Magyar Nemzet, 2017. augusztus (80. évfolyam, 177-203. szám)
2017-08-07 / 182. szám
1 2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Sok mindent nem jól csinálunk, de akik imádkoznak, arra kérik a mindenható Istent, adjon jó tanácsokat. BALOG ZOLTÁN, AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTERE 2017. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ Magyar leirat Döntetlen lett a kötélhúzás eredménye A Szabadság hídon mérkőztek meg a cserkészek Kétszáz lelkes cserkész mérte össze erejét tegnap a hétvégére lezárt Szabadság hídon a Magyar Cserkészszövetség kötélhúzó versenyén. A Melyik az erősebb oldal, Buda vagy Pest? elnevezésű rendezvényen is közel kétszázan ragadtak kötelet, köztük főleg gyerekek. A szervezőktől megtudtuk: a cél a fiatalok megmozgatása volt, és végül 2-2-es döntetlennel zárult a kötélhúzó-mérkőzés. Egyszer el is szakadt a kötél, de a gyerekek hamar összekötötték, és folytatódhatott az erőpróba. A Magyar Cserkészszövetség szervezete egyébként az egész országot lefedi, Buda és Pest pedig két külön csapatot alkotott, ezért is volt találó a jó hangulatban tett rendezvény elnevezése. A gyerekek egyébként apróbb ajándékokat is hazavihettek emlékbe a rendezvényről. A kötélhúzás ideeje alatt a Szabadság hídon csak a cserkészek tartózkodtak. Augusztus 15-ig különben több száz cserkésztábor zajlik az országban, ezeken közel 12 ezer fiatal vesz részt. A táborokban egyebek között készségfejlesztő módszerekkel foglalkoznak a gyerekekkel. Nem mellékes, hogy a cserkészekkel a Sziget és a Strand fesztiválokon is találkozhatnak a résztvevők, ahol játékokkal és hasznos sátrazási tippekkel is várják az érdeklődőket. (K. Sz.) Rejtély, ki vette meg az Erzsébet Szállót • Több mint egymilliárd forintért adta el az állami vagyonkezelő a nyíregyházi ingatlant • Ismeretlen a vevő VÉG MÁRTON Eladta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a nyíregyházi Erzsébet Szállót - derült ki az állami társaság elektronikus aukciós rendszeréből. Egyelőre nem ismert a vevő kiléte, de a július 20-án zárult árverésen egyedüliként tett ajánlatot, és az 1,072 milliárd forintos ajánlattal meg is szerezte az 55,8 ezer négyzetméteres ingatlant. A 2005-ben felújított, kimondottan jó állapotú épület az ingóságokkal együtt került a vásárló tulajdonába. Még decemberben zárták be a nyíregyházi intézményt a siófoki, a balatonőszödi és a balatonvilágosi Erzsébet Szállodákkal együtt, a dolgozókat pedig elbocsátották. Az Erzsébet Vagyonkezelő Kft.-től december 1-jén került át a tulajdonjog az MNV-hez, amely azonnal leszögezte, nem üzemelteti tovább a szállókat, hanem piaci áron eladja őket. Lövei Csaba, az Együtt nyíregyházi önkormányzati képviselője korábban attól tartott, hogy egy kormányközeli üzletember szerezheti meg a szállodát, mert - mint mondta - más hasonló ingatlanok esetében is így történt. Nyíregyháza polgármestere, Kovács Ferenc pedig úgy nyilatkozott, előnyösebb volna, ha nyíregyházi kézbe kerülne a szálloda, amely szerves része volt az Erzsébet-programnak, s amelyben hozzávetőleg 400 ezer gyereket üdültettek kedvezményes áron. Figyelemre méltó, hogy az ingatlan sikeres értékesítése ellenére az MNV e-árverés-oldaláról az derül ki, az állam nehezen tud megszabadulni a tulajdonában álló, de a feladatai ellátásához nem szükséges