Magyar Nemzet, 2017. augusztus (80. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-16 / 190. szám

2017. AUGUSZTUS 16., SZERDA Gyenge a cégeink termelékenysége • Paradoxonnak látszik, de épp az olcsó munkaerő jelenti a fejlődés egyik akadályát Kajdú Péter A termelékenységet tekintve igen tá­vol vagyunk a vezető nyugati országok­tól, de még a régió országai is elhúztak mellettünk az elmúlt néhány évben. Jól mutatja lemaradásunkat, hogy 2012 óta gyakorlatilag egy helyben topog a ma­gyar termelékenység - kommentálta la­punknak az erről szóló statisztikát az ING Bank vezető elemzője. Virovácz Pé­ter szavait alátámasztják a friss adatok: a tavalyi 1,2 százalékos visszaesés után idén alig 2,1 százalékkal nőtt a magyar termelékenység, miközben a visegrádi országokban 2010 óta mindenütt folya­matos volt a növekedés. A magyar kormány által ki­alakított döntéshozatali rendszer nem átlátható, ez is lemaradást eredményez Lemaradásunk oka az elemző sze­rint, hogy az elmúlt években folyamato­san rendelkezésre állt az olcsó munka­erő, ezt felszívva növelték a termelést a cégek, így nem voltak rákényszerítve az intenzív fejlesztésre, a termelékenysé­gi versenyre. Utóbbi hiánya pedig szük­ségszerűen magával hozta a versenyké­pesség romlását. Ám ez így nem folyta­tódhat, mert egyrészt a két számjegyű reálbéremelés miatt már nem olcsó a munkaerő, másrészt manapság egyre nehezebb betölteni egy-egy üres állást, munkaerőhiány jellemzi a magyar pia­cot. Nem marad más, mint a termelé­kenység növelése. Az élőmunka helyett lassan olcsóbb lesz gépeket, berende­zéseket vásárolni, vagyis a termelés bő­vítése már nem új munkaerővel, ha­nem beruházással lehetséges, amely egyúttal a termelékenység emelkedé­sét is jelenti. Kérdésünkre Virovácz Péter kifejtet­te, kiemelt feladat volna a magyaror­szági kis- és közepes vállalkozások ter­melékenységének növelését támogatni.­­ Ezeknek a vállalkozásoknak a legna­gyobb hiányossága, hogy vezetőik nem megfelelően képzettek. Sok esetben azért nem tud szintet lépni az egyéb­ként nagy növekedési potenciállal bíró cég, mert a vezető megfelelő képzett­ség hiányában nem képes megtervezni a szintugrás előtt álló vállalat új struktú­ráját, vagy nyelvtudás hiányában képte­len külföldi partnerekkel, befektetőkkel tárgyalni. Az ő képzésük nagyot lendí­tene a gazdaság versenyképességén is. Összecsengenek az elemző szavai­val a július elején hazánkban járt Angel Gurudnak, a Gazdasági Együttműködé­si és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtit­kárának mondatai. Utóbbi szerint nem csupán a hozzáadott értéket alig adó közmunkaprogram jelentős súlya mi­att romlott a magyar termelékenység dinamikája, hanem azért is, mert a ma­gyarországi vállalkozások jelentős ré­sze nincs rákényszerítve a versenyre, és ezért nem érdekelt a termelékenységet növelő innovációban sem. A verseny hiányát magyarázza, hogy a magyar kormány által kialakított szabályozási, döntéshozatali rendszer nem átlátható, emiatt egész gazdasági szektorokat von­tak ki a versenyjog rendszeréből. Ren­geteg tartalék akadna a főtitkár szerint a munkaerő minőségének javításában is, ezért volna fontos az oktatás, szakkép­zés korszerűsítése. Az összeszerelésre épülő üzleti modell ma már zsákutcának számít (képünk illusztráció) fotó székelyhídi Balázs Pihenés helyett is dolgoznának a nyugdíjasok • A megkérdezett magyarok majdnem fele nem tudja, miképpen fog megélni időskorában MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS Hamarosan nyugdíjba vonulnak az úgy­nevezett Ratkó-gyerekek, vagyis az öt­venes évek első harmadában született munkavállalók, s ez azt jelenti, hogy az elkövetkező néhány évben plusz mint­egy félmillió ember időskori ellátásá­ról kellene gondoskodniuk a még aktí­vaknak. Ez minden bizonnyal óriási ter­het jelent majd a nyugdíjkasszának, és az érintettek is tisztában vannak vele, hogy nem lesz könnyű a helyzetük, ha csak a nyugdíjukból lesznek kénytelenek megélni. Ezt támasztja alá legalábbis az Aegon 2017-es felmérése, amely szerint a magyar munkavállalóknak csak bő egy­­harmada (35 százaléka) akarja a hivata­los nyugdíjkorhatár betöltésekor azon­nal abbahagyni a munkát. Valamivel ke­vesebben (31 százalék) vannak, akik más formában, például részmunkaidőben vagy megbízási szerződéssel szeretné­nek továbbra is dolgozni, de csak addig, amíg végleg nyugdíjba nem mennek. 