Magyar Nemzet, 2019. március (82. évfolyam, 21-45. szám)
2019-03-01 / 21. szám
ALFÖLD 2019. március 1., péntek Beismerő vallomás Brüsszeltől Hidvéghi Balázs szerint az Európai Bizottság válasza igazolja a migrációpárti terveket A magyar plakátkampány ellen indít akciót az Európai Bizottság -jelentette be tegnap a bizottság egyik szóvivője, aki fikciónak titulálta a kormány hirdetéseit Brüszszel migrációs politikájával kapcsolatban. Hollik István kormányszóvivő beismerő vallomásnak értékelte a testület állásfoglalását, Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig úgy fogalmazott: a brüsszeli heves reakció arról árulkodik, hogy igencsak érintve érzik magukat a témában. Kárpáti András Ellenkampányt indít az Európai Bizottság (EB) a magyar kormány által Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel! című plakátkampányával szemben - derült ki a bizottság egyik szóvivőjének tegnapi nyilatkozatából. Mina Andreeva egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a polgároknak valóban joguk van tudni, hogy mit tesz az Európai Unió. Azt hangoztatta, hogy az emberek „tényeket érdemelnek, nem fikciót”, a kampány elferdíti az igazságot, és egy „titkos terv sötét képét” igyekszik felfesteni, amelynek célja az Európába irányuló migráció ösztönzése, ám szerinte nem létezik ilyen összeesküvés. A bevándorláspárti politikusok rendre szeretnék elfedni azokat a döntéseket és előkészített anyagokat, amelyek félreérthetetlenül bizonyítják a bevándorlás ösztönzésére szolgáló terveket - jelentette ki lapunknak Farkas Örs politikai elemző Andreeva kijelentéseire reagálva. Hozzátette: az EB által adott magyarázat gyenge lábakon áll, hiszen az elmúlt években már számos konkrét javaslatot fogadott el valamelyik európai testület, ezek közül többet pedig már gyakorlatba is léptettek, például a migránskártyákat. Hozzátette: az, hogy egyes tagállamok vitában állnak az unió valamely testületével, nem azt jelenti, hogy az adott országot nem kötik erős szálak az Európai Unióhoz, hanem csupán annyit, hogy a brüsszeli politikai vezetés véleménye sem mindenható. Amint olyan helyzet állt elő, hogy valamely tagállam egy bevándorláspárti vezető politikussal szemben foglal állást a nyilvánosság bevonásával, akkor az érintett sértetten húzódik a bürokrácia elefántcsonttornyába védelmet remélve. Ez történt Guy Verhofstadttal és ez történik most Jean-Claude Junckerrel is. Nem emlékszem viszont, hogy Orbán Viktor bármikor, amikor például az Európai Parlament több száz képviselője előtt támadták, akkor utána hangot adott volna bármiféle megbántottságának - fejtette ki Farkas Örs. - Az Európai Bizottság azért reagál ilyen aktívan, mert találva érzi magát - jelentette ki a Magyar Nemzetnek Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója, hozzátéve: mára a migrációpártiak is kénytelenek elismerni, hogy ez az EP-választás tétje. A bizottság válaszai - folytatta - nem cáfolatok, hanem sokkal inkább annak visszaigazolása, hogy valóban vannak ilyen tervek. Magyarország az az állam, amely a legbátrabban és legkonkrétabban megnevezi azokat a folyamatokat és kezdeményezéseket, amelyek a migrációt erősítenék az EU felé, és amelyek szembemennek a nemzetállamok szuverenitásával - hangsúlyozta Hidvéghi Balázs, aki pozitív fejleménynek nevezte, hogy a migrációval kapcsolatos vita felszínre került az elmúlt években. Szavai szerint nemcsak a magyar, hanem az európai emberek többsége sem kér a rájuk erőltetett migrációból, s így a nyilvánosság erejével lehet fellépni ezen törekvések ellen. Hollik István kormányszóvivő beismerő vallomásnak értékelte az EB állásfoglalását és azt, hogy az Európai Parlament megszavazta a migránsvízumokat. - Világosan szerepel az állásfoglalásban - folytatta -, hogy a bizottság biztosítani akarja a legális migráció lehetőségét. A kormányszóvivő szerint ezek a javaslatok egy irányba mutatnak: ösztönözni kívánják a bevándorlást Európába, ám a kabinet ezt ellenzi, és ragaszkodik ahhoz, hogy minden magyar értesüljön a tervekről. Közben Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője egy német lapnak azt hangoztatta, hogy a „Jean-Claude Junckerrel szembeni támadásoknak semmilyen ténybeli alapjuk nincsen”, Orbán Viktort pedig „fáradságos kortársnak” nevezte, amiért továbbra is fennállnak a vitáik a magyar miniszterelnökkel. A bevándorláspárti politikusok előszeretettel támadják Orbán Viktort és kormányátFotó: Reuters igy . A zsidók listázását magyarázta Gyöngyösi A zsidók a világ minden pontján nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek - állította Gyöngyösi Márton egy hat évvel ezelőtti beszédében. A Jobbik elnökhelyettese a párt egyik rendezvényén pont fél évvel korábbi, azóta elhíresült parlamenti, a zsidók listázását kezdeményező felszólalása kapcsán magyarázta el a hallgatóságnak, mi is indokolta akkori javaslatát. Gabay Dorka „A hazai zsidóság a cionizmus oldalán áll, a zsidók pedig, bármely pontján is élnek a