Magyar Nemzet, 2015. október (78. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-06 / 234. szám
gazdasag@magyarnemzet.hu 2015. október 6., keddGazdaság Rovatvezető: Erdősi Csaba Nagyon könnyen kijátszható az ekáer Kisebb autókkal regisztráció nélkül is ki lehet szállítani az országból a termékeket • Elhamarkodott volt a rendszer bevezetése Folytatás az 1. oldalról Idén különösen sok magyar meggy jutott ki a külföldi piacokra, egyebek mellett épp az ekáer rendszerben lévő kiskapunak köszönhetően. A Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács becslése szerint 20-25 ezer tonna meggy lépte át a határt idén, míg egy átlagos évben 10-12 ezer tonna ilyen gyümölcs hagyja el az országot. Ledó Ferenc, a szervezet elnöke a Magyar Időknek úgy nyilatkozott, hogy többtonnányi árut a rendszert kijátszva, 3,5 tonna alatti gépjárművek-kel szállítottak át a román határon, onnan pedig kamionokkal utaztatták tovább Bukarestig. - Ha nem kockázatos termékről van szó, akkor a 3,5 tonna alatti gépjárművek fuvarozásához nem kell ekáerszámot kérni. A meggy azonban kockázatos, ilyenkor a kisebb autókra is kellene számot kérni. Itt is van azonban mentességi határ, ha az áru nem éri el az 500 kilogrammot vagy az egymillió forintot, akkor ezekre a fuvarokra nem kell szám - részletezte lapunknak Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna adószakértő. Ezek alapján tehát feltételezhető, hogy aki el akarja kerülni a regisztrációt, az ezzel a módszerrel szállítja külföldre az árut, így ez nem számít törvénysértőnek. Ha több autó is átmegy így a határon, könnyen és gyorsan összejöhet a több tonna. A szakértő szerint az iyen típusú kijátszás ellen nehéz védekezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), mert ha van egy szabály, akkor abban mindig van kiskapu is, ezt kivédeni lehetetlen. A kockázatos termékekre vonatkozó szigorúbb előírások pont azt a célt szolgálják, hogy az adócsalással érintett termékeknél ne lehessen ezeket könnyen kijátszani. A kisebb értékhatárban meghatározott mentesség pedig az adminisztráció egyszerűsítését szolgálta volna. A szakértő hozzátette, ki lehet kerülni úgy is a rendszert, ha az autóra a mentes érték- vagy súlyhatár feletti árumennyiséget raknak fel, de a címzett az okiratok szerint több vevő. Az ekáerszám igényléséhez ugyanis csak az ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére történő fuvarozást kell összeszámítani. A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közleménye szerint augusztus végéig hét százalékkal, 136,7 milliárd forinttal több volt az áfabevétel, mint az előző év azonos időszakában. Szerintük a növekedésben az online pénztárgép mellett a március 1-jétől éles üzembe állított ekáer is szerepet játszott. A tárca az idei költségvetésben 60 milliárd forint többlet-áfabevétellel számol a rendszer működésének hatásaként. A minisztérium nyár végi közlése szerint 47 ezer cég regisztrált a rendszerben, és 5,3 millió bejelentés érkezett, ennyi tranzakció jutott az adózóktól a hatóság tudomására. Szervezetünk tagsága jellemzően a 3,5 tonna össztömeg fölötti járművekkel díj ellenében, szolgáltatókból tevődik össze. Az ilyen kicsi járművekkel végzett áruszállítás nem engedélyköteles tevékenység. A NAV-nak azonban minden olyan eszköz rendelkezésére áll, amely a többi, nem fuvarozással foglalkozó vállalkozás esetében is a tevékenység jogszerűségének az ellenőrzésére szolgál. Önmagában az, hogy az áru fuvarozása 3,5 tonna össztömeg alatti járművel történik, még nem jogellenes. Nincs tudomásunk olyan előírásról, amely bizonyos áruk fuvarozását ebben a körben meghatározott