19 százalékuk szintén valamilyen formában folytatni szeretné a munkát, ám nyugdí­jasként végig dolgozna. Hét százalékuk pedig a nyugdíjaséveiben végig ugyan­úgy tervezi folytatni a munkát, mint an­nak előtte. Kérdés, milyen lehetőségei lesznek a jövő nyugdíjasainak a további munka­­vállalásra, ez ugyanis a legtöbb munka­helyen még korlátozott Magyarországon. Tízből három dolgozónak semmiféle le­hetősége nincs lépcsőzetesen nyugdíjba vonulni, további 17 százalék pedig nem tudja, van-e egyáltalán ilyen lehetőség. Akik előtt nyitva áll ez az út, azoknak a 26 százaléka részmunkaidőben tevékeny­kedhetne, 17 százalékuknak nyílna lehe­tősége időseknek megfelelő állás betölté­sére, a nyugdíjkorhatár elérése után pe­dig csak 13 százalék dolgozhatna tovább. Átképzésre 13 százaléknak lenne lehető­sége, egészségügyi ellátást 10, pénzügyi tanácsadást pedig 8 százalékuk igényel­hetne a munkáltatójától. Persze csak ak­kor, ha egyáltalán bírja még erővel. A fel­mérés szerint a magyar nyugdíjasok 33 százaléka a tervezettnél hamarabb volt kénytelen nyugdíjba menni, melynek oka az esetek többségében a megromlott egészségi állapot (30 százalék) és a mun­kanélküliség (24 százalék) volt. A ma­­­gyarok átlagosan 65 évesen szeretnének­­ nyugdíjba menni, és még 15 évet tervezn­­ nek nyugdíjasként élni. " A felmérés alapján nem látnak maguk " előtt túl fényes jövőt a leendő nyugdíja­­­­sok. A magyarok 74 százaléka úgy látja, hogy a mostaninál szűkösebben él majd, és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjasévekre. Hogy valamiképpen mérsékeljék az életszínvonaluk vissza­esését, a legtöbben megpróbálnak félre­tenni, de ez csak keveseknek sikerül. Az Aegon számai szerint a magyarok negye­de képes rendszeresen félretenni idősko­rára, 12 százalékuknak viszont saját beval­lása szerint eddig sem és ezután sem lesz ilyen célú megtakarítása. Azoknak, akik rendszeresen tesznek félre, sokkal kedvez­­­zőbbek az időskori kilátásaik, mint akik ezzel a problémával egyáltalán nem fog­lalkoznak. Ennek megfelelően nem vé­letlen, hogy a magyar megkérdezettek 42 százaléka azt vallotta, hogy fogalma sincs, miképpen boldogul majd nyugdí­jasként. 500 ezer­ ­ új nyugdíjasra számíthatunk az elkövetkező években Üres zsebbel Kevés pénzt költünk nyaralásra A luxemburgi állampolgárok adták ki a a legnagyobb összeget nyaralás­ra 2015-ben az Európai Unióban, mán­ként és személyenként mintegy 740 eu­­rót, azaz 225 ezer forintot. Magyaror­szág 130 euróval, azaz 40 ezer forinttal hátulról a negyedik ezen a listán - de­rült ki az uniós statisztikai hivatal je­lentéséből. A luxemburgiak után a leg­többet az osztrákok (610 euró), a mál­taiak (590 euró) és a belgák (565 euró) költöttek egy nyaralásra. Magyarország Lettországot, Romániát és Csehorszá­got előzi csak meg. Az uniós átlag 320 euró, azaz 100 ezer forint volt. (MTI) Gyermekvédelem Veszélyes etetőszékeket találtak Nem megfelelő stabilitás miatt kilenc veszélyes etetőszéket és bébikompot vont ki a forgalomból a fogyasztóvédel­mi hatóság, többségüket a gyártók, for­galmazók vissza is hívták a vásárlóktól - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisz­térium. Húsz termékből hat etetőszék és három bébikomp nem felelt meg a követelményeknek. A fogyasztóvédel­mi hatóság kötelezte a vállalkozásokat, hogy a termékeken tüntessék fel a szük­séges információkat. Az etetőszékek­nél és járókáknál a korábbi vizsgálatok eredményeihez képest kevesebb prob­lémát találtak a szakemberek. (MTI) Furcsa bukás Csődöt jelentett, de repül az Air Berlin Csődöt jelentett