Magyar Nemzet, 2020. február (83. évfolyam, 27-51. szám)
2020-02-04 / 29. szám
2020. február 4. kedd Magyar Nemzet KÜLFÖLD 9 Kvótákat szeretne Merkel Növekszik a migrációs nyomás • Menekülthullám indulhat el Líbiából Nem enyhül a migrációs nyomás a közkedvelt célországokon, Németországba például naponta átlagosan 450 bevándorló érkezik, miközben a határőrök beszámolóiból az derül ki: a nyugat-balkáni útvonalon ismét megélénkült a forgalom. Angela Merkel továbbra is a bevándorlók „méltányos és igazságos elosztásában” látja a megoldást, Sebastian Kurz azonban nem támogat semmit, ami ösztönzi a migrációt. NÉMETORSZÁG Tóth Loretta Alig néhány napja szivárgott ki az Európai Unió de facto külügyminisztériumaként működő Külügyi Szolgálat (EAS) azon jelentése, miszerint vezető uniós politikusok egyre jobban félnek attól, hogy a líbiai polgárháború egy második menekülthullámot szabadíthat rá a kontinensre. Közben az látszik, hogy a már bejáratott migrációs útvonalakra is visszatér a korábbi években megszokott forgalom. Gabor Steingart ismert német újságíró tegnapi hírleveléből az derül ki, hogy ismét egyre több bevándorló próbál az Európai Unióba jutni a nyugat-balkáni útvonalon keresztül, a határőrök beszámolói pedig arról tanúskodnak, hogy újabban a török-bolgár határ számít népszerű átkelési pontnak. Ez elsősorban a Németországhoz és Ausztriához hasonló célországoknak rossz hír - nem véletlen, hogy Angela Merkel német és Sebastian Kurz osztrák kancellár tegnapi találkozójukon mások mellett hoszszasan tanácskozott a migrációs válság kezeléséről is. A német szövetségi rendőrség adatai szerint ugyanis naponta átlagosan 450 bevándorló érkezik Németországba, elsősorban Szíriából, Irakból, Afganisztánból és az afrikai Száhel-övezetből, a szervezet vezetője pedig úgy véli, a határrendészetnek rendkívül súlyos helyzettel kell nap mint nap megküzdenie. A migrációs adatok, a menedékkérelmek vagy az Európai Unióba jogosulatlanul belépők száma egyértelműen azt mutatja, hogy nincs biztonságban a schengeni külső határok védelme - fogalmazott Dieter Romann. Angela Merkel azonban a megoldást továbbra is a menekülteknek a tagállamok közötti „méltányos és igazságos elosztásában” látja: mint fogalmazott, Ausztria és Németország egyaránt érdekelt a közös menekültügyi rendszer reformjában, mivel mindkét ország nagymértékben hozzájárul a migránsok, menedékkérők befogadásához, és a másodlagos migráció - a menedékkérők EU-n belüli mozgása - is nagyjából egyformán érinti őket. Éppen ezért a kancellár szerint Berlin és Bécs egy tisztességes és mindent együttvéve igazságos elosztásban érdekelt, ugyanakkor Merkel azt is elismerte: közte és osztrák kollégája között abban nincs egyetértés, hogy újra kell-e indítani a hajós járőrözést az EU Sophia nevű földközi-tengeri műveletében. Kurz ugyanis úgy látja, a művelet eddig is csak a migráció erősödését ösztönözte, ezt pedig nem szabad folytatni, inkább arra kell törekedni, hogy senki ne vágjon neki az életveszélyes tengeri útnak. Abban márpedig a szakértők többsége egyetért, hogy Líbia lesz a Szaharától délre fekvő Száhel-övezet államai felől érkező migráció hídja az elkövetkező néhány évtizedben. Gabor Steingart ezzel kapcsolatban Merkel Afrika-ügyi képviselőjét, Günter Nooke-t kérdezte, aki szerint Európa túlélése sokkal inkább Afrika fejlődésén múlik, mintsem az éghajlatváltozáson. Nooke egyébként úgy véli, a bevándorlók Földközi-tengerből való kimentése alapvető kötelessége Európának, azonban - mint fogalmazott - ez nem jelenti azt, hogy a megmentetteket Európába kell hozni. Az egész procedúra legfőbb problémája éppen az, hogy mindenkit Európába hoznak ahelyett, hogy visszavinnék őket Afrikába, pedig ez alapjaiban változtatná meg a migráció körforgását - magyarázta Nooke, aki szerint az egyetlen megoldás, ha annak a százmilliós nagyságrendű fiatalnak megpróbálnak ott helyben perspektívát nyújtani, hogy ne induljanak útnak. A Sophia-művelet újraélesztését egyébként nemcsak Ausztria, hanem Olaszország is határozottan ellenzi, Görögország és Magyarország pedig aggodalmát fejezte ki a migránsok tengeri mentésére vonatkozó szabályok miatt, azonban a tagállamok közti egyeztetések még nem értek véget. Tengerből kimenekített afrikaiak várnak sorsukra a Kanári-szigeteken Fotó: MTI/EPA/Angel Medina Nem volt teljes az egyetértés a tegnapi berlini találkozón Fotó: Reuters Az Iszlám Állam vállalta a merényletet Feltételesen kiengedett terrorista késett meg három embert Londonban NAGY-BRITANNIA Mártonffy Attila Az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett annak a késeléses támadásnak az elkövetőjeként, amely vasárnap történt London déli részén, Streatham városrészben. A támadót a rendőrök lelőtték. Mindhárom áldozatot kórházba szállították. Egyikük állapotát kezdetben életveszélyesnek minősítették, de a BBC szerint később helyesbítettek, egy másik ember könnyebben sebesült meg, a harmadik sebesüléset sem életveszélyesek. A távirati iroda szerint az Iszlám Állam