Magyar Nemzet, 2016. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-02 / 154. szám

A város, amit átjár a fény­ játéknak indult, művészeti ágakon átívelő vállalkozás lett • Üvegváros álomvilága ma már sok alkotót megmozgat Üvegváros egy óceánparti ki­kötőváros, amely a fűszer-ke­reskedelem révén lett híres. Bazsalikom, angyalgyökér, babér, bergamott, kamilla, ka­kukkfű, koriander és üvegházi zöldségek teremnek itt. A vá­rost először XVII. századi for­rások említik, alapítója Nebo Barvares volt, aki egész életét a különleges fűszernövények nevelgetésével töltötte. El sem mozdult a jó illatú palánták mellől, a halál is a kert végé­ben, a sátrában érte egy hol­das éjszakán. R. Kiss Kornélia U­tódai először fogadót nyitot­tak, aztán felépült a város az óceánparton, ahol egykor csak egy romos kastély állt; ezeket a romo­kat ma is megcsodálhatják a turis­ták Üvegvárosban (angol neve: Bottletown). Itt nemcsak az üveg­ház van üvegből, hanem a város­háza, a színház, a kórház és min­den más ház is. Még az olyan gyö­nyörű, patinás paloták is, mint a Palack, amely a város legendás, nagy múltú művészeti helyszíne. Színház is van itt, egy bemutatóról legalábbis biztosan tudunk, Tabula rasa volt a darab címe, és néhány részlete is ismert. De úgy látszik, néha a városi klub szerepét is a Palack tölti be. A hatvanas években tartottak itt szilveszteri álarcosbált, egyszer legalábbis biztosan. Itt ismerte meg a város híres költője, Csóka István üvegvárosi szerelmét, Zsu­zsát. Csóka István Magyarorszá­gon született, csak később költö­zött Üvegvárosba. „Meleget áraszt a város, / csapdába csal, ne tudjak ártani. / Az el nem múló fénybe vágynak / a gesztenyés kert ár­nyai” - így ír Üvegvárosról az egyik versében, amely idővel a vá­ros egyik legfontosabb szimbólu­mává vált. Mondani sem kell, hogy a gesztenyéskert létező üveg­városi helyszín. Mivel Üvegváros üvegből van, nagyon különlegesek itt a fényviszonyok - biztosan ez is inspirálta Csóka Istvánt, akinek a versei láthatóan nagyon is létezők. Egyszer talán Magyarországon is jobban megismerik a messzire szakadt költőt. Üvegvárost Rácz Katinka ál­modta meg még évekkel ezelőtt, amikor az első üveget befestette, és rájött, hogy leginkább egy ház homlokzatára emlékeztet az ered­mény. Aztán egyre több üveget festett be, és egyre többen csatla­koztak hozzá; ötleteket és üvege­ket, palackokat, verseket, fényké­peket, grafikákat hoztak. Montá­zsokkal és grafikákkal segített pél­dául Szalma Lili, aki így a legfon­tosabb társalkotója a városnak. Sokan sokszor beszélgettek Üveg­városról; először ennek a szűk is­meretségi körnek mutatták be a palackvárost, aztán a Mussolit könyvesbolt és kávézóban állítot­ták ki a város addigra elkészült ré­szeit, akkor még csak „munkabe­mutatóként”. A józsefvárosi Kabinet Galéria a második helyszíne az Üvegvá­­ros-kiállításnak. Kedd óta látható itt a város, de az élmény igazán csak úgy teljes, ha az ember talál­kozik az alkotókkal, és látja a lel­kesedést, amellyel Üvegvárosról mesélnek. Csóka István verseit a keddi kiállításmegnyitón Horváth Kristóf Színész Bob olvasta fel a galériában. Egy ívet is nyitottak, amire mindenki ráírhatta, hogy szerinte mi legyen még Üvegvá­rosban. Pillanatok alatt hosszú lis­tát hoztak össze a vendégek. Rácz Katinkában mindig is motoszkált az alkotói kedv, de eredetileg nem készült képzőmű­vésznek. Üvegváros az első nagy­szabású alkotása. Tizenöt évig volt utcai szociális munkás, intravénás droghasználókkal, hajléktalanok­kal és csellengő kamaszokkal fog­lalkozott. Tervezi, hogy egy művé­szetterápiás módszertant is kidol­goz a városhoz. De Üvegváros már így is rég túlnőtt a hagyományos kereteken. Novellákat, meséket ihlet, és kialakításakor a városépí­tészeti szakirodalmat is felhasz­nálta Rácz Katinka. Ezenkívül va­lamennyire közösségi projekt is, írnak, rajzolnak, helyszíneket gondolnak ki hozzá. Rácz Katinka még nem talált olyan esztétát, aki meg tudta volna határozni ennek a művészeti játéknak a műfaját, vagy tudott volna hasonló