Magyar Nemzet, 2019. április (82. évfolyam, 46-69. szám)
2019-04-01 / 46. szám
4 BELFÖLD 2019. április 1., hétfő Hány terrorista kaphatott migránskártyát? A Fidesz sürgősen választ vár arra a kérdésre, hány terroristagyanús személynek adott „migránskártyát” Brüsszel - jelentette ki Deutsch Tamás, a párt európai parlamenti képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus arra a hírre reagált, miszerint a hazánkban elfogott szír terrorista, Hasszán F. is kapott menekültstátust, őrizetbe vételekor pedig olyan „migránskártyát” találtak nála, amely a használó azonosítására nem alkalmas. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió tegnapi műsorában elmondta, az Európai Bizottság a magyar kormány kérdésére adott válaszában beismerte, valóban kapott pénzzel feltöltött kártyát a szír terrorista. A hivatalos összesítés szerint csak januárban 60 ezren kaptak pénzt ilyen kártyára. Hasszán F. esete is bizonyítja, a regisztráció ellenére sem tudják hatékonyan felügyelni, kik igényelnek ilyen kártyát, s ez tovább tágítja a rést Európa biztonsági pajzsán - összegezte Dömötör Csaba. (MN) Az Országgyűlés előtt a családvédelmi akcióterv várhatóan utolsó ülését tartja ma és holnap az Országgyűlés a május 26- ra kitűzött európai parlamenti választás előtt. A képviselők a kormány családvédelmi akciótervének bevezetéséhez szükséges törvénymódosításokról is döntenek. Az emberi erőforrások minisztere a javaslatban a személyi jövedelemadóról szóló törvény változtatását kezdeményezi a babaváró támogatás és a nagycsaládok személygépkocsi-vásárlási támogatása érdekében. Az indítvány tartalmazza a gyermekvállalási korban lévő házaspároknak elérhető, legfeljebb tízmillió forint összegű babaváró támogatás kamatmentes kölcsönéhez kapcsolódó állami kezességvállalás főbb szabályait is. Az Országgyűlés várhatóan az EP-választás másnapján, május 27-én folytatja ülésezését. (MN) Lazulhat a nyelvizsgaszigor Elképzelhető, hogy egyes szakokon haladékot adnak a felvételizőknek Egyes szakok»*. ...m követelhető meg a középfokú nyelvvizsga a felvételizőktől, mert túl sokan esnének el a bejutás lehetőségétől - jelentette ki lapunknak Murai László. A Hallgatói önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke szerint érdemes lenne ezért azon elgondolkodni, hogy a nevzetstratégiailag fontos képzések esetében némi haladékot kaphassanak a fiatalok. Csókás Adrienn Elkötelezett a felsőoktatáshoz való minél szélesebb körű hozzáférés biztosítása mellett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Ugyanakkor legalább ilyen fontos az idegennyelv-tudás fejlesztésének igénye is, hisz hatalmas érték a nyelvtudás. A két elv szembemegy egymással, így kompromisszumok nélkül nehéz lesz jó megoldást találni - állapította meg lapunk kérdésére Murai László, a HÖOK elnöke annak kapcsán, hogy 2020-tól a kormány minden alap- és osztatlan képzés felvételi követelményeként bevezeti a középszintű, komplex nyelvvizsgát. Mint mondta, nagyon fontos lenne differenciálni az egyes szakokon támasztott feltételek között, mert vannak olyan képzések, ahol nem okoz gondot a szigorítás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból. A legtöbb gazdaságtudományi szakra, illetve az orvosi vagy a jogi képzésre a felvételizők zöme már most is nyelvvizsga birtokában jelentkezik, mert nehéz bejutni, kellenek a pluszpontok, enélkül esélyük se lenne. De említhetném a pszichológia szakot is, ahol a jelentkezők 96 százalékának volt legutóbb B2-es szintű nyelvvizsgája. Ezzel szemben vannak olyan képzések, ahol 60-70 százalék nem tudná teljesíteni ezt a feltételt, ha a szigorítás ma lépne életbe. Ennyien semmiképp nem eshetnek el a felsőoktatástól. Országos átlagban 30 százalék körül van azok aránya, akik nyelvvizsga nélkül felvételiznek. Sajnos nem áll túl jól e tekintetben a műszaki, a pedagógiai és az agrárképzési terület sem, ugyanakkor ezek nemzetstratégiailag is kiemelt fontosságúak, itt semmiképp nem veszíthetünk embert - fejtette ki a HÖOK elnöke. Szerinte mindenképpen fejleszteni kell a köznevelésben a nyelvoktatást, ám addig is a HÖOK folyamatosan dolgozik azon, hogy kitolják a kötelező nyelvvizsga bevezetésének 2020-as időpontját, vagy egyéb kompromisszumos megoldás szülessen. Lapunk egyébként más, a szakmai egyeztetéseket szintén ismerő forrásból úgy tudja, felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon esetleg egyéves haladékot adnának a jelentkezőknek. Az