Magyar Nemzet, 2019. február (82. évfolyam, 1-20. szám)

2019-02-06 / 1. szám

2 BELFÖLD 2019. február 6., szerda Szocialista vesszőfutás Budapesten A hagyományos baloldali bázis ellenére sem képes főpolgármester-jelöltet állítani az MSZP Kisebbségbe szorult a többi ellen­zéki párttal szemben az MSZP Bu­dapesten, a párt egy évtizede kép­telen saját főpolgármester-jelöltet állítani a hagyományosan erős bal­oldali szavazóbázissal rendelkező fővárosban. A mostani ellenzéki előválasztáson is a papírforma ér­vényesült, azaz Horváth Csaba szo­cialista jelölt sima vereséget szen­vedett a Párbeszéd társelnökével, Karácsony Gergellyel szemben. Baranyai Gábor-Bakonyi Ádám A politikai elemzők egybehangzó ál­láspontja szerint a múlt heti, a főpol­gármester-jelöltség kapcsán indított ellenzéki előválasztáson valósággal felmosták a padlót az MSZP jelölt­jével. A csekély érdeklődéssel kísért voksoláson a több mint 1,4 millió bu­dapesti választó közül valamivel több mint 34 ezren szavaztak. A sokat pró­bált szocialista jelölt, Horváth Csaba mindössze 6535 voksot kapott, míg az MSZP hátán a nagypolitikába ju­tott törpepárt, a Párbeszéd társelnö­ke, Karácsony Gergely zuglói polgár­­mester 27 598-at. Az MSZP feltűnő eredménytelensége visszafordíthatat­lan tendenciává vált. Budapest első emberét 1990-ben még a Fővárosi Közgyűlés választotta meg; a képviselők többsége a Szabad De­mokraták Szövetsége (SZDSZ) színeiben politizáló Demszky Gábort támogatta. Az MSZP nem nevezett meg jelöltet, igaz, az őszi önkormányzati választáson mindössze 7,25 százalékos eredményt ért el az MSZMP utódpártja. A négy évvel később kormányzati pozícióba kerülő MSZP az SZDSZ-szel koalíció­ban néhány nappal az őszi önkormány­zati választás előtt gyorsan módosított a voksolás szabályain. A polgármeste­reket - beleértve Budapest főpolgár­mesterét is - azóta közvetlenül választ­ják. Ezen és a tavaszi országgyűlési vá­lasztáson elért jó eredményen felbáto­rodva az 1994. őszi főpolgármester-vá­lasztáson az MSZP is megmérette ma­gát Demszky Gáborral szemben. Ba­­ráth Etele 26,27 százalékos eredménye azonban csak a harmadik helyre volt elég a polgári erők jelöltje, Latorcai Já­nos mögött. Négy évvel később a szo­cialisták az elvesztett parlamenti vá­lasztás után nem indítottak főpolgár­mester-jelöltet, sőt hivatalosan nem is támogatták a korábbi koalíciós társat, mégis a legjobb eredményét, 58,22 szá­zalékot ért el 1998 őszén Demszky Gá­bor. A következő önkormányzati vá­lasztáson, 2002-ben a szocialisták a ma már DK-s Gy. Németh Erzsébetet in­dították el a negyedszer is ringbe szál­ló Demszkyvel szemben. Ahogy 1994- ben, most is csak a harmadik hely jutott az MSZP jelöltjének a fideszes támoga­tással induló Schmitt Pál 35,85 száza­lékos eredménye mögött. Gy. Németh Erzsébetre a szavazók mindössze 13,17 százaléka voksolt. A súlyos kudarcból okulva az MSZP 2006-ban végül beállt az adu ásznak tekintett Demszky Gá­bor mögé. A szocialisták egységes ki­állása kellett ahhoz, hogy az SZDSZ-es politikus megkezdhesse ötödik ciklu­sát, mivel a Fidesz-KDNP támogatásá­val függetlenként induló Tarlós István mindössze 1,66 százalékkal maradt el balliberális ellenfelétől. A 2009-2010- es évek a balliberális oldal teljes össze­omlását hozták mind az országgyűlési, mind az önkormányzati választásokon. A BKV-val kapcsolatos botrányok, az egyre több korrupciógyanús városházi ügy oda vezetett, hogy 2009 őszén az MSZP felmondta az SZDSZ-szel 2006- ban megkötött fővárosi koalíciós meg­állapodást. Az SZDSZ 2010 tavaszán kiesett a parlamentből, a liberális cso­dafegyvernek tekintett Demszky Gábor pedig visszavonult a politikától, párt­tagságát is megszüntette. Az