal lehet támogatni az akciót. Száznyolcvan tonna adományt gyűjtöttek össze a katolikus hívek FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS I