Magyar Nemzet, 2017. augusztus (80. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-07 / 182. szám

1 2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Sok mindent nem jól csinálunk, de akik imádkoznak, arra kérik a mindenható Istent, adjon jó tanácsokat. BALOG ZOLTÁN, AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE 2017. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ Magyar leirat Döntetlen lett a kötélhúzás eredménye A Szabadság hídon mérkőztek meg a cserkészek Kétszáz lelkes cserkész mérte össze erejét teg­nap a hétvégére lezárt Szabadság hídon a Ma­gyar Cserkészszövetség kötélhúzó verse­nyén. A Melyik az erősebb oldal, Buda vagy Pest? elnevezésű rendezvényen is közel kétszázan ragadtak kötelet, köz­tük főleg gyerekek. A szervezőktől megtudtuk: a cél a fiatalok megmoz­gatása volt, és végül 2-2-es döntetlen­nel zárult a kötélhúzó-mérkőzés. Egy­szer el is szakadt a kötél, de a gyerekek hamar összekötötték, és folytatódhatott az erőpróba. A Magyar Cserkészszövetség szervezete egyébként az egész országot lefe­di, Buda és Pest pedig két külön csapatot alko­tott, ezért is volt találó a jó hangulatban tett ren­dezvény elnevezése. A gyerekek egyébként­­ apróbb ajándékokat is hazavihettek em­­­­lékbe a rendezvényről. A kötélhúzás ide­­­e­je alatt a Szabadság hídon csak a cserké­­­szek tartózkodtak. Augusztus 15-ig kü­lönben több száz cserkésztábor zajlik­­ az országban, ezeken közel 12 ezer fi­atal vesz részt. A táborokban egyebek között készségfejlesztő módszerekkel foglalkoznak a gyerekekkel. Nem mel­lékes, hogy a cserkészekkel a Sziget és a Strand fesztiválokon is találkozhatnak a résztvevők, ahol játékokkal és hasznos sátra­­zási tippekkel is várják az érdeklődőket. (K. Sz.) Rejtély, ki vette meg az Erzsébet Szállót • Több mint egymilliárd forintért adta el az állami vagyonkezelő a nyíregyházi ingatlant • Ismeretlen a vevő VÉG MÁRTON Eladta a Magyar Nemzeti Vagyonke­zelő (MNV) Zrt. a nyíregyházi Erzsé­bet Szállót - derült ki az állami társa­ság elektronikus aukciós rendszeréből. Egyelőre nem ismert a vevő kiléte, de a július 20-án zárult árverésen egye­düliként tett ajánlatot, és az 1,072 mil­liárd forintos ajánlattal meg is szerezte az 55,8 ezer négyzetméteres ingatlant. A 2005-ben felújított, kimondottan jó állapotú épület az ingóságokkal együtt került a vásárló tulajdonába. Még de­cemberben zárták be a nyíregyházi in­tézményt a siófoki, a balatonőszödi és a balatonvilágosi Erzsébet Szállodákkal együtt, a dolgozókat pedig elbocsátot­ták. Az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-től december 1-jén került át a tulajdonjog az MNV-hez, amely azonnal leszögezte, nem üzemelteti tovább a szállókat, ha­nem piaci áron eladja őket. Lövei Csaba, az Együtt nyíregyházi önkormányzati képviselője korábban attól tartott, hogy egy kormányköze­li üzletember szerezheti meg a szállo­dát, mert - mint mondta - más hason­ló ingatlanok esetében is így történt. Nyíregyháza polgármestere, Kovács Fe­renc pedig úgy nyilatkozott, előnyösebb volna, ha nyíregyházi kézbe kerülne a szálloda, amely szerves része volt az Er­­zsébet-programnak, s amelyben hozzá­vetőleg 400 ezer gyereket üdültettek kedvezményes áron. Figyelemre méltó, hogy az ingatlan sikeres értékesítése ellenére az MNV e-árverés-oldaláról az derül ki, az ál­lam nehezen tud megszabadulni a tu­lajdonában álló, de a feladatai ellátá­sához