Magyar Nemzet, 2019. február (82. évfolyam, 1-20. szám)
2019-02-06 / 1. szám
2 BELFÖLD 2019. február 6., szerda Szocialista vesszőfutás Budapesten A hagyományos baloldali bázis ellenére sem képes főpolgármester-jelöltet állítani az MSZP Kisebbségbe szorult a többi ellenzéki párttal szemben az MSZP Budapesten, a párt egy évtizede képtelen saját főpolgármester-jelöltet állítani a hagyományosan erős baloldali szavazóbázissal rendelkező fővárosban. A mostani ellenzéki előválasztáson is a papírforma érvényesült, azaz Horváth Csaba szocialista jelölt sima vereséget szenvedett a Párbeszéd társelnökével, Karácsony Gergellyel szemben. Baranyai Gábor-Bakonyi Ádám A politikai elemzők egybehangzó álláspontja szerint a múlt heti, a főpolgármester-jelöltség kapcsán indított ellenzéki előválasztáson valósággal felmosták a padlót az MSZP jelöltjével. A csekély érdeklődéssel kísért voksoláson a több mint 1,4 millió budapesti választó közül valamivel több mint 34 ezren szavaztak. A sokat próbált szocialista jelölt, Horváth Csaba mindössze 6535 voksot kapott, míg az MSZP hátán a nagypolitikába jutott törpepárt, a Párbeszéd társelnöke, Karácsony Gergely zuglói polgármester 27 598-at. Az MSZP feltűnő eredménytelensége visszafordíthatatlan tendenciává vált. Budapest első emberét 1990-ben még a Fővárosi Közgyűlés választotta meg; a képviselők többsége a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) színeiben politizáló Demszky Gábort támogatta. Az MSZP nem nevezett meg jelöltet, igaz, az őszi önkormányzati választáson mindössze 7,25 százalékos eredményt ért el az MSZMP utódpártja. A négy évvel később kormányzati pozícióba kerülő MSZP az SZDSZ-szel koalícióban néhány nappal az őszi önkormányzati választás előtt gyorsan módosított a voksolás szabályain. A polgármestereket - beleértve Budapest főpolgármesterét is - azóta közvetlenül választják. Ezen és a tavaszi országgyűlési választáson elért jó eredményen felbátorodva az 1994. őszi főpolgármester-választáson az MSZP is megmérette magát Demszky Gáborral szemben. Baráth Etele 26,27 százalékos eredménye azonban csak a harmadik helyre volt elég a polgári erők jelöltje, Latorcai János mögött. Négy évvel később a szocialisták az elvesztett parlamenti választás után nem indítottak főpolgármester-jelöltet, sőt hivatalosan nem is támogatták a korábbi koalíciós társat, mégis a legjobb eredményét, 58,22 százalékot ért el 1998 őszén Demszky Gábor. A következő önkormányzati választáson, 2002-ben a szocialisták a ma már DK-s Gy. Németh Erzsébetet indították el a negyedszer is ringbe szálló Demszkyvel szemben. Ahogy 1994- ben, most is csak a harmadik hely jutott az MSZP jelöltjének a fideszes támogatással induló Schmitt Pál 35,85 százalékos eredménye mögött. Gy. Németh Erzsébetre a szavazók mindössze 13,17 százaléka voksolt. A súlyos kudarcból okulva az MSZP 2006-ban végül beállt az adu ásznak tekintett Demszky Gábor mögé. A szocialisták egységes kiállása kellett ahhoz, hogy az SZDSZ-es politikus megkezdhesse ötödik ciklusát, mivel a Fidesz-KDNP támogatásával függetlenként induló Tarlós István mindössze 1,66 százalékkal maradt el balliberális ellenfelétől. A 2009-2010- es évek a balliberális oldal teljes összeomlását hozták mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választásokon. A BKV-val kapcsolatos botrányok, az egyre több korrupciógyanús városházi ügy oda vezetett, hogy 2009 őszén az MSZP felmondta az SZDSZ-szel 2006- ban megkötött fővárosi koalíciós megállapodást. Az SZDSZ 2010 tavaszán kiesett a parlamentből, a liberális csodafegyvernek tekintett Demszky Gábor pedig visszavonult a politikától, párttagságát is megszüntette. Az