Magyar Nemzet, 2015. október (78. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-01 / 230. szám
4 Sivár elemzet • Belföld 2015. október 1., csütörtök Jogsértő okmányirodák A KEKKH mulasztása miatt nem tudják regisztrálni az értesítési címet Bár a törvény szerint kérelemre nyilvántartásba kellene venni az állampolgárok által megjelölt értesítési címet, az okmányirodáknak még erre a célra kialakított nyomtatványuk sincs, mert a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) a jogszabály hatálybalépése után két évvel sem teremtette meg az értesítési cím bejelentésének feltételeit - derül ki az ombudsman lapunk által megismert jelentéséből. A mulasztás a hajléktalanok érdekeit sérti leginkább, akiknek lakcím és tartózkodási hely hiányában ez lenne az egyetlen lehetőségük a kapcsolattartásra, ráadásul emiatt bizonyos jogaikat sem tudják gyakorolni. . Farkas Melinda____________ A hajléktalanok számára az egyetlen esélyt az jelentené a kapcsolattartásra és bizonyos jogaik gyakorlására, ha állandó lakóhely, illetve tartózkodási hely hiányában az okmányirodák úgynevezett értesítési címet is bejegyeznének, ahova a hatóságok a fedél nélküliek leveleit postázhatnák. A kormány meg is teremtette ennek feltételeit, ugyanis már 2012-ben úgy módosította a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt, hogy regisztrálni kell a polgár értesítési címét, amennyiben azt az érintett bejelentette a nyilvántartás helyi vagy központi szervének. Ennek ellenére az adatok nyilvántartásáért felelős hivatal, a KEKKH a mai napig nem rögzíti ezeket az adatokat - állapította meg az alapvető jogok biztosa. Székely László a hajléktalanokat segítő Menhely Alapítvány panasza alapján indított vizsgálatot. A szervezet jogvédő fórumának ügyfeleit ugyanis rendszeresen elutasították az okmányirodák, amikor értesítési címet szerettek volna bejelenteni, mert a hivatalok még olyan nyomtatvánnyal sem rendelkeztek, amely az értesítési cím bejelentésére vonatkozott volna. Az ombudsman megkereste az ügyben a KEKKH-t, ahol gyakorlatilag elismerték, hogy még nem teremtették meg az értesítési cím nyilvántartásba vételének feltételeit. Azt írták, „az értesítési cím bejelentése informatikai szempontból még nagyarányú fejlesztést igényel”. Válaszuk szerint az értesítési cím bejelentésének gyakorlati bevezetéséhez a nyilvántartási rendszerben ki kell alakítani egy új adatbeviteli felületet, továbbá egy új adatbázis-struktúrát, amelyek megvalósítása folyamatban van. Az értesítési cím bejelentésére szolgáló adatlap tervezete a KEKKH szerint ugyan elkészült, de azt csak „az informatikai fejlesztés megvalósulását követően” gyártják majd le és szállítják ki az okmányirodákhoz. Székely László megállapította, hogy az értesítési cím nyilvántartásba vételét előíró jogszabálymódosítást a parlament már 2012 decemberében elfogadta, és az 2013 márciusában hatályba is lépett, vagyis jelen esetben szó sincs arról, hogy a KEKKH-nak ne lett volna elég ideje a jogszabály alkalmazására való felkészülésre. Ennek ellenére a nyilvántartásért felelős hivatal még két évvel később sem rendelkezett a törvény végrehajtásához szükséges informatikai módosítással, nem tudta regisztrálni az értesítési címet. Az okmányirodák a megfelelő nyomtatvánnyal sem rendelkeztek, a szükséges informatikai fejlesztés is csak a tervezési szakaszban volt, ami várhatóan 2015. III. negyedévében fejeződik be. Az ombudsman rámutatott: a személyiadat- és lakcímnyilvántartás elsődleges célja, hogy elősegítse az állampolgárok jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését mind a közigazgatásban, mind a gazdasági szférában vagy a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban, ráadásul a lakóhely fennállásához számtalan jogszabály fűz valamilyen jogkövetkezményt. Ilyen például a választójog gyakorlása, az adózási kötelezettség, a családtámogatás. Éppen ezért lakcím hiányában a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából kiemelt jelentősége van az értesítési címnek - szögezte le Székely. Az ombudsman szerint azzal, hogy a KEKKH két év elteltével sem tesz eleget a törvényben foglalt kötelezettségének, a jogbiztonság követelményével összefüggésben visszásságot tart fenn. A biztos ezért felkérte a KEKKH