nem szükséges vagyontárgyak­tól. Főként olyan ingatlanokról van szó, amelynek tulajdonosai örökös nél­kül hunytak el. Jelenleg 134 ingatlant - köztük beépítetlen területeket, lakáso­kat, lakóházakat, irodákat és raktárakat - hirdettek meg árverésre. Ezek között a legdrágább egy felújításra szoruló Bu­dapest VIII. kerületi, 44 helyiséges, és 715 négyzetméteres, leginkább raktár­nak alkalmas ingatlan. Kikiáltási ára 78,7 millió forintról indul az augusztus 16-án kezdődő árverésen. Egy másik ér­dekes ügyben egy kompolti kastély és a hozzá tartozó kiszolgálóépületek sze­repelnek: a műemléki védettséget élve­ző egykori Grassalkovich-kastélytól 71,8 millió forintért szabadulna meg a va­gyonkezelő. Az még talán elképzelhető, hogy valaki fantáziát lát ezekben az in­gatlanokban, az viszont már nehezen, hogy például Nógrád és Somogy megyei falvak külterületein lévő rozzant házak­ra akadna vevő. Nem úgy, mint a kősze­gi volt határátkelőhelyre, amelynek jú­lius 20-tól új tulajdonosa van. A rend­kívül leromlott állapotú, kétemeletes ingatlanért többen versenyezhettek, ugyanis 3,3 millió forintról indult a li­cit, és 5,1 millió forintot kellett végül át­utalni a vagyonkezelőnek. Az MNV hon­lapján feltüntetett 600 lejárt árverés többsége iránt egyébként nem volt ér­deklődő, például senkinek nem kellett 960 ezer forintért egy 48 négyzetméte­res salgótarjáni panellakás. Továbbá az Andrássy út 1. szám alatti 339 négyzet­­méteres iroda is állami tulajdonban ma­radt, mert 303 millió forintot senki nem akart adni érte. Az e-árverés-oldal még 2015 szeptemberében indult el az MNV és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium együttműködésével. Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára az átadá­son úgy fogalmazott, hogy az árverési portállal könnyebben, hatékonyabban Egyelőre nem ismert, ki vásárolta meg az egykori szállót, az ellenzék szerint kormányközeli lehet a vevő és gyorsabban tudja az állam értékesí­teni a közös tulajdont. Az internetes fe­lületet 29 millió forintért fejlesztette ki a T-Systems Magyarország. Korábban csak offline licit volt, most az ügyfélka­pun keresztül bárki regisztrálhat, de a licitálás névtelenül zajlik. A licit során a név helyett csak sorszám látható. Bár korábban Fónagy János azt mondta, in­góságok is fölkerülnek majd az oldalra - hiszen az állam tulajdonában 250 ezer tétel van -, jelenleg nincs ilyen meghir­detett árverés. Sok esetben a Net Életjáradék Zrt. tu­lajdonában vannak az értékesítés előtt álló ingatlanok. A társaság állami tulaj­donban van, a tulajdonosi jogokat pe­dig a Nemzeti Eszközkezelő gyakorolja. Még 2014 októberében vette meg az ál­lam a céget az FHB Banktól; jelenleg kö­zel 650 ingatlan tartozik hozzájuk, ame­lyek az ország nagyobb városaiban ta­lálhatók. A Net életjáradéki szerződéseket ke­zel, vagyis a nyugdíjasok élethosszig tartó járadékot kapnak, és haszonélve­zettel a lakásukban maradhatnak, ha­láluk után viszont tulajdonuk a magyar államra­ száll. A megüresedett lakásokat pedig például árverés útján próbálják értékesíteni. 