Magyar Nemzet, 2018. március (81. évfolyam, 51-74. szám)
2018-03-01 / 51. szám
4 I Maid 82 ezernél is több diák eshet ki az iskolából • Főként a szakközépiskolák tanulói esetében magas a lemorzsolódás kockázata az Oktatási Hivatal szerint ► Folytatás az 1. oldalról Nincs okuk örülni a Zala megyeieknek sem: a csökkenő gyermeklétszám ellenére 2090-ről 2540-re nőtt az érintett gyerekek száma a 2017/2018-as tanév első felére. Az Oktatási Hivatal adatai szerint minden ötödik szakközépiskolást fenyeget a lemorzsolódás veszélye Nem meglepő módon jelentősen eltér a veszélyeztetettség aránya, ha iskolatípusonként vizsgáljuk az adatokat. Míg a gimnáziumokat elenyésző mértékben érinti a probléma, az általános iskolások fenyegetettségében pedig enyhe csökkenést látni, addig a szakképzésbe járó diákoknál aggasztó a növekedés. Főként a szakközépiskolások (korábbi néven szakiskolások) esetén nőtt a kockázat. Bár itt is jelentősen csökkent a diákszám (76 ezerről 71 600-ra), mégis 13 700-ról 15100-ra nőtt a lemorzsolódással fenyegetett gyerekek száma. Vagyis félő, hogy minden ötödik szakközépiskolás kiesik az iskolarendszerből. A helyzet sokat romlott például Borsodban és Szabolcsban is. Míg előbbi megyében 20,4 százalékról 26 százalék fölé nőtt a veszélyeztetett szakközépiskolai tanulók aránya, addig utóbbiban 23,6-ről 29,5 százalékra. Ehhez hasonlóan Zala megyében 18-ról 29 százalékra nőtt a veszélyeztetett tanulók aránya. Ugyancsak 20 százalék feletti az arány Bács-Kiskunban, Békésben, Budapesten, Komárom-Esztergomban, Nógrádban, Pest megyében, Somogyban, Vasban és Veszprémben is. Sokak szerint az is hozzájárulhat az iskolai lemorzsolódáshoz, hogy az Orbán-kormány a tankötelezettséget 18- ról 16 évre csökkentette. Az egyik legnagyobb probléma, hogy - ahogy a kormány egy cselekvési tervben maga is beismeri - a jelenlegi finanszírozási rend arra ösztönzi a nehéz sorsú családokat, hogy iskola helyett inkább közmunkára küldjék a 16 éves kort elérő fiatalokat. Ennek oka, hogy a diákokat megillető juttatások, ösztöndíjak alacsonyabbak a közfoglalkoztatási bérnél. Az oktatásirányítás egyébként évek óta ígéri, hogy megvizsgálja, milyen hatással járt a tankötelezettségi korhatár csökkentése, ám érdemi lépést az ügyben azóta sem tett. A témakörben a szegregáció kérdése is megkerülhetetlen. Ezzel kapcsolatban ideológiai vitáknak is tanúi lehettünk, hiszen bár a roma gyermekek szándékos és tudatos elkülönítése biztosan hátrányosan hat a jövőjükre, Kelet-Magyarország számos pontján gyakran demográfiai okok vezettek a tisztán cigány osztályok elindításához. Emlékezetes a nyíregyházi huszártelepi iskola ügye: a görögkatolikus intézményt jogvédők támadták, míg a gyermekeiket oda járató családok védelmükbe vették. A Kúria végül három éve kimondta, hogy az iskola nem szegregál. Ám Magyarország továbbra is bírálatok tárgya, például az Európai Bizottság 2016-ban kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt. A Magyar Nemzet Szalon legutóbbi rendezvényén Szelényi Iván szociológus arról beszélt, túlságosan korán kezdődik el a tanulók specializációja, és „tragikus a tankötelezettség korhatárának leszállítása”. Az évtizedeken át az Egyesült Államokban oktató szakember szerint még 18 éves korban is nehéz eldönteni, hogy mit akar csinálni az ember. Jobbnak nevezte az amerikai rendszert, ahol a college-okban az első két évben nem kell fő szakirányt választani. Itthon ráadásul a tanárok és a diákok rendkívül túlterheltek a memorizálással. Szelényi az unióban bevezetett bolognai rendszert is hibásnak tartja, mivel az is a túl korai specializációt támogatja. Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók száma és aránya a szakközépiskolákban 2016/2017-es tanév* 2017/2018-as tanév** Lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók 13712 18,03% Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 13542 23,62% ■ '091 5732-2016/2017 5398 A legnagyobb arányú lemorzsolódások Borsod-Abaúj-Zemplén megye Zala megye 407 18,28% 6798 6259 2226 565 28,92% 1 1954 2017/2018** 2016/2017* 2017/2018** 2016/2017* 2017/2018** A szakközépiskolai tanulók összlétszáma a tanév I. félévére vonatkozik,* a tanév második félévére vonatkozik Forrás: Oktatási Hivatal / MN-grafika Honvédség: üzleti vagy futár- és felderítőgépek • A Falcon 7X-ek beszerzése 12-15 milliárd forint lehet, különleges berendezésekkel a duplája ► Folytatás az 1. oldalról Ahogy azonban a nemrégiben beszerzett Airbus A319-esek esetében is az ügyletet lapunk fedte fel decemberben -, a HM számára érezhetően most is az a fontos, hogy a gépeket ne kormánygépnek nevezzék, mert azt politikailag nem tartják kívánatosnak. A Falcon 7X ugyanannak a típuscsaládnak a tagja, mint az a Falcon 900-as, amely Csányi Sándor OTP-vezér birtokában volt, s amelynek megvásárlását - miután számos alkalommal bérelték - korábban szintén fontolgatta a kormányzat. A tervezett üzlet, amelyről korábban szintén a Magyar Nemzet számolt be, meghiúsult. A pénzember a közelmúltban végül másnak adta el gépét, helyette egy hasonló, de újabb és korszerűbb változatot vásárolt, amely a piacon egyébként jobb hírnévnek örvend, mint a ZX. A nagy múltú francia Dassault cég által gyártott gépek kategóriájukban azért számítanak különlegesnek, mert három hajtóművesek, ami extra biztonságot jelent a hosszú, óceán feletti utak során. Ugyanakkor drágább üzemeltetést is, szemben két hajtóműves amerikai, kanadai és brazil riválisaikkal. Az Orbán-kormány egyébként nem most találkozik először a Falconokkal: emlékezetes, hogy 2002-ben egy ilyen, svájci tulajdonban lévő gépet bérelve utazott a kormánydelegáció és a sajtó meghívott képviselői - köztük lapunk munkatársa - Bostonba, ahol a miniszterelnök díszdoktori címet kapott a Tufts Egyetemen. Visszatérve az ellenzék számonkérte a 32 millió forintos repülést a kormányon, s a botrány annak a választási kampánynak lett az egyik kellemetlen epizódja,melyet a Fidesz végül elvesztett. Mint arról elsőként 2016 december e h - jében beszámoltunk, a nemzeti légig szállítási képesség helyreállítását célzó tervek három repülőgép-kategóriáról szólnak. A legsürgetőbb a honvédség számára a főleg személyszállításra alkalmas, kormányzati többfunkciós (hivatalosan csapatszállítónak nevezett) gépek voltak, amelyek a külföldi katonai missziók váltásait, vészhelyzetben külföldre rekedt állampolgárok evakuációját, illetve nagyobb kormányzati delegációk szállítását tudják ellátni. Ezeket az Airbus A319-eseket szerezték be tavaly mintegy 70-80 millió euró (22- 25 milliárd forint) értékben. Magyarországra, a kecskeméti bázisra január-február fordulóján érkeztek. Nemrég pedig egy kormányhatározatból kiderült az is, hogy igazi katonai szállítógépek beszerzését is tervezik 2019-2021 között összesen 75 milliárd forint értékben a meglévő, hasonló funkciójú An-26-osok leváltására. A harmadik kategóriát jelentő business jetekről eddig hivatalos kormányzati kommunikáció nem volt, de valószínűleg az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága által adott közbeszerzés alóli felmentéssel vásárolják ezeket is, mint az Airbusokat. Ha csak VIP-szállításra kell alkalmasnak lenniük, akkor a két használt Falcon 7X megvétele mintegy 40-50 millió euróból (12-15 milliárd forint) megoldható. Ha viszont - mint ahogy honvédelmi forrásaink állítják- különleges, felderítési feladatokra is alkalmassá akarják tenni a gépeket, akkor a szükséges berendezéskészlettel együtt akár kétszeresére is nőhetnek a költségek. Úgy tudjuk, a rendszerváltás óta történt leszervezések következtében a honvédség elvesztette a repülőgép- és helikopterfedélzeti rádióelektronikai felderítési képességét, aminek a pótlása azért is jól jönne, mert ebből a NATO-ban és az Európai Unióban is hiány van. Ami a képi felderítést illeti, azt a Gripen harci gépekre függeszthető izraeli konténerek beszerzésével tervezik megoldani a közeljövőben. Forrásaink szerint elképzelhető, hogy az újabb gépekre vonatkozó üzlet már meg is köttetett, és a személyzetek kiválasztása, esetleges képzése is folyik, párhuzamosan az Airbusokéval. Ebben az esetben a gépek akár még az idén szintén megérkezhetnek Magyarországra. Falcon 7X egy párizsi bemutatón Csaknem tele vannak a hajléktalanszállók • Továbbra is vörös kód riasztás van érvényben, a szociális intézmények bárkit befogadnak