Magyar Nemzet, 2020. május (83. évfolyam, 102-126. szám)
2020-05-04 / 103. szám
2020. május 4., hétfő Magyar Nemzet BELFÖLD 3 „A háborús állapot fenntartása a céljuk” A házelnök szerint a fideszesek a maguk urai maradtak Gyurcsány Ferenc dominálja az ellenzéki oldalt, s ezzel megszűnt az ott lévő pártok, politikusok esélye, hogy tartósan kilógjanak az ellenzéki kórusból - véli Kövér László. A házelnök szerint a mai országgyűlési vagy közéleti viták stílusa sokkal brutálisabb, rosszabb, elviselhetetlenebb, mint amilyen volt akár 2002-ig. Bakonyi Ádám - Egyre kevesebb az esély arra, hogy normális viszonyok uralkodjanak a magyar parlamentben vagy általában véve az úgynevezett demokratikus politikában - jelentette ki a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorának adott interjúban az Országgyűlés elnöke. Kövér László szerint a mostani országgyűlési vagy éppen a közéleti viták stílusa sokkal brutálisabb, rosszabb, elviselhetetlenebb, mint amilyen volt akár 2002-ig. - Mi mentünk lefelé, s közben a világ gyorsabb ütemben zárkózott le hozzánk - jelentette ki. A házelnök, a Fidesz választmányi elnöke kitért arra: a fideszesek egyebek mellett arra lehetnek büszkék, hogy a párt 32 évvel ezelőtti megalakulása óta „a magunk urai tudtunk maradni, azaz soha nem került a Fidesz olyan kiszolgáltatott helyzetbe [...], hogy a függetlenségünket áruba bocsássuk” Azt mondta, az ellenzéki térfélen „egyedül talán Gyurcsány Ferenc pártját tekinthetjük valamelyest is szuverénnek, no persze nem abban a értelemben, hogy ne függne attól a globalista hálózattól, amelynek a része”, de ő dominálja az ellenzéki oldalt. Ezzel a házelnök szerint megszűnt az ott lévő pártok, politikusok esélye, hogy tartósan kilógjanak az ellenzéki kórusból. A szocialisták egy részének, illetve Gyurcsány Ferencnek „a háborús állapotok fenntartása és végsőkig vitele a politikai érdeke és politikai célja, és a külföldi megbízóik is ebbe az irányba terelik őket” - fűzte hozzá. Kövér László kijelentette: nehéz elfogódottság nélkül felidézni a szabadon választott parlament első, harminc éve kezdődött ciklusát. Az más kérdés, hogy rá négy évre éppen ellentétes irányú érzelmeket megmozgató eskütételi pillanat volt, „amikor [...] körülnéztünk a Házban, és ott láttuk kétharmados parlamenti mandátumtöbbségben azokat a kommunistákat, meg a velük szövetkező úgynevezett liberálisokat, akiknek a rendszerét 90-ben még azt hittük, hogy eltemettük egyszer és mindenkorra” - mondta a politikus. Hozzáfűzte: az, hogy az MSZP Horn Gyulát jelölte 1994-ben miniszterelnöknek, olyan arculcsapása volt a rendszerváltozás összes illúziójának, értékének, reményének, amire nagyon nehéz volt higgadtan reagálni. A politikus hangot adott annak a véleményének is, miszerint napról napra porlik, amortizálódik a demokrácia intézményrendszerébe vetett közbizalom a világban. Szerint ennek az a legfőbb oka, hogy „próbálják nagyon sokfajta eszközzel nagyon sokan aláásni azt, amit közösségi, nemzeti közbizalomnak nevezhetünk”, a közösség ügyeivel szemben pedig mára a versenyelv mindent maga alá gyűrt. irt»i«n»milli»»»»|||ll| Ellenzéki rendbontás a parlamentben 2018. december 12-én Fotó: MTI/Máthé Zoltán V Orbán Viktor: Jól vizsgázik a visegrádi együttműködés Munkatársunktól Levélben