Magyar Nemzet, 2016. október (79. évfolyam, 231-256. szám)
2016-10-14 / 242. szám
Polgári napilap LXXIX. évfolyam, 242. szám , kiadás ■ 2016. október 14., péntek wvm.mno.hu Ára: 195 forint Előfizetőknek: 118 forint SZUPERKÓRHÁZ A Kelenföldi pályaudvar közelében épül meg az új, dél-budai egészségügyi centrum. FŰTÉS NÉLKÜL Napok óta fagyoskodnak azokban a palackeres boltokban, amelyek dolgozóit rávették, hogy kinyissanak. ÚJABB CSAPÁS Szexuális zaklatással vádolja két nő Donald Trumpot, a republikánusok elnökjelöltjét. IRON LADY Hosszú Katinka új motivációra lelt, pillangóúszásban akarja megdönteni saját Európa-csúcsát. Bob Dylané az irodalmi Nobel-díj Ficsor Benedek * Bob Dylannek (képünkön) ítélte az irodalmi Nobel-díjat a svéd akadémia. Az amerikai énekes-dalszerző azért kapta az elismerést, mert új költői kifejezésmódot alkotott a nagy amerikai dalszerzői hagyományon belül. „Homérosz és Szapphó műveit is hangszeres kísérettel adták elő egykoron, ám ma olvasva is gyönyörködhetünk bennük” - mondta az akadémia titkára. A döntés nagy meglepetésnek számít, hiszen az akadémia először díjazott olyan alkotót, akinek nincs a hagyományos értelemben vett irodalmi életműve. Toni Morrison 1993-as elismerése óta amerikai szerző nem kapott irodalmi Nobel-díjat. Bob Dylan neve többször felbukkant a fogadóirodák listáin, ám valószínűleg senki sem gondolta komolyan, hogy az akadémia egy egyesült államokbeli popzenészt díjazna. Annál is kevésbé, mert rajta kívül a kortárs amerikai irodalom olyan hatalmasságai vártak még a díjra, mint Don DeLillo, Philip Roth, Thomas Pynchon vagy Joyce Carol Oates. Részletek a 9. oldalon 16242 Túlárazott kampányfüzetek Több mint félmilliárd forint az eltérés a különböző kormányzati adatok között Csaknem háromszor akkora árat közölt a Miniszterelnöki Kabinetiroda a népszavazási kampányban a háztartásokba küldött kiadványok és a határon túliaknak postázott levelek kapcsán, mint amennyit a kormány két minisztere, Pintér Sándor és Trócsányi László elismert gyártási és terjesztési kiadások címén - derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből. Markotay Csaba Túlárazások gyanúja is felvetődhet a népszavazással kapcsolatos tájékoztatólevelek és a háztartásokba eljuttatott kiadványok ügyében, miután jelentős eltérések vannak az eddig megjelent kormányzati nyilatkozatok és válaszok között. A Miniszterelnöki Kabinetiroda a múlt héten a Magyar Nemzet érdeklődésére azt közölte, hogy a levelek és a kiadványok összesen bruttó 875 millió forintba kerültek. A kormány a népszavazási kampányban 4,2 millió háztartásba juttatta el a kék tájékoztató füzeteket, illetve a külföldi lakcímmel rendelkező magyar állampolgároknak 500 ezer példányban küldtek ki leveleket. Erre ment el az említett összeg. A darabszámokról közérdekű adatigénylésre adtak tájékoztatást. Csakhogy Harangozó Tamás (MSZP) írásbeli kérdésére a napokban azt a választ adta Pintér Sándor belügyminiszter, hogy a füzetek terjesztésének költsége darabonként nettó 6,8 forint volt, míg a külföldi címmel rendelkező választópolgároknak kiküldött konzultációs levelek terjesztésének költsége az uniós országok esetében darabonként bruttó 245, az unión kívülieknél pedig bruttó 295 forintba került. [Túlárazott...] Folytatás a 3. oldalon • Kampánylevelek és kiadványok költségei A népszavazással kapcsolatban a háztartásokba eljuttatott tájékoztatók összköltsége, forint Tájékoztatási forma Darabszám Gyártási költség/dbPostaköltség, db/Ft ÖSSZ.: Tájékoztató füzetek(Q)1 4 200 000 1 430,8 8,6 165 674 040 Levelek külföldi lakcímmel rendelkező választóknak 0 500 000 3,2 295,0 1 149 144 650 314818690 Az összköltség különbsége, millió forint Miniszterek válaszai alapján A Miniszterelnöki Kabinetiroda által a médiával közölt bruttó összeg Jogszabályba foglalnák a TEK „sikereit” A hazánkban megfordult terroristákról nem esik szó a