Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-16 / 112. szám
2017. MÁJUS 16., KEDD Polgári napilap LXXX. évfolyam, 112. szám 1. kiadás Ára: 235 forint Előfizetőknek: 118 forint 3 Egy övezet Orbán Viktor kínai tapasztalatait összegezve a Kelet és a Nyugat harcáról beszélt. Bűnszervezet IU Az olasz maffia a menekülttáborok üzemeltetéséből is busás hasznot húzott. Közös hang Emmanuel Macron új francia elnök első külföldi útja Angela Merkelhez vezetett.IQ író a frontvonalról IL. Abban sem biztos, hogy író volna. Interjú a Libri irodalmi díjat megnyerő Jászberényi Sándorral. Nem csak nálunk átvilágíthatatlanok a miniszterelnökök FEKETE GY. ATTILA Nem véletlen, hogy a rendszerváltozás óta egyetlen magyar miniszterelnök sem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon. És nem is példa nélküli ez a gyakorlat a világban. Mások mellett a cseh és a brit miniszterelnököt, a német kancellárt, sőt az Egyesült Államok elnökét sem világították át - ez derült ki abból az összeállításból, amelyet a nemzetbiz-A magyar kormányfő is korlátozás nélkül hozzáférhet a minősített adatokhoz, miközben nem világítják aztonsági bizottság elnöke számára készített a Képviselői Információs Szolgálat. Azért is érdekes ez, mert ahogy a magyar miniszterelnök, úgy az említett vezetők is korlátozás nélkül hozzáférhetnek a minősített (titkos) adatokhoz. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke azt nem árulhatta el, a titkosszolgálatok mi alapján jelentették ki a testület múlt heti zárt ülésén, hogy „nem áll rendelkezésükre Orbán Viktorral kapcsolatban olyan információ, amely arra utalna, hogy a miniszterelnököt bárki zsarolná vagy zsarolhatná”. A belügyminiszter tájékoztatása alapján ugyanis a kormányfőt nem kell átvilágítani. [Átvilágíthatatlanok...] Folytatás a 2. oldalon ► 9 770237 379026 17112 N 77 f Magyar futball: már a büfés Finnin Hfflitt? néninek is van C licence Uliyui pl UilL. Intő jelek A kockázatos adósok számának növekedését jelzik az emelkedő banki felárak © 7 Urbán Flórián megkent edzőkről, Sok állampapír landol vitézajándék kispadról © 15 ményi befektetőknél © 7 & , Többet költöttünk tavaly • Árérzékeny a magyar fogyasztó • Egyharmad él a létminimum alatt FARKAS MELINDA-WIEDEMANN TAMÁS Havonta átlagosan 77 100 forintot költöttünk el fejenként tavaly, mintegy 2500 forinttal többet, mint egy évvel korábban. Vagyis egy átlagos négyfős család több mint 308 ezer forintot fordított kiadásaira egy hónapban. Ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert, a háztartások fogyasztásáról készült összeállításából. A legtöbbet élelmiszerekre és alkoholmentes italokra adtak ki a háztartások, 20 400 forintot, ez az öszszes fogyasztási kiadás 26,5 százaléka. E körben a legtöbb pénz húsra és húskészítményekre ment el. Mivel az étolaj ára 7,1 százalékkal emelkedett, a háztartások ismét több állati zsiradékot, például sertészsírt vásárolnak, ami a hazai lakosság igen nagy fokú árérzékenységére utal. Nagy szelete a háztartások kiadásainak a lakásfenntartás és a háztartási energia, erre havonta és fejenként 17 ezer forint ment el. Az, hogy miközben az utóbbi években csökkent a gáz ára, a gázra fordított összeg 5,6 százalékkal nőtt, jelzi, hogy az emberek nem takarékoskodnak annyira a fűtéssel, mint korábban. Ugyanakkor egy friss felmérés azt mutatja, hogy tavaly a magyarok 36 százalékának a jövedelme nem érte el a létminimum szintjét. Ez az összeg, amely egy egyedülálló főre vetítve havi 88 619 forint volt, több, mint ami a puszta megélhetéshez kell (lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is bizonyos fokig), de a váratlan kiadások fedezésére már nem elég, és megtakarítani sem nagyon lehet belőle. Mivel a KSH 2015-ben felhagyott a létminimum-számítással módszertani okokra hivatkozva, a felmérést a Policy Agenda készítette a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával. Továbbiak a 4. és a 6. oldalon Az átlagkeresetek növekedése tavaly a fogyasztás érzékelhető bővülésében is megjelent FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Pharaon emlékét is megtagadnák HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ Bár korábban lapunknak elismerték a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt.-nél, hogy közös céget hoztak létre Ghaith Pharaon szaúdi milliárdossal, akit az FBI és az Interpol huszonöt évig körözött, a társaság vezetője tegnap már arról beszélt az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt: nem tud róla, hogy az elhunyt üzletemberrel közös cégük lett volna. Oláh Zsanett vezérigazgatót és Magyar Levente külügyminisztériumi államtitkárt az állami tulajdonú kereskedőház éves tevékenységéről kérdezték; többször is szóba került a szaúdi üzletember neve, ám a jelek szerint a legszívesebben hallgattak volna róla. - Nem lenne ízléses Pharaont felhozni, hiszen már elhunyt - így próbálta elhárítani Magyar Levente a milliárdossal kapcsolatban neki feltett kérdéseket. Az államtitkár Demeter Márta ellenzéki képviselő kérdésére kifejtette, hiába kapott Ghaith Pharaon ajánlást az aramáni kereskedőháztól, „hála istennek nem a kereskedőházak döntenek arról, hogy kik utazhatnak Magyarországra”. Mint mondta, ajánlást bárki tehet, azt a hatóságok megvizsgálják, tehát a kereskedőház ajánlása semmivel sem ér többet, mint bármelyik helyi entitásé. Hozzátette, hogy a szaúdi üzletember Magyarországra való beléptetésekor egyetlen nemzetközi rendszer sem jelezte, hogy elfogatóparancs van érvényben ellene. [Pharaon...] Folytatás a 2. oldalon ► ► milliárd forint volt a vesztesége tavaly a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek Enyedi Zsolt szerint CEU-ügyben sürget az idő • A sorok között próbálnak olvasni, mint a Kádár-rendszerben - mondja a rektorhelyettes MYATYINSZKI GYÖRGY Másfél hónap várakozás után a héten már megkezdheti a tárgyalásokat az egyeztetésre kijelölt Altusz Kristóf külügyi helyettes államtitkár a Közép-európai Egyetemmel (CEU) - válaszolta a Hír Televízió kérdésére tegnap Palkovics László. Az oktatási államtitkár ugyanakkor leszögezte, hogy továbbra sem osztják az Európai Bizottság álláspontját, tehát várhatóan nem a lex CEU-ként is emlegetett törvény korrekciójának előkészítésén, hanem annak jogi alátámasztásán dolgozik a magyar kormány. Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyettese még az államtitkári nyilatkozat előtt adott interjút a Magyar Nemzetnek. A többi között úgy fogalmazott: „Ha úgy gondolja a kormány, hogy korábban túl nagy volt az egyetemek autonómiája, akkor most átestek a ló túloldalára. (...) Állampolgárként is jogunk van ahhoz, hogy rákérdezzünk az okokra. A mi til takozásunk jogosságát erősíti a megszólaló alkotmányjogászok határozott véleménye is, amely szerint alapjogokat sértett a törvény.” A rektorhelyettes lapunknak kifejtette, hogy a kormány számára is sürgető lehet a lex CEU kezelése, ugyanis az Európai Bizottság eljárására, valamint az Európai Néppárt kérésére érdemi választ kell adniuk. Ugyanakkor az egyetemet is szorítja az idő, hiszen ősz elejéig ki kell hogy derüljön számukra, indíthatnak-e új képzéseket. Ehhez egyébként az elfogadott törvény (illetve törvénymódosítás) alapján létfontosságú, hogy október 14-ig megállapodás szülessen az Egyesült Államok kormányával. Enyedi Zsolt viszont korábban borúlátóan nyilatkozott a nemzetközi tárgyalásokkal kapcsolatban, az amerikai kormány ugyanis többször jelezte, hogy felsőoktatási kérdésekben nincs alkotmányos joga eljárni. - A sorok között próbálunk olvasni, mint a Kádár-rendszerben - értékelte ► százalékát tudják csak felvenni a jelentkezőknek az egyetem egyes felnőttképzési programjaira Enyedi Zsolt a különböző, CEU-t érintő kormányzati nyyatkozatokat. - Egyesekben él egy sztereotip kép, ami torzítva tükrözi vissza, hogy mi zajlik az egyetemen - mondta, hozzátéve, hogy „nem vagyunk Soros egyeteme”, szerinte ez a birtokos jelzős szerkezet a kormánypropaganda nagy trükkje. Az utóbbi időben egyébként a kormánytagok nyilatkozatai is finomodni látszanak. Például Palkovics László államtitkár sem használta az utóbbi napok megnyilvánulásaiban a - kormányzati kommunikációban korábban szinte állandóan felbukkant - „Soros-egyetem” kifejezést. A CEU-t ért több komoly vád kapcsán is kérdeztük Enyedi Zsoltot, hogy ismertesse az egyetem álláspontját, illetve szembesítettük olyan bíróságon zajló ügyekkel, amelyek nem feltétlenül azt a képet festik le a CEU-ról, mint ami a nyílt társadalom elméletéből és a diszkrimináció elutasításából fakadna. Interjú az 5. oldalon 10