példát mondani. A nézőnek persze sok minden eszébe juthat róla, akár a saját világot teremtő R. R. R. Tolkien is, de még inkább Weöres Sándor szerepjátékai, képzeletbeli helyszínei, annál inkább, mert Üvegváros a sok versnek, az illato­zó fűszernövényeknek és a fény­játékoknak köszönhetően sokkal inkább lírai hangulatú, mint a ka­landregénybe illő táj. A játék talán azért is olyan felszabadult, mert az alkotók a megszokott kulturális helyszíneken kívül valósították meg a kiállítást. A Kabinet Galé­riának ez az első „szabályos” ki­állítása, egyébként egy szociális boltról van szó: hátrányos hely­zetű, illetve pszichiátriai kezelés alatt álló emberek műalkotásait árulják. SZÉP TERMÉKEK BOLTJA. A jó­zsefvárosi Kőfaragó utcában no­vember vége óta működik a Kabi­net Galéria. A Fedél Nélkül egyik cikkében a szép termékek boltjának nevezte, és ez megtetszett az üze­meltetőknek Az itt kapható tárgyak talán attól is szebbek hogy a meg­vásárlásukkal hátrányos helyzetű családokon, sérült vagy pszichiátriai kezelés alatt álló embereken segít a vásárló, és hogy az üzlet vezetői minden tárgyról pontosan tudják ki készítette. Akár vissza is jeleznek az alkotónak vagy egyedi rendelést vesznek fel, ezzel a termékfejlesz­tést segítik A műalkotás ára egye­nesen a készítőjéhez kerül vissza. Az üzletet a Rés Szociális és Kulturá­lis Alapítvány és az Alapítvány a Tár­sadalmi Felelősségvállalásért hozta létre. A Rés Alapítvány igazgatója, Stanczel Adél elmondása szerint nem az a céljuk hogy önfenntartó legyen a bolt, amelyet magánado­mányból hoztak létre. Inkább hi­ányt próbálnak pótolni. Ezek a mű­alkotások designtárgyak ugyanis csak nehezen jutnak el a piacra, pe­dig a szociális vonatkozástól füg­getlenül is versenyképesek Szeret­nék hogy az ő közvetítésükkel ezek a tárgyak megtalálják az útjukat a designboltokba, vásárokra. A tár­gyakat alapítványok szervezésében készítik velük működnek együtt. Kaphatók itt többek között az L Ritók Nóra vezette Igazgyöngy Ala­pítvány révén készült kis táskák amelyre a halmozottan hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyerekek csodálatos rajzait hí­mezték rá a gyerekek felnőtt csa­ládtagjai. De ott vannak a józsef­városi üzletben a pszichiátriai bete­gek által molinókból varrt táskák is. A Kabinet Galéria partnerei többek között a Down Alapítvány, a Szi­gony Útitárs Alapítvány, a Kocka­csoki és a Lámpás 92' Alapítvány, valamint a Fruit of Care Közhasznú Nonprofit Kft Először ad otthont egy szabályos kiállításnak a szociális boltként működő Kabinet Galéria fok): nagy Béla Utolsó útjára kísérték Bud Spencert Markovics T­öbb ezer ember, köztük szá­mos olasz híresség búcsúztat­ta csütörtökön Bud Spencert, azaz Carlo Pedersolit a római Piazza del Popolón található Montesantói Szűzanya-bazilikában - írta az olasz sajtó. A délben kezdődött gyászmisén részt vett Spencer szí­nésztársa és jó barátja, a 77 éves Terence Hill (Mario Girotti) is. A szertartás után a színész filmjei­nek betétdalai szóltak, a rajongók tapsolva, énekelve, népünnepélyre emlékeztető hangulatban kísérték a koporsót. Walter Insero, a temp­lom papja hatalmas szívű, jóságos emberként méltatta a színészt, és elmondta: Piedone valójában csak akkor jött dühbe, amikor igazság­talanságot, erőszakot, túlkapást látott a gyengébbekkel és a nőkkel szemben, amit nem bírt elviselni. Szerdán a római városházát árasztották el az emberek, hogy a ravatalnál leróják tiszteletüket a színészlegenda előtt. A kétszeres úszóolimpikon mintegy negyven filmben játszott az ötvenes évek­től, 2006-ban a helyhatósági vá­lasztásokon is indult Lazio tarto­mányban a Forza Italia színeiben. A filmsztár 86 éves korában, hét­főn hunyt el egy római kórházban. 2016. július 2., szombatKultúra -Magyar lemez Rekreáció és nemzeti önismeret Átvette megbízatását Varga Benedek • Új épületeket kap a Magyar Nemzeti Múzeum Beiktatták pénteken a Ma­gyar Nemzeti Múzeum új fő­igazgatóját, Varga Benede­ket. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ün­nepélyes ceremónián hangsú­lyozta, a Nemzeti Múzeum az ország első számú múzeuma, a nemzeti önismeret legfon­tosabb intézménye. A minisz­ter elmondta azt is, mivel az Országos Széchényi Könyvtár nem költözik el a Várból a Pollack Mihály térre, az ott álló épületekben a múzeum kutatóközpontjai működhet­nek majd. Ficsor Benedek N­emzeti történelmünknek az összetartozásunkat kell erő­sítenie, önismeretté kell válnia - hangsúlyozta Balog Zoltán a pén­teki eseményen a Nemzeti Mú­zeumban. - Az önismeret pedig mindig önkritikus, még ha erről el is feledkezünk sokszor - tette hozzá a miniszter. A Nemzeti Múzeum olyan tükör, amelyben kritikusan szemlélhetjük a múl­tunkat és a jelenünket, ezért hogy mi történik az intézményben, nem csak szakmai kérdés. Balog elmondta, új korszak kezdődik a múzeum életében, amely nagy fej­lődési lehetőség előtt áll, új terek nyitnak meg az intézmény előtt. Július 16-án hirdetik ki a Múze­umkert rekonstrukciós tervpályá­zatát, amelynek köszönhetően a park méltó lehet a saját és a ma­gyar kertépítészet múltjához, to­vábbá megfelel a XXI. század elvá­rásainak. A miniszter beszélt arról is, hogy mivel az Országos Széchényi Könyvtár nem költözik el a Buda­vári Palotából a Pollack Mihály térre, az ott álló történelmi épüle­tekbe a Nemzeti Múzeum kutató­intézetei költözhetnek. Balog Zol­tán megköszönte a korábbi főigaz­gató, Csorba László munkáját, majd hozzátette, további együtt­működést tervez a szakemberrel. Mint ismert, Csorba László 2010 februárja óta vezette az intéz­ményt. 2014 végén írtak ki új fő­igazgatói pályázatot, amelyre Csorba mellett Szabó Csaba levél­táros jelentkezett. Döntés nem született, ehelyett 2015 decembe­réig meghosszabbították Csorba főigazgatói kinevezését. Ám a ta­valy novemberben újra kiírt pá­lyázat is eredménytelenül zárult, így Csorba László továbbra is a múzeum élén maradt. Novemberben hatan jelentkez­tek főigazgatónak, közülük Dezső Tamás asszirológust, az ELTE Bölcsészettudományi Karának korábban leköszönt dékánját, i­­letve Varga Benedeket, a Semmel­weis Orvostörténeti Múzeum fő­igazgatóját tartották alkalmasnak a posztra. Végül januárban Varga Benedeket nevezték ki, aki július elsején vette át az intézményt Csorba Lászlótól. Az új főigazgató a beiktatáson kifejtette, a múzeumok új szerepet töltenek be, megváltozott a műve­lődési igény, a látogatószám emel­kedik, az intézmények pedig érzé­keny és interaktív viszonyba kerül­tek a közönséggel. Varga Benedek hangsúlyozta, tavaly 9,7 millióan keresték fel a magyar múzeumokat, többen, mint ahányan színházba vagy magyar filmekre moziba men­tek. Ez komoly felelősség a múzeu­mok számára. A főigazgató szerint az intézménynek meg kell felelnie a XXI. század igényeinek, szolgálnia kell a „kulturális rekreációt”, és eközben a tudományos eredmé­nyekkel felül kell írnia a butaságot, az áltudományos hiedelmeket. A főigazgató a XXI. századba vezetné az intézményt FOTÓ: BÉRES ATTILA Budapesten lehet múzeuma Csontvárynak Makrai K­ihirdették a Miniszterel­nökség által meghirdetett Csontváry-ötletpályázat eredmé­nyét. A cél az volt, hogy megfelelő helyszínt találjanak és kiállítóte­ret tervezzenek Csontváry Koszt­ka Tivadar alkotásainak. A beér­kezett huszonegy dokumentáció­ból kiválasztott győztes pályázat Budapesten, a II. kerületben lévő, elhanyagolt állapotú Magyar Szentföld-templomban képzelné el a kiállítóteret. Az Unitef-83 Zrt. munkatársai szerint pályáza­tukkal amellett hogy felhívják a figyelmet a két világháború kö­zötti időszak egyik legfontosabb épületére, hangsúlyozzák a Mol­nár Farkas tervezte zarándokhely és Csontváry művészete közötti szellemi párhuzamokat is, tiszte­letben tartva az eredeti funkciót és a szakralitást. A második díjat megosztva a Nartarchitects és Kőműves Már­ton csapata, a harmadikat szintén megosztottan Somosi János és Dohai János nyerte el. Mindez nem jelenti azt, hogy a Miniszterelnökség a terveket meg is valósítja, ahogy azt sem, hogy a nyertes pályázókat bízza meg a ki­viteli tervek elkészítésével. 4­0«*11]*•*

Next