Magyar Nemzet, 2020. július (83. évfolyam, 152-178. szám)

2020-07-01 / 152. szám

2 BELFÖLD Magyar Nemzet 2020. július 1., szerda Semmit rólunk, nélkülünk! Varga Judit bízik abban, hogy sikeres lesz a Sargentini-jelentés elfogadásának megtámadása Judi Tamara (Brüsszel) - Precedensértékű ügyről van szó, hi­szen az Európai Parlament (EP) most indított először hetes cikkely szerinti eljárást, így jogi úton még sosem tá­madtak meg erre vonatkozó határoza­tot. Kis túlzással azt is lehet mondani, hogy a világ szeme a luxemburgi bíró­ságon van. Azt gondolom, nagyon is jó jel, hogy eljutottunk a szóbeli szaka­szig, és lehetőségünk volt részletesen kifejteni az érveinket. A hétfői szóbe­li meghallgatáson az írásban benyúj­tott érveink szóbeli kifejtésére, illet­ve a bíróság kérdéseinek megválaszo­lására került sor. Kíváncsian várom a főtanácsnok októberben esedékes in­dítványát - mondta a Magyar Nem­zetnek Varga Judit igazságügyi minisz­ter a magyar megsemmisítési kereset­tel összefüggésben. Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió Bírósága egy háromórás forduló­ban tárgyalta hétfőn a keresetet, amit a kormány a Sargentini-jelentés jog­sértő szavazatszámítása miatt nyújtott be 2018 őszén. Varga Judit az üggyel kapcsolatban megerősítette: amikor azt mondja a szabály, hogy a leadott szavazatok kétharmada kell a hatá­rozat elfogadásához, abba bizony a tartózkodó voksok is beletartoznak. Az EP Magyarország elítélésekor ez­zel szemben kizárólag az igen és nem szavazatokat vette számba, így sike­rült csak kétharmad fölé tornászni a szavazatarányt.­­ Fontos politikai érvünk, hogy a képviselői mandátum szabadsága értelmében az adott poli­tikusnak jogában áll tartózkodni. Ez bevett és tudatos politikai döntés, a képviselők az EP-ben is sok esetben tartózkodással fejezik ki a nemtetszé­süket vagy szó szerinti „tartózkodá­sukat”. Márpedig ha a magyar ügyben egy EP-képviselő ezt az elvet követ­te, és tudatosan tartózkodott, a sza­vazati arányok lerontásával épp az akaratának az ellenkezője érvénye­sült. Sikerhez segített egy olyan je­lentést, amit nem akart támogatni - húzta alá a tárcavezető, aki elmon­dása szerint bizakodó a per kimene­telével kapcsolatban. Varga Juditot kérdeztük az Európai Bizottság szeptemberben esedékes jog­államisági jelentéseiről is. - Az uniós bizottság valószínűleg politikai célokra fogja használni a dokumentumot, nem hiszem, hogy az nagyban különbözne majd az eddigi, hasonló tematikájú bi­zottsági jelentésektől. Már a jelentés meg­alkotásának ötlete is ellentmondásos volt: Magyarország és Lengyelország megvétózta a Tanácsban, hogy a tagál­lamok közötti jogállamisági párbeszéd erre a dokumentumra épüljön. Mi kö­vetkezetesen azt az álláspontot képvi­seljük, hogy a jogállamisági kérdések­ről csak kormányközi alapon, a tagálla­mok egyenjogúságának az elve mentén, egy igazi alkotmányos párbeszéd kere­tében lehetne tárgyalni. Ehhez képest a bizottság innen-onnan hivatkozott szakértőket és NGO-kat is megkérdez az átláthatatlan előkészítő munka során - érvelt a tárcavezető. Magyarország a vizsgált kérdésekben eljuttatta állás­pontját a bizottsághoz, érdekes lesz lát­ni, hogy a bizottság valóban figyelembe vette-e a kormány érveit. - A továbbiak­ban is valljuk, hogy semmit rólunk, nél­külünk! Árgus szemekkel figyeljük majd, hogy más tagországok véleményezése­kor ugyanazokat a kritériumokat hasz­nálják-e Brüsszelben - hangsúlyozta Varga Judit. A SARGENTINI-JELENTÉS A nagy vitákat kiváltó Sargentini-jelentés elfogadása után az Európai Parlament (EP) 2018 szeptemberében fogadott el állásfoglalást Magyarországról, amelyben azt javasolta, hogy a tagállamokat törbörítő tanács folytassa le a 7-es cikkely szerinti eljárást és álla­pítsa meg: Magyarországon fennáll a veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. A 7-es cikkelyt elindító határozat elfogadásához előírt kétharmados támogatottsághoz az összes leadott szavazat (693) kétharmadára, azaz legalább 462 igen szavazatra lett volna szükség, az EP azonban önkényes módon úgy döntött, hogy a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak, így azokat mellőzte a két­harmad megállapításakor. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek kö­zött a választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióval kapcsolatban. A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament „bevándorláspárti többsége" Magyarországot bün­tette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt. (B. Á.) A TAVARES-JELENTÉS Nem Judith Sargentini volt az első, aki a nevét adta az Orbán-kormány ellen 2010 óta folyamatosan zajló nemzetközi­ balliberális támadássorozathoz. Az EP 2013 júliusában 370 igen szavazattal, 249 ellenében, 82 tartózkodás mellett fogadta el a Rukravares portugál föld­­párti EP-képviselő által készített, hazánkról szóló elfogult ést m megalapozatta jelentést. Ennek fő meg­állapításai szerint a­ magyarországi változások trendje és tartalma összeegyeztethetetlen az uniós ér­tékekkel, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben és megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének „egyértelmű kockázatát eredményezi". A jelentésben összesen 27 ajánlást fogalmaztak meg Magyarország számára többek mellett az alaptörvény, a fékek és ellensú­lyok, a sajtószabadság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. A Tavares-jelentés elfogadása után a kormány memorandumot tett közzé. Ebben többek között az ol­vasható, hogy a jelentés „visszaélés az Európai Parlament hatalmával, mélyen igazságtalan Magyaror­szággal és népével szemben, és nyíltan kettős mércét alkalmaz", ezért a jelentést a magyar kormány visszautasítja. (B. Á.) ­VV­V Civil köntösben manipulálják a közvéleményt A XