Magyar Nemzet, 2016. október (79. évfolyam, 231-256. szám)

2016-10-14 / 242. szám

Polgári napilap LXXIX. évfolyam, 242. szám , kiadás ■ 2016. október 14., péntek wvm.mno.hu Ára: 195 forint Előfizetőknek: 118 forint SZUPERKÓRHÁZ A Kelenföldi pályaudvar közelében épül meg az új, dél-budai egészségügyi centrum. FŰTÉS NÉLKÜL Napok óta fagyoskod­nak azokban a palackeres boltokban, amelyek dolgozóit rávették, hogy kinyissanak. ÚJABB CSAPÁS Szexuális zaklatással vádolja két nő Donald Trumpot, a republikánusok elnökjelöltjét. IRON LADY Hosszú Katinka új motivációra lelt, pillangó­úszásban akarja megdönteni saját Európa-csúcsát. Bob Dylané az irodalmi Nobel-díj Ficsor Benedek * B­ob Dylannek (képünkön) ítél­te az irodalmi Nobel-díjat a svéd akadémia. Az amerikai éne­kes-dalszerző azért kapta az elis­merést, mert új költői kifejezés­­módot alkotott a nagy amerikai dalszerzői hagyományon belül. „Homérosz és Szapphó műveit is hangszeres kísérettel adták elő egykoron, ám ma olvasva is gyö­nyörködhetünk bennük” - mond­ta az akadémia titkára. A döntés nagy meglepetésnek számít, hi­szen az akadémia először díjazott olyan alkotót, akinek nincs a ha­gyományos értelemben vett iro­dalmi életműve. Toni Morrison 1993-as elismerése óta amerikai szerző nem kapott irodalmi No­bel-díjat. Bob Dylan neve több­ször felbukkant a fogadóirodák listáin, ám valószínűleg senki sem gondolta komolyan, hogy az aka­démia egy egyesült államokbeli popzenészt díjazna. Annál is ke­vésbé, mert rajta kívül a kortárs amerikai irodalom olyan hatal­masságai vártak még a díjra, mint Don DeLillo, Philip Roth, Thomas Pynchon vagy Joyce Carol Oates. Részletek a 9. oldalon 16242 Túlárazott kampányfüzetek Több mint félmilliárd forint az eltérés a különböző kormányzati adatok között Csaknem háromszor akkora árat közölt a Miniszterelnöki Kabinet­­iroda a népszavazási kampányban a háztartásokba küldött kiadvá­nyok és a határon túliaknak pos­tázott levelek kapcsán, mint amennyit a kormány két minisz­tere, Pintér Sándor és Trócsányi László elismert gyártási és terjesz­tési kiadások címén - derül ki a­­ Magyar Nemzet összesítéséből. Markotay Csaba T­úlárazások gyanúja is felve­tődhet a népszavazással kap­csolatos tájékoztatólevelek és a háztartásokba eljuttatott kiadvá­nyok ügyében, miután jelentős el­térések vannak az eddig megjelent kormányzati nyilatkozatok és vá­laszok között. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a múlt héten a Ma­gyar Nemzet érdeklődésére azt közölte, hogy a levelek és a kiad­ványok összesen bruttó 875 mil­lió forintba kerültek. A kormány a népszavazási kampányban 4,2 millió háztartásba juttatta el a kék tájékoztató füzeteket, illetve a kül­földi lakcímmel rendelkező ma­gyar állampolgároknak 500 ezer példányban küldtek ki leveleket. Erre ment el az említett összeg. A darabszámokról közérdekű adat­igénylésre adtak tájékoztatást. Csakhogy Harangozó Tamás (MSZP) írásbeli kérdésére a na­pokban azt a választ adta Pintér Sándor belügyminiszter, hogy a füzetek terjesztésének költsége darabonként nettó 6,8 forint volt, míg a külföldi címmel rendelke­ző választópolgároknak kikül­dött konzultációs levelek terjesz­tésének költsége az uniós orszá­gok esetében darabonként bruttó 245, az unión kívülieknél pedig bruttó 295 forintba került. [Túlárazott...] Folytatás a 3. oldalon • Kampánylevelek és kiadványok költségei A népszavazással kapcsolatban a háztartásokba eljuttatott tájékoztatók összköltsége, forint Tájékoztatási forma Darabszám Gyártási költség/dbPostaköltség, db/Ft ÖSSZ.: Tájékoztató füzetek(Q)1 4 200 000 1 4­­­30,8 8,6­­ 165 674 040 Levelek külföldi lakcímmel rendelkező­­ választóknak 0 500 000 3,2 295,0 1 149 144 650 314818690 Az összköltség különbsége, millió forint Miniszterek válaszai alapján A Miniszterelnöki Kabinetiroda által a médiával közölt bruttó összeg Jogszabályba foglalnák a TEK „sikereit” A hazánkban megfordult terroristákról nem esik szó a zárszámadási