járműmérethez kötné - közölte lapunkkal a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének jogtanácsosa. Bálint Annamária hozzátette, az előzetes konzultáció igénye a fuvarozók, a feladók és a lerakók részről is felmerült a rendszer bevezetés során. Hasonlóról számolt be egy neve elhallgatását kérő ügyvédi iroda munkatársa, aki rendszeresen foglalkozik ekáerrel kapcsolatos esetekkel. Elmondta, hogy az általános piaci reakciók és saját ügyfeleik visszajelzése alapján túl gyorsan vezették be a rendszert, ami főként az elején sok gyakorlati jogértelmezési problémát és technikai fennakadásokat is okozott. Kiemelte, ők nem tapasztalták, hogy a gyors bevezetés a rendszer kijátszhatóságát növelte volna. Most mondta, a NAV mind magával az útdíj-nyitvántartó rendszerrel, majd célzott vagy szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel kiszűrheti a rendszer használatát elkerülni igyekvő adózókat. Szakmailag a legkomolyabb aggályuk az, hogy a rendszer egyértelműen akadályozza az áruk uniós határokon átnyúló szabad mozgását, ezért fennáll a lehetősége, hogy az unió alapszabadságába ütközik. Biztos benne, hogy a beszerzéseket hátrányosabban érintő elemeket is tartalmaz. Szerinte a rendszer legfőbb hátránya, hogy az amúgy méltányolható célt, tehát az áfacsalás kiküszöbölését az adózók adminisztratív terheinek a jelentős növelésével éri el. Ezt valójában az adóhatóság informatikai fejlesztése útján, talán kicsivel hosszabb előkészítés után kellett volna elérni. Az ellenőröket csak a nagyobb fuvarok érdeklik, a kicsik engedéllyel csúszhatnak át a rostán FOTÓ: HEGEDŰS MÁRTA Pesten is kapható a letelepedési kötvény Újabb közvetítő vállalkozás kaphat megbízást közép- és dél-amerikai ügyfelekre specializálódva Budapesti irodájában árulja a magyar letelepedési államkötvényeket egy Liechtensteinben bejegyezett cég. A jelek szerint ennek az adóoptimalizáláson kívül aligha van más előnye. A letelepedési kötvényt árusító társaságokat túlnyomórészt offshore cégek által kedvelt államokban alapították. MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS M agyarországon tart fenn irodát a Liechtensteinben bejegyzett VolDan Investments Limited Aktiengesellschaft, amely többek között orosz, ukrán, türkmén, grúz, fehérorosz és üzbég állampolgároknak értékesít letelepedési kötvényt. A letelepedési konstrukció lényege, hogy az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A VolDan Hungary Kft.-nek a budapesti V. kerületben, a Bécsi utcában található az irodája. A liechtensteini céget 2013. május 22-én jegyezték be Schaanban, majd másnap a társaság be is nyújtotta az Országgyűlés Rogán Antal által vezetett gazdasági bizottságához a letelepedési kötvények forgalmazására vonatkozó kérelmét. Az, hogy a cég hazánkban árulja a kötvényeket, azért különleges, mert a letelepedési kötvények értékesítésére engedélyt kapott közvetítő cégek egy kivételével mind olyan országban vagy szigetállamban vannak bejegyezve, amelyek igen népszerűek az offshore cégek körében. Emiatt érthetetlen, hogy ha a Liechtensteinben alapított cégnek megfelel Magyarország árusítóhelyként, miért kellett a vállalkozást külföldön bejegyeztetni. Más érv nem nagyon látszik, mint az, hogy ki akarják használni a hazainál kedvezőbb adószabályozást, és hogy a tulajdonosok homályban maradhatnak. Ráadásul a letelepedési kötvény után az állam 2 százalékos hozamot is fizet, emiatt éri többek között kritika a programot, mivel olyan cégekhez kerül közpénz, amelyeknek az üzleti tevékenységéről nem áll rendelkezésre információ, mivel az Országgyűlés gazdasági bizottsága nem kér be könyvelési