Magyar Nemzet, 2019. július (82. évfolyam, 120-146. szám)
2019-07-31 / 146. szám
18 KULTÚRA 2019. július 31., szerda RÁDIÓ- ÉS TELEVÍZIÓ-MŰSOR KARC FM 6.00 Hangoló 9.00 Spájz 12.00 Déli News 12.25 Kérdőjel 13.00 Karcolat 14.00 Zöld zóna 15.00 Pipa 16.00 Paláver 18.00 Horizont 18.30 Kérdőjel 19.00 Hangjátékok 20.00 Sztárkarcok 21.00 Igéző 22.00 Karcolat 23.00 Zöld zóna HÍR TV 6.00 Keménymag 7.00 Híradó 7.30 Magyarország élőben 8.00 Hírek 8.05 Globál 8.30 Paletta 9.00 Hírek 9.05 Keménymag ® 10.00 Híradó 10.30 Televíziós vásárlás 11.00 Hírek 11.05 Riasztás ® 12.00 Híradó 12.30 Európai híradó 13.00 Hírek 13.05 Őszintén 13.30 Informátor ® 14.00 Hírek 14.05 Főhős ® 15.00 Híradó 15.30 Globál 16.00 Hírek 16.05 Bayer-show ® 17.00 Híradó 17.30 Újranyitott akták® 18.00 Híradó 18.30 Paletta 19.00 Híradó 19.30 Magyarország élőben 20.00 Hírek 20.05 Tere 21.00 Hírek 21.05 Csörte 22.00 Híradó 22.30 Heti terror ® 23.00 Hírek 23.05 Magyarország élőben 23.30 Paletta 0.00 Híradó Ma 7.00 Híradó 7.20 Ma reggel 7.40 Ma reggel 8.00 Híradó 8.20 Ma délelőtt 9.00 Híradó 9.15 Ma délelőtt 9.30 Hírek 9.35 Ma délelőtt 10.00 Híradó 10.15 Ma délelőtt 10.30 Hírek 11.00 Híradó 11.15 Ma délelőtt 11.30 Hírek 11.35 Forint, fillér 12.00 Híradó 12.45 Ma délelőtt 12.50 V4 híradó 13.00 Híradó 13.15 Ma délután 13.30 Hírek 13.35 Élő egyház 14.00 Híradó 14.20 Ma délután 14.30 Hírek 14.35 Kárpát expressz 15.00 Híradó 15.15 Ma délután 15.30 Hírek 16.00 Híradó 16.15 Ma délután 16.30 Hírek 16.35 Forint, fillér 17.00 Híradó 17.15 Ma délután 17.30 Hírek 17.33 Család '19 18.00 Híradó 18.35 Ma este 19.00 Hírek 19.05 Kék bolygó 19.30 Híradó 20.30 Ma este 21.00 Híradó 21.25 V4-híradó 21.30 Világhíradó 22.00 Híradó 22.35 Ma éjjel 23.00 Híradó 23.20 Idegen nyelvű hírek 0.05 Záró híradó M4 SPORT 7.00 Sporthíradó 9.00 Red Bull sziklaugró-világsorozat 10.00 Sporthíradó 10.30 Jövünk! 10.55 UEFA Európa-liga, selejtező 13.00 Sporthíradó 13.30 FINA vizes vb 14.50 Bringasportmagazin 16.25 Öttusamagazin 17.00 Sporthíradó 17.10 China belső erő 17.35 Strandkézilabda 17.50 UEFA Európa-liga, selejtező 19.30 M4 Sportstúdió 21.45 Sporthíradó 22.15 Maccabi Játékok 22.45 UEFA Európa-liga, selejtező 0.40 Öttusamagazin DUNA TV 6.00 Híradó 6.40 Kenő ® 6.45 Hrvatska krónika 7.15 Ecranul nostru 7.45 Noé barátai 8.20 Sorsok útvesztője ® 9.10 A vidéki doktor® 10.00 Balatoni nyár® 12.01 Híradó 12.45 Kulináris kalandozások a világ körül © 13.20 Család-barát 14.20 Univerzum ® 15.20 Végtelen szerelem ® 16.10 Anya, az állatorvos © 17.05 Rex felügyelő ® 18.00 Híradó 18.35 Sorsok útvesztője ® 19.30 Alpesi őrjárat ® 20.25 Skandinávlottó-sorsolás ® 20.40 Mattoni ® 21.45 Pietro szigete ® 22.30 Renő ® 22.40 Szabadság tér '89 23.30 Fölszállott a páva 0.25 Balatoni nyár® RTL KLUB 6.00 Reggeli ® 9.05 Asztroshow 10.10 Top Shop 11.50 Muppet-show® 12.10 Szulejmán ® 14.35 Glades - Tengerparti gyilkosságok ® 15.40 Elif- A szeretet útján ® 16.50 Megtörve ® 18.00 RTL Híradó 19.00 Fókusz ® 20.05 A mi kis falunk ® 21.05 Barátok közt ® 21.45 Showder Klub ® 22.50 Mr. Whiskey ® 23.50 RTL Híradó 0.25 CSI: Miami helyszínelők® TV2 6.25 Tények 