Magyar Nemzet, 2015. április (78. évfolyam, 77-101. szám)

2015-04-20 / 92. szám

Polgári napilap LXXVIII. évfolyam, 92. szám Budapesti kiadás • 2015. április 20., hét www.magyarnemzet.hu Ára: 195 forint Előfizetőknek: 118 forint Főszerkesztő: D. Horváth Gábor • Főszerkesztő-helyettes: Szerető Szabolcs • Lapszer­­­­kesztő: Ballai Attila, György Zsombor, Németh Erika, Tábori Gabriella • Szer­­­­kesztőség és kiadó: 1089 Budapest, Üllői út 102. • Telefon: (1) 476-2131, (1) 814-8700, fax: § (1) 215-3197. Levélcím: 1476 Bp., Pf. 74 • Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. • Felelős kiadó: a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. ügyvezető igazgatója, Tóth Marianna • A Nem­­­­zet Kft. a MATESZ tagja. Hirdetés: (1) 216-8817, 216-8818, 216-8819, fax: (1) 215-0245 • 1 Apróhirdetés-felvétel: (1) 342-6164, 322-2448, fax: (1) 342-6132, 1075 Bp., Wesselényi u. 1­8. hirdetes@hirtv.net. Online hirdetésfelvétel: mediatitkarsag@hirtv.net • Terjesztési­­ ügyekben telefon: (1) 476-2176. Előfizetés-megrendelés éjjel-nappal: (1) 476-2198, e-mail:­­ terjesztes@ magyarnemzet.hu.­ Terjeszti a Lapker Zrt. Előfizetésben terjeszti a Magyar­­ Posta Zrt. Kereskedelmi Igazgatóság, Hírlap Üzlet • Postacím: 1900 Budapest • Előfizethe­­­­tő az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, valamint megrendelhető e-mailen: A hirlapelofizetes@posta.hu és telefonon: 06-80/444-444 • Kézbesítéssel kapcsolatos rekla­mációk fogadása: a 06-80/444-444 számon és a hirlap@posta.hu e-mail címen. Előfizetési díj egy hónapra 2990 forint, negyedévre 8970 forint, fél évre 17 940 forint, egy évre 35 880 forint. • Nyomtatás: Mediaworks Kiadó és Nyomda Kft.­ Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató • Országos kiadás ISSN: 0237-3793 • Budapesti kiadás ISSN: 0133-185 X • Mai számunkat szerkesztette: György Zsombor A­lapította P­e­t­h­ő Sándor belföld Nem nyomoznak tovább a Dohány utcai zsinagóga belép­tetőrendszere ügyében. VELEMENY Tamás Gáspár Miklós filozófus válaszol Puzsér Róbert jegyzetére. KULTÚRA Ünnepi koncerttel köszöntötték a hetvenéves Szörényi Le­ventét a Zeneakadémián. KÜLFÖLD Fn Tegnapra virradó­ra ismét több száz bevándorló veszhetett a Földközi-tengerbe. Uniós megbízás Gyurcsány cégének i­ Markotay G­yurcsány Ferenc és Dobrev Klára (képünkön) cége, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. tanácsadói tevékenységet vé­gez az Európai Bizottságnak (EB) többek között az uniós finanszíro­zású magyarországi fejlesztések­kel összefüggésben is - derült ki Csepreghy Nándor nyilatkozatá­ból. A Miniszterelnökség fejlesz­téspolitikai kommunikációért fe­lelős helyettes államtitkára kifej­tette, az elmúlt héten több minisz­tériumot is megkerestek az Altus munkatársai, hogy ellenőrizzék a magyarországi fejlesztéspolitikai rendszer felépítését az új időszak­ra vonatkozóan. Csepreghy értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az EB egy politikai­lag függetlennek nem mondható politikus négyfős cégét bízta meg a feladattal ahelyett, hogy azt pél­dául egy nagy nemzetközi könyv­­vizsgáló cégre bízta volna. (Megbízás...] Folytatás a 3. oldalon > < „Itt életek mentek tönkre” Milliárdos kár: családok pénze is odaveszett Karcagon, nem tudni, kik a nagy halak Karcag kis­város, a Kun-Mediá­­tor Kft. szökésben lévő ügyve­zetőjét mindenki ismerte. Sok a károsult nyugdíjas, családos ember, de azt senki nem tudja biztosan, kiktől érkezhettek a „nagy pénzek”, ami miatt akár 20 milliárd is lehet az eltűnt összeg. Mindenki hallott az ügyről, és van véleménye, de névvel senki nem beszél. Cáfolt cégkapcsolat, állítólagos politi­kai szálak és Dobrai Sándorné lányainak vállalkozásai kísérik a rejtélyes történetet. 