1,072 k­g­A ► milliárd forintot fizetett az egyetlen licitáló, aki meg­szerezte a szállót A nyíregyházi Erzsébet Szállót 2005-ben újították fel, s ma is kimondottan jó állapotban van forrás: erzsebetprogram.hu t­a A fiatalok több mint harmada tud spórolni • Hitelük, banki megtakarításuk, életbiztosításuk és befektetésük is keveseknek van LŐRINGI TAMÁS A fiatalok több mint harmadának van megtakarítása, a legnagyobb részük la­kásra gyűjt - derül ki a K&H negyed­éves, a 19-29 éves korosztály elégedett­ségét mérő jóléti index felméréséből. A közleményben az áll, 83 százalékuknak van bankkártyája, 74 százalékuknak sa­ját folyószámlája is. Ezzel szemben hi­telük, banki megtakarításuk, életbiz­tosításuk és befektetésük keveseknek van, pedig a trend a takarékoskodás. A felmérés alapján 37 százalékuknak van megtakarítása, a spórolók 21 százaléka már a hónap elején félreteszi a kitűzött összeget, míg a hónap végén megma­radt pénzt a fiataloknak csak a 19 szá­zaléka teszi félre. A megkérdezettek 29 százaléka alkalmanként, 31 százalé­kuk pedig soha nem spórol. Hozzátet­ték, utóbbiak aránya 2014-ben még 38 százalék volt. A megtakarítások átlagos összege 767 ezer forint körüli, az összeg tekintetében nagyjából azonos a három negyedévvel ezelőttivel. Az aktív dolgozók megtakarítása át­lagosan egymillió, a diákoké 307 ezer, a munkanélkülieké 669 ezer forint, míg a gyesen vagy gyeden lévők 152 ezer fo­rintot takarítanak meg - ismertették. A felmérés rámutat, hogy a fiatalok 39 százaléka a megtakarításból lakást sze­retne vásárolni, majdnem ugyaneny­­nyien (38 százalék) általános tartalékot képeznének, ötödük autóra és utazás­ra gyűjt, ennél kevesebben családi ese­ményre, oktatásra, nyugdíjra tesznek félre. Nem mellékes adat, hogy lakáshi­telük jellemzően csak a 26 éven felüliek­nek van, a fiatalabbak nem vesznek fel kölcsönt, és nem fektetnek be. A jólé­ti index negyedévente vizsgálja a 19-29 évesek elégedettségét és jövőbeli vára-► forint körüli a fiatalok körében az átla­gos megtakarítás összege, közülük a leg­többen lakásra gyűjtenek hozásait, kitér egyebek között a lakha­tásra, a munkára, az előrelépési lehe­tőségekre, az oktatásra és a családra is. A Free Association által 2017 márciusá­ban végzett kutatásban háromszázan vettek részt, akik a magyarországi váro­si lakosságot reprezentálták nem, kor­csoport, régió, településtípus és iskolai végzettség alapján. Lesújtó eredményre jutott ugyanak­kor egy amerikai közvélemény-kutató társaság, amely azt a kérdést tette fel: jó kilátásaik vannak-e a fiataloknak Ma­gyarországon? Az RTL Klub tudósítá­sából az derült ki, hogy a magyarok 74 százaléka látja úgy, hogy itthon egyál­talán nincsenek jó kilátásaik a fiatalok­nak. A felmérésben egyebek közt az ol­vasható, hogy a legtöbben a szegény­séget és társadalmai egyenlőtlenséget látják a legnagyobb problémának Ma­gyarországon. 767 ezer ­ Viharokkal, jégesővel ért véget a hőség MOLNÁR RICHÁRD Bár vasárnap még megdőlt a fővárosi és az országos napi hajnali melegrekord, tegnap a hőhullámnak heves zivatarok és jégesők vetettek véget; több helyen is károkat okoztak. Budapesten a legma­gasabb minimum-hőmérsékleti rekord mostanáig 23,7 Celsius-fok volt, amelyet 2012-ben mértek. Ehhez képest tegnap több helyen is melegebb volt a hajnal. Budapest belterületén 24,9, míg Lágy­mányoson 25,1 fokig mérséklődött a le­vegő. Az abszolút magyarországi meleg­rekord azonban nem dőlt meg, 2007. au­gusztus 20-án 41,9 Celsius-fokot mértek Kiskunhalason. - Az extrém hőhullám mindenkit érint, nem csak a gyerekeket, az időseket és a krónikus betegeket, akik érzékenyek az időjárási változásokra - mondta Pintér Ferenc humánmeteoroló­gus az állami hírcsatornán. (MN)

Next