adatokat. A külföldi cégbejegyzéseket érő kritikákra egy másik közvetítő cég, a vietnami és kínai ügyfelekre specializált, a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) egyik vezetője, Lian Wang korábban úgy nyilatkozott, hogy azért nem Magyarországon jegyeztették be a cégüket, mert vásárlóik jobban bíznak az Ázsiában alapított vállalatokban. A céginformációs rendszer szerint a VolDan Hungary Kft. ügyvezetője Oláh Zoltán, míg a társaság egyedüli tagja a lichtensteini VolDan Investments. Ez utóbbi - Liechtensteinben elérhető nyilvános adatok szerint - Josef Gabriel Hermann nevén van, akihez további 51 cég köthető. (Megkerestük a céget is kérdéseinkkel, lapzártánkig nem kaptunk választ.) A VolDan ugyanakkor Moszkvában is irodát létesített, méghozzá a Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ (Balassi Intézet) Povarszkaja 21. szám alatt található épületének második emeletén. Úgy tűnik, a VolDan Kft. nehezebb helyzetben van a Kajmánszigeteki HSSDF-vel szemben, mert a többségében orosz ügyfélkör óvatosabb, mint a kínai vevő. Információnk szerint az oroszok gyanakvóbban tekintenek a programra, ugyanis nem értik, miért csak egy elismervényt kapnak a vásárlásról, miért nem kapják kézhez az államkötvényeket. A közvetítő vállalkozások díjai ráadásul első ránézésre elég borsosnak tűnnek. Miután a VolDan 60 ezer eurót kér az ügyfelektől a szolgáltatásért cserébe, további mintegy 30 ezer euró is a céghez kerül: a letelepedési kötvényt diszkontáron, 300 ezer helyett körülbelül 270 ezer euróért vásárolja meg, vagyis 90 ezer eurónyi, átszámítva közel 28 millió forintnyi bevétele keletkezik ügyfelenként. Lapunk információi szerint újabb közvetítő vállalkozás is kaphat engedélyt a kötvények értékesítésére, mivel az amerikai kontinens mindeddig kihasználatlan fehér foltként tátong a térképen. A program szempontjából a közép- és dél-amerikai ügyfelek lehetnek az első számú célpontok. Számukra a program azért lehet vonzó, mert a magyar konstrukció olcsóbb a többi európai ország hasonló ajánlatánál. Vajon miért kell külföldön alapítani a céget, ha az Magyarországon tevékenykedik? FOTÓ: BÉRES ATILA Külföldi kézbe kerülhet az MKB Bank HÍRÖSSZEFOGLALÓ December végéig szeretné eladni az MKB Bank többségi tulajdoni hányadát a magyar állam, és a preferált tulajdonosi körben külföldi befektetők is szerepelnek - jelentette ki Balog Ádám, a pénzintézet elnök-vezérigazgatója a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A távirati iroda híradása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken jelentette be, hogy az MKB tulajdonosi jogait gyakorló szanálási hatóságként megkezdi a pénzintézet értékesítését, amelyben a potenciális intézményi és magánbefektetők a tendereljárásba történő meghívással vehetnek részt. - A Magyar Nemzeti Bank olyan tulajdonosi struktúrát részesít előnyben, amely biztosítja, hogy az MKB a magyar bankrendszer erős és független tagja marad, nem olvad bele egy létező egységbe - mondta Balog Ádám, hozzátéve, hogy ez jelentheti külföldi tulajdonosok bevonását. - Mi több, határozottan kívánatos bizonyos fokú külföldi tulajdoni hányad - fogalmazott a vezérigazgató, aki egyúttal jelezte, hogy Magyarország már számos potenciális befektetővel kapcsolatba lépett. Korábban arról lehetett hallani, hogy az OTP-t is érdekelné a bank, ám a szakértők már akkor is kétkedve fogadták ezt a szándékot, mivel az OTP már jelenleg is nagy súllyal bír a hazai bankrendszerben. Balog Ádám közölte: az állam az MKB legalább 51 százalékát nemzetközi tenderen értékesítené, de akár 10-20 százalékra is csökkenthető az állami részesedés.