Magyar Nemzet, 2019. április (82. évfolyam, 46-69. szám)

2019-04-01 / 46. szám

4 BELFÖLD 2019. április 1., hétfő Hány terrorista kaphatott migránskártyát? A Fidesz sürgősen választ vár arra a kérdésre, hány terroristagyanús sze­mélynek adott „migránskártyát” Brüsszel - jelentette ki Deutsch Ta­más, a párt európai parlamenti kép­viselője tegnapi sajtótájékoztatóján. A politikus arra a hírre reagált, mi­szerint a hazánkban elfogott szír ter­rorista, Hasszán F. is kapott mene­kültstátust, őrizetbe vételekor pedig olyan „migránskártyát” találtak nála, amely a használó azonosítására nem alkalmas. Dömötör Csaba, a Minisz­terelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió tegnapi műsorában elmondta, az Európai Bi­zottság a magyar kormány kérdésé­re adott válaszában beismerte, való­ban kapott pénzzel feltöltött kártyát a szír terrorista.­­ A hivatalos össze­sítés szerint csak januárban 60 ezren kaptak pénzt ilyen kártyára. Hasszán F. esete is bizonyítja, a regisztráció ellenére sem tudják hatékonyan fel­ügyelni, kik igényelnek ilyen kártyát, s ez tovább tágítja a rést Európa biz­tonsági pajzsán - összegezte Dömö­tör Csaba. (MN) Az Országgyűlés előtt a családvédelmi akcióterv várhatóan utolsó ülését tartja ma és holnap az Országgyűlés a május 26- ra kitűzött európai parlamenti vá­lasztás előtt. A képviselők a kormány családvédelmi akciótervének beveze­téséhez szükséges törvénymódosítá­sokról is döntenek. Az emberi erőfor­rások minisztere a javaslatban a sze­mélyi jövedelemadóról szóló törvény változtatását kezdeményezi a babavá­ró támogatás és a nagycsaládok sze­mélygépkocsi-vásárlási támogatása érdekében. Az indítvány tartalmaz­za a gyermekvállalási korban lévő há­zaspároknak elérhető, legfeljebb tíz­millió forint összegű babaváró támo­gatás kamatmentes kölcsönéhez kap­csolódó állami kezességvállalás főbb szabályait is. Az Országgyűlés várha­tóan az EP-választás másnapján, má­jus 27-én folytatja ülésezését. (MN) Lazulhat a nyelvizsgaszigor Elképzelhető, hogy egyes szakokon haladékot adnak a felvételizőknek Egyes szakok»*. ...m követelhe­tő meg a középfokú nyelvvizsga a felvételizőktől, mert túl sokan esnének el a bejutás lehetőségétől - jelentette ki lapunknak Murai László. A Hallgatói önkormány­zatok Országos Konferenciájának elnöke szerint érdemes lenne ezért azon elgondolkodni, hogy a nev­­­zetstratégiailag fontos képzések esetében némi haladékot kaphas­sanak a fiatalok. Csókás Adrienn Elkötelezett a felsőoktatáshoz való mi­nél szélesebb körű hozzáférés biztosí­tása mellett a Hallgatói Önkormányza­tok Országos Konferenciája (HÖOK). Ugyanakkor legalább ilyen fontos az idegennyelv-tudás fejlesztésének igé­nye is, hisz hatalmas érték a nyelvtu­dás. A két elv szembemegy egymás­sal, így kompromisszumok nélkül ne­héz lesz jó megoldást találni - álla­pította meg lapunk kérdésére Murai László, a HÖOK elnöke annak kap­csán, hogy 2020-tól a kormány minden alap- és osztatlan képzés felvételi kö­vetelményeként bevezeti a középszin­tű, komplex nyelvvizsgát. Mint mond­ta, nagyon fontos lenne differenciálni az egyes szakokon támasztott feltéte­lek között, mert vannak olyan képzé­sek, ahol nem okoz gondot a szigorí­tás, míg máshol a jelentkezők fele is kiszorulhat a felsőoktatásból.­­ A legtöbb gazdaságtudományi szak­ra, illetve az orvosi vagy a jogi kép­zésre a felvételizők zöme már most is nyelvvizsga birtokában jelentkezik, mert nehéz bejutni, kellenek a plusz­pontok, enélkül esélyük se lenne. De említhetném a pszichológia szakot is, ahol a jelentkezők 96 százalékának volt legutóbb B2-es szintű nyelvvizsgája. Ezzel szemben vannak olyan képzé­sek, ahol 60-70 százalék nem tudná teljesíteni ezt a feltételt, ha a szigorí­tás ma lépne életbe. Ennyien semmi­képp nem eshetnek el a felsőoktatás­tól. Országos átlagban 30 százalék kö­rül van azok aránya, akik nyelvvizs­ga nélkül felvételiznek. Sajnos nem áll túl jól e tekintetben a műszaki, a peda­gógiai és az agrárképzési terület sem, ugyanakkor ezek nemzetstratégiailag is kiemelt fontosságúak, itt semmiképp nem veszíthetünk embert - fejtette ki a HÖOK elnöke. Szerinte mindenkép­pen fejleszteni kell a köznevelésben a nyelvoktatást, ám addig is a HÖOK folyamatosan dolgozik azon, hogy ki­tolják a kötelező nyelvvizsga bevezeté­sének 2020-as időpontját, vagy egyéb kompromisszumos megoldás szülessen. Lapunk egyébként más, a szakmai egyeztetéseket szintén ismerő forrás­ból úgy tudja, felmerült, hogy bizonyos kiemelt szakokon esetleg egyéves ha­ladékot adnának a jelentkezőknek. Az biztos, ha ez így lesz, komoly vitákat szülhet, hogy melyek lesznek a ked­vezményezett képzések. Murai László szerint a pluszpontok kérdése is fontos.