biztos, ha ez így lesz, komoly vitákat szülhet, hogy melyek lesznek a kedvezményezett képzések. Murai László szerint a pluszpontok kérdése is fontos. Eddig 28 pont járt a középszintű komplex vizsgáért. Ha bevezetik a szigorítást, ez nyilván nem jár majd. De mennyit kapnának a felvételizők a felsőfokú vizsgáért a mostani 40 helyett? És mi lesz akkor, ha valaki több középfokúval is rendelkezik? A szigorítás nyomán tehát fontos, hogy felülvizsgálják a pontszámítási szabályokat, illetve magukat a ponthatárokat is, elsősorban azokon a szakokon, ahol központilag határozzák meg a pontokat - tette hozzá a HÖOK elnöke. A felsőoktatásba jelentkezők harminc százalékának nincs minősített nyelvtudása Fotó: Kurucz Árpád Karácsony Gergely lehetetlen helyzetbe hozta az oktatásban is élen járó Zuglói Filharmóniát A nemzeti zeneművészeti stratégia kidolgozásánál is épít a Zuglói Filharmónia munkájára az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ezért is elfogadhatatlan, hogy a Karácsony Gergely vezette önkormányzat nem fizette ki a zenekar állami támogatását - jelentette ki lapunknak Fekete Péter, a tárca kultúráért felelős államtitkára. Kárpáti András - Elfogadhatatlan, hogy nem fizeti ki a XIV. kerületi önkormányzat a Zuglói Filharmónia állami támogatását, hiszen rendkívül fontos, az oktatás területén kimagasló tevékenységet végző szervezetről van szó, amelynek munkájára és az általuk képviselt értékekre a nemzeti zeneművészeti stratégia kidolgozásánál is építünk - jelentette ki lapunknak Fekete Péter azzal kapcsolatban, hogy a Karácsony Gergely által vezetett hivatal visszatartott 80 millió forintnyi állami támogatást a zenekartól. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára kifejtette: a stratégia alapját képezik azok az értékek, amelyet a komolyzenében működő együttesek és alkotók az elmúlt időszakban elvégeztek. A zuglói filharmonikusokat külön kiemelte a politikus, szavai szerint a zenekar Magyarországon is etalonnak számít abban, ahogy a zenét tanítják: évente tizenkétezer fiatal zenei ízlését művelik óvodás korosztálytól a középiskolásokig, a zene mellett több művészeti ágat összefogó interaktív előadásaikkal. A vidéki - a szombathelyi, a szolnoki és a békéscsabai - zenekarok elé is példaként állíthatók a zuglói filharmonikusok. Fekete Péter azt is elmondta, hogy március elején tízmillió forint gyorssegély kifizetését indították el a zenekar pillanatnyi nehézségeinek enyhítésére, s az államtitkárság kérte a zuglói önkormányzatot, hogy legyen segítségére a filharmonikusoknak adott források célba juttatásában, hogy el tudják végezni az európai szinten is példaértékű munkájukat. A vonatkozó jogszabály szerint az állami támogatás visszatartása esetén az önkormányzatnak vissza kell juttatnia a pénzeket a tárcához, ám az államtitkár megerősítette, hogy a Karácsony Gergely vezette hivatal ezt a mai napig nem tette meg. A visszatartott állami támogatással kapcsolatban feltett kérdéseinkre a zuglói önkormányzat azt válaszolta, hogy a tavalyi költségvetést a képviselő-testület már 2017-ben elfogadta, s a zenekar évi állami támogatása közel 160 millió forint, amelyet az önkormányzat 191 millióra egészített ki. Jelen Tamás, a Fidesz zuglói választókerületi elnöke lapunkat arról tájékoztatta: bár a 2018-ra megkötött megállapodásban 191 millió forintnyi támogatás szerepelt, amelyből közel 80 millió volt az állami, 111 millió pedig az önkormányzati támogatás, időközben önmagában az állami támogatás mértéke egy költségvetési rendelettel a csaknem 80-ról emelkedett 160 millió forintra, ám az önkormányzat nem módosította a szerződést, annak ellenére, hogy a zenekar jelezte a hivatalnak a változást. A nagyobb állami támogatási összeggel kalkulálva a Filharmónia 2018-as költségvetése tehát összesen 271 millió forint volt, a zenekar ekkora bevételre készítette a büdzsét, és eszerint járt el a tavalyi év legnagyobb részében, egészen addig, míg az év végén az önkormányzat ki nem találta azt, hogy nem tudja biztosítani a vállalt 111 millió forintnyi saját forrást - fejtette ki Jelen Tamás. Hozzátette: az önkormányzat sajtóosztálya vagy nem ismeri a hivatal és a filharmonikusok közötti szerződést, vagy szándékosan igyekszik úgy beállítani a helyzetet, mintha soha nem vállalta volna, hogy 111 millió forint támogatást biztosít a zenekar számára. A minisztérium március elején tízmillió forint gyorssegélyt adott a zenekarnak Fotó: MTI/Balogh Zoltán