tegnap az Air Berlin lé­gitársaság, miután fő részvényese, az Etihad Airways úgy döntött, nem tá­mogatja tovább anyagilag a német cé­get - közölte az MTI. A németek sze­rint azonban így is folytatják a mun­kát. Az Air Berlin vezetése­ az illetékes cégbíróságnál kezdeményezte, hogy csődeljárás induljon ellene, így a vál­lalat továbbra is irányíthatja az üzle­tet. A cég igazgatói tárgyalásokat foly­tatnak egyes üzletrészek eladásáról. Az Air Berlin internetes oldalán azt ír­ták, nem módosítanak repülési tervei­ken, jegyeik érvényesek. A Lufthansa közölte, tárgyalnak az Air Berlin-cso­­port bizonyos részeinek átvételéről, és megvizsgálják újabb dolgozók foglal­koztatásának lehetőségét. A szövetségi kormány,150 millió eurós áthidaló köl­csönt bocsát az Air Berlin rendelkezé­sére annak érdekében, hogy ne kelljen leállítani a működését. A helyzet idén március végén, a nyári menetrendre való átálláskor romlott drasztikusan, azóta rendszeresek voltak a késések és a járatkiesések. Az Etihad az olasz Ali­­taliával kapcsolatban áprilisban jelen­tette be, hogy nem fektet több pénzt a légitársaságba, pedig ők a cég 49 száza­lékos tulajdonosai. Az Alitalia is csőd­védelmet kért, további sorsa pedig kér­déses, mivel állami támogatást az eu­rópai uniós szabályok szerint nem kaphat. (MTI) V Mézpiac: nem az uk­rán import jelenti a gondot MN-ÖSSZEÁLLÍTÁS Nincs óriási európai méztermés - így re­agált lapunknak Takács Ferenc méhész az Aranynektár-cégcsoport tulajdonosa a Magyar Mézkereskedők és Mézcsoma­­golók Egyesülete elnökének nyilatkoza­tára. Fazekas Gyula a Világgazdaságnak a minap többek között azt mondta, hiá­ba volt gyenge a termés Argentínában, kínálati piac alakult ki Európában, töb­bek közt Magyarországon is, és ez az év eleji szintre vetette vissza a felvásárlá­si árakat. Szerinte ebben komoly szere­pe volt annak is, hogy bár a korábbi ag­godalmak ellenére kiderült, jó lett a ha­zai akác- és napraforgóméz-termés, az ukrán import miatt alacsonyak az árak. Szavai szerint ha nem feldolgozott méz érkezik a határra, akkor 78 forint, ha pedig a hordó sincs az árban, akkor 55 forint az árelőnye kilónként az uk­rán méznek a magyarral szemben. Fel­idézte: a tavaly az országba érkező több mint 1600 tonna importméz 91 száza­léka jött Ukrajnából. Szerinte a helyzet még rosszabb lesz, ha a méz az ukrán vámmentes kvóta részeként érkezik az országba szeptembertől, mivel akkor­ra az Európai Unió a vonatkozó kvótát 2500 tonnával megemeli. Takács Ferenc ezzel szemben azt ál­lítja, hogy az ukrán méz nem olcsóbb lett, hanem egyenesen drágult az idén. Közlése szerint aktuálisan vámmal együtt az ukrán virágméz jelenleg kö­rülbelül annyiba kerül, amennyiért a magyar termelőktől ezt a mézkategó­riát most felvásárolják. Ráadásul nincs is ukrán méz a magyar piacon - ami ha­­ t ezer tonna méz érkezik évente átlagosan Kínából az EU-ba zánkon keresztül lép be az unióba, az száz százalékban nyugat-európai, illet­ve az EU-n kívüli piacokra kerül­­, így nem is törheti le az árakat. Rámutatott: a hazai méhészektől történő felvásárlás sem állt le, s az Aranynektár például a virágmézet most 50 forinttal magasabb áron veszi át kilónként, mint tavaly au­gusztusban. Szerinte pánikkeltés fé­ljük a piacon, márpedig ha ez átragad a termelőkre, megugrik a kínálati meny­­nyiség, és végső soron ez a pánik okoz majd áresést. Az Aranynektár tulajdonosa szerint gondok azért akadnak az importtal, de nem az ukrajnai, hanem a kínai beho­zatallal. Ebben pedig azok a nagy im­portőrcégek az érdekeltek, amelyek egyikének vezetője - Takács Ferenc ál­lítása szerint - éppen Fazekas Gyula. Mint írta, kínai mézből az elmúlt évek­ben átlagosan 100 ezer tonna, míg uk­ránból csak 20-30 ezer tonna érkezett az unióba. Ráadásul ezzel szerinte az is probléma, hogy a szakma álláspontja szerint a kínai mézek többsége hamisít­vány, a magyar mézet pedig arra hasz­nálják egyes kereskedők, hogy feljavít­sák vele ezt a „cukorízű italt”.

Next