6.55 Mokka ® 8.50 Család csak egy van ® 9.35 Teleshop 10.45 Asztrovilág 12.00 Tények 12.30 Piszkos pénz, tiszta szerelem ® 13.35 Walker, a texasi kopó ® 14.40 Szerelmem, Ramón ® 15.40 Madárka ® 18.00 Tények 18.30 Tények plusz 19.10 Bezár a bazár! ® 20.40 Áll az alku ® 22.00 Jack Reacher ® 0.55 Tények extra SUPER TV2 6.55 Hal a tortán ® 8.00 Tények ® 8.35 Több mint testőr ® 8.40 Veled is megtörténhet! ® 9.50 Családi titkok ® 12.00 Jóban-rosszban ® 13.25 Hal a tortán ® 14.35 Zsaruk ® 15.45 Csapdába csalva ® 16.15 Tények ® 16.45 Családi titkok ® 19.00 Zsaruk ® 20.10 Jóban-rosszban ® 21.30 Tények ® 22.00 Ázsia expressz ® 23.30 Én és én meg az Irén ® 2.00 Veled is megtörténhet! ® Hősökkel, közös tömegsírban Százhetven éve tűnt el Petőfi Sándor a segesvári csatában Szibériába került, vagy a fehéregyházi kukoricásban szúrták le Petőfi Sándort, a nemzet költőjét? Álhírek, mendemondák százai keltek szárnyra az elmúlt csaknem két évszázadban. A költő halálát eddig főleg irodalomtörténészek kutatták, pedig a megoldást nem tőlük kell várni. . ......... . 0 ■ -f. , III . ( jj - Pataki Tamás „Petőfi fölébreszthetetlen” - szögezte le Jókai Mór 1877-ben, a Petőfi Társaság első közgyűlésén. Azért kellett ezt így leszögeznie, mert az országot már évek óta Petőfi-álhírek tartották lázban. Sokan azzal házaltak - az ál-Petőfik a valóságban, kapukon zörgetve az akkori médiában, hogy látták a költőt, aki él és tulajdonképpen jól van, valahol Szibériában. Az 1860-as években kezdődő Petőfi-álhírboom részben a Bach-korszak következménye: 1856-ig ugyanis nem lehetett beszélni a szabadságharcról, sem annak forradalmár költőjéről. A kényszerű hallgatás csak növelte a bizonytalanságot, és az emberek érdeklődését is fokozta: vajon hogyan halt meg valójában Petőfi Sándor, ha egyáltalán meghalt? A tudomány mai állása szerint pont úgy, ahogy azt leírta Egy gondolat bánt engemet... című versében. Petőfi Sándor legjobb tudomásunk szerint 1849. július 31-én tűnt el a vesztes segesvári csatában. Özvegye, Szendrey Júlia egy ideig sikertelenül kerestette, majd 1850-ben, eldobva az özvegyi fátylat, újra férjhez ment. Ám Petőfi eltűnésének vagy esetleges elhurcolásának olyan nagy irodalma lett, hogy Ferenczi Zoltán 1910-ben összefoglalta a híradásokat Petőfi eltűnésének nyomában című, vaskos kötetében. Ebben a szerző sorra vette a szemtanúk beszámolóit, az álhíreket - szinte mindegyiket megcáfolva -, vagy arra világított rá, hogy milyen sok áthidalhatatlan, nagy ellentmondás van közöttük. A segesvári csatatéren felsorakozó magyar csapatokban szolgáló közkatonák és tisztek nagy része akkor láthatta először a költőt, és alig egy töredéküknek mutatkozhatott be. Sőt, egy Petőfy Ignác nevű honvéd is részt vett a csatában, tovább bonyolítva az ügyet. Viszont a költő nem vett részt az ütközetben, csak megfigyelte azt, majd menekülőre fogta, amikor összeomlott a hadrend, ezért több mint valószínű, hogy a cári csapatok utolérték és meggyilkolták. A szibériai ólombányába való elhurcolás híre is az ezernyolcszázhatvanas években jelent meg először, ebből nőtt ki idővel a barguzini történet