MSZP elérkezettnek látta az időt, hogy saját jelölttel, Horváth Csabával vágjon neki a 2010-es főpolgármesterválasztásnak. A Fidesz-KDNP színeiben induló Tarlós István azonban súlyos (53,37,29,47 százalékos) vereséget mért az ingyenes BKV-t, a Városliget lefedését és a Duna alatt futó közúti alagutakat ígérő városházi szocialista politikusra. Ez volt az utolsó főpolgármester-választás, ahol az MSZP önállóan tudott elindulni, és ezen érte el az eddigi legjobb eredményét is. A legutóbbi, 2014-es önkormányzati választáson a szocialistáknak már nem volt saját jelöltjük, igaz, Horváth Csaba sokáig reménykedett abban, hogy újra próbálkozhat a főpolgármester-jelöltséggel. Azonban a baloldali, „demokratikus” pártok összefogásának lázában égő, eljelentéktelenedő MSZP a DK és az Együtt-PM-mel Falus Ferenc mögé sorakozott fel. A 2014 nyaráig szocialista párttag tüdőgyógyász jelöltsége pünkösdi királyságnak bizonyult. A híres jeges vödrös videó után már senki sem vállalt politikai közösséget Falussal, ezért jobb híján a baloldal a Modern Magyarországért Mozgalom elnöke, az 1995-ös megszorításairól elhíresült volt pénzügyminiszter, Bokros Lajos mögé állt be. Bokros 36 százalékos eredményével alulmaradt a voksok majdnem felét megszerző Tarlós Istvánnal szemben. Az MSZP fővárosi eljelentéktelenedése jól tetten érhető a tavaly áprilisi országgyűlési választás budapesti listás eredményeiben is. A kiugróan magas részvétel mellett a MSZP-Párbeszéd közös lista a Fidesz-KDNP 38,28 százalékos eredménye mögött több mint húsz százalékkal lemaradva, mindöszsze 17,98 százalékon végzett. Az MSZP hanyatlását az is jól mutatja, hogy a tavalyi legjobb fővárosi szavazóköri eredményük (34,87 százalék) 2002-ben vagy 2006-ban az utolsók között lett volna. Az MSZP mélyrepüléséből a Jobbik, a DK, az LMP és a Momentum profitált. ÚJABB KUDARC JÖHET Mindenképpen kerületi polgármesterjelölt lesz a baloldali előválasztáson Karácsony Gergelytől súlyos vereséget elszenvedő Horváth Csaba - értesült a Magyar Nemzet. Szocialista forrásaink a legvalószínűbbnek azt a már év végén egyeztetett forgatókönyvet tartották, hogy Horváth Zuglóban, Karácsony helyett méretheti meg magát az őszi önkormányzati választáson. Amennyiben ez végül mégsem így történne, Horváth Csaba más kerületben, forrásaink szerint például az V. kerületben lehetne az ellenzék közös jelöltje. A szocialista politikusra a jelek szerint kevés sikerrel kecsegtető küzdelmek várnak, hiszen a Belvárosban utoljára 2002-ben győzött a baloldal embere, az MSZP-s Steiner Pál. Őt 2006-ban még viszonylag szoros küzdelemben verte meg Rogán Antal, aki 2010-ben viszont már lesöpörte kihívóit 72,97 százalékos győzelemmel. A 2014-es választáson ugyancsak a Fidesz jelöltjét, Szentgyörgyvölgyi Pétert választották polgármesternek, aki 54,53 százalékot szerzett, a csodafegyvernek szánt Juhász Péter (Együtt-PM) 30,26 százalékával szemben. Legutóbb júliusban tartottak időközi önkormányzati képviselő-választást a kerületben, ahol a Fidesz-KDNP jelöltje, Balla Valéria elsöprő többséggel, 67,24 százalékkal nyert. De Zugló bevétele sem lenne egyszerű feladat Horváth számára, ahol 2014-ben Karácsony Gergely a szavazatok 42,53 százalékát szerezte meg, éppen csak megelőzve a Fidesz- KDNP jelöltjét, Rozgonyi Zoltánt, aki 39,69 százalékot kapott. Gy. Németh Erzsébet és Horváth Csaba is vesztesként került ki a korábbi választásokból Fotó: MTI/Kovács Tamás 4 Bukhatják fizetésüket a randalírozó képviselők Gabay Dorka Holnap délelőtti ülésén tárgyalja a házbizottság azon ellenzéki képviselők büntetését, akik tavaly decemberben, a túlóratörvény elfogadásának napján botrányt