Magyar Nemzet, 2020. március (83. évfolyam, 52-77. szám)
2020-03-02 / 52. szám
10 KÜLFÖLD Magyar Nemzet 2020. március 2., hétfő Megállapodás a tálibokkal, esély a békére AFGANISZTÁN László Több mint 18 évvel az afganisztáni háború kirobbanása után már csak nagyvonalú becslések léteznek arról, hány életet és mekkora költségeket követelhetett a végeláthatatlan öldöklés. Az afgán biztonsági erők halálos áldozatait 45 ezer felettire, az amerikaiakét 2400 körülire, a koalíciós erőkét pedig 3500 fölé - köztük hét magyar honvéddel - teszik, és minden évben legalább 3-4 ezer civil is odaveszett. A tálibok és más szélsőségesek pontos veszteségeiről még nehezebb pontos képet kapni, de valószínűleg a 70-80 ezerhez közelít. Ehhez képest bizakodóan, de viszonylag visszafogottan fogadta a világ, hogy hosszas tárgyalások után az Egyesült Államok és a tálibok képviselői szombaton megegyeztek az afganisztáni háború lezárásának menetrendjéről. A katari Dohában tető alá hozott alku alapján ötezer tálib foglyot cserélnek ki ezer afgán katonáért cserébe, a tálibok és a hivatalos afgán kormány is tárgyalásokba kezd, az amerikaiak és az ENSZ pedig fokozatosan feloldja a szélsőséges csoportra kiszabott szankciókat. Ami pedig a legfontosabb: az amerikaiak és szövetségeseik a következő 14 hónapban fokozatosan kivonják erőiket az országból. Jelenleg mintegy 12 ezer amerikai katona állomásozik Afganisztánban. Donald Trump amerikai elnök tájékoztatása szerint kivonásukat haladéktalanul megkezdték, és ha minden a tervek szerint alakul, májusra mindöszsze egy ötezer fős kontingens maradna a helyén. Az Eltökélt támogatás elnevezésű NATO-missziónak Magyarország is tagja, jelenleg nagyjából száz honvéd szolgál Afganisztánban, de hazánk tavaly vállalta, hogy további 70 fővel erősíti meg jelenlétét. Csakhogy a nagyreményű forgatókönyvbe máris hiba csúszott. A tálibok az „amerikaiak bábjaiként” tekintenek az afgán kormányra, ezért már a dohai tárgyalásokra sem kaptak hivatalos meghívót. Most viszont mégis egy asztalhoz kellene ülniük, hogy majdnem két évtizednyi háború után kidolgozzanak valamilyen hatalommegosztási rendszert. Asraf Gáni elnök - akinek a tavalyi újraválasztását ráadásul el sem ismeri az ellenzék - viszont azonnal leszögezte, nem érdekli, miben egyeztek meg az amerikaiakkal, a fogolycsere a saját hatáskörébe tartozik, és nem adta áldását arra. Vírusos lett a kampányhajrá Egy éven belül harmadszor járulnak ma az urnákhoz az izraeli polgárok IZRAEL László Dávid Benjamin Netanjahu ügyvivő izraeli kormányfő propagandistái álhíreket terjesztenek a koronavírusról, hogy távol tartsák az embereket az urnáktól - vádaskodott Beni Ganc, a legnagyobb ellenzéki erő, a Kék-fehér tömörülés vezetője a hétfői választások kampányhajrájában. Az egykori vezérkari főnökből kormányfőjelöltté avanzsált politikus ezzel arra utalt, hogy Tel-Aviv elővárosának egyik plázáját részben le kellett zárni, miután felmerült, hogy az egyik árus megfertőződött. - És mit ad Isten - mutatott rá Ganc -, ez a térség éppen szövetségének egyik bástyája, ahol a legutóbbi voksoláson tönkreverték a rivális Likudot. Hogy bizonyítsa igazát, Ganc személyesen kereste fel a szóban forgó plázát, demonstrálva, nincs ott semmi félnivaló. - Előbb fejlesztik ki a koronavírus elleni vakcinát, mint hogy Beni Ganc kormányt alakítson az arab pártok nélkül! - vágott vissza a Likud a közösségi médiában, ismét előcitálva a vádat, hogy a Kék-fehér a hatalomért a baloldallal és az arabokkal is hajlandó lepaktálni. Néhány nappal korábban Naftali Bennett, a Jobbra (Jamina) párt vezetője viharzott ki egy stúdióból, mert szerinte a riporter ellenségesen viselkedett vele. - Most egy újságíróval volt