is. Ezt a változatot állítólag az onnan hazatért egykori hadifoglyok találták ki, viszont egy friss, 2013-as orosz hadtörténeti kutatás világossá tette, hogy a cári hadsereg nem vitt el hadifoglyokat, a hadi egyezmények szerint azokat rögtön átadta az osztrákoknak. Hermann Róbert történész az egyik cikkében kifejti, hogy később Andrássy Gyula külügyminiszter hivatalos levélben is megkérdezte erről az orosz kormányt, de nemmel válaszoltak. A rendszerváltás idején is hasonló ellenérzésekből térhetett vissza új formában a Szibéria-történet; a párhuzam is érdekes, hiszen azelőtt szinte fél évszázadig nem lehetett beszélni a szovjet deportálásokról, Petőfi állítólagos elhurcolása pedig jelképesen fejezte ki ezt a XX. századi történelmi traumánkat is. A Megamorv Petőfi-bizottság vezetője, Morvai Ferenc 1989-ben megtalálta az állítólagos Petőfi-csontvázat egy Barguzin nevű faluban, ám az akadémiai bizottság és az akkori szovjet kutatók is megállapították, hogy a lelet egy női csontváz, és ugyanerre jutott az amerikai fegyveres erők DNS- laboratóriuma is. A nemzet költőjét inkább a segesvári csata tömegsírjaiban kellene keresni, csakhogy ilyen kutatást eddig még senki sem végzett. Bem 2400 irreguláris katonával állt szemben a reguláris 9200 fős cári haddal, a magyarok fele alighanem el is esett a csatában. Több tömegsírt rejt a fehéregyházi mező, ezek közül három nagyobb a múlt század elején felavatott, ma Petőfi Sándor Múzeumként működő intézmény kertjében van. A XIX. század végén Török Aurél antropológus kezdeményezett egy feltárást, ám tervét a halottak nyugalmát féltő „közvélemény” meghiúsította. Később, az 1950-es évek végén voltak román-magyar közös régészeti ásatások, de a tömegsírokat akkor sem bolygatták meg. Pedig korszerű régészeti eszközökkel könnyűszerrel meg lehetne találni a tömegsírok helyeit, és azt sejteni lehet, hogy a múzeum kertjébe legalább 400 hősi halottat temettek el. A hét elején konferenciát tartottak az évforduló alkalmából, melyen részt vett Kalla Zsuzsa, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) Petőfi-kutatója is, aki szerint Petőfi legendája a bizonytalanság miatt marad mindig időszerű, mert nem lehet tudni pontosan, hol született és hol halt meg. Az viszont bizonyos, hogy nem került a hadifoglyok közé, a segesvári csata is azért vált ismertté - például a vámosgálfalvi csatához képest -, mert itt tűnt el Petőfi Sándor, aki a szabadságharc szimbólumává vált. A csata helyszínének egy részét ma legelőnek használják, a másik része erdős, és az útépítéssel is megbontották az egykori terepet, de az ütközet terepi lenyomatai még megtalálhatók. A segesvári csatateret nemrég a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a PIM kutatta korszerű tudományos eszközökkel. Az eddigi eredményeikről Polgár Balázs régész számolt be, de már az elején Teá jegezte: nem katonasírokat kutattak vagy tártak fel, hanem a segesvári csatamező tájrekonstrukcióját végezték el. Minden tárgyi emléket, amit a kutatás során találtak - idén 344 tárgyat, köztük lövedékeket, ruházati emlékeket vagy személyes iratokat - a Maros