elnökét, maradéktalanul teremtse meg a feltételeit annak, hogy az okmányirodák regisztrálni tudják az értesítési címet. A hajléktalanok jogai sérülnek a hiányosság miatt fotó: székelyhídi Balázs « »*» Még mindig kevés a tornaterem Az iskolák több mint egyharmadában gondot okoz a testnevelésórák megszervezése Ebben a tanévben már minden évfolyamon kötelező naponta mozogniuk a diákoknak, de a testnevelő tanárok szerint az iskolák 30-40 százalékában még mindig gondot okoz a tornaórák megszervezése, mert nincs tornaterem, vagy használhatatlan állapotú - tudta meg lapunk. Az építkezések folyamatosak, jelenleg 25 beruházás zajlik, s jövőre újabb 3 milliárd forintot ad a kormány erre a célra. Csókás Adrienn_________________ Nemzetmentő szerepe van a mindennapos testnevelésnek, de az egész intézkedés veszélyben van az infrastrukturális feltételek hiánya miatt - mondta lapunknak a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (MTTOE) elnöke. Istvánfi Csaba szerint a tornaórák tárgyi, dologi feltételeinek megteremtése nem követi a szükségleteket, ezért mind állami, mind helyi szinten további beruházásokra van szükség. Ebben a tanévben már az általános és középiskolák összes évfolyamán kötelező a mindennapos testnevelés, becsléseink szerint ugyanakkor az iskolák 30-40 százalékában még mindig nem tudnak megfelelő körülményeket teremteni, azaz vagy egyáltalán nincs, vagy fejlesztésre szorul a tornaterem, az öltöző, a fürdő, esetleg az iskolaudvar. Megfelelő helyiség híján sok intézményben ma is csak a folyosón vagy szabadtéren tudnak mozogni a diákok, ami hosszú távon nem megoldás, ráadásul az órák menetét így nagyban befolyásolja az időjárás is - magyarázta Istvánfi Csaba. Az MTTOE vezetője ugyanakkor úgy látja: a személyi feltételekkel nincs gond, általánosságban elég a köznevelésben dolgozó testnevelő tanárok száma, esetleg a továbbképzésükre volna érdemes nagyobb hangsúlyt helyezni. A kormány igyekszik lépést tartani a szükségletekkel - ez már Rétvári Bence tájékoztatásából derül ki, aki szerint tavaly és idén összesen 6 milliárd forintot adtak tornatermek és tornaszobák létrehozására, jövőre pedig újabb 3 milliárdot különítenek el e célra. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az LMP-s Ikotity István írásbeli kérdésére közölte: 25 településen - többek közt Dabason, Konyáron, Érden és Kistarcsán - már megkezdték az építkezéseket. Három helyen tornaszoba, mindenhol máshol pedig tornaterem készül. Hozzátette: országszerte az iskolák 14 273 feladatellátási helyén összesen 4408 tornaterem, 4297 tornaszoba és 4011 sportpálya van, de területi bontás szerinti adatok nem állnak rendelkezésre. Ahol semmilyen mozgásra alkalmas helyiség nincsen, ott Rétvári Bence szerint civil szervezetekkel, sportegyesületekkel, más helyi intézményekkel fognak össze az iskolák, de alternatív megoldásként olyan játékokat és mozgásformákat is kidolgoztak, amelyek kis helyen is megtarthatók. Az államtitkár az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikónak válaszolva beszámolt róla: azok a tornateremprojektek, amelyek már megkapták az építési engedélyt, 2016. október végéig befejeződhetnek, emellett még ebben a hónapban elindulnak a tanuszoda-építések is, elsőként 23 településen. Utóbbi létesítményekkel kapcsolatban egyébként újdonság, hogy míg tavaly a 3 milliárdos állami forrás mellett szükség volt 1 milliárd önrészre is, addig a mostani építkezések már teljes mértékben központi költségvetésből valósulnak meg, vagyis az önkormányzatoknak nem kell saját forrással beszállni. Ami a pedagógusokat illeti, kiderült, hogy jelentősen nőtt a testnevelői pályára készülő fiatalok száma: 2015-ben 633 hallgatót vettek fel ilyen képzésre a felsőoktatási intézmények, míg 2012-ben csak 284, 2010-ben pedig 302 hallgató iratkozhatott be tornatanári szakra. Hozzátette: a pedagógusok iránti kereslet a következő években előreláthatóan emelkedni fog, ezért a Klebelsberg képzési ösztöndíj is kiemelten kezeli a testnevelőszakra felvett hallgatók pályázatát. Az ösztöndíjasok 806 fős összlétszámából jelenleg 94-en vesznek részt tornatanárképzésben. Kusimits Szonja (Brüsszel) Jelenleg világszerte 5-6000 felnőtt thalidomidtúlélő várja, hogy megfelelő kompenzációt kapjon, ám a