nyilatkozatban közölte, hogy a támadó tettét válasznak szánta a szervezet ellen harcoló nemzetközi koalíciónak. Az elkövető egy 20 éves férfi, Sudesh Amman volt, aki a múlt héten szabadult feltételesen a börtönből, ahova terrorcselekmények előkészítése miatt került 2018 decemberében. Eredetileg három és fél évre ítélték, próbaidőre bocsátása után rendőri felügyelet alá került. A férfi egyebek közt lefejezésekről készített videókat osztott meg barátnőjével, akit arra biztatott, hogy fejezze le hitetlen szüleit. Szemtanúk a közösségi média felületein arról számoltak be, hogy három lövést hallottak, miután a rendőrség megérkezett. Vannak olyan beszámolók is, hogy a támadó az öngyilkos robbantásos merényletekben használt szerkezethez hasonló mellényt viselt, erről azonban később kiderült, hogy nem igazak. A rendőrség kérte az incidensről felvételeket készítőket, hogy szabjanak korlátot az általuk készített fotók és videók terjesztésének, különösen azoknak a felvételeknek az esetében, amelyeken a helyszínre kivonult rendőrök is látszanak. A brit igazságügyi minisztérium tegnap közölte, a kormány véget vet annak a gyakorlatnak, hogy a súlyos bűncselekményekért elítélteket próbaidőre szabadlábra helyezik. A vasárnapi támadás előzményeként ugyanis a tavaly novemberi londoni késelés elkövetője, Usman Kahn is próbaidősen gyilkolt. A tervezett szigorítások alapján a terrorcselekményekért és az egyéb, szélsőséges indíttatású bűncselekményekért megállapított börtönbüntetéseket az elítélteknek az utolsó napig le kell majd tölteniük, az enyhítés mérlegelésének lehetősége nélkül. Sadiq Khan londoni főpolgármester szerint több mint hetven olyan, terrorizmusért elítélt bűnözőről tudnak, akik feltételesen vannak szabadlábon. FRANCIA TÁMADÁS Francia rendőrök meglőttek és ezzel ártalmatlanítottak egy késes támadót, aki megsebesítette egyik társukat egy kelet-franciaországi rendőrőrsön tegnap. A civil ruhás támadót kórházba vitték. Tettének indítéka egyelőre ismeretlen, ám a V4NA nemzetközi hírügynökség értesülései szerint a férfi a támadás előtt felhívta a csendőrséget, s közölte, ő az Iszlám Állam katonája és mészárlásra készül. Az eset Dieuze településen történt délután, amely 70 kilométerre van Metztől. A megtámadott rendőr a kezén sérült meg, más forrás szerint a hasán. Bevándorlók tüntettek Leszbosz szigetén Mintegy kétezer migráns indult útnak tegnap a görögországi Leszboszon található, túlzsúfolt móriai táborból a sziget központja, Mitilíni felé. Útközben a Szabadság, szabadság! jelszót skandálták. Azt követelik a görög hatóságoktól, hogy azonnal szállítsák őket a görög szárazföldre, majd osszák szét őket az európai uniós tagállamok között. A migránsok közül sokan attól tartanak, hogy Athén visszaküldi őket Törökországba vagy a hazájukba. A konzervatív görög kormány az elmúlt időszakban felgyorsította a menedékjogi kérelmek elbírálását. A kabinet azt tervezi, hogy nyárig bezárja a görög szigeteken található regisztrációs létesítményeket, és zárt kitoloncolási központokat hoz létre helyettük. (MTI) Eltérő állásponton Brüsszel és London Az Európai Unió kész Londonnak egy ambiciózus, vámok és kvóták nélküli kereskedelmet biztosító megállapodást ajánlani, amely az unió és a szigetország partnerségének központi pillérét képezheti - közölte Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója (képünkön) Brüsszelben tegnap. Nagy-Britannia január 31-én éjfélkor kilépett az Európai Unióból. Ezt követően az unió és a szigetország együttműködése átmeneti időszakba lépett. Ennek az időszaknak az egyik legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson Londonnak és az EU-nak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer sarkalatos szabályairól. Barnier kijelentette: az unió a kereskedelmet érintő ajánlatát a tisztességtelen versenyelőny elkerülése érdekében azzal a feltétellel tudja fenntartani, ha Nagy-Britannia elfogadja az EU előírásait, továbbra is alkalmazva az uniós jogot. Boris Johnson brit miniszterelnök ugyanakkor szintén tegnap elmondott beszédében arra hívta fel a figyelmet: a megállapodás eléréséhez nincs szükség arra, hogy Nagy-Britannia elfogadja az Európai Unió szabályrendszerét. (MTI) Higgadtságra int a ditrói pékek ügyében az RMDSZ Nyugalomra és a szélsőséges nézetek elutasítására intette a ditróiakat Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Kijelentette: nem lehet megbélyegezni egy egész közösséget. A gyergyószéki Ditróban januárban állt munkába két Srí Lanka-i pékmester, akiket a pékséget működtető helyi vállalkozó munkaközvetítő cég segítségével szerződtetett, miután megelégelte, hogy nem talál helyben megfelelő munkaerőt. A sötét bőrű pékeket bevándorlóknak tekintette a lakosság egy része, és ellenségesen viszonyult hozzájuk. A szombati falugyűlésen kiderült: a faluközösség haragja elsősorban a pékséget működtető helyi származású vállalkozó ellen irányul, aki azért nem talál helyi munkavállalókat, mert embertelenül bánik az alkalmazottaival. (MTI)