11 Markotay Csaba________________ z emberek félnek Karcagon. Legalábbis amióta a múlt kedden kiderült, hogy a Kun- Mediátor Szolgáltatói Kft. nem tud fizetni az ügyfeleinek. Vagyis a jelek szerint elsikkasztotta a rábí­zott pénzeket, amelyeket pedig nem is kezelhetett volna, mert be­tétgyűjtésre nem volt engedélye. Akinek sok pénze úszott el, a he­lyiek elmondása szerint fél, hogy elkezdik firtatni a vagyona erede­tét. Akinek csak kevés, az tart at­tól, hogy soha nem látja viszont a befektetését. Mindenki retteg, hogy ha arccal és névvel beszél, megütheti a bokáját, ő vagy hoz­zátartozója például elveszítheti az állását az egyébként a rendszer­­váltás óta fideszes vezetésű város­ban. Ez a sajátos közhangulat kö­tötte össze azokat, akiknek a ba­rátságtalan idő ellenére a város­­központ és a buszpályaudvar kö­zötti, nem túl nagy területen és annak vonzáskörzetében volt dol­guk szombaton késő délelőtt. - Nehogy leírja a nevem - esett kétségbe egy középkorú, jól öltözött nő a cég bezárt helyi iro­dája előtt. - Még a keresztnevét sem? - Dehogy, a lányom itt dolgo­zik, a város alkalmazásában. Nem akarom, hogy kirúgják. [„Itt...] Folytatás a 6. oldalon > A A Kun-Mediátor Kft. irodája Karcagon. Elúszott befektetések fotó béres attila Kávéházi hangulat a görög fővárosban II Balogh Roland (Athén)________ V­ajon szűk három hónap elég-e arra, hogy egy kormány megváltsa a világot? A kérdés ter­mészetesen inkább költői, sem­mint ténylegesen megválaszolha­tó. Az azonban látszik, hogy a bal­oldali-populista Sziriza győzelme mintha megnyugtatta volna egy picit a görögöket. Az elővárosok­kal együtt mintegy hárommilliós Athénban pörögnek a kávéházak, kiülős teraszok, a helyieken pedig nyoma sincs az elmúlt időszak vi­szontagságainak, a Brüsszellel va­ló kemény csörték nem ültek rá a hétköznapokra. Ez azonban a fel­szín, és ha picit belemélyed az em­ber egy-egy beszélgetésbe, igen csak erősen jelen vannak az elmúlt évek bizonytalanságai, és vegyes érzések törnek felszínre, ha erről kérdezünk szinte bárkit. Két, har­mincas éveik közepén járó fiatallal ültünk le beszélgetni, akik közül a banki alkalmazottként dolgozó Szerantész nem igazán szíveli az új Sziriza-kormányt, míg a web­lapfejlesztő Vaszilikosz lelkes tá­mogatója a baloldali-populista, egyre inkább a középbal irányába tolódó alakulatnak.­­ Ha hat éve kilépünk az euró­­övezetből, az logikus lépés lett vol­na, ma viszont felelőtlenség ilyen­ről még csak beszélni is; a drach­ma ugyanis pillanatok alatt leérté­kelődne az euróhoz képest, ne­künk meg ugye épp abban kell törlesztenünk a mentőcsomagban kapott 240 milliárdos hitelünket, tehát így még rosszabbul járnánk, mint most - állítja Szerantész. [Ciprasz...] Folytatás ÉS TOVÁBBIAK A 15. OLDALON > Kinek kedvezne az egykulcsos tao? A nemzetgazdasági miniszter szerint jövőre elképzelhető a tár­sasági adó egykulcsosra, egységesen tízszázalékosra való csök­kentése, ám a miniszterelnök szerint erre nincs szükség. A la­punk által megkérdezett szakértők szerint sincs.