zárszámadási javaslatban Katona Mariann Sikerekről és kiváló együttműködésről írnak a Terrorelhárítási Központ (TEK) tavalyi tevékenysége kapcsán az előterjesztők a zárszámadási törvényjavaslatban. A TEK elmúlt évben végzett munkáját mindenféle kritika nélkül dicsérő szöveg szerint a „magányos elkövetők felderítése, felismerése terén kiemelt figyelem irányult a Magyarország területén élő olyan személyek kiszűrésére, ellenőrzésére, akik veszélyt jelenthetnek a védett személyekre, az etnikai, vallási csoportokra, valamint a közrendre, közbiztonságra”. Ám arról már nem esik szó, hogy 2015 augusztusában és szeptemberében a migránsok hullámai miatt hetekig kaotikus állapotok uralkodtak a budapesti Keleti pályaudvarnál. Ennek ellenére a törvény úgy fogalmaz, a „Keleti pályaudvaron kialakult menekülthullám kapcsán a menekültek kezelésében, védelmében, ellenőrzésében sikeres együttműködésre került sor a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal”. Mindez annak fényében is érdekes, hogy nemrég éppen a TEK jelentette be, a párizsi és brüsszeli terrorcselekmények elkövetői közül összesen 14 terrorista tavaly nyáron és ősszel hogyan járt-kelt Magyarországon - ám ez a szervezetnek akkor nem tűnt fel. Továbbiak a 3. oldalon Tarsoly Csaba koncepciós pert emleget A Quaestor-ügy elsőrendű vádlottja tagadja a bűncselekmény elkövetését • Tüntettek a károsultak Sándori Tamás Hiába volt meg teljes egészében a vállalatcsoportnál az ügyfelek vagyona, mégis megkezdődött a felszámolási eljárás, mégpedig azért, hogy olcsón kiárusítsák a javakat - egyebek között ezt állította Tarsoly Csaba a Quaestor-per tegnapi tárgyalásán a Fővárosi Törvényszéken. A volt cégvezető a büntetőpert „modern koncepciós eljárásnak” nevezte, amelynek célja, hogy egyes állami vezetők elkerüljék a felelősségre vonást hibáikért. Tarsoly hangsúlyozta, sosem élt fényűzően, nincs eltitkolt vagyona, offshore cége vagy helikoptere, mostanra teljesen elszegényedett. Az előzetesben ülő vádlottak ügyvédei arra hívták fel a figyelmet, sérül a tisztességes eljárás elve, mert a védenceik a börtönben nem kapnak kellő lehetőséget arra, hogy átolvassák az ügyészség által bizonyítékként kigyűjtött két és fél millió céges dokumentumot. RÉSZLETEK AZ 5., VEZÉRCIKK A 7. OLDALON A Quaestor-károsultak a valódi bűnösök felelősségre vonását követelték a Fővárosi Törvényszék előtt FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Magyarok a brüsszeli pénzcsapoknál Az érintettek által csak Brüszszel-buboréknak hívott uniós intézményrendszerben számos pénzcsap létezik, csak okosan kell nyitogatni. Az európai parlamenti képviselőket megillető juttatások felhasználásának elvileg a legnagyobb nyilvánosság előtt kellene folynia, de gyakorlatilag lehetetlen megtudni, hova kerül az uniós közpénz egy része. Nyilvános elszámolást erről nem is vezet az Európai Parlament, ebből következően a magyar EP-képviselők pénzköltése is követhetetlen. Kuthi Áron Nagyon messze van a teljes átláthatóságtól a magyar európai parlamenti képviselők közpénzköltése. Az, hogy mennyi pénzt tudnak felhasználni a megválasztott uniós politikusok, a nyilvános uniós fizetési bértáblán túlmenően lényegében nyomon követhetetlen. A lapunk által megkérdezett 21 magyar EP-képviselő többsége nem is válaszolt, hogy rendelkezik arról a havi durván 30 ezer euróról, ami az őt havonta megillető nettó hatezer eurós, tehát mintegy kétmillió forintos fizetése mellé jár. Az MSZP-s, DK-s és jobbikos képviselők részlegesen, ám korántsem mindenre kiterjedően válaszoltak, a fideszes képviselők nem is méltatták válaszra lapunkat. Az Európai Parlament válaszából pedig az derült ki, hogy az EP nem teszi nyilvánossá a képviselőknek járó juttatások felhasználásának részleteit, és nem is követi, melyik képviselő kerül a legkevesebbe, melyik a legtöbbe a választóknak. [A vissza...) Folytatás a 13. oldalon ]