köszöntötte Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnököt és rajta keresztül Lengyelország valamennyi polgárát Orbán Viktor kormányfő (képünkön) a Lengyel Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából - tájékoztatta tegnap a Magyar Távirati Irodát Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár. Az alkalmat az adta, hogy Lengyelországban május 3-án az 1791-ben ezen a napon elfogadott alkotmányról emlékeznek meg. „A világjárvány súlyos kihívások elé állít mindannyiunkat, ezért a nemzeteink közötti szoros együttműködésre és szolidaritásra most különösképpen szükségünk van. Örömmel tölt el, hogy visegrádi együttműködésünk rendkívül jól vizsgázik ebben a nehéz időszakban is” - írta levelében Orbán Viktor miniszterelnök, aki kifejezte megygyőződését, hogy „közös munkánkkal hozzájárulhatunk Európa keresztény örökségének megőrzéséhez, a kontinens biztonságának és versenyképességének megerősítéséhez, valamint gazdaságaink újraindításához”. A magyar kormányfő megírta azt is: bízik abban, hogy európai szinten is eredményesen tudnak fellépni a közös érdekekért, és „a képmutató európai vitákban mi, magyarok és lengyelek a jövőben is számíthatunk egymásra”. „Mielőbbi személyes találkozásunkban bízva kívánok ennek felelősségteljes munkájához sok sikert és jó egészséget” - zárta a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek írt ünnepi levelét Orbán Viktor. A HELYZET Az indulás hajnala Mindenki erre várt. Át kellett törnie egy lelki gátnak, hogy az országok egymással egyeztetve, egymás lépéseit figyelve, roppant óvatosan elkezdjék kinyitni a két hónapja bezárt ajtókat, hogy a spanyolok újra focizzanak, az olaszok újra elmehessenek rokonlátogatóba, hogy mindenki azt tegye, amit ilyenkor szokott. Ehhez az kellett persze, hogy Spanyolország győzelemmel felérő statisztikát mutasson fel, miszerint naponta kevesebb mint kétszázan halnak meg náluk a betegségben. Ilyenre pedig másfél hónapja nem volt példa. Márpedig ez mégis eddig 25 ezer haláleset, a szomorú statisztikát lehet böngészni lapunk címoldalán is. Az élőknek viszont folytatniuk kell az életet. Egy hónap múlva nyár van, addigra pedig be kell üzemelni a szállodákat s rá kell venni az embereket arra, hogy elmenjenek nyaralni. Nemcsak a Kanári-szigeteken, hanem itt, Magyarországon is. Ebben a helyzetben senki sem tudja, mi a helyes lépés, épp ezért rendkívül nehéz döntéseket hozni. Kockázatos-e boltba menni, maradnia kell-e a szájmaszknak, veszélybe sodrom-e az édesanyámat, ha virágot adok neki és átölelem? Mikortól dönthet úgy az ember, hogy már nem kell félnie a vírustól, hány halott jelenti azt, hogy megszűnt a kockázat? A zsigerekben ott marad a félelem, s ezen a félelmen nagyon sokat tudnak nyerni azok, akik összekeverik a vezetést és az ügyeskedést. Ma kezdik el a fiatalok az érettségit, hónapok óta megfeszítetten készülnek rá, de ott lappang bennük a kérdés: vajon most veszélyben vagyok-e vagy sem? Az ellenzéki pártok mindegyike armageddont kiált, hátha az érettségi körüli helyzet segítségével tud rúgni egyet a felelős vezetőkbe. A budapesti főpolgármester megállás nélkül külön utakon jár, igyekszik jelezni különállását, valamint rendkívüli fontosságát. Minden önkormányzat képes élni a neki juttatott jogosítványokkal. Karácsony