MSZP elérkezettnek látta az időt, hogy saját jelölttel, Horváth Csabával vágjon neki a 2010-es főpolgármester­választásnak. A Fidesz-KDNP színei­ben induló Tarlós István azonban sú­lyos (53,37,29,47 százalékos) vereséget mért az ingyenes BKV-t, a Városliget lefedését és a Duna alatt futó közúti alagutakat ígérő városházi szocialista politikusra. Ez volt az utolsó főpolgár­mester-választás, ahol az MSZP önál­lóan tudott elindulni, és ezen érte el az eddigi legjobb eredményét is. A legutóbbi, 2014-es önkormányzati választáson a szocialistáknak már nem volt saját jelöltjük, igaz, Horváth Csaba sokáig reménykedett abban, hogy újra próbálkozhat a főpolgármester-jelölt­séggel. Azonban a baloldali, „demok­ra­­­tikus” pártok összefogásának lázában égő, eljelentéktelenedő MSZP a DK és az Együtt-PM-mel Falus Ferenc mögé sorakozott fel. A 2014 nyaráig szocialista párttag tüdőgyógyász jelöltsége pün­kösdi királyságnak bizonyult. A hí­res jeges vödrös videó után már senki sem vállalt politikai közösséget Falus­sal, ezért jobb híján a baloldal a Mo­dern Magyarországért Mozgalom el­nöke, az 1995-ös megszorításairól el­­híresült volt pénzügyminiszter, Bokros Lajos mögé állt be. Bokros 36 százalé­kos eredményével alulmaradt a voksok majdnem felét megszerző Tarlós Ist­vánnal szemben. Az MSZP fővárosi eljelentéktelene­­dése jól tetten érhető a tavaly áprilisi országgyűlési választás budapesti listás eredményeiben is. A kiugróan magas részvétel mellett a MSZP-Párbeszéd közös lista a Fidesz-KDNP 38,28 szá­zalékos eredménye mögött több mint húsz százalékkal lemaradva, mindösz­­sze 17,98 százalékon végzett. Az MSZP hanyatlását az is jól mutatja, hogy a ta­valyi legjobb fővárosi szavazóköri ered­ményük (34,87 százalék) 2002-ben vagy 2006-ban az utolsók között lett volna. Az MSZP mélyrepüléséből a Jobbik, a DK, az LMP és a Momentum profitált. ÚJABB KUDARC JÖHET Minden­képpen kerületi polgármesterjelölt lesz a baloldali előválasztáson Karácsony Ger­gelytől súlyos vereséget elszenvedő Hor­váth Csaba - értesült a Magyar Nem­zet. Szocialista forrásaink a legvalószí­nűbbnek azt a már év végén egyeztetett forgatókönyvet tartották, hogy Horváth Zuglóban, Karácsony helyett méretheti meg magát az őszi önkormányzati vá­lasztáson. Amennyiben ez végül még­sem így történne, Horváth Csaba más kerületben, forrásaink szerint például az V. kerületben lehetne az ellenzék kö­zös jelöltje. A szocialista politikusra a jelek szerint kevés sikerrel kecsegtető küzdelmek várnak, hiszen a Belváros­ban utoljára 2002-ben győzött a balol­dal embere, az MSZP-s Steiner Pál. Őt 2006-ban még viszonylag szoros küz­delemben verte meg Rogán Antal, aki 2010-ben viszont már lesöpörte kihí­vóit 72,97 százalékos győzelemmel. A 2014-es választáson ugyancsak a Fidesz jelöltjét, Szentgyörgyvölgyi Pétert vá­lasztották polgármesternek, aki 54,53 százalékot szerzett, a csodafegyvernek szánt Juhász Péter (Együtt-PM) 30,26 százalékával szemben. Legutóbb július­ban tartottak időközi önkormányzati képviselő-választást a kerületben, ahol a Fidesz-KDNP jelöltje, Balla Valéria elsöprő többséggel, 67,24 százalék­kal nyert. De Zugló bevétele sem len­ne egyszerű feladat Horváth számá­ra, ahol 2014-ben Karácsony Gergely a szavazatok 42,53 százalékát szerezte meg, éppen csak megelőzve a Fidesz- KDNP jelöltjét, Rozgonyi Zoltánt, aki 39,69 százalékot kapott. Gy. Németh Erzsébet és Horváth Csaba is vesztesként került ki a korábbi választásokból Fotó: MTI/Kovács Tamás 4­­ Bukhatj­ák fizetésüket a randalírozó képviselők Gabay Dorka Holnap délelőtti ülésén tárgyalja a ház­­bizottság azon ellenzéki képviselők bün­tetését, akik tavaly decemberben, a túl­óratörvény