Magyar Nemzet, 2015. október (78. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-01 / 230. szám

4 Sivár elemzet • Belföld 2015. október 1., csütörtök Jogsértő okmányirodák A KEKKH mulasztása miatt nem tudják regisztrálni az értesítési címet Bár a törvény szerint kérelemre nyilvántartásba kellene venni az állampolgárok által megje­lölt értesítési címet, az ok­mányirodáknak még erre a cél­ra kialakított nyomtatványuk sincs, mert a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) a jogszabály hatálybalépése után két évvel sem teremtette meg az értesítési cím bejelentésének feltételeit - derül ki az ombuds­man lapunk által megismert je­lentéséből. A mulasztás a haj­léktalanok érdekeit sérti legin­kább, akiknek lakcím és tartóz­kodási hely hiányában ez lenne az egyetlen lehetőségük a kap­csolattartásra, ráadásul emiatt bizonyos jogaikat sem tudják gyakorolni. . Farkas Melinda____________ A hajléktalanok számára az egyetlen esélyt az jelentené a kapcsolattartásra és bizonyos joga­ik gyakorlására, ha állandó lakó­hely, illetve tartózkodási hely hiá­nyában az okmányirodák úgyneve­zett értesítési címet is bejegyezné­nek, ahova a hatóságok a fedél nél­küliek leveleit postázhatnák. A kor­mány meg is teremtette ennek fel­tételeit, ugyanis már 2012-ben úgy módosította a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilván­tartásáról szóló törvényt, hogy re­gisztrálni kell a polgár értesítési cí­mét, amennyiben azt az érintett be­jelentette a nyilvántartás helyi vagy központi szervének. Ennek ellenére az adatok nyilvántartásáért felelős hivatal, a KEKKH a mai napig nem rögzíti ezeket az adatokat - állapí­totta meg az alapvető jogok biztosa. Székely László a hajléktalanokat segítő Menhely Alapítvány panasza alapján indított vizsgálatot. A szer­vezet jogvédő fórumának ügyfeleit ugyanis rendszeresen elutasították az okmányirodák, amikor értesítési címet szerettek volna bejelenteni, mert a hivatalok még olyan nyom­tatvánnyal sem rendelkeztek, amely az értesítési cím bejelentésé­re vonatkozott volna. Az ombudsman megkereste az ügyben a KEKKH-t, ahol gyakor­latilag elismerték, hogy még nem teremtették meg az értesítési cím nyilvántartásba vételének feltéte­leit. Azt írták, „az értesítési cím bejelentése informatikai szem­pontból még nagyarányú fejlesz­tést igényel”. Válaszuk szerint az értesítési cím bejelentésének gya­korlati bevezetéséhez a nyilván­tartási rendszerben ki kell alakíta­ni egy új adatbeviteli felületet, to­vábbá egy új adatbázis-struktúrát, amelyek megvalósítása folyamat­ban van. Az értesítési cím bejelen­tésére szolgáló adatlap tervezete a KEKKH szerint ugyan elkészült, de azt csak „az informatikai fej­lesztés megvalósulását követően” gyártják majd le és szállítják ki az okmányirodákhoz. Székely László megállapította, hogy az értesítési cím nyilvántar­tásba vételét előíró jogszabály­módosítást a parlament már 2012 decemberében elfogadta, és az 2013 márciusában hatályba is lé­pett, vagyis jelen esetben szó sincs arról, hogy a KEKKH-nak ne lett volna elég ideje a jogszabály alkal­mazására való felkészülésre. En­nek ellenére a nyilvántartásért fe­lelős hivatal még két évvel később sem rendelkezett a törvény végre­hajtásához szükséges informatikai módosítással, nem tudta regiszt­rálni az értesítési címet. Az ok­mányirodák a megfelelő nyomtat­vánnyal sem rendelkeztek, a szük­séges informatikai fejlesztés is csak a tervezési szakaszban volt, ami várhatóan 2015. III. negyed­évében fejeződik be. Az ombudsman rámutatott: a személyiadat- és lakcímnyilván­tartás elsődleges célja, hogy előse­gítse az állampolgárok jogainak gyakorlását és kötelezettségeinek teljesítését mind a közigazgatás­ban, mind a gazdasági szférában vagy a polgárok egymás közötti jogviszonyaiban, ráadásul a lakó­hely fennállásához számtalan jog­szabály fűz valamilyen jogkövet­kezményt. Ilyen például a válasz­tójog gyakorlása, az adózási köte­lezettség, a családtámogatás.