Magyar Nemzet, 2017. május (80. évfolyam, 100-125. szám)

2017-05-16 / 112. szám

2017. MÁJUS 16., KEDD Polgári napilap LXXX. évfolyam, 112. szám 1. kiadás Ára: 235 forint Előfizetőknek: 118 forint 3 Egy övezet Orbán Viktor kínai tapaszta­latait összegezve a Kelet és a Nyugat harcáról beszélt. Bűnszervezet IU Az olasz maffia a menekült­­táborok üzemeltetéséből is busás hasznot húzott. Közös hang Emmanuel Macron új francia elnök első külföldi útja Angela Merkelhez vezetett.­­IQ író a frontvonalról IL. Abban sem biztos, hogy író volna. Interjú a Libri irodalmi díjat megnyerő Jászberényi Sándorral. Nem csak nálunk átvilágíthatatlanok a miniszterelnökök FEKETE GY. ATTILA Nem véletlen, hogy a rendszerválto­zás óta egyetlen magyar miniszterelnök sem esett át nemzetbiztonsági átvilágí­táson. És nem is példa nélküli ez a gya­korlat a világban. Mások mellett a cseh és a brit miniszterelnököt, a német kan­cellárt, sőt az Egyesült Államok elnökét sem világították át - ez derült ki abból az összeállításból, amelyet a nemzetbiz-A magyar kormányfő is kor­látozás nélkül hozzáférhet a minősített adatokhoz, miközben nem világítják az­tonsági bizottság elnöke számára készí­tett a Képviselői Információs Szolgálat. Azért is érdekes ez, mert ahogy a ma­gyar miniszterelnök, úgy az említett ve­zetők is korlátozás nélkül hozzáférhet­nek a minősített (titkos) adatokhoz. Molnár Zsolt, a testület szocialis­ta elnöke azt nem árulhatta el, a titkos­­szolgálatok mi alapján jelentették ki a testület múlt heti zárt ülésén, hogy „nem áll rendelkezésükre Orbán Viktorral kap­csolatban olyan információ, amely ar­ra utalna, hogy a miniszterelnököt bár­ki zsarolná vagy zsarolhatná”. A belügy­miniszter tájékoztatása alapján ugyanis a kormányfőt nem kell átvilágítani. [Átvilágíthatatlanok...] Folytatás a 2. oldalon ► 9 770237 379026 17112 N 77 f Magyar futball: már a büfés Finnin Hfflitt? néninek is van C licence Uliyui pl UilL. Intő jelek A kockázatos adósok számának növeke­dését jelzik az emelkedő banki felárak © 7 Urbán Flórián megkent edzőkről, Sok állampapír landol vitéz­­ajándék kispadról © 15 ményi befektetőknél © 7 & , Többet költöttünk tavaly • Árérzékeny a magyar fogyasztó • Egyharmad él a létminimum alatt FARKAS MELINDA-WIEDEMANN TAMÁS Havonta átlagosan 77 100 forintot köl­töttünk el fejenként tavaly, mintegy 2500 forinttal többet, mint egy évvel korábban. Vagyis egy átlagos négyfős család több mint 308 ezer forintot fordí­tott kiadásaira egy hónapban. Ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert, a háztartások fogyasztásáról készült összeállításából. A legtöbbet élelmiszerekre és al­koholmentes italokra adtak ki a ház­tartások, 20 400 forintot, ez az ösz­­szes fogyasztási kiadás 26,5 százaléka. E körben a legtöbb pénz húsra és hús­készítményekre ment el. Mivel az étolaj ára 7,1 százalékkal emelkedett, a háztar­tások ismét több állati zsiradékot, pél­dául sertészsírt vásárolnak, ami a ha­zai lakosság igen nagy fokú árérzékeny­ségére utal. Nagy szelete a háztartások kiadásainak a lakásfenntartás és a ház­tartási energia, erre havonta és fejen­ként 17 ezer forint ment el. Az, hogy mi­közben az utóbbi években csökkent a gáz ára, a gázra fordított összeg 5,6 szá­zalékkal nőtt, jelzi, hogy az emberek nem takarékoskodnak annyira a fűtés­sel, mint korábban. Ugyanakkor egy friss felmérés azt mutatja, hogy tavaly a magyarok 36 szá­zalékának a jövedelme nem érte el a lét­minimum szintjét. Ez az összeg, amely egy egyedülálló főre vetítve havi 88 619 forint volt, több, mint ami a puszta megélhetéshez kell (lehetővé teszi az alapvető szükségleteken túli igények ki­elégítését is bizonyos fokig), de a várat­lan kiadások fedezésére már nem elég, és megtakarítani sem nagyon lehet be­lőle. Mivel a KSH 2015-ben felhagyott a létminimum-számítással módszertani okokra hivatkozva, a felmérést a Policy Agenda készítette a Magyar Szakszerve­zeti Szövetség és a Friedrich Ebert Ala­pítvány támogatásával. Továbbiak a 4. és a 6. oldalon Az átlagkeresetek növekedése tavaly a fogyasztás érzékelhető bővülésében is megjelent FOTÓ: SZÉKELYHÍDI BALÁZS Pharaon emlékét is megtagadnák HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ Bár korábban lapunknak elismerték a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt.