Magyar Nemzet, 2017. november (80. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-02 / 255. szám
2 ROVATVEZETŐ: TÖRÖK LÁSZLÓ • belpol@magyarnemzet.hu Hallott erről? Sokféle térdpanasz van. HALÁSZ JÁNOS, A FIDESZ-FRAKCIÓ SZÓVIVŐJE AZ RTL KLUBNAK ARRÓL, HOGY A KORMÁNYPÁRTI SIMONKA GYÖRGY MIÉRT NEM MENT EL AZ ÁLTALA INDÍTOTT RÁGALMAZÁSI PERRE, MIKÖZBEN MÁSHOL FELTŰNT Isteni kegyelmet lát Orbán Viktor a kormányzásban • Áder János államfő beszédében kiemelte, először az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a négy bevett vallás szabadságát ► Folytatás az 1. oldalról Hozzátette: „kontinensünk történelmi tapasztalata”, hogy aki igent mond a sokszínűségre, annak toleranciával, megértéssel és elfogadással kell fordulnia mindazokhoz, akik másként hisznek, másként gondolkodnak. - Európa sok szenvedés és nehézség árán tanulta meg, hogy a tolerancia a békés együttélés alapja és minden nyitott társadalom alapelve - tette hozzá. Hazánkban egyebek között azzal ünnepelték a reformációt, hogy kedden felavatták a debreceni református nagytemplom és a református kollégium közötti emlékkertben a reformáció emlékművét, Györfi Sándor és Györfi Lajos szobrászművészek alkotását. Avatóbeszédében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere - Merkelhez hasonlóan - említette a toleranciát, igaz, némiképp eltérő kontextusban. Mint mondta, „hatalmas vállalkozás emlékművet állítani a reformációnak azokban az időkben, amikor a világban és a mi Európánkban is egyre több helyen csillaghullás van, porba hullik a kereszt”. Szerinte vagy azért történik mindez, mert a harcokban célponttá válik a kereszténység, vagy azért, mert az egyházközségek közössége elfogy, és a gazdasági kényszer miatt már nem képes fenntartani nagy múltú templomokat sem, vagy azért, mert „a politikai korrektség a tolerancia nagyobb dicsőségére nem bírja el a keresztyénség látványát”. Utóbbira példaként említette Balog Zoltán, miként kellett Nagy-Britanniában egy ápolónőnek levennie a nyakában függő kis keresztet, s miként hozott határozatot a francia államtanács, hogy II. János Pál pápa nemrégiben felavatott szobráról le kell venni a keresztet. Az avatáson a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, Kósa Lajos is felszólalt. Elmondta: volt időszak, amikor a hit elválasztotta, volt, amikor összekötötte az embereket. A mai kor kihívásaiban, küzdelmeiben sokkal több minden köti össze a reformátusokat, a katolikusokat, az evangélium szerint élőket, mint ami elválasztja. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „ma a mi hitünk a világ legüldözöttebb hite, ma a Jézusban hívők és az evangéliumot olvasók millióinak az életét fenyegeti az a terror, ami a kereszténységet üldözi, és egyes országokban, egyes földrészeken a kiirtására esküdött föl”. - Izmusok jönnek-mennek, de a hit védelme, a keresztény emberek védelme örök kötelesség - jelentette ki Kósa Lajos az emlékmű avatásán. Orbán Viktor miniszterelnök a reformációra emlékezve a Papp László Budapest Sportarénában tartott központi ünnepségen mondott beszédet. - Magyarországnak a keresztényellenes, internacionalista erők kormányzása után egy keresztény értékeket követni igyekvő kormányzásra van szüksége - mondta. Szavai szerint nem véletlen, hanem Isten kegyelmének megnyilvánulása, hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll. Hozzátette, amikor a kormány azért dolgozik, hogy a magyarok jól éljenek, akkor arra is törekszik, hogy „szépen tudjanak élni”, igazságosabban, derűsebben, gazdagabban és fölemelt szívvel. Mi nemcsak olyan jövőt akarunk, ahol mindenkinek lesz munkája - ezt már szinte el is értük -, de olyat is, ahol a munka minden formája az Isten dicsőségét is szolgálja, az utcasepréstől az ország kormányzásáig - fogalmazott a kormányfő. Szerinte „a körvonalak már látszanak”: hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély. - Látszik a békés, határok fölötti nemzetegyesítés valósága - hangoztatta. - A végső és nagy nemzetegyesítéshez szükség lesz arra az igazságra, amely nemcsak megszabadít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti öszsze, hanem a magyar lelkeket is. Együtt harcolunk és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart. [...] Isten óvja Magyarországot! Soli Deo gloria - zárta szavait Orbán Viktor. A reformációról Juhász Péter, az Együtt elnöke is megemlékezett. Közleményében arról írt, a reformációnak köszönheti Európa és Magyarország a nemzeti irodalom kialakulását, a protestáns etikának pedig az európai gazdaság felemelkedését. Bokros Lajos, a Modern Magyarország Mozgalom Párt elnöke a miniszterelnök beszédét eszelősnek, illetve a magyar kultúra megcsúfolásának, magát a kormányfőt pedig antikrisztusnak és fasisztának nevezte közösségi oldalán. „Sok ilyen gyalázatos uralom volt már, mindegyik megbukott. Azért kell megbuknia, mert embertelen, gyalázatos, és erkölcsileg tarthatatlan” - írta. Erdélyben sem feledkeztek el a reformáció kezdetének 500. évfordulójáról. A kolozsvári polgármesteri hivatal bejelentette: Kálvin Jánosról nevezik el a kolozsvári Farkas utcai templom előtti teret. Ennek közepén található a Kolozsvári