vagyontárgyaktól. Főként olyan ingatlanokról van szó, amelynek tulajdonosai örökös nélkül hunytak el. Jelenleg 134 ingatlant - köztük beépítetlen területeket, lakásokat, lakóházakat, irodákat és raktárakat - hirdettek meg árverésre. Ezek között a legdrágább egy felújításra szoruló Budapest VIII. kerületi, 44 helyiséges, és 715 négyzetméteres, leginkább raktárnak alkalmas ingatlan. Kikiáltási ára 78,7 millió forintról indul az augusztus 16-án kezdődő árverésen. Egy másik érdekes ügyben egy kompolti kastély és a hozzá tartozó kiszolgálóépületek szerepelnek: a műemléki védettséget élvező egykori Grassalkovich-kastélytól 71,8 millió forintért szabadulna meg a vagyonkezelő. Az még talán elképzelhető, hogy valaki fantáziát lát ezekben az ingatlanokban, az viszont már nehezen, hogy például Nógrád és Somogy megyei falvak külterületein lévő rozzant házakra akadna vevő. Nem úgy, mint a kőszegi volt határátkelőhelyre, amelynek július 20-tól új tulajdonosa van. A rendkívül leromlott állapotú, kétemeletes ingatlanért többen versenyezhettek, ugyanis 3,3 millió forintról indult a licit, és 5,1 millió forintot kellett végül átutalni a vagyonkezelőnek. Az MNV honlapján feltüntetett 600 lejárt árverés többsége iránt egyébként nem volt érdeklődő, például senkinek nem kellett 960 ezer forintért egy 48 négyzetméteres salgótarjáni panellakás. Továbbá az Andrássy út 1. szám alatti 339 négyzetméteres iroda is állami tulajdonban maradt, mert 303 millió forintot senki nem akart adni érte. Az e-árverés-oldal még 2015 szeptemberében indult el az MNV és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium együttműködésével. Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára az átadáson úgy fogalmazott, hogy az árverési portállal könnyebben, hatékonyabban Egyelőre nem ismert, ki vásárolta meg az egykori szállót, az ellenzék szerint kormányközeli lehet a vevő és gyorsabban tudja az állam értékesíteni a közös tulajdont. Az internetes felületet 29 millió forintért fejlesztette ki a T-Systems Magyarország. Korábban csak offline licit volt, most az ügyfélkapun keresztül bárki regisztrálhat, de a licitálás névtelenül zajlik. A licit során a név helyett csak sorszám látható. Bár korábban Fónagy János azt mondta, ingóságok is fölkerülnek majd az oldalra - hiszen az állam tulajdonában 250 ezer tétel van -, jelenleg nincs ilyen meghirdetett árverés. Sok esetben a Net Életjáradék Zrt. tulajdonában vannak az értékesítés előtt álló ingatlanok. A társaság állami tulajdonban van, a tulajdonosi jogokat pedig a Nemzeti Eszközkezelő gyakorolja. Még 2014 októberében vette meg az állam a céget az FHB Banktól; jelenleg közel 650 ingatlan tartozik hozzájuk, amelyek az ország nagyobb városaiban találhatók. A Net életjáradéki szerződéseket kezel, vagyis a nyugdíjasok élethosszig tartó járadékot kapnak, és haszonélvezettel a lakásukban maradhatnak, haláluk után viszont tulajdonuk a magyar államra száll. A megüresedett lakásokat pedig például árverés útján próbálják értékesíteni. 