világnak, nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek” - mondta a Jobbik frakcióvezetője egy pár évvel ezelőtti jobbikos fesztiválon. Gyöngyösi Márton alig fél évvel azután, hogy az Országgyűlés falai közt nemzetbiztonsági kockázat miatt a zsidó származású képviselők listázására tett javaslatot, 2013 májusában a Nemzeti majális nevű rendezvényen magyarázkodás helyett bő 12 percen keresztül érvelt saját parlamenti felszólalása mellett - írja az Origó. A Jobbik elnökhelyettese azzal kezdte 2013-as beszédét, hogy a kettős állampolgárság és a nemzetbiztonsági kockázat között van összefüggés. „Amikor nemzetbiztonsági kockázatról beszélünk, akkor nem a csíkcsicsói parasztbácsiról beszélünk” - fogalmazott Gyöngyösi, aki ezután - utalva parlamenti felszólalására - azt mondta, „Izrael Állam budapesti nagykövete volt az, aki a leghangosabban sipítozott, amikor elhangzott a november 26-i beszédem”, pedig a jobbikos szerint a kettős állampolgárság két identitást jelent, lojalitást több irányba, ami nemzetbiztonsági kérdés. Ami pedig a magyarizraeli kettős állampolgárságot illeti, a Jobbik azért ragadja azt ki, mert „szent meggyőződésük”, hogy a zsidó állam a megalakulása óta semmibe veszi az emberi jogokat, és faji alapon megkülönböztet. „Ennek az államnak minden egyes állampolgára, járjon bárhol is, bárhol a világon, bizony-bizony nemzetbiztonsági kockázatot jelent” - szögezte le Gyöngyösi Márton. Beszédében felidézte, hogy Simon Peresz korábbi izraeli államfő Magyarország gyarmatosításáról beszélt 2007-ben, ami „nyílt hadüzenet”, erre az „adekvát válasz a hadüzenet lett volna”. Gyöngyösi azt is hozzátette: az ATV-t és a Klubrádiót hallgatva kiderül, hogy a magyarországi zsidóság a cionizmus oldalán áll a magyar nemzeti érdekkel szemben. Gyöngyösi most előkerült antiszemita beszéde azért is különös, mert a politikus a zsidókat listázni akaró javaslata után azzal védekezett, hogy rosszul fogalmazott. Ezt egészen a közelmúltig lehetett hallani, míg egy lapinterjúban azt mondta, Vona Gábor korábbi pártelnök ragaszkodott ahhoz, hogy az ominózus felszólalásában szerepeljen a zsidó származásúak nemzetbiztonsági kockázata. A most nyilvánosságra került felvétel alapján megdőlni látszik az is, hogy Vona állt a listázós felszólalás mögött. Vv Európa legsikeresebb pártja lehet a Fidesz a választáson Nézőpont Intézet: Három mandátum a Jobbiknak A pártok támogatottsága (2019. február, a biztos szavazók körében, százalék) Munkatársunktól A választási részvételüket biztosra ígérők 54 százaléka a Fidesz-KDNP pártszövetségre szavazna, ezzel a Fidesz lenne az Európai Néppárt legsikeresebb pártja egy most vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Magyar Nemzetnek készült közvélemény-kutatásából. A január 31. és február 22. között ötezer fő személyes megkérdezésével készült reprezentatív minta szerint a Trócsányi László által vezetett kormánypárti EP-lista a jelenleginél kettővel többet, 14 mandátumot szerezne. A felmérés szerint a tavaly áprilisi országgyűlési választás óta csak a kormánypártok tudták növelni népszerűségüket, most hét százalékkal többen szavaznának a Fidesz-KDNP-re. A nagyobb ellenzéki pártok (Jobbik, MSZP-Párbeszéd, LMP) népszerűsége a 2018. áprilisihoz képest csökkent, egyedül a kisebb ellenzéki pártok támogatottsága (Momentum, Magyar Kétfarkú Kutya Párt) nőtt, sőt új pártként a Mi Hazánk Mozgalom is mérhetővé vált a pártpalettán. A Nézőpont Intézet elemzői szerint az ellenzéki pártok egymás riválisai lesznek az EP-választás kampányában, mivel kevés mandátumon lesznek kénytelenek osztozni. A Jobbik közéleti botrányai miatt a biztos szavazóknál már csak 13 százalékon áll. A Sneider Tamás vezette párt legfeljebb három EP-mandátumot szerezhet. Míg az MSZP és a Demokratikus Koalíció szimpatizánsai már most nagyon aktívak, addig a Momentum és az LMP potenciális szavazói jelenleg kevésbé tűnnek megszólíthatónak. A baloldali pártok versenyében az MSZP-Párbeszéd-szövetség jelenleg a biztos szavazók körében 11 százalékon áll és két EP-mandátumban reménykedhet. Az MSZPPárbeszéd szavazóbázisára legveszélyesebb DK hat százalékot kapna, az LMP öt százalékon áll, amely mindkét ellenzéki erő esetében egy-egy képviselői helyet jelentene az EP-ben. A mandátumszerzési küszöb közelében további három párt áll: a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt négynégy, a Mi Hazánk három százalékot kapna egy most vasárnap tartandó választáson. A teljes népességen belül a Fidesz-KDNP negyven, a Jobbik januárhoz képest egy százalékpontot csökkenve nyolc, az MSZP-Párbeszéd szövetség hét, a DK négy, az LMP három, a Momentum, az MKKP és a Mi Hazánk Mozgalom két-két százalékon áll. Fidesz-KDNP Jobbik MSZPPárbeszéd DK LMP Momentum MKKP Mi Hazánk Mozgalom Egyéb párt Grafika: Magyar Nemzet 11 mm6 mM 6 5 m . ■ 4 ■....... o 54 ..V ...V Változás a 2018-as országgyűlési választás belföldi listás eredményeihez képest dk dk dk 30 40 50 Forrás: Nézőpont Intézet