Magyar Nemzet, 2017. augusztus (80. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-16 / 190. szám
2017. AUGUSZTUS 16., SZERDA Gyenge a cégeink termelékenysége • Paradoxonnak látszik, de épp az olcsó munkaerő jelenti a fejlődés egyik akadályát Kajdú Péter A termelékenységet tekintve igen távol vagyunk a vezető nyugati országoktól, de még a régió országai is elhúztak mellettünk az elmúlt néhány évben. Jól mutatja lemaradásunkat, hogy 2012 óta gyakorlatilag egy helyben topog a magyar termelékenység - kommentálta lapunknak az erről szóló statisztikát az ING Bank vezető elemzője. Virovácz Péter szavait alátámasztják a friss adatok: a tavalyi 1,2 százalékos visszaesés után idén alig 2,1 százalékkal nőtt a magyar termelékenység, miközben a visegrádi országokban 2010 óta mindenütt folyamatos volt a növekedés. A magyar kormány által kialakított döntéshozatali rendszer nem átlátható, ez is lemaradást eredményez Lemaradásunk oka az elemző szerint, hogy az elmúlt években folyamatosan rendelkezésre állt az olcsó munkaerő, ezt felszívva növelték a termelést a cégek, így nem voltak rákényszerítve az intenzív fejlesztésre, a termelékenységi versenyre. Utóbbi hiánya pedig szükségszerűen magával hozta a versenyképesség romlását. Ám ez így nem folytatódhat, mert egyrészt a két számjegyű reálbéremelés miatt már nem olcsó a munkaerő, másrészt manapság egyre nehezebb betölteni egy-egy üres állást, munkaerőhiány jellemzi a magyar piacot. Nem marad más, mint a termelékenység növelése. Az élőmunka helyett lassan olcsóbb lesz gépeket, berendezéseket vásárolni, vagyis a termelés bővítése már nem új munkaerővel, hanem beruházással lehetséges, amely egyúttal a termelékenység emelkedését is jelenti. Kérdésünkre Virovácz Péter kifejtette, kiemelt feladat volna a magyarországi kis- és közepes vállalkozások termelékenységének növelését támogatni. Ezeknek a vállalkozásoknak a legnagyobb hiányossága, hogy vezetőik nem megfelelően képzettek. Sok esetben azért nem tud szintet lépni az egyébként nagy növekedési potenciállal bíró cég, mert a vezető megfelelő képzettség hiányában nem képes megtervezni a szintugrás előtt álló vállalat új struktúráját, vagy nyelvtudás hiányában képtelen külföldi partnerekkel, befektetőkkel tárgyalni. Az ő képzésük nagyot lendítene a gazdaság versenyképességén is. Összecsengenek az elemző szavaival a július elején hazánkban járt Angel Gurudnak, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkárának mondatai. Utóbbi szerint nem csupán a hozzáadott értéket alig adó közmunkaprogram jelentős súlya miatt romlott a magyar termelékenység dinamikája, hanem azért is, mert a magyarországi vállalkozások jelentős része nincs rákényszerítve a versenyre, és ezért nem érdekelt a termelékenységet növelő innovációban sem. A verseny hiányát magyarázza, hogy a magyar kormány által kialakított szabályozási, döntéshozatali rendszer nem átlátható, emiatt egész gazdasági szektorokat vontak ki a versenyjog rendszeréből. Rengeteg tartalék akadna a főtitkár szerint a munkaerő minőségének javításában is, ezért volna fontos az oktatás, szakképzés korszerűsítése. Az összeszerelésre épülő üzleti modell ma már zsákutcának számít (képünk illusztráció) fotó székelyhídi Balázs Pihenés helyett is dolgoznának a nyugdíjasok • A megkérdezett magyarok majdnem fele nem tudja, miképpen fog megélni időskorában MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS Hamarosan nyugdíjba vonulnak az úgynevezett Ratkó-gyerekek, vagyis az ötvenes évek első harmadában született munkavállalók, s ez azt jelenti, hogy az elkövetkező néhány évben plusz mintegy félmillió ember időskori ellátásáról kellene gondoskodniuk a még aktívaknak. Ez minden bizonnyal óriási terhet jelent majd a nyugdíjkasszának, és az érintettek is tisztában vannak vele, hogy nem lesz könnyű a helyzetük, ha csak a nyugdíjukból lesznek kénytelenek megélni. Ezt támasztja alá legalábbis az Aegon 2017-es felmérése, amely szerint a magyar munkavállalóknak csak bő egyharmada (35 százaléka) akarja a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltésekor azonnal abbahagyni a munkát. Valamivel kevesebben (31 százalék) vannak, akik más formában, például részmunkaidőben vagy megbízási szerződéssel szeretnének továbbra is dolgozni, de csak addig, amíg végleg nyugdíjba nem mennek. 19 százalékuk szintén valamilyen formában folytatni szeretné a munkát, ám nyugdíjasként végig dolgozna. Hét százalékuk pedig a nyugdíjaséveiben végig ugyanúgy tervezi folytatni a munkát, mint annak előtte. Kérdés, milyen lehetőségei lesznek a jövő nyugdíjasainak a további munkavállalásra, ez ugyanis a legtöbb munkahelyen még korlátozott Magyarországon. Tízből három dolgozónak semmiféle lehetősége nincs lépcsőzetesen nyugdíjba vonulni, további 17 százalék pedig nem tudja, van-e egyáltalán ilyen lehetőség. Akik előtt nyitva áll ez az út, azoknak a 26 százaléka részmunkaidőben tevékenykedhetne, 17 százalékuknak nyílna lehetősége időseknek megfelelő állás betöltésére, a nyugdíjkorhatár elérése után pedig csak 13 százalék dolgozhatna tovább. Átképzésre 13 százaléknak lenne lehetősége, egészségügyi ellátást 10, pénzügyi tanácsadást pedig 8 százalékuk igényelhetne a munkáltatójától. Persze csak akkor, ha egyáltalán bírja még erővel. A felmérés szerint a magyar nyugdíjasok 33 százaléka a tervezettnél hamarabb volt kénytelen nyugdíjba menni, melynek oka az esetek többségében a megromlott egészségi állapot (30 százalék) és a munkanélküliség (24 százalék) volt. A magyarok átlagosan 65 évesen szeretnének nyugdíjba menni, és még 15 évet tervezn nek nyugdíjasként élni. " A felmérés alapján nem látnak maguk " előtt túl fényes jövőt a leendő nyugdíjasok. A magyarok 74 százaléka úgy látja, hogy a mostaninál szűkösebben él majd, és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjasévekre. Hogy valamiképpen mérsékeljék az életszínvonaluk visszaesését, a legtöbben megpróbálnak félretenni, de ez csak keveseknek sikerül. Az Aegon számai szerint a magyarok negyede képes rendszeresen félretenni időskorára, 12 százalékuknak viszont saját bevallása szerint eddig sem és ezután sem lesz ilyen célú megtakarítása. Azoknak, akik rendszeresen tesznek félre, sokkal kedvezzőbbek az időskori kilátásaik, mint akik ezzel a problémával egyáltalán nem foglalkoznak. Ennek megfelelően nem véletlen, hogy a magyar megkérdezettek 42 százaléka azt vallotta, hogy fogalma sincs, miképpen boldogul majd nyugdíjasként. 500 ezer új nyugdíjasra számíthatunk az elkövetkező években Üres zsebbel Kevés pénzt költünk nyaralásra A luxemburgi állampolgárok adták ki a a legnagyobb összeget nyaralásra 2015-ben az Európai Unióban, mánként és személyenként mintegy 740 eurót, azaz 225 ezer forintot. Magyarország 130 euróval, azaz 40 ezer forinttal hátulról a negyedik ezen a listán - derült ki az uniós statisztikai hivatal jelentéséből. A luxemburgiak után a legtöbbet az osztrákok (610 euró), a máltaiak (590 euró) és a belgák (565 euró) költöttek egy nyaralásra. Magyarország Lettországot, Romániát és Csehországot előzi csak meg. Az uniós átlag 320 euró, azaz 100 ezer forint volt. (MTI) Gyermekvédelem Veszélyes etetőszékeket találtak Nem megfelelő stabilitás miatt kilenc veszélyes etetőszéket és bébikompot vont ki a forgalomból a fogyasztóvédelmi hatóság, többségüket a gyártók, forgalmazók vissza is hívták a vásárlóktól - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Húsz termékből hat etetőszék és három bébikomp nem felelt meg a követelményeknek. A fogyasztóvédelmi hatóság kötelezte a vállalkozásokat, hogy a termékeken tüntessék fel a szükséges információkat. Az etetőszékeknél és járókáknál a korábbi vizsgálatok eredményeihez képest kevesebb problémát találtak a szakemberek. (MTI) Furcsa bukás Csődöt jelentett, de repül az Air Berlin Csődöt jelentett tegnap az Air Berlin légitársaság, miután fő