­­ Éppen ezért lakcím hiányában a jogok gyakorlása és a kötelezett­ségek teljesítése szempontjából kiemelt jelentősége van az értesí­tési címnek - szögezte le Székely. Az ombudsman szerint azzal, hogy a KEKKH két év elteltével sem tesz eleget a törvényben fog­lalt kötelezettségének, a jogbiz­tonság követelményével össze­függésben visszásságot tart fenn. A biztos ezért felkérte a KEKKH elnökét, maradéktalanul teremtse meg a feltételeit annak, hogy az okmányirodák regisztrálni tudják az értesítési címet. A hajléktalanok jogai sérülnek a hiányosság miatt fotó: székelyhídi Balázs « »*»­ Még mindig kevés a tornaterem Az iskolák több mint egyharmadában gondot okoz a testnevelésórák megszervezése Ebben a tanévben már minden évfolyamon kötelező naponta mozogniuk a diákoknak, de a testnevelő tanárok szerint az isko­lák 30-40 százalékában még mindig gondot okoz a tornaórák megszervezése, mert nincs tornaterem, vagy használhatatlan ál­lapotú - tudta meg lapunk. Az építkezések folyamatosak, jelen­leg 25 beruházás zajlik, s jövőre újabb 3 milliárd forintot ad a kormány erre a célra. Csókás Adrienn_________________ N­­emzetmentő szerepe van a mindennapos testnevelés­nek, de az egész intézkedés ve­szélyben van az infrastrukturális feltételek hiánya miatt - mondta lapunknak a Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesületének (MTTOE) elnöke. Istvánfi Csaba szerint a tornaórák tárgyi, dologi feltételeinek megteremtése nem követi a szükségleteket, ezért mind állami, mind helyi szinten további beruházásokra van szükség.­­ Eb­ben a tanévben már az általános és középiskolák összes évfolyamán kötelező a mindennapos testneve­lés, becsléseink szerint ugyanak­kor az iskolák 30-40 százalékában még mindig nem tudnak megfele­lő körülményeket teremteni, azaz vagy egyáltalán nincs, vagy fejlesz­tésre szorul a tornaterem, az öltö­ző, a fürdő, esetleg az iskolaudvar. Megfelelő helyiség híján sok intéz­ményben ma is csak a folyosón vagy szabadtéren tudnak mozogni a diákok, ami hosszú távon nem megoldás, ráadásul az órák mene­tét így nagyban befolyásolja az időjárás is - magyarázta Istvánfi Csaba. Az MTTOE vezetője ugyan­akkor úgy látja: a személyi feltéte­lekkel nincs gond, általánosságban elég a köznevelésben dolgozó test­nevelő tanárok száma, esetleg a to­vábbképzésükre volna érdemes nagyobb hangsúlyt helyezni. A kormány igyekszik lépést tartani a szükségletekkel - ez már Rétvári Bence tájékoztatásából derül ki, aki szerint tavaly és idén összesen 6 milliárd forintot adtak tornater­mek és tornaszobák létrehozására, jövőre pedig újabb 3 milliárdot kü­lönítenek el e célra. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az LMP-s Ikotity István írásbeli kérdésére közölte: 25 településen - többek közt Dabason, Konyáron, Érden és Kistarcsán - már megkezdték az építkezéseket. Három helyen tor­naszoba, mindenhol máshol pedig tornaterem készül. Hozzátette: or­szágszerte az iskolák 14 273 fel­adatellátási helyén összesen 4408 tornaterem, 4297 tornaszoba és 4011 sportpálya van, de területi bontás szerinti adatok nem állnak rendelkezésre. Ahol semmilyen mozgásra alkalmas helyiség nincsen, ott Rétvári Bence szerint civil szervezetekkel, sportegyesü­letekkel, más helyi intézmények­kel fognak össze az iskolák, de al­ternatív megoldásként olyan játé­kokat és mozgásformákat is kidol­goztak, amelyek kis helyen is meg­tarthatók.­­ Az államtitkár az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikónak vála­szolva beszámolt róla: azok a torna­teremprojektek, amelyek már meg­kapták az építési engedélyt, 2016. október végéig befejeződhetnek, emellett még ebben a hónapban el­indulnak a tanuszoda-építések is, elsőként 23 településen. Utóbbi lé­tesítményekkel kapcsolatban egyébként újdonság, hogy míg ta­valy a 3 milliárdos állami forrás mellett szükség volt 1 milliárd ön­részre is, addig a mostani építkezé­sek már teljes mértékben központi költségvetésből valósulnak meg, vagyis az önkormányzatoknak nem kell saját forrással beszállni. Ami a pedagógusokat illeti, ki­derült, hogy jelentősen nőtt a test­nevelői pályára készülő fiatalok száma: 2015-ben 633 hallgatót vet­tek fel ilyen képzésre a felsőoktatá­si intézmények, míg 2012-ben csak 284, 2010-ben pedig 302 hallgató iratkozhatott be tornatanári szak­ra. Hozzátette: a pedagógusok iránti kereslet a következő években előreláthatóan emelkedni fog, ezért a Klebelsberg képzési ösztön­díj is kiemelten kezeli a testnevelő­szakra felvett hallgatók pályázatát. Az ösztöndíjasok 806 fős összlét­­számából jelenleg 94-en vesznek részt tornatanárképzésben.