­ ­ Horváth Attila E­gyértelműen a multiknak ked­vezne az egykulcsos, tízszáza­lékos mértékű társasági adó (tao) - mondta lapunknak Angyal János okleveles adószakértő. A szakem­ber felidézte, hogy a jelenlegi, két­kulcsos rendszerben az adó mérté­ke 500 millió forintos nyereségig 10, a felett 19 százalék.­­ Ennél ma­gasabb jövedelemmel szinte csak a multik rendelkeznek, a kis- és kö­zépvállalkozások így tehát nem nyernének egy esetleges csökkenté­sen - jelentette ki. Szerinte termé­szetes, hogy sok szó esik a kormány részéről az adócsökkentésről, hi­szen ez általában népszerű téma az emberek között. Azonban a jelenle­gi gazdasági környezetben nincs esély rá, a 2,7 százalékos GDP-nö­­vekedés nem elegendő hozzá. [Társasági...] Folytatás a 11. oldalon > w Nem szűnik a kórházi erőszak ü Majl­áth Ronald________________ T­ovábbra is gyakoriak az ápolók ellen elkövetett erőszakos cse­lekmények annak ellenére, hogy az egészségügyi dolgozók évek óta fo­kozottabb büntetőjogi védettséget élveznek munkavégzésük során. Egy kutatás eredményeiből kide­rült: az ápolóknak csak 13 százaléka nem lett áldozata valamilyen kór­házi agressziónak. A szakdolgozók 51 százalékát egy-két alkalommal, 29 százalékát több esetben is érte már atrocitás, 7 százalékuk pedig arról számolt be, ez rendszeresen fordul elő munkája során. Még en­nél is aggasztóbb a helyzet, ha az agresszió formájáról van szó: az ápolók 37 százaléka fizikai agres­­­szióval, közel 8 százaléka pedig már szexuális zaklatással is találkozott. Részletek a 4. oldalon Mesés valóság Csukás István a róla elnevezett díjról és a gyerekirodalomról Április 11-én, a költészet nap­ján első ízben adták át a leg­jobb gyermekszínházi dara­boknak ítélt Csukás István-dí­­jat. A meghívásos pályázat névadója és a díj kuratóriu­mának elnöke, Csukás István az elismerés átadásakor szo­morú képet festett a gyermek­­irodalom jelenlegi helyzetéről. Ennek apropóján kerestük meg a legendás meseírót. . Eicsur Brifdi K ________________ N­emcsak névadója volt a Csu­kás István-díjnak, de ön a ku­ratórium elnöke is. Nem félt attól, hogy ezzel hivatalosan is intéz­ménnyé válik? - Félelem nem volt bennem, különös érzés annál inkább. Nem ez volt az első alkalom, hogy a ne­vemet adtam valamihez, Teskán­­don iskolát, Balatonszárszón szín­házat neveztek el rólam. De ezt nem lehet megszokni. Ahogy ko­rábban, most is szabódtam egy ideig, ám végül elvállaltam. Nem hiúságból, hanem arra gondol­tam, hogy a nevem eszközként se­gítségére lehet egy ügynek. Azt hozzá kell tennem, hogy Őze Áron, a díj ötletgazdája érzékeny pontra tapintott rá: a gyermekszínház megérdemli, hogy hírverést csap­junk körülötte. A műfaj feljövő­ben, és nekünk minden lehetősé­get meg kell ragadnunk, hogy ab­lakot nyissunk rá, hogy éltető energiához jusson. Ezen a ponton találkozott a szívünk Őze Áronnal, és így örömmel vállaltam el végül a névadó szerepét és a kuratórium elnöki tisztségét is. Az eddigi munkásságom talán segíthet a gyermekszínházi darabokra irá­nyítani a reflektorfényt. [A jövő...] Folytatás a 10. oldalon > I

Next