Magyar Nemzet, 2016. július (79. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-23 / 172. szám
Nem tartják karban a sugárkapukat Azért lehetnek problémák a határon lévő sugárzásmérő kapukkal, mert a hatóságok évek óta nem kérték azok karbantartását - tudtuk meg a berendezések gyártójától. A rendőrség továbbra is hallgat. Pilhál Tamás A hatóságok három éve nem kértek karbantartást a schengeni határon lévő sugárzásmérő kapukra, így vannak olyanok, amelyek telepítésük óta nem voltak szervizelve, korszerűsítve, vagy állapotukról nagyon kevés az információ - derült ki a berendezéseket gyártó Gamma Zrt. lapunknak küldött nyilatkozatából. Ez a magyarázat arra, amiről tegnap írtunk, hogy a magyar-szerb határon legalább két olyan rendőrségi sugárkapu nem működik, amelynek a hazánkba érkező gépkocsik, teherjárművek rakományának radioaktivitását kellene mérnie, így akadálytalanul csempészhetnek az országba sugárzó anyagokat. A rendőrség napok óta nem válaszol az ügyben feltett kérdéseinkre. A Gamma Zrt. azt közölte: a berendezések 2014 óta a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) fokozatosan átkerülnek a rendőrséghez, és az átadás következményeként „előfordulhat, hogy egyes rendszerek hiányosak, nincsenek bekapcsolva, így nem töltik be eredeti funkciójukat”. Ugyanakkor hozzátették: az ukrán, szerb és horvát határon elhelyezett sugárkapuk többségében működőképesek, megfelelően üzemelnek. Felidézték: Magyarországon az első határforgalmat ellenőrző BNS-94 sugárkaput 1997-ben telepítették, majd a 2000-es évek elején már csaknem 40 mérőrendszert vásárolt a Környezetvédelmi Minisztérium, illetve a NAV jogelődje, a vám- és pénzügyőrség uniós pénzből. Egy ilyen rendszer egy-négy sugárkapuból, egy riasztóegységből és egy cselekvési tervet is tartalmazó számítógépes szoftvert futtató számítógépből áll. Uniós csatlakozásunk után az osztrák, szlovák és szlovén határszakaszokon lévő rendszereket áttelepítették a schengeni határokra, és akkor a Gamma elvégezte az eszközök karbantartását, egyes esetekben átalakítását. Ám azóta „központilag szervezett, a teljes rendszert érintő fejlesztés, állapotfelmérés, illetve megelőző karbantartás” nem történt, mindössze eseti javításra, áttelepítésre kapott megbízást a gyártó cég. 52016. július 23., szombatBelföld Extrém ózonhiányt mértek Vészesen megnőtt az UV-sugárzás Magyarországon az utóbbi napokban Győr Ágnes Bár már javult a helyzet, az elmúlt napokban kiugró ózonhiányt mértek itthon és a szomszédos országok területén. A szakemberek nem tudják, pontosan mi lehetett az extrém számok oka - mondta el lapunknak Tóth Zoltán meteorológus. A légkörfizikust azután kerestük meg tegnap, hogy a Privátbankár jelezte: még sosem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy ózonlyuk alakuljon ki Magyarország felett. A föld ózonrétegének az a jelentősége, hogy elnyeli a nap káros UV-sugárzásának jelentős részét,az adag kevesebb mint egytizedét engedi át. Így a kirívóan alacsony ózontartalommal párhuzamosan az országos hálózat négy mérőállomásán is nagyon magas UV-sugárzási értékeket mértek a hét utolsó napjaiban. Sokfelé ugyanakkor tegnap tompította a sugárzás erejét, hogy dél körül beborult. Ma az ország nagy részén továbbra is erős, illetve (főleg az ország délnyugati részén) nagyon erős UV-sugárzás várható. Ez azt jelenti, hogy továbbra is akár negyedóra alatt le lehet égni. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) már 1969 óta méri folyamatosan a teljes ózontartalmat. Múlt csütörtökön délelőtt pedig a Marczell György Főobszervatórium műszerei olyan adatokat rögzítettek, amelyek nagyjából tizenkét százalékkal alacsonyabbak, mint a sokéves átlag ezen a napon. Tóth Zoltán nyomatékosította: rengeteg tényező játszik közre abban, hogy egy adott napon egy adott területen hogyan alakul az ózontartalom. Annyi azonban biztos, a közelmúltban mért nagyon alacsony mértékekhez hozzájárult, hogy az utóbbi napokban olyan léghullámok érkeztek az ország felé, amelyekben alacsonyabb az ózontartalom. Hozzátette, hogy az elmúlt 47 évben három július 21-e is akadt, amikor hasonló volt a helyzet, de az idén június végén is több olyan nap volt, amikor a mért ózonszint alacsonyabb volt, mint az adott napra vonatkozó sokéves átlag. Vigyázni kell a napozással. Az UV-sugárzás erősségét az alacsony ózontartalom is fokozza fotó: hegedűs marta Automatikusan milliomos lesz minden rabból? Több ezer kereset Strasbourgban ■ Magyar György ügyvéd szerint ez szerencsétlen üzenet: bűnözz, és még pénzt is kapsz érte Szép kártérítési pénzeket szakítanak Strasbourg segítségével a magyar rabok a lakótértől elválasztatlanul álló vécé vagy a zsúfolt cellák miatt. Jelenleg már több ezer ügy vár döntésre. Egy magyar bíróság pedig megelőzte az európait is. Mi a megoldás? Új börtönök, több férőhely, vagy esetleg más, alternatív megoldások? Veczán Zoltán-Pilhál Tamás Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes a nyirkos, penészes falak miatt írt beadványt, mire Strasbourg hatmillió forintnyi kártérítést ítélt meg neki. A szintén MSZP-s Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármesternek 2013-ban be kellett érnie 810 ezer forinttal (pedig ő több mint 32 milliót követelt), amiért 31 hónapig előzetes letartóztatásban volt. Egy harmadik szocialista, a bűnszervezetben elkövetett csalásért elítélt Zuschlag János ötmillióval vigasztalódhatott, amiért cellájában szűkös volt a tér, és kellemetlennek találta, hogy a zárkában van az illemhely. A rendőrgyilkos Engel Zoltánnak több mint hárommillió forintot ítéltek meg, amiért fegyőrei nem bántak vele elég figyelmesen. Tavaly márciusban még „csak” 450 hasonló magyar beadvány feküdt az emberi jogi bíróság előtt, ám mára több ezerre nőtt a keresetek száma. Magyar György ügyvéd lapunknak elmondta: két-háromezer ügyfelet képvisel, akik a börtönviszonyok miatt kártérítésért perelik a magyar államot Strasbourgban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amely egy sor más, köztörvényes elítélt ügyében a magyar állam ellenében döntött, egyébként felszólította Magyarországot, hogy haladéktalanul javítson a fogva tartási körülményeken. Jelenleg ugyanis itthon a legzsúfoltabbak a börtönök az Európa Tanács felmérései szerint. Akkor ki is számolták, hogy 3-4 ezer fogvatartott kérhetne kártérítést, ami az addig megítélt összegekkel kalkulálva 10 milliárdos összeggel terhelné meg a büdzsét. Nemrég pedig a Blikk megírta: már a Fővárosi Törvényszék adott a rossz börtönkosztért, hajvágásért és a hideg vizes zuhanyért mintegy 4 millió forintot a tescós rabló néven ismert Süveges Péternek - azaz nem várták meg a strasbourgi hercehurcát, hanem maguktól léptek. Ezt Lattmann Tamás nemzetközi jogász előremutatónak nevezte, így megúszható az EJEB- eljárás, időt és pénzt spórol az állam - foglalta össze lapunknak a jogász. Úgy véli, példátlan, hogy a törvényszék eleve strasbourgi mércét alkalmazott az emberi jogok tekintetében. Egyébként Strasbourg két dolgot vizsgál: jogos-e a fogva tartás, és milyen körülmények között történik. Például milyenek a higiénés állapotok, vagy mennyiben tud kapcsolatot tartani a rab a családjával. Ugyanígy felmerül a fogvatartottakkal szembeni bánásmód