1,072 kgA ► milliárd forintot fizetett az egyetlen licitáló, aki megszerezte a szállót A nyíregyházi Erzsébet Szállót 2005-ben újították fel, s ma is kimondottan jó állapotban van forrás: erzsebetprogram.hu ta A fiatalok több mint harmada tud spórolni • Hitelük, banki megtakarításuk, életbiztosításuk és befektetésük is keveseknek van LŐRINGI TAMÁS A fiatalok több mint harmadának van megtakarítása, a legnagyobb részük lakásra gyűjt - derül ki a K&H negyedéves, a 19-29 éves korosztály elégedettségét mérő jóléti index felméréséből. A közleményben az áll, 83 százalékuknak van bankkártyája, 74 százalékuknak saját folyószámlája is. Ezzel szemben hitelük, banki megtakarításuk, életbiztosításuk és befektetésük keveseknek van, pedig a trend a takarékoskodás. A felmérés alapján 37 százalékuknak van megtakarítása, a spórolók 21 százaléka már a hónap elején félreteszi a kitűzött összeget, míg a hónap végén megmaradt pénzt a fiataloknak csak a 19 százaléka teszi félre. A megkérdezettek 29 százaléka alkalmanként, 31 százalékuk pedig soha nem spórol. Hozzátették, utóbbiak aránya 2014-ben még 38 százalék volt. A megtakarítások átlagos összege 767 ezer forint körüli, az összeg tekintetében nagyjából azonos a három negyedévvel ezelőttivel. Az aktív dolgozók megtakarítása átlagosan egymillió, a diákoké 307 ezer, a munkanélkülieké 669 ezer forint, míg a gyesen vagy gyeden lévők 152 ezer forintot takarítanak meg - ismertették. A felmérés rámutat, hogy a fiatalok 39 százaléka a megtakarításból lakást szeretne vásárolni, majdnem ugyanenynyien (38 százalék) általános tartalékot képeznének, ötödük autóra és utazásra gyűjt, ennél kevesebben családi eseményre, oktatásra, nyugdíjra tesznek félre. Nem mellékes adat, hogy lakáshitelük jellemzően csak a 26 éven felülieknek van, a fiatalabbak nem vesznek fel kölcsönt, és nem fektetnek be. A jóléti index negyedévente vizsgálja a 19-29 évesek elégedettségét és jövőbeli vára-► forint körüli a fiatalok körében az átlagos megtakarítás összege, közülük a legtöbben lakásra gyűjtenek hozásait, kitér egyebek között a lakhatásra, a munkára, az előrelépési lehetőségekre, az oktatásra és a családra is. A Free Association által 2017 márciusában végzett kutatásban háromszázan vettek részt, akik a magyarországi városi lakosságot reprezentálták nem, korcsoport, régió, településtípus és iskolai végzettség alapján. Lesújtó eredményre jutott ugyanakkor egy amerikai közvélemény-kutató társaság, amely azt a kérdést tette fel: jó kilátásaik vannak-e a fiataloknak Magyarországon? Az RTL Klub tudósításából az derült ki, hogy a magyarok 74 százaléka látja úgy, hogy itthon egyáltalán nincsenek jó kilátásaik a fiataloknak. A felmérésben egyebek közt az olvasható, hogy a legtöbben a szegénységet és társadalmai egyenlőtlenséget látják a legnagyobb problémának Magyarországon. 767 ezer Viharokkal, jégesővel ért véget a hőség MOLNÁR RICHÁRD Bár vasárnap még megdőlt a fővárosi és az országos napi hajnali melegrekord, tegnap a hőhullámnak heves zivatarok és jégesők vetettek véget; több helyen is károkat okoztak. Budapesten a legmagasabb minimum-hőmérsékleti rekord mostanáig 23,7 Celsius-fok volt, amelyet 2012-ben mértek. Ehhez képest tegnap több helyen is melegebb volt a hajnal. Budapest belterületén 24,9, míg Lágymányoson 25,1 fokig mérséklődött a levegő. Az abszolút magyarországi melegrekord azonban nem dőlt meg, 2007. augusztus 20-án 41,9 Celsius-fokot mértek Kiskunhalason. - Az extrém hőhullám mindenkit érint, nem csak a gyerekeket, az időseket és a krónikus betegeket, akik érzékenyek az időjárási változásokra - mondta Pintér Ferenc humánmeteorológus az állami hírcsatornán. (MN)