Magyar Nemzet, 2016. december (79. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-10 / 290. szám
Magyar tantet 2016. DECEMBER 10., SZOMBAT Könyvek, amiket jó szívvel ajánlunk karácsonyra Töröcsik Mari a lánya kedvéért mesélt, hogy az igazság az életéről egyszer el legyen mondva A velemi diófa tövében Már mindent elmondott ezerszer, sokszor szajkózza ezt Törőcsik Mari. A színésznő ezért is tiltakozott sokáig, hogy újabb könyv jelenjen meg róla. Végül lánya, Máhr Teréz győzte meg, hogy mesélje el életét Bérczes László rendezőnek. MAKRA e zt a könyvet leginkább a lányom kedvéért csinálom. Egyszer a következőket mondta nekem: »Mama. Emberi számítás szerint túléllek téged. Halálod után mindenféléket le fognak írni rólad. Nem igazakat is. Ez biztos. Akkor én előveszem ___majd ezt a könyvet, és azt mondom, így volt« -emlékeztette beszélgetőpartnerét a színésznő. Húsz éve annak, hogy Bérczes László a beszélgetőkönyv műfajába belevágott. Az elsőt a marosvásárhelyi Székely Színház igazgatójával, Tompa Miklóssal készítette, s Kovács Lajosról, Paál Istvánról és Cseh Tamásról is készített hasonló kötetet. Bérezés két nyáron át beszélgetett Törőcsik Mari velemi házának kertjében, a diófa tövében. Sört pattintott a művésznőnek, aki fesztelen mesélésbe kezdett. Életről, szerelmekről, a színészet lényegéről, a halállal való találkozásról. Arról, hogy mennyire szerette hallgatni Fejes és Pilinszky vitáit, hogy mit érzett, amikor Gobbi Hilda statisztált neki, hogy miért fogadtak örökbe férjével, a Maár Gyulával egy vietnami kisfiút. A történetek nincsenek időrendbe rendezve, a beszélgetőpartnerek összevissza ugrálnak a különböző életszakaszok között. Ám épp ez a hektikusság a szépsége ennek a könyvnek, ahogy váratlanul kibomlanak a színésznő emlékei. A kötet az élőszóban folyó beszélgetéseik legépelt változata, és ettől válik kivételesen őszinte, leplezetlen életrajzzá. Mi is ott ücsörgünk Törőcsik Marival a velemi kertben, halljuk, ahogy a lányával beszél telefonon, ahogy átkiabál kedvenc szomszédasszonyának, Margitkának, ahogy dirigálja beszélgetőpartnerét, hogy miért nem iszik elég vizet. Megtudjuk, hogy a hatórás hírek közben senki sem zavarhatja, sőt azt is, hogy a színészlegenda a sorozatokat sem veti meg. Törőcsik Mari hatvan éve van a pályán, szinte valamennyi fontos és meghatározó magyar filmben szerepelt: a Körhinta, a Szerelem, a Déryné, hol van? mindmind a magyar filmtörténet megkerülhetetlen alkotása, és ebben elévülhetetlen érdemei vannak. Cannes-ban megkapta a legjobb színésznőnek járó díjat, ami azóta egyetlen magyar színésznek sem sikerült. Gyönyörű színházi szerepeket játszhatott, de nem bánja azokat sem, amelyek elmentek mellette. Fruskaként visszatérő vendégnek számított a francia Riviérán, de a tengerentúli fesztiválokra is őt küldte a kulturális vezetés. Megszámolni sem lehet, hány díjat kapott pályafutása során, de a beszélgetésekből kiderül, soha nem felejtette el, honnan jött, és hogy a legfontosabbat Gálért Endre és Major Tamás tanította neki a szakmáról. És nem mellesleg Isten is a tenyerén hordozta. „A színészethez kell egy velünk született tehetség. De kell hozzá külső és belső adottság is. Ezek összetartoznak. Azokra a szerepekre vagyok alkalmas, amelyeket külső és belső tartalmaim megengednek. Garas nem született hősnek, de ahogy öregedett, úgy vált egyre alkalmasabbá, mert belső tartalmai predesztinálták rá. De van egy alapvető dolog: meg kell tanulni a szakmát. (...) Nem mindegy, kitől és hogyan. Ezért hangsúlyozom már unásig a szerencsémet.” Sokat adott Törőcsik Marinak az is, hogy gyermekkorában egy életre feltöltekezett érzelmileg. Ötgyermekes családba született Pélyen, és véletlenül fiúnéven, Mariánként anyakönyvezték. Maga is mindig így írta a nevét, még a