kérdése, akár a személyzet, akár a többi rab részéről, ha a börtönszemélyzet tud a visszásságokról, és nem tesz semmit ellenük. Ehhez megint csak szükséges némi előrelátás is, például a romagyilkosságok elkövetőit nem lehet cigány elítéltek közé zárni, mert az borítékolható eredménnyel járna. Persze, fűzte hozzá Lattmann, előfordulhat, hogy a helyi büntetésvégrehajtás egyfajta büntetésként alkalmazza ezt, viszont ha az ilyesmi kiderül, annak óriási botrány a vége. Jó kérdés, mi a megoldás. A férőhelyek bővítése, a bírságok kifizetése, vagy valami más? Kifizetni a büntetéseket mindig csak tűzoltást jelent, a problémát nem szünteti meg - mondta lapunknak Pálvölgyi Ákos szakjogász. Szerinte a jelenlegi büntetőeljárási, illetve nyomozati gyakorlaton kellene változtatni. Ugyanis a 18 ezer fő körüli fogvatartotti állományból mintegy 5 ezren ülnek előzetesben. Ezen kéne változtatni, vagy a kedvezményeket - például a feltételes szabadlábra bocsátást - bátrabban alkalmazni, vagy az előzetesben töltött időt csökkenteni. A szakjogász azt mondta: csak e problémák megoldása után volna érdemes börtönépítéseken gondolkodni, hiszen építkezésekkel nem lehet győzni a bővülő fogvatartotti állomány növekedését. Ugyanezért zsúfoltak sok más országban is a börtönök: kevesebben szabadulnak, mint ahány embert lecsuknak, a bv-intézet tehát egyszerűen nem tudja „kipörgetni” a rabokat. Magyarország ebben a kérdésben a régióban hátulról a második. Bár Lattmann szerint nem lenne elvesztegetett pénz a férőhelybővítés sem, a reintegrációhoz nem csak a büntetés-végrehajtás kell: munkahelyek és oktatás is, akár kiközvetített formában. Azt is mondta: nagyon változatos a kép a börtönök tekintetében Magyarországon, vannak nagyon jól felszerelt intézmények, és vannak igazi léleksüllyesztő fekete lyukak - bár a térséghez képest nem állunk annyira rosszul, fűzte hozzá. Ami a felújítást jelenti, él a társadalom fejében az elképzelés a „luxusbörtönökről”, azt azonban nem mindenki fogja fel, hogy a fogvatartás nem az öncélú megtorlás eszköze - mondta a nemzetközi jogász. Bár a büntetőfunkció is megjelenik, az elkövetők jelentős részénél nem zárhatjuk ki a reintegrációs célt sem. Ha elvesszük az esélyét az illető visszailleszkedésének a társadalomba, azzal a büntetés-végrehajtás igazi pénznyelővé válik. Mindenesetre Magyar György kiemelte: a büntetőpolitikával van baj, például azzal, hogy olyanokat is letartóztatnak, akiket elegendő lenne házi őrizetbe küldeni. Az ügyvéd szerint mindennek szerencsétlen üzenete van: „bűnözz, és még pénzt is kapsz érte.” Az MSZP emblematikus figurája, Zuschlag János bűnszervezetben elkövetett csalásért ült, ötmillióval vigasztalódhatott FOTÓ:HEGEDŰS MÁRTA KÖTELEZŐ MOZGÁSTÉR. Az Alkotmánybíróság 2014 végén hozott a rabok számára kulcsfontosságú döntést, a testület ugyanis megsemmisítette azt a fogvatartottak elhelyezésére vonatkozó rendelkezést, amely lehetővé tette, hogy a cellákban az egy embernek előírt mozgásteret se legyen kötelező biztosítani. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága akkor elismerte, hogy tömöttek a börtönök, és jelezték, férőhely-bővítési programot indítottak. Bár tavaly jelentős mértékben - 142 százalékról 127-re - csökkentették az intézetek túlzsúfoltságát, a börtönök így is telítettek 2015-ben egyébként 800 új férőhelyet építettek, négy intézetben kezdődött meg a bővítés. Továbbá az önkormányzati telekpályázat eredményeképpen a következő években Kunmadarason egy ezerfős, Ózdon, Kemecsén, Csengeren és Komlón pedig egy-egy ötszáz elítélt elhelyezésére szolgáló börtön épülhet 2019-ig. (MN)