­­ Eddig 28 pont járt a középszintű komplex vizsgáért. Ha bevezetik a szigorítást, ez nyilván nem jár majd. De mennyit kapnának a felvé­telizők a felsőfokú vizsgáért a mostani 40 helyett? És mi lesz akkor, ha valaki több középfokúval is rendelkezik? A szigorítás nyomán tehát fontos, hogy felülvizsgálják a pontszámítási szabá­lyokat, illetve magukat a ponthatáro­kat is, elsősorban azokon a szakokon, ahol központilag határozzák meg a pon­tokat - tette hozzá a HÖOK elnöke. A felsőoktatásba jelentkezők harminc százalékának nincs minősített nyelvtudása Fotó: Kurucz Árpád Karácsony Gergely lehetetlen helyzetbe hozta az oktatásban is élen járó Zuglói Filharmóniát A nemzeti zeneművészeti straté­gia kidolgozásánál is épít a Zuglói Filharmónia munkájára az Emberi Erőforrások Minisztériuma, ezért is elfogadhatatlan, hogy a Kará­csony Gergely vezette önkormány­zat nem fizette ki a zenekar álla­mi támogatását - jelentette ki la­punknak Fekete Péter, a tárca kul­túráért felelős államtitkára. Kárpáti András - Elfogadhatatlan, hogy nem fizeti ki a XIV. kerületi önkormányzat a Zuglói Filharmónia állami támogatását, hi­szen rendkívül fontos, az oktatás terü­letén kimagasló tevékenységet végző szervezetről van szó, amelynek mun­kájára és az általuk képviselt értékekre a nemzeti zeneművészeti stratégia ki­dolgozásánál is építünk - jelentette ki lapunknak Fekete Péter azzal kapcso­latban, hogy a Karácsony Gergely által vezetett hivatal visszatartott 80 millió forintnyi állami támogatást a zenekar­tól. Az Emberi Erőforrások Miniszté­riumának kultúráért felelős államtit­kára kifejtette: a stratégia alapját ké­pezik azok az értékek, amelyet a ko­molyzenében működő együttesek és alkotók az elmúlt időszakban elvégez­tek. A zuglói filharmonikusokat külön kiemelte a politikus, szavai szerint a zenekar Magyarországon is etalonnak számít­ abban, ahogy a zenét tanítják: évente tizenkétezer fiatal zenei ízlését művelik óvodás korosztálytól a közép­iskolásokig, a zene mellett több mű­vészeti ágat összefogó interaktív elő­adásaikkal. A vidéki - a szombathe­lyi, a szolnoki és a békéscsabai - ze­nekarok elé is példaként állíthatók a zuglói filharmonikusok. Fekete Péter azt is elmondta, hogy március elején tízmillió forint gyors­segély kifizetését indították el a zene­kar pillanatnyi nehézségeinek enyhí­tésére, s az államtitkárság kérte a zug­lói önkormányzatot, hogy legyen se­gítségére a filharmonikusoknak adott források célba juttatásában, hogy el tudják végezni az európai szinten is példaértékű munkájukat. A vonat­kozó jogszabály szerint az állami tá­mogatás visszatartása esetén az ön­­kormányzatnak vissza kell juttatnia a pénzeket a tárcához, ám az államtit­kár megerősítette, hogy a Karácsony Gergely vezette hivatal ezt a mai na­pig nem tette meg. A visszatartott állami támogatás­sal kapcsolatban feltett kérdéseinkre a zuglói önkormányzat azt válaszol­ta, hogy a tavalyi költségvetést a kép­viselő-testület már 2017-ben elfogad­ta, s a zenekar évi állami támogatása közel 160 millió forint, amelyet az ön­­kormányzat 191 millióra egészített ki. Jelen Tamás, a Fidesz zuglói választó­­kerületi elnöke lapunkat arról tájékoz­tatta: bár a 2018-ra megkötött meg­állapodásban 191 millió forintnyi tá­mogatás szerepelt, amelyből közel 80 millió volt az állami, 111 millió pedig az önkormányzati támogatás, időköz­ben önmagában az állami támogatás mértéke egy költségvetési rendelettel a csaknem 80-ról emelkedett 160 mil­lió forintra, ám az önkormányzat nem módosította a szerződést, annak elle­nére, hogy a zenekar jelezte a hivatal­nak a változást.­­ A nagyobb állami támogatási összeggel kalkulálva a Filharmónia 2018-as költségvetése tehát összesen 271 millió forint volt, a zenekar ek­kora bevételre készítette a büdzsét, és eszerint járt el a tavalyi év legna­gyobb részében, egészen addig, míg az év végén az önkormányzat ki nem találta azt, hogy nem tudja biztosítani a vállalt 111 millió forintnyi saját for­rást - fejtette ki Jelen Tamás. Hozzá­tette: az önkormányzat sajtóosztálya vagy nem ismeri a hivatal és a filhar­monikusok közötti szerződést, vagy szándékosan igyekszik úgy beállíta­ni a helyzetet, mintha soha nem vál­lalta volna, hogy 111 millió forint tá­mogatást biztosít a zenekar számára. A minisztérium március elején tízmillió forint gyorssegélyt adott a zenekarnak Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Next