-nél, hogy közös céget hoztak lét­re Ghaith Pharaon szaúdi milliárdossal, akit az FBI és az Interpol huszonöt évig körözött, a társaság vezetője tegnap már arról beszélt az Országgyűlés külügyi bi­zottsága előtt: nem tud róla, hogy az el­hunyt üzletemberrel közös cégük lett volna. Oláh Zsanett vezérigazgatót és Ma­gyar Levente külügyminisztériumi állam­titkárt az állami tulajdonú kereskedőház éves tevékenységéről kérdezték; több­ször is szóba került a szaúdi üzletember neve, ám a jelek szerint a legszívesebben hallgattak volna róla. - Nem lenne ízléses Pharaont felhoz­ni, hiszen már elhunyt - így próbálta el­hárítani Magyar Levente a milliárdos­sal kapcsolatban neki feltett kérdéseket. Az államtitkár Demeter Márta ellenzéki képviselő kérdésére kifejtette, hiába ka­pott Ghaith Pharaon ajánlást az aramá­­ni kereskedőháztól, „hála istennek nem a kereskedőházak döntenek arról, hogy kik utazhatnak Magyarországra”. Mint mondta, ajánlást bárki tehet, azt a ha­tóságok megvizsgálják, tehát a kereske­dőház ajánlása semmivel sem ér többet, mint bármelyik helyi entitásé. Hozzá­tette, hogy a szaúdi üzletember Magyar­­országra való beléptetésekor egyetlen nemzetközi rendszer sem jelezte, hogy elfogatóparancs van érvényben ellene. [Pharaon...] Folytatás a 2. oldalon ► ► milliárd forint volt a vesztesége tavaly a Magyar Nemzeti Kereske­dőház Zrt.-nek Enyedi Zsolt szerint CEU-ügyben sürget az idő • A sorok között próbálnak olvasni, mint a Kádár-rendszerben - mondja a rektorhelyettes M­YATYINSZKI GYÖRGY Másfél hónap várakozás után a héten már megkezdheti a tárgyalásokat az egyeztetésre kijelölt Altusz Kristóf kül­ügyi helyettes államtitkár a Közép-eu­rópai Egyetemmel (CEU) - válaszolta a Hír Televízió kérdésére tegnap Palko­­vics László. Az oktatási államtitkár ugyanakkor leszögezte, hogy továbbra sem osztják az Európai Bizottság álláspontját, tehát várhatóan nem a lex CEU-ként is emle­getett törvény korrekciójának előkészí­tésén, hanem annak jogi alátámasztá­sán dolgozik a magyar kormány. Enyedi Zsolt, a CEU rektorhelyette­se még az államtitkári nyilatkozat előtt adott interjút a Magyar Nemzetnek. A többi között úgy fogalmazott: „Ha úgy gondolja a kormány, hogy korábban túl nagy volt az egyetemek autonómiája, akkor most átestek a ló túloldalára. (...) Állampolgárként is jogunk van ahhoz, hogy rákérdezzünk az okokra. A mi til­­ ­­ takozásunk jogosságát erősíti a megszó­laló alkotmányjogászok határozott vé­leménye is, amely szerint alapjogokat sértett a törvény.” A rektorhelyettes la­punknak kifejtette, hogy a kormány számára is sürgető lehet a lex CEU ke­zelése, ugyanis az Európai Bizottság el­járására, valamint az Európai Néppárt kérésére érdemi választ kell adniuk. Ugyanakkor az egyetemet is szorítja az idő, hiszen ősz elejéig ki kell hogy de­rüljön számukra, indíthatnak-e új kép­zéseket. Ehhez egyébként az elfogadott tör­vény (illetve törvénymódosítás) alap­ján létfontosságú, hogy október 14-ig megállapodás szülessen az Egyesült Ál­lamok kormányával. Enyedi Zsolt vi­szont korábban borúlátóan nyilatkozott a nemzetközi tárgyalásokkal kapcso­latban, az amerikai kormány ugyanis többször jelezte, hogy felsőoktatási kér­désekben nincs alkotmányos joga eljár­ni. - A sorok között próbálunk olvasni, mint a Kádár-rendszerben - értékelte ► százalékát tudják csak felvenni a jelentkezőknek az egyetem egyes felnőttképzési programjaira Enyedi Zsolt a különböző, CEU-t érintő kormányzati nyyatkozatokat. - Egyesekben él egy sztereotip kép, ami torzítva tükrözi vissza, hogy mi zaj­lik az egyetemen - mondta, hozzátéve, hogy „nem vagyunk Soros egyeteme”, szerinte ez a birtokos jelzős szerkezet a kormánypropaganda nagy trükkje. Az utóbbi időben egyébként a kormány­tagok nyilatkozatai is finomodni lát­szanak. Például Palkovics László állam­titkár sem használta az utóbbi napok megnyilvánulásaiban a - kormányzati kommunikációban korábban szinte ál­landóan felbukkant - „Soros-egyetem” kifejezést. A CEU-t ért több komoly vád kap­csán is kérdeztük Enyedi Zsoltot, hogy ismertesse az egyetem álláspontját, il­­­­letve szembesítettük olyan bíróságon zajló ügyekkel, amelyek nem feltétle­nül azt a képet festik le a CEU-ról, mint ami a nyílt társadalom elméletéből és a diszkrimináció elutasításából fakadna. Interjú az 5. oldalon 1­0

Next