okoztak az Országgyűlés plenáris ülésén. Ismert, az ellenzék szirénázással, fütyüléssel, az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői a házelnöki pulpitushoz vezető lépcső lezárásával akadályozták meg az ülés megnyitását és a munka törvénykönyve módosítását. Eközben a jobbikosok egy molinót feszítettek ki, rajta egy keresztben áthúzott családok éve felirattal, egy másikat pedig rabszolgák éve 2018 kiírással, míg az LMP-sek papírokat szórtak a karzatról. Kövér László házelnök végül a saját helyéről nyitotta meg az ülést, amelynek levezetésével Latorcai Jánost bízta meg. A házbizottság holnapi ülésén Kövér László azon előterjesztését tárgyalják, amely szerint a rendbontó képviselőket tiszteletdíjuk csökkentésével büntetnék. A Hvg.hu szerint hét DK-s, tizenkét MSZP-s, egy jobbikos képviselő mellett négy párbeszédes, valamint öt független képviselő az ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, így ők egyhavi díjuktól eshetnek el. Emellett három jobbikos és hét LMP-s képviselő a Ház tekintélyét, rendjét súlyosan megsértette, ezért egyharmad havi fizetésükről lemondhatnak. Az ellenzék közben vasárnapra újabb tüntetést szervez a budai Várba, majd az Állami Számvevőszék épülete elé. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke lapunkkal közölte: pártjuk nem vesz részt a Gyurcsány Ferenc vezette, bevándorláspárti, egyesült balliberális tömb által szervezett tüntetésen. Erőszakkal akadályozták az ülés levezetését Fotó: MTI/Máthé Zoltán Vizsgálja a rendőrség az SZTE irodabérlését Elrendelte a nyomozást a Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Római Körút Irodaház Kft. között korábban létrejött bérleti szerződés ügyében - tájékoztatta lapunkat a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István. Az ügyben október közepén maga Tényi tett feljelentést, amit bűncselekmény hiányára hivatkozva tavaly október 17-én a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség elutasított. A Csongrád Megyei Főügyészség azonban hivatalból eljárva felülvizsgálta a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség Tényi István feljelentését elutasító határozatát, majd hatályon kívül helyezte azt. Egyben a nyomozás elrendelésére utasította a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészséget. Tényi István lapunknak elmondta, hogy a helyi nyomozó hatóság elfogultság miatt a kizárását kérte az eljárásból, ezért a vizsgálatot a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja le. - A nyomozó hatóság a közelmúltban tanúként meg is hallgatott - tette hozzá. Az ügy hátteréről azt kell tudni, hogy az SZTE papíron tavaly szeptember 4. óta a Szeviép-ügy egyik vádlottja fiának, Baranyi Dánielnek a cégétől, a Római Körút Irodaház Kft.-től bérel milliós értékben irodákat, olyanokat, amelyek korábban a Szeviép-csoport tulajdonában voltak. Mint ismert, a férfi apját, Baranyi Sándort a Szeviépügyben hat év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte első fokon, nem jogerősen a Szegedi Járásbíróság, akit csődbűntettben mondtak ki bűnösnek. Ami az SZTE és a Római Körút Irodaház Kft. között létrejött szerződést illeti, az egyetem két szintet és kilenc parkolót bérel a cégtől. A megállapodást három évre kötötték, euróban meghatározott négyzetméteráron. Érdekes körülmény, hogy miközben a szerződést szeptember 4-i dátummal kötötték meg, az egyik szintet június, a másikat pedig augusztus óta használja az SZTE. Ezek miatt felmerülhet a gyanú, hogy az SZTE pályáztatás nélkül, a lehetséges ingatlanok közül nem a legolcsóbbat kiválasztva, visszamenőlegesen és vélhetően szabálytalanul kötött bérleti szerződést az ingatlanra.