javaslatban Katona Mariann S­ikerekről és kiváló együttmű­ködésről írnak a Terrorelhárí­tási Központ (TEK) tavalyi tevé­kenysége kapcsán az előterjesztők a zárszámadási törvényjavaslat­ban. A TEK elmúlt évben végzett munkáját mindenféle kritika nél­kül dicsérő szöveg szerint a „ma­gányos elkövetők felderítése, fel­ismerése terén kiemelt figyelem irányult a Magyarország terüle­tén élő olyan személyek kiszűré­sére, ellenőrzésére, akik veszélyt jelenthetnek a védett személyek­re, az etnikai, vallási csoportok­ra, valamint a közrendre, közbiz­tonságra”. Ám arról már nem esik szó, hogy 2015 augusztusá­ban és szeptemberében a mig­­ránsok hullámai miatt hetekig kaotikus állapotok uralkodtak a budapesti Keleti pályaudvarnál. Ennek ellenére a törvény úgy fo­galmaz, a „Keleti pályaudvaron kialakult menekülthullám kap­csán a menekültek kezelésében, védelmében, ellenőrzésében sike­res együttműködésre került sor a Budapesti Rendőr-főkapitányság­gal”. Mindez annak fényében is ér­dekes, hogy nemrég éppen a TEK jelentette be, a párizsi és brüsszeli terrorcselekmények elkövetői kö­zül összesen 14 terrorista tavaly nyáron és ősszel hogyan járt-kelt Magyarországon - ám ez a szer­vezetnek akkor nem tűnt fel. Továbbiak a 3. oldalon Tarsoly Csaba koncepciós pert emleget A Quaestor-ügy elsőrendű vádlottja tagadja a bűncselekmény elkövetését • Tüntettek a károsultak Sándori Tamás H­iába volt meg teljes egészé­ben a vállalatcsoportnál az ügyfelek vagyona, mégis megkez­dődött a felszámolási eljárás, mégpedig azért, hogy olcsón ki­árusítsák a javakat - egyebek kö­zött ezt állította Tarsoly Csaba a Quaestor-per tegnapi tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken. A volt cégvezető a büntetőpert „modern koncepciós eljárásnak” nevezte, amelynek célja, hogy egyes álla­mi vezetők elkerüljék a felelős­ségre vonást hibáikért. Tarsoly hangsúlyozta, sosem élt fényűzően, nincs eltitkolt va­gyona, offshore cége vagy heli­koptere, mostanra teljesen elsze­gényedett. Az előzetesben ülő vádlottak ügyvédei arra hívták fel a figyelmet, sérül a tisztessé­ges eljárás elve, mert a védenceik a börtönben nem kapnak kellő le­hetőséget arra, hogy átolvassák az ügyészség által bizonyítékként ki­gyűjtött két és fél millió céges do­kumentumot. RÉSZLETEK AZ 5., VEZÉRCIKK A 7. OLDALON A Quaestor-károsultak a valódi bűnösök felelősségre vonását követelték a Fővárosi Törvényszék előtt FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Magyarok a brüsszeli pénzcsapoknál Az érintettek által csak Brüsz­­szel-buboréknak hívott uniós in­tézményrendszerben számos pénzcsap létezik, csak okosan kell nyitogatni. Az európai parlamenti képviselőket megillető juttatások felhasználásának elvileg a legna­gyobb nyilvánosság előtt kellene folynia, de gyakorlatilag lehetet­len megtudni, hova kerül az uniós közpénz egy része. Nyilvános el­számolást erről nem is vezet az Európai Parlament, ebből követ­kezően a magyar EP-képviselők pénzköltése is követhetetlen. Kuthi Áron N­agyon messze van a tel­jes átláthatóságtól a ma­gyar európai parlamenti képvi­selők közpénzköltése. Az, hogy mennyi pénzt tudnak felhasznál­ni a megválasztott uniós politi­kusok, a nyilvános uniós fizetési bértáblán túlmenően lényegében nyomon követhetetlen. A lapunk által megkérdezett 21 magyar EP-képviselő többsége nem is vá­laszolt, hogy rendelkezik arról a havi durván 30 ezer euróról, ami az őt havonta megillető nettó hat­ezer eurós, tehát mintegy kétmil­lió forintos fizetése mellé jár. Az MSZP-s, DK-s és jobbikos képvi­selők részlegesen, ám korántsem mindenre kiterjedően válaszol­tak, a fideszes képviselők nem is méltatták válaszra lapunkat. Az Európai Parlament válaszából pe­dig az derült ki, hogy az EP nem teszi nyilvánossá a képviselők­nek járó juttatások felhasználá­sának részleteit, és nem is követi, melyik képviselő kerül a legkeve­sebbe, melyik a legtöbbe a válasz­tóknak. [A vissza­...) Folytatás a 13. oldalon ]

Next