személyi igazolványában is így szerepelt, egy volt középiskolai osztálytársa intézte el neki végül, hogy hivatalosan is Mari lehessen. A könyvből megtudhatjuk azt is, a fiatal Törőcsik talpraesett lány volt, már akkoriban nagy hatást gyakorolt az emberekre, gimnazistaként például apja politikai rehabilitálását is kijárta. A címszereplőn kívül a könyvnek van egy másik főszereplője is. A 2013-ban elhunyt férj, a Törőcsik szerint méltatlanul alulértékelt filmrendező, Maár Gyula. Aki nélkül „sántít az élet”. Makk Károly Szerelem című filmjének forgatásán találkoztak először. „A díszletek között állt egy férfi. Állt ott, bámészkodott, hallgatott. Be sem mutatkozott, oda sem jött. Nem is nézett felém. Én viszont néztem. Kérdezem, ki ez. Mondják, Maár Gyula, filmrendező, de még nem csinált filmet. Bölcsészkart is végzett, és most megkérték, írjon erről a forgatásról a Filmvilágnak. (...) Ezután kimentünk a Nemzeti Színházzal Moszkvába vendégszerepelni. Visszajövünk, megyek forgatni, Maár Gyulát újra ugyanott látom az egyik hasadékban. Áll, támaszkodik a falhoz, nézelődik. Nem engem néz, hanem csak úgy általában. Én őt nézem. Aztán odamegyek, átölelem. Itt vagyok. Ezt mondtam. Attól fogva a haláláig együtt voltunk. De ő most is itt van velem.” Törőcsik Mari - Bérczes László beszélgetőkönyve Európa Kiadó, Budapest, 2016 4590 forint Törőcsik Mari éltető közegében, a színpadon FOTÓ: BÉRES ATTILA Remélem, imádkozol te is, Nagyanyó H.SZ. Jága Nagymamám! Most újra köszönöm szépen az egy cigit és az egy szipkát, hogy jó füstölést! Azt is elolvastam, hát ez meg is történt, nagyon szépen köszönöm, de hát meg tudom én köszönni a Maga nagy szeretetét, jóságát, talán majd egyszer, ami késik, nem múlik. Hogy milyen érzés a hazait szívni? Azt senki nem tudja elképzelni... Ma nagypéntek van, böjtöltem egész nap, a szobám tele van szebbnél szebb virággal... Szép volt a Szentmise, az ember lelke megtisztul, megkönnyebbül! Remélem, imádkozol Te is, Nagyanyó, az Istenhez, erről nem szabad leszokni! ... Most búcsúzom, megyek hajcsizni, Ica kíván minden jót, Irmike is puszilja, én pedig szintén, ez a rossz nagy gyerek. Kezét csókolom! Katja. A fenti levelet Karády Katalin írta nagyanyjának 1952. április 12-én Brüszszelből. A Szépmíves könyvek szép kiállítású kötete az egyik vagy sokaknak máig legnagyobb magyar díva életét mutatja be leveleken, képeken, szerepeken és utazásokon keresztül. A Ne kérdezd, ki voltam... szerkesztői nem kezdtek oknyomozásba, hanem a rendelkezésre álló kutatási anyagokat rendszerezték és összegezték egy könyvbe. „Pályafutásáról színdarabok készülnek, magánélete és művészete állandó téma a médiában. A Karády Katalinról szóló írásokban sok a pontatlanság és a szépítés. Nem az a célunk, hogy leromboljuk a mítoszt, bizonyos helyreigazítások azonban elkerülhetetlenek” - szól a bevezető. Való igaz, Karády Katalin magánélete maga a rejtély. Titokzatos volt, nagyon keveseket engedett magához valóban közel. Ebben rejlett a varázsa is mély, búgó hangja mellett. Sztár volt, akinek eleinte visszafogottnak tartott öltözködését később ezrek utánozták, kalapjait nők tömegei másolták. „Az az igazság, hogy nem nézett ki olyan jól a valóságban, mint amilyen jól fotografálni lehetett. Tudott ugyan szép lenni, de valójában darabos volt, és csontos” - nyilatkozta a színésznőről Inkey Tibor fotográfus. A smink csodája ide vagy oda, Karády legendává vált. Emberi oldala és szerelmi élete azonban inkább halála után lett beszédtéma. Ahogyan az is, hogy a vészkorszakban kitartott zsidó barátai mellett, és gyerekek életét mentette meg a kivégzésükre készülő nyilasoktól. A kötet - kronológiai sorrendben, rengeteg képpel illusztrálva - nemcsak szerepeit, de magánlevelezéseinek egy részét és disszidálás utáni küzdelmeit is bemutatja egészen 1990-ben bekövetkezett haláláig. Ne kérdezd, ki voltam... - Karády Katalin, a díva emlékére Athenaeum Kiadó, 2016 3990 forint Most nyúlik nyálasan s és H ogy mire képes egy pihent agyú költő, ha népdalokra kell improvizálnia, azt nemegyszer megtapasztalhatta, aki Kapolcson járt a Kaláka Versudvarban. Lackfi János aktív közreműködésével számtalan költőnk került kínpadra nyaranta. De hogy mit tud kihozni legismertebb slágereinkből két lírikus, arról - gondolom - eddig legfeljebb az átmulatott éjszakák delíriumában alkothattak fogalmat a szerencsésebb közeli barátok. Most azonban megtört a csend. Lackfi János és Vörös István egy nagyon nem józan kötetet tett le az asztalra, amelyben bámulatos abszurditásról tesznek tanúbizonyságot. Mind a slágerekre írt szövegek mondanivalóját - ha beszélhetünk egyáltalán ilyesmiről -, mind az eredeti szövegekhez való viszonyulást tekintve. A kötetet olvasva szinte mindenkinek az lehet a határozott benyomása, hogy a Csavard fel a szöveget szigorúan korosztályos könyv, amely épp az ő generációjának szól, ezt más rajtuk kívül nem is értheti. Mert hát ki volt ott azon a tátrai síelésen, amikor a kantinban Demjénre vonatoztunk a diszkógömb fényei közt? Kikkel majálisoztunk a Tabánban, miközben a Beatrice a Nyolc óra munkát nyomta, és ki volt mellettünk, amikor először meghallottuk a Szigeten a Most múlik pontosan...-t, ha nem a mi generációnk? De ahogy mélyebbre és mélyebbre hatolunk a szövegben, erősebbé válik az érzés, hogy tévedtünk. A Záray Vámosi-páros Köszönet a boldog évekért (Vörös szerint Köszönet a mákos rétesért) című számára írt szövegeknél már van némi megingás, ami csak erősödik a Hamvadó cigarettavégnél, és a Pá, kis aranyom (Lackfi olvasatában Csá, kis haverom) lényegében minden falat ledönt. Hiába, ami örök, az örök! Az önnön farkukba harapó költeményektől a dalszövegek verselését pontosan követő, magvas gondolatokat kibontakoztató versekig mindent találunk itt, mi szem-szájnak ingere. Az Edda Elhagyom a várost című örökzöldje Lackfit az ősi (láb)szagról szóló opusza ihleti, Vörös pedig az Édes kisfiam sorai közé csempészi be kamasz fiának létérzését. Az élmény első körben csupán meghökkentő, másodjára viszont már érdemes bekapcsolni az adott számot is, miközben olvasunk. De vigyázat, az összeolvasás (netán fennhangon való összeéneklés) egyes esetekben könnyeket is csalhat az olvasó szemébe! És nem a meghatottság könnyeit... Lackfi János-Vörös István: Csavard fel a szöveget Athenaeum, 2016,261 oldal 4490 Ft magazin 29 ___________________ HIRDETÉS EGY MESZELY AZ FÉLICCE - SZABÓ MAGDA ÍZEI Szabó Magda hagyatékából előkerült két, kézzel írott, recepteket tartalmazó füzetecske. A megsárgult lapokon található ételek sokszínűsége és érdekessége csupán kultúrtörténeti szempontból is kiadásra érdemesíti őket, ám ezen felül olyan emlékekről van szó, amelyek számos szálon kötődnek Szabó Magda életéhez és írói világához, és ahhoz a miliőhöz, amely a hétköznapokban körülvette őt. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy az írónő gondosan megőrizte ezeket a recepteket az utókornak. JAFFA KIADÓ 246 oldal, 3990 Ft VyiHARlQVAQ V flkíssíse DÓKA PÉTER: VIHARLOVAG 1. - FEKETE ESŐ Dóka Péter új könyve kalandos lovagregény és fantasy egyedi találkozása. A szerző jól ismert humora, fantáziája most is magával ragadja az olvasót. Hősei bukott lovagok, szélhámos vitézek, történetíró törpék, jámbor sárkányok. A trilógia első részében Azovil, a rettenetes erejű kisfiú lovagi küldetésre indul Igazi Lancelot és Jolóka törpe kíséretében, hogy megmentse országát és ezzel az egész világot a pusztulástól. A férfiak azonban nem járnának sikerrel Vasfog, a sárkánylovas kislány segítsége nélkül.... MÓRA KÖNYVKIADÓ 288 oldal, 2499 Ft I .