részvényese, az Etihad Airways úgy döntött, nem támogatja tovább anyagilag a német céget - közölte az MTI. A németek szerint azonban így is folytatják a munkát. Az Air Berlin vezetése az illetékes cégbíróságnál kezdeményezte, hogy csődeljárás induljon ellene, így a vállalat továbbra is irányíthatja az üzletet. A cég igazgatói tárgyalásokat folytatnak egyes üzletrészek eladásáról. Az Air Berlin internetes oldalán azt írták, nem módosítanak repülési terveiken, jegyeik érvényesek. A Lufthansa közölte, tárgyalnak az Air Berlin-csoport bizonyos részeinek átvételéről, és megvizsgálják újabb dolgozók foglalkoztatásának lehetőségét. A szövetségi kormány,150 millió eurós áthidaló kölcsönt bocsát az Air Berlin rendelkezésére annak érdekében, hogy ne kelljen leállítani a működését. A helyzet idén március végén, a nyári menetrendre való átálláskor romlott drasztikusan, azóta rendszeresek voltak a késések és a járatkiesések. Az Etihad az olasz Alitaliával kapcsolatban áprilisban jelentette be, hogy nem fektet több pénzt a légitársaságba, pedig ők a cég 49 százalékos tulajdonosai. Az Alitalia is csődvédelmet kért, további sorsa pedig kérdéses, mivel állami támogatást az európai uniós szabályok szerint nem kaphat. (MTI) V Mézpiac: nem az ukrán import jelenti a gondot MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nincs óriási európai méztermés - így reagált lapunknak Takács Ferenc méhész az Aranynektár-cégcsoport tulajdonosa a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesülete elnökének nyilatkozatára. Fazekas Gyula a Világgazdaságnak a minap többek között azt mondta, hiába volt gyenge a termés Argentínában, kínálati piac alakult ki Európában, többek közt Magyarországon is, és ez az év eleji szintre vetette vissza a felvásárlási árakat. Szerinte ebben komoly szerepe volt annak is, hogy bár a korábbi aggodalmak ellenére kiderült, jó lett a hazai akác- és napraforgóméz-termés, az ukrán import miatt alacsonyak az árak. Szavai szerint ha nem feldolgozott méz érkezik a határra, akkor 78 forint, ha pedig a hordó sincs az árban, akkor 55 forint az árelőnye kilónként az ukrán méznek a magyarral szemben. Felidézte: a tavaly az országba érkező több mint 1600 tonna importméz 91 százaléka jött Ukrajnából. Szerinte a helyzet még rosszabb lesz, ha a méz az ukrán vámmentes kvóta részeként érkezik az országba szeptembertől, mivel akkorra az Európai Unió a vonatkozó kvótát 2500 tonnával megemeli. Takács Ferenc ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán méz nem olcsóbb lett, hanem egyenesen drágult az idén. Közlése szerint aktuálisan vámmal együtt az ukrán virágméz jelenleg körülbelül annyiba kerül, amennyiért a magyar termelőktől ezt a mézkategóriát most felvásárolják. Ráadásul nincs is ukrán méz a magyar piacon - ami ha t ezer tonna méz érkezik évente átlagosan Kínából az EU-ba zánkon keresztül lép be az unióba, az száz százalékban nyugat-európai, illetve az EU-n kívüli piacokra kerül, így nem is törheti le az árakat. Rámutatott: a hazai méhészektől történő felvásárlás sem állt le, s az Aranynektár például a virágmézet most 50 forinttal magasabb áron veszi át kilónként, mint tavaly augusztusban. Szerinte pánikkeltés féljük a piacon, márpedig ha ez átragad a termelőkre, megugrik a kínálati menynyiség, és végső soron ez a pánik okoz majd áresést. Az Aranynektár tulajdonosa szerint gondok azért akadnak az importtal, de nem az ukrajnai, hanem a kínai behozatallal. Ebben pedig azok a nagy importőrcégek az érdekeltek, amelyek egyikének vezetője - Takács Ferenc állítása szerint - éppen Fazekas Gyula. Mint írta, kínai mézből az elmúlt években átlagosan 100 ezer tonna, míg ukránból csak 20-30 ezer tonna érkezett az unióba. Ráadásul ezzel szerinte az is probléma, hogy a szakma álláspontja szerint a kínai mézek többsége hamisítvány, a magyar mézet pedig arra használják egyes kereskedők, hogy feljavítsák vele ezt a „cukorízű italt”.