MOLNÁR RICHARD A rendkívüli hideg időjárás a legfrissebb adatok szerint 92 százalékosra növelte a telítettséget a hajléktalanokat ellátó intézmények országos kihasználtsága tekintetében, amely januárban 78, februárban 84 százalékos volt - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkársága. A tárca szerint a napokban 154 hajléktalant helyeztek el hajléktalanszállón, 33-an speciális szükségleteik miatt más típusú intézményben kaptak helyet, a szociális létesítmények pedig 39 kihűléssel veszélyeztetett, nem hajléktalan embert is befogadtak. Hozzátették: a vörös kód elrendelése óta huszonegy olyan szociális otthon is szállást nyújtott a hajléktalan embereknek, amely nem hajléktalanok ellátásával foglalkozik. A vörös kód riasztást az Emmi szociális államtitkársága rendelheti el, ha a napi átlaghőmérséklet tartósan extrém alacsony marad. A riasztás lényege, hogy a bentlakásos szociális intézményeknek is ellátást kell nyújtaniuk hajléktalan emberek részére, ha a diszpécserszolgálat azt jelzi, hogy a hajléktalanokat ellátó rendszer nem tudja fogadni a rászorulókat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy állandó fekvőhely híján a szociális intézmények más célra szolgáló helyiségeiben - például ebédlőben vagy más termekben - helyeznek el ágyakat, matracokat, és a hajléktalanok ott átvészelhetik az éjszakát. Nappal azonban távozniuk kell az intézményből. Az államtitkárság szerint a múlt szombattól elrendelt vörös kód riasztás első három napján 1100 hívás érkezett a diszpécserszolgálatokhoz, ezzel szinte megháromszorozódtak a fogadott bejelentések. A szombati napon 344, vasárnap 388, míg hétfőn szintén 344 bejelentés érkezett bajban lévő, többnyire hajléktalan emberekkel kapcsolatban. A legtöbb jelzés mind a három napon a közép-magyarországi régióból érkezett, elsősorban Budapest és Pest megye térségéből. A diszpécserszolgálat munkatársai két nap alatt összesen 677 hívást regisztráltak. Az Emmi egyelőre hivatalos számokat nem közölt, mint ahogy újabban a rendőrség is elzárkózik az ilyen információközléstől, de a Magyar Szociális Fórum adatai alapján tavaly ősz óta 149- en fagytak meg Magyarországon. ► százalékos a hajléktalanszállók telítettsége a rendkívüli hideg miatt 2018. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Magyar Nemzet Jelesre vizsgázott az államnál a CEU, akkreditálták MYATYINSZKI GYÖRGY A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) az ötévente esedékes felülvizsgálat után megújította a Közép-európai Egyetem (KEE/CEU) akkreditációját - írta szerdai közleményében az intézmény. Ennek értelmében a CEU a magyar tudományos kritériumoknak megfelelt, a következő öt évben is folytathatja tevékenységét. A MAB külön kiemelte a CEU-n zajló oktatás magas minőségét és szerepét a magyar felsőoktatásban. Michael Ignatieff, a CEU rektora ezzel kapcsolatban közölte, büszke arra, hogy az intézményt újra akkreditálták Magyarországon. Lapunk közben úgy értesült, Palkovics László oktatási államtitkár a közeljövőben tárgyal New York állammal a CEU működéséről. MICHAEL IGNATIEFF: Egyetemünk büszke arra, hogy a CEU-t újra akkreditálták Magyarországon A MAB döntése üzenetértékű. A magyar kormány az előző másfél évben erősen megkérdőjelezte a CEU működési struktúráját, mondván, az kivételes előnyöket ad a magyar egyetemekkel szemben. A Soros György által alapított egyetem ellen nyílt támadást indított a Fidesz, a lex CEU-ként ismert törvény tavaly tavaszi elfogadása pedig komoly veszélybe sodorta az egyetem működését. Teljesíthetetlen feltételeket határozott meg szoros határidőkkel: az amerikai kormánnyal tavaly októberig kellett volna megállapodnia a magyar kormánynak a CEU működéséről, az egyeztetést pedig igyekezett elhúzni a kabinet. Az egyetem vegzálása miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított. A CEU arról is írt, hogy az egyik legelismertebb nemzetközi egyetemi rangsorban (QS World University Rankings) a világ száz legjobb egyeteme közé került az egyetem politika, szociálpolitika, szociológia, történelem és filozófia tárgyakban. A közgazdaságtan és a jogtudomány terén a legjobb kétszáz egyetem között szerepel.