dolga, nem a Hezbollahhal. Remélem, védelmi miniszterként nem veszíti el ilyen gyorsan a hidegvérét a biztonsági tanácskozásokon! - szúrt még utána a műsorvezető. Ezt megelőzően pedig Avigdor Liberman, a nacionalista Jiszráel Béténu vezére attól sem riadt vissza, hogy nemzetbiztonsági titkokat szivárogtasson ki a médiának. Nyilvánosságra hozta, hogy a Moszad, az izraeli hírszerzés vezetője Katarban házalt pénzért a Gázai övezetet uraló szélsőséges Hamásznak, hogy „nyugalmat vásároljon”. Izraelben egy éven belül harmadszor rendeznek választásokat, de mint a példák is mutatják, a pártok még mindig nem fogytak ki a kampányok puskaporából. Könnyen lehet, hogy szükségük is lesz még új ötletekre, az utolsó közvélemény-kutatások szerint ugyanis marad a patthelyzet. A felmérések átlaga szerint az erőviszonyok alapvetően változatlanok. A jobboldali Likud és a centrista Kék-fehér egyaránt 34- 34 mandátumra számíthat a 120 fős törvényhozásban, az arab pártszövetség remélhet némi erősödést, egyébként pedig mindenki más megismételheti korábbi szereplését. Ez azt jelenti, hogy ha bejönnek a jóslatok, sem a jobboldali-vallásos, sem pedig a centrista-baloldali tömörülésnek nem lesz meg a 61 fős többsége. Ismét királycsináló lehet Lieberman, aki eddig egyik erő mögé sem volt hajlandó beállni. A Kék-fehér tömörülés és Béni Ganc plakátja Mediin városában. Újra emelték a tétet Fotó: Reuters Inkább haragot szült Trump terve Hebron lapunknak nyilatkozó biztonsági koordinátora nem vár változást PALESZTIN TERÜLETEK Tóth Loretta - A megszállt palesztin területeken élők szempontjából egyáltalán nincs nagy jelentősége a hétfői izraeli választásoknak, hiszen bármi lesz is az eredmény, nagy változás nem várható - fogalmazott lapunknak a ciszjordániai Hebron város védelmi bizottságának koordinátora. Hisam Sarbatit telefonon értük el, és azzal kapcsolatban kérdeztük, hogy Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő a múlt héten egy Hebronhoz közeli zsidó telepet felkeresve ígéretet tett, kiterjesztik a zsidó állam szuverenitását a Pátriárkák sírjára és a városban lévő zsidó enklávéra is. Netanjahu számunkra a radikális jobboldalt képviseli, és bár a Kék-fehér centrista pártszövetség valamivel enyhébb politikát képvisel a kormányfő Likud pártjánál, a hatalomra jutásuk számunkra semmilyen reménnyel nem kecsegtet - mondja Sarbati. Hebron régóta az izraeli-palesztin konfliktus egyik legfőbb darázsfészke: a település mintegy negyed millió palesztinnak ad otthont, ugyanakkor a zsidó vallás második legszentebb városa is egyben. Ott található Ábrahám síremléke; ő nemcsak a zsidó vallás egyik kulcsalakja, hanem a muszlimok is prófétaként tekintenek rá. A konfliktus ugyanakkor a legkézzelfoghatóbban az úgynevezett H2-es körzetben ölt testet; ez arabok gyűrűjében élő mintegy hatszáz zsidó telepesnek ad otthont a ciszjordániai város szívében. A zsidó enklávé az izraeli hadsereg szigorú védelme alatt áll. Az ő védelmüket szolgája itt minden, ezért van tele az egész városrész ellenőrző kapukkal, járőrkatonákkal. Mindez nagyban megnehezíti a palesztinok mindennapi életét - magyarázza Sarbati, aki egyben az enklávé lebontásáért szerveződő csoport alapítója is. Mint elmondta, ahogy minden évben, idén is több száz palesztin, illetve hozzájuk csatlakozó aktivista gyűlt össze február 25-én a Pátriárkák sírhelyénél, amelynek egyik oldalán zsinagóga, a másik oldalán mecset áll. Felidézte, hogy 1994-ben katonaruhába öltözve egy mecsetben imádkozó arabok közé rontott fegyverrel az izraeli Baruch Goldstein, majd harminc embert lőtt agyon és több mint százat sebesített meg - erre emlékeztek ezúttal is. A demonstráción azonban nem csupán az izraeli telepekkel szembeni rigmusokat skandáltak; éppúgy kárhoztatták a Donald Trump amerikai elnök által az évszázad alkujaként emlegetett béketervet is. Ez egyébként egyetlen szót sem ejt Hebronról: a Trumpkormány által közzétett térképen nem szerepel a Pátriárkák sírja, sem a város határán fekvő zsidó település. A helybéliek éppen ezért arra biztatják Netanjahut, hogy harcolja ki, Hebron és a közeli zsidó telep is Izrael része maradhasson. Netanjahu a választási hajrában bele is állt az ígéretbe. Hiába beszélnek ők békéről, hiába hívják az amerikai dokumentumot béketervnek, valójában csak felkorbácsolja a kedélyeket - állítja Sarbati. Ők egy békében élő palesztin államot szeretnének, nem pedig darabjaira bontottat, mondja angol szójátékkal (a state in peace, not in pieces). Katonák a ciszjordániai településen. A zsidó lakosságot védik Fotó: Reuters Vagyar Mia FŐSZERKESZTŐ: Toót-Holló Tamás FŐSZERKESZTŐHELYETTESEK: Villányi Károly, Tábori Gabriella, Pósa Árpád Lapszerkesztők: Jakubász Tamás, Kiss Gergely, Sitkei Levente Kiadó: Mediaworks Hungary Zrt. Felelős kiadó: Liszkay Gábor elnök-vezérigazgató BELFÖLD: Kis Ferenc (rovatvezető) • VÉLEMÉNY: Berszán György (rovatvezető) • KÜLFÖLD: Sitkei Levente (rovatvezető) • GAZDASÁG: Kiss Gergely (rovatvezető) • KULTÚRA: B. Orbán Emese (megbízott rovatvezető) SPORT: Novák Miklós (rovatvezető) . FOTÓ: Éberling András (rovatvezető). VEZETŐ OLVASÓSZERKESZTŐ: Nádai László . VEZETŐ TÖRDELŐ: Imrik László, Ivanov György . SZERKESZTŐSÉG: 1082 Budapest, Üllői út 48. • Postacím: 1476 Budapest, Pf. 47 • A szerkesztőség számítógépeinek vírusvédelmét az ESET Antivirus biztosítja. A MAI LAPSZÁMOT SZERKESZTETTE: Kiss Gergely ELŐFIZETHETŐ: a kiadónál - Mediaworks Hungary Zrt. (1034 Budapest, Bécsi út 122-124., tel.: 06-1/920-6979, e-mail: elofizetes@magyarnemzet.hu) • ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy évre 34680 Ft, fél évre: 17 340 Ft, negyedévre: 8670 Ft, egy hónapra: 2890 Ft. • Előfizetésben terjeszti: Magyar Posta Zrt. (1089 Budapest, Orczy tér 1.). Reklamáció: tel.: +36-1/767-8262, e-mail: hirlapelofizetes@posta.hu; Mediaworks Hungary Zrt. Komárom-Esztergom, Tolna, Baranya, Veszprém és Fejér megyében. Reklamáció: tel.: 06-1/920-6979, e-mail: elofizetes@magyarnemzet.hu • Árusításban terjeszti a LAPKER Zrt., a Magyar Posta Zrt., valamint az alternatív terjesztők. • ISSN 0237-3793 ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI ÉS ELŐFIZETŐI FELTÉTELEK: A Magyar Nemzet bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A Magyar Nemzet tartalmai (fotók, írott anyagok vagy azok részletei) kizárólag a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélyével többszörözhetők vagy közvetíthetők a nyilvánossághoz. Ez a nyilatkozat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 36. § (2) bekezdése szerinti tiltó nyilatkozatnak minősül, nem érinti azonban a 37. § szerinti szabad felhasználás lehetőségét. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása, többszörözése és értékesítése a kiadó írásbeli vagy elektronikus dokumentumba foglalt engedélye nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a Magyar Nemzetre való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Központi telefonszám: (0,6-1) 920-6979 E-mail-cím: kapcsolat@magyarnemzet.hu Előfizetés, terjesztés: (06-1) 920-6979 Terjesztés e-mail-címe: terjesztes@magyarnemzet.hu Digitális előfizetés: Digitalstand https://digitalstand.hu/magyarnemzet Hirdetésfelvétel telefonszám: (06-1) 920-6966 Hirdetés e-mail-címe: hirdetes@magyarnemzet.hu Internet: www.magyarnemzet.hu Nyomdai előállítás: Mediaworks Hungary Zrt. Internet: www.mediaworks.hu E-mail: nyomda@mediaworks.hu Felelős vezető: Bertalan László nyomdaigazgató