helyzetük egyre kilátástalanabb - tudta meg lapunk Brüszszelben, az egységes EU-s gyógyszerszabályozás 50. évfordulója alkalmából tartott konferencián. - A nővérek azt tanácsolták édesanyámnak, ne vigyen haza a kórházból, mert csak néhány hétig élek majd, de ő nem így tett, ehelyett féltő szeretettel nevelt, és egész életében csatákat vívott értem - mesélte lapunknak Kevin Donnellon, aki súlyos rendellenességekkel jött világra, mert édesanyja Contergant szedett várandóssága idején. A fejletlen végtagokkal született férfi öt egészséges testvérével az Egyesült Királyságban nevelkedett, szülei évtizedeken keresztül ügyvédekkel és orvosokkal konzultáltak az állapota miatti kompenzációról. Végül mindössze 19 ezer fontot (8,3 millió forint) kaptak, ám ennek töredéke sem volt elég a gyógyszerekre és a speciális berendezésekre. Kevin Donnellon állapota ellenére igyekszik teljes életet élni, idén júniusban volt az esküvője, van egy ötéves kislánya is és imád autót vezetni. Bízik az orvostudományban, de ezzel szülte egyedül van a családjában, három évvel fiatalabb húga a bátyjával történt tragédia miatt egyáltalán nem hajlandó gyógyszert szedni. Lesley Krohn szintén a gyógyszer mellékhatásainak áldozata. Az általános iskolai tanárnő lapunknak arról beszélt, édesanyja, aki szülésznőként dolgozott, mindössze hat szemet vett be a tablettából, de a bűntudat egész életében emésztette emiatt. Bár ő szerencsés volt, hiszen „csak” a kézfeje fejlődött rendellenesen. Arra is kitért, ma remek a gyógyszerszabályozás, de ez rajtuk már nem segít, úgy érzik, inkább elfelejtenék őket a segítségnyújtás helyett, pedig csak egy speciálisan számukra átalakított autó 15-20 milió forintba is kerülhet. Sok mindent elértünk a thalidomidkatasztrófa óta a gyógyszerszabályozásban, egész Európában egységes, alaposabb klinikai vizsgálatok zajlanak egy-egy gyógyszer forgalomba hozatala előtt. Azonban a különböző allergiák, a gyógyszerek mellékhatásai most is létező problémák. Betegközpontú kezelésre lenne szükség, minden esetben egyénre szabottan kellene gyógyszert választani, és közvetlenebb kapcsolatot kellene tartani a betegekkel, ám ezt nem könnyű megvalósítani, pedig az EU komoly összegeket fordít rá - szögezte le Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatóságának vezetője. A szakember szerint az emberek egy része már nem bízik a gyógyszerekben, vagy a magas áruk miatt nem tudja megfizetni őket. Igazukért harcolnak a Contergan túlélői A becslések szerint legalább húszezer gyermek esett áldozatul az ötvenes években Contergan néven forgalmazott szernek, amelyet főleg reggeli rosszullétre írtak fel várandós nőknek. A thalidomidkatasztrófaként néven elhíresült drámai eseményekre mára az emberek szinte alig emlékeznek, ám a felnőtt áldozatok még mindig várnak a megfelelő kompenzációra, négybillió eurót követelnek a német államtól. Az esemény hatására változott a gyógyszerek szabályozása az Európai Unióban, de jelenleg is számtalan tisztázatlan problémával kell szembenézni. Épülő tornatermek M Magyarországon Dunaalmásdi Szomód Kistarcsa Érd - Pázmánd O Gárdony O Erk O Hejőpapi 0° Tiszatarján Nyírbogát Jászfelsö-Görgeteg O Zichyújfalu O Nagyberény O Andocs Bogyíszló O O Tisza bő Kaka K°nyár O Báránd -£) , „ rtTONagyrabésszentgyörgyi Dabas SzerePSárrétudvari Csanádpalota 0 Forrás: Emmi / MN-grafika Lesley Krohn és Kevin Donellon, a gyógyszer áldozatai A szerző felvétele A THALIDOMIDKATASZTRÓFA. A Nyugat-Németországban, majd egész Európában forgalmazott Contergan nevű szert az ötvenes években kezdték el árulni, azonban a megfelelő klinikai vizsgálatok hiányában már néhány szem gyógyszer is súlyosan károsította a magzatok fejlődését, és idegrendszeri károkat is okozott Gyermekek ezrei haltak meg még a méhen belül, aki pedig túlélte, kar vagy láb nélkül, illetve fejletlen végtaggal születtek a szerencsésebbeknél csak bizonyos fokú deformitás jelentkezett A német Grünenthal GmbH, amely az 1961-ben forgalomból kivont szert gyártotta, csupán ötven évvel az események után, 2012-ben kért először bocsánatot az érintettektől, ám felelősséget évtizedekig nem vállalt, és kompenzációt sem fizetett Érdekesség, hogy a tablettát a történtek ellenére Spanyolországban még 1965-ben is árulták