testvérek által a XIV. században készített Szent György-lovas szobor másolata. Egyik oldalon a teret a Mátyás király által építtetett templom, másik oldalt a református kollégium határolja. Jelenleg a térnek nincs neve. ANGELA MERKEL: Európa sok szenvedés árán tanulta meg, hogy a tolerancia a békés együttélés alapja A miniszterelnök a Papp László Budapest Sportarénában mondott beszédében a keresztény kormányzást méltatta fotó: béres attila 2017. NOVEMBER 2. CSÜTÖRTÖK Közeleg a tél Meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot A parlament kedden KDNP-s képviselők javaslatára április 30-ig meghosszabbította a kilakoltatási moratóriumot. Harrach Péter frakcióvezető, valamint Hollik István és Szászfalvi László indítványát egyhangúlag, 176 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés. A moratórium november 15-től április 30-ig tart abban az esetben, ha a kötelezett magánszemély. Eddig ez az időszak december 1-jétől március 1-jéig tartott. A változtatás célja a javaslat indoklása szerint, hogy a lakóingatlanukat elveszítő adósoknak - illetve az önkormányzat jegyzőjének - több ideje legyen a lakhatás megoldására. Emellett a javaslat benyújtói indokoltnak tartják, hogy a téli időszakon túl a hűvös őszi, tavaszi időszakra is kiterjedjen a kilakoltatási moratórium. A rendelkezést azoknál a hatálybalépés napján folyamatban lévő végrehajtási eljárásoknál is alkalmazni kell, amelyeknél a lakóingatlant még nem ürítették ki. Szerdán egyébként megkezdődött a hajléktalanok téli ellátása. A rászorulók számára a krízisidőszak végéig, vagyis tavaszig az eddiginél mintegy 1500-zal több férőhely áll rendelkezésre az országban a meglévő 9600 férőhelyen felül - közölte Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. (MN) Ötvenszeres különbség is lehet a sírhelyárak között • Budapesten a Farkasréti temető a legdrágább, ott 620 ezer forint egy nyughely, vidéken a töredékét kell fizetni MOLNÁR RICHÁRD November 2-án még hosszabb nyitvatartással - reggel héttől este nyolcig - várják a megemlékezőket a fővárosi temetők a halottak napján. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) pedig sűrűbben indított és rendkívüli járatokat üzemeltet. Gépkocsival viszont csak a rákoskeresztúri Új köztemetőbe és a Fiumei Úti Sírkertbe lehet behajtani. A temetőlátogatókat az 1-jei munkaszüneti napon, mindenszentekkor nem zavarta meg rendkívüli esemény, azonban Szombathelyen az egyik temetőben egy idős aszszony súlyos fejsérülést szenvedett, miután a füves domboldalon próbált lemenni a sírok között és elesett. Egy biztosítótársaság kutatásából az derül ki, hogy a gyászolók nyolcvan százalékának nemcsak a szeretteik elvesztése okoz nehézséget, hanem a temetés költségeinek kifizetése is. Az ország egész területét nézve egyes temetők között akár ötvenszeres árkülönbség is lehet. A sírhelyek árát az önkormányzatok határozzák meg. Budapesten 25 évre a legdrágább hely a Farkasréti temető, ahol 620 ezer forintot kérnek egy sírhelyért, míg ez vidéken 11 ezer, illetve 20 ezer forint alatt is megoldható - emelte ki Fekete Zsuzsanna, a Pannónia Életbiztosító kommunikációs igazgatója. A 4Life Direct társaság kutatása szerint a szórásos temetést a megkérdezettek harmada választaná (33 százalék), főleg az 50 év felettiek, a koporsóst 12, míg az urnás temetést 18 százalék. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága közölte: évente több száz elítélt dolgozik önként, díjazás nélkül országszerte a temetők tisztán tartásán, mindenszentek ünnepén pedig a márianosztrai fogvatartottak a helyi rabtemetőt tették rendbe. Szombaton a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet 31 elítéltje takarított a kecskeméti református temetőben, az egri fogvatartottak pedig a városi hősök temetőjét tisztították meg. A veszprémi Szél utcai izraelita temető rendbetételét is fogvatartottak végzik: hat elítélt hat napon át, több mint kétszáz munkaórában végzett bozótirtást nemrég a csaknem kétszáz éves temetőben. A sátoraljaújhelyi hősök temetőjében pedig nem csupán a takarítást végzik a rabok, hanem a sírok és a fejfák, illetve az emlékhelyek felújításáért, karbantartásáért is évről évre ők felelnek. November 1-jén, mindenszentek napján ünnepüik a katolikusok az öszszes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, ma pedig, halottak napján a katolikus egyház megemlékezik minden elhunytról, különösen a tisztítótűzben szenvedő lelkekről - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata. Mindenszentek ünnepe kötelező egyházi ünnep, az egyház előírása szerint ilyenkor a híveknek kötelező szentmisén részt venniük. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek az esztergomi bazilikában mutatott be szentmisét, ma pedig a bazilika altemplomában celebrál misét az elhunyt főpásztorokért. A keleti egyház Kr. u. 380-ban megtartotta mindenszentek ünnepét, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápa révén került be, aki a római Pantheont 609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731-741) bővítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került az ünnep. Halottak napján zsúfoltak a temetők