Megyei Múzeumban helyezték el, később pedig a felújított fehéregyházi Petőfi Sándor Múzeumban kapnak helyet. A csata legvéresebb helyszínén, a segesvári erdőben is végeztek feltárásokat, ahol Lüders tábornok orosz állásaira rontott rá Bem hadának zömével. Itt akarta kivívni a győzelmet, ami nem volt alaptalan elképzelés, ugyanis az oroszok északi, segesvári irányból várták a magyar támadást, ezért tett fel sem mindent egy lapra. Kutatni tehát bőven van mit, a végtisztesség megadása pedig minden elhunytnak, nemcsak a nemzet költőjének járna. Petőfi halála: Marastoni József litográfiája Lotz Károly rajza után Forrás: Wikipédia Kínában ismert a Szabadság, szerelem Nem csak magyarok emlékeznek meg Petőfi Sándor halálának 170. évfordulójáról. A hazafias magyar költő Kínában is nagyon népszerű, emléke előtt egy kétnyelvű kötet megjelentetésével tisztelegnek. Buzna Viktor A Kínai Népköztársaság megalakulásának talán legnagyobb horderejű katonai művelete volt az 1934 októberében kezdődött hosszú menetelés. A kommunista Vörös Hadsereg első frontja kitört az őket körülvevő nacionalisták szorításából, majd ötezer kilométeren át vonult vissza. A 69 ezer főt számláló front nagy része elpusztult, az egy éven át tartó művelet végére mindössze hétezren maradtak életben. Akik túlélték a hosszú menetelést, mind megismerték Petőfi Sándor nevét. Kínában a mai napig él az az anekdota, amely szerint a visszavonulás mottójává vált a magyar költő Szabadság, szerelem című hatsoros verse. A front tagjai a ruhájuk hátára festették fel a vers kínai, Lu Hszün (Lu Xun) által jegyzett fordítását, a történet szerint így tartották egymásban a lelket a végeláthatatlan menetelés idején. Hiába vált Petőfi költészete a kínai történelemnek is a részévé, eddig nem jelent meg kétnyelvű verseskötet a műveiből. Ezért a Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában hamarosan bemutatják a Petőfi szerelmes verseinek gyűjteményét, a könyvet egy tizenhét éve Magyarországon élő kínai műfordító szerkesztette. Li Csen (Li Zhen) - magyar nevén Árpád - lapunknak elmondta, évtizedek óta foglalkozik Petőfi Sándor költészetével. - Petőfi nevét a kínaiak már a középiskolában megismerik - kezdte Árpád, és elmondta, sok más kínaihoz hasonlóan, őt is a Szabadság, szerelem című vers érintette meg. - 1988-ban kezdtem tanulni a Pekingi Idegen Nyelvi Egyetem magyar szakán, s egyre nagyobb hatással voltak rám a magyar költő versei - folytatta. Az egyetemen kapott egy Petőfi-kötetet, azóta Árpád is fordítja a költő verseit, illetve kutatja életrajzát. Később, 2000- ben családjával Magyarországra költözött, ami újabb lökést adott a munkához. - A költő halálának idei, 170. évfordulója alkalmából 170 verset választottam ki a fordításaimból - mondta, s hozzátette: a könyv kiadásával arra szeretné felhívni az olvasók figyelmét, hogy a kínaiak mindig nagy költőnek, igazi hősnek tartották Petőfit. Árpád kérdésemre elmondta, a jövőben is hozzájárul a költő munkásságának népszerűsítéséhez. Tervei szerint Petőfi halálának 200. évfordulójára fordításaiból további kétszáz verset jelentet majd meg.