elfogadásának napján bot­rányt okoztak az Országgyűlés plená­ris ülésén. Ismert, az ellenzék sziréná­zással, fütyüléssel, az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselői a házelnöki pul­pitushoz vezető lépcső lezárásával aka­dályozták meg az ülés megnyitását és a munka törvénykönyve módosítását. Eközben a jobbikosok egy molinót fe­szítettek ki, rajta egy keresztben áthú­zott családok éve felirattal, egy mási­kat pedig rabszolgák éve 2018 kiírás­sal, míg az LMP-sek papírokat szórtak a karzatról. Kövér László házelnök végül a saját helyéről nyitotta meg az ülést, amelynek levezetésével Latorcai Jánost bízta meg. A házbizottság holnapi ülé­sén Kövér László azon előterjesztését tárgyalják, amely szerint a rendbontó képviselőket tiszteletdíjuk csökkenté­sével büntetnék. A Hvg.hu szerint hét DK-s, tizenkét MSZP-s, egy jobbikos képviselő mellett négy párbeszédes, va­lamint öt független képviselő az ülé­sén fizikai erőszakot alkalmazott, így ők egyhavi díjuktól eshetnek el. Emel­lett három jobbikos és hét LMP-s kép­viselő a Ház tekintélyét, rendjét súlyo­san megsértette, ezért egyharmad havi fizetésükről lemondhatnak. Az ellenzék közben vasárnapra újabb tüntetést szervez a budai Várba, majd az Állami Számvevőszék épülete elé. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke lapunkkal közölte: pártjuk nem vesz részt a Gyurcsány Ferenc vezette, beván­dorláspárti, egyesült balliberális tömb által szervezett tüntetésen. Erőszakkal akadályozták az ülés levezetését Fotó: MTI/Máthé Zoltán ­ Vizsgálja a rendőrség az SZTE irodabérlését Elrendelte a nyomozást a Csongrád Megyei Főügyészség a Szegedi Tudo­mányegyetem (SZTE) és a Római Kör­út Irodaház Kft. között korábban lét­rejött bérleti szerződés ügyében - tá­jékoztatta lapunkat a közérdekű be­jelentéseiről ismert Tényi István. Az ügyben október közepén maga Té­nyi tett feljelentést, amit bűncselek­mény hiányára hivatkozva tavaly ok­tóber 17-én a Szegedi Járási és Nyo­mozó Ügyészség elutasított. A Csong­rád Megyei Főügyészség azonban hi­vatalból eljárva felülvizsgálta a Szege­di Járási és Nyomozó Ügyészség Té­nyi István feljelentését elutasító hatá­rozatát, majd hatályon kívül helyezte azt. Egyben a nyomozás elrendelésére utasította a Szegedi Járási és Nyomo­zó Ügyészséget. Tényi István lapunk­nak elmondta, hogy a helyi nyomozó hatóság elfogultság miatt a kizárását kérte az eljárásból, ezért a vizsgálatot a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság folytatja le. - A nyomozó hatóság a kö­zelmúltban tanúként meg is hallgatott - tette hozzá. Az ügy hátteréről azt kell tudni, hogy az SZTE papíron tavaly szeptember 4. óta a Szeviép-ügy egyik vádlottja fiának, Baranyi Dánielnek a cégétől, a Római Körút Irodaház Kft.-től bérel milliós értékben irodákat, olyanokat, amelyek korábban a Szeviép-csoport tulajdonában voltak. Mint ismert, a férfi apját, Baranyi Sándort a Szeviép­­ügyben hat év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte első fokon, nem jogerősen a Szegedi Járásbíróság, akit csődbűntettben mondtak ki bű­nösnek. Ami az SZTE és a Római Kör­út Irodaház Kft. között létrejött szer­ződést illeti, az egyetem két szintet és kilenc parkolót bérel a cégtől. A meg­állapodást három évre kötötték, euró­ban meghatározott négyzetméteráron. Érdekes körülmény, hogy miközben a szerződést szeptember 4-i dátummal kötötték meg, az egyik szintet június, a másikat pedig augusztus óta használ­ja az SZTE. Ezek miatt felmerülhet a gyanú, hogy az SZTE pályáztatás nél­kül, a lehetséges ingatlanok közül nem a legolcsóbbat kiválasztva, visszame­nőlegesen és vélhetően szabálytalanul kötött bérleti szerződést az ingatlanra.

Next