­ ­ Kusimits Szonja (Brüsszel­) J­elenleg világszerte 5-6000 fel­nőtt thalidomidtúlélő várja, hogy megfelelő kompenzációt kap­jon, ám a helyzetük egyre kilátásta­lanabb - tudta meg lapunk Brüsz­­szelben, az egységes EU-s gyógy­szerszabályozás 50. évfordulója al­kalmából tartott konferencián. - A nővérek azt tanácsolták édesanyámnak, ne vigyen haza a kórházból, mert csak néhány hétig élek majd, de ő nem így tett, ehe­lyett féltő szeretettel nevelt, és egész életében csatákat vívott értem - mesélte lapunknak Kevin Don­­nellon, aki súlyos rendellenességek­kel jött világra, mert édesanyja Contergant szedett várandóssága idején. A fejletlen végtagokkal szü­letett férfi öt egészséges testvérével az Egyesült Királyságban nevelke­dett, szülei évtizedeken keresztül ügyvédekkel és orvosokkal konzul­táltak az állapota miatti kompenzá­cióról. Végül mindössze 19 ezer fontot (8,3 millió forint) kaptak, ám ennek töredéke sem volt elég a gyógyszerekre és a speciális beren­dezésekre. Kevin Donnellon állapo­ta ellenére igyekszik teljes életet él­ni, idén júniusban volt az esküvője, van egy ötéves kislánya is és imád autót vezetni. Bízik az orvostudo­mányban, de ezzel szülte egyedül van a családjában, három évvel fia­talabb húga a bátyjával történt tra­gédia miatt egyáltalán nem hajlan­dó gyógyszert szedni. Lesley Krohn szintén a gyógy­szer mellékhatásainak áldozata. Az általános iskolai tanárnő la­punknak arról beszélt, édesanyja, aki szülésznőként dolgozott, mindössze hat szemet vett be a tablettából, de a bűntudat egész életében emésztette emiatt. Bár ő szerencsés volt, hiszen „csak” a kézfeje fejlődött rendellenesen. Arra is kitért, ma remek a gyógy­szerszabályozás, de ez rajtuk már nem segít, úgy érzik, inkább elfe­lejtenék őket a segítségnyújtás he­lyett, pedig csak egy speciálisan számukra átalakított autó 15-20 milió forintba is kerülhet.­­ Sok mindent elértünk a thalidomidkatasztrófa óta a gyógy­szerszabályozásban, egész Európá­ban egységes, alaposabb klinikai vizsgálatok zajlanak egy-egy gyógy­szer forgalomba hozatala előtt. Azonban a különböző allergiák, a gyógyszerek mellékhatásai most is létező problémák. Betegközpontú kezelésre lenne szükség, minden esetben egyénre szabottan kellene gyógyszert választani, és közvetle­nebb kapcsolatot kellene tartani a betegekkel, ám ezt nem könnyű megvalósítani, pedig az EU komoly összegeket fordít rá - szögezte le Vytenis Andriukaitis, az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmi­szer-biztonsági Főigazgatóságának vezetője. A szakember szerint az emberek egy része már nem bízik a gyógyszerekben, vagy a magas áruk miatt nem tudja megfizetni őket. Igazukért harcolnak a Contergan túlélői A becslések szerint legalább húszezer gyermek esett áldozatul az ötvenes években Contergan néven forgalmazott szernek, amelyet főleg reggeli rosszullétre írtak fel várandós nőknek. A thalidomidkatasztrófaként néven elhíresült drámai események­re mára az emberek szinte alig emlékeznek, ám a felnőtt áldoza­tok még mindig várnak a megfelelő kompenzációra, négybillió eurót követelnek a német államtól. Az esemény hatására válto­zott a gyógyszerek szabályozása az Európai Unióban, de jelenleg is számtalan tisztázatlan problémával kell szembenézni. Épülő tornatermek M Magyarországon Dunaalmás­di Szomód Kistarcsa Érd - Pázmánd O Gárdony O Erk O Hejőpapi 0° Tiszatarján Nyírbogát Jászfelsö-Görgeteg O Zichyújfalu O Nagyberény O Andocs Bogyíszló O O Tisza bő Kaka K°nyár O Báránd -£) , „ rtTONagyrabé­s­szentgyörgy­i Dabas SzereP­Sárrétudvari Csanádpalota 0 Forrás: Emmi / MN-grafika Lesley Krohn és Kevin Donellon, a gyógyszer áldozatai A szerző felvétele A THALIDOMIDKATASZTRÓFA. A Nyugat-Németországban, majd egész Eu­rópában forgalmazott Contergan nevű szert az ötvenes években kezdték el árulni, azonban a megfelelő klinikai vizsgálatok hiányában már néhány szem gyógyszer is súlyosan károsította a magzatok fejlődését, és idegrendszeri káro­kat is okozott Gyermekek ezrei haltak meg még a méhen belül, aki pedig túlél­te, kar vagy láb nélkül, illetve fejletlen végtaggal születtek a szerencsésebbek­nél csak bizonyos fokú deformitás jelentkezett A német Grünenthal GmbH, amely az 1961-ben forgalomból kivont szert gyártotta, csupán ötven évvel az események után, 2012-ben kért először bocsánatot az érintettektől, ám felelős­séget évtizedekig nem vállalt, és kompenzációt sem fizetett Érdekesség, hogy a tablettát a történtek ellenére Spanyolországban még 1965-ben is árulták

Next