Gergely az egyetlen, aki nem érti a jogszabályokat, s hamar politikai aprópénzre váltja a felelősségteljes megbízatását. Ez pedig nagyon szomorú. Most kellene együtt örülnünk annak, hogy a fiúk és lányok képesek lesznek befejezni a tanévet, s szeptemberben el tudják kezdeni az egyetemet. Nekünk, magyaroknak látnunk kellene a statisztikát, hogy igen, ezt úgy értük el, hogy nem voltunk bezárva a lakásunkba, csak mi csuktuk be az ajtót, és bizony nem kellett karhatalommal utasítgatni a népet. Nem kellene azzal foglalkoznunk, hogy Brüsszelben jelentgessük fel saját országunkat, mondvacsinált diktatúrázással, a művelt Nyugatra mutogatva, ahol Párizsban újabb két hónapra kívánják meghosszabbítani az egészségügyi vészhelyzetet és a rendkívüli állapotot. Brüsszel pedig teszi, amit ilyenkor tenni szokott, dorgál és csapong, csak kicsit kevesebb lelkesedéssel, mint eddig, hiszen a 11 milliós országban mégiscsak 7800 ember halt bele a vírusba, ez pedig nem tűnik hatékony járványkezelésnek. De a folyamat most már biztosan nem áll meg. A vírust legyőzni nem lehet, de együtt élni vele képesek lehetünk, ahogy az influenzavírus is évente ránk támad, de rettegni nem fogunk tőle. Tanulságokat esetleg személyesen le tud vonni mindenki, politikai szempontból viszont feltehetően minden pontosan ugyanolyan marad, mint eddig, a károgók és a kalandorok ugyanúgy viselkednek majd, mint eddig, a felelős vezetők pedig ebben a klímában fognak határozott irányt szabni az események menetének. Az amerikaiak pedig fegyverrel vonulnak be a törvényhozás épületébe, hogy oldják fel a korlátozásokat. Mindenki pontosan úgy tesz, ahogy megszokta. SITKEI LEVENTE I TOLLHEGYEN Pilhál György Megint bukik a kormány Az elmúlt héten Békesi László pénzügyi jövendőmondó aggódott a magyar gazdaság állapotáért. Valószínűleg ő volt az ügyeletes. A Hírklikknek nyilatkozó egykori szocialista pénzügyminiszter nagyjából ugyanazt mondta, amit a többi sztárfiskális elemző (Petschnig Mária Zita, Kéri László, Lengyel László, Bokros Lajos, Vértes András és mások) szokott ilyenkor: Orbán Viktornak harangoztak. Game over. Valaki egyszer összeszámolhatná, hány ilyen „beharangozót” olvashattunk/hallgathattunk eleddig a túloldal látnokaitól. Bár egy kaptafára készülnek a bölcsességek, azért látni, hogy előadóik igyekeznek színezni az ökörségeiket. Békési harangozó például ekképp írja le a járvány sújtotta hazai lakosság állapotát: „A társadalom jelentős része nem rendelkezik sem tartalékkal, sem kitartással, türelemmel és egészséggel ahhoz, hogy ezt a hosszú ideig tartó, kiszolgáltatott helyzetet elviselje. Itt több millió ember napi megélhetése forog kockán [...], ha nem kapnak érdemi segítséget, marad a kétségbeejtő nyomor.” (Elfogultabb baloldali számítások szerint négymillió ember éhezik, ebből hatmillió a gyerek...) Hogy sikereket is tudhat maga mögött Magyarország kormánya, azt a riportalany azzal magyarázza, hogy az elmúlt tíz év világgazdasági változásai igencsak kedveztek az Orbán-rezsimnek. „De az a szerencsejátékos - emeli föl mutatóujját a látnok -, aki nagyon sokáig eredményesen blöfföl, és még a bankkal szemben is nyereséget ér el, egyszer csak bukni kezd, mert a szerencse nem tart a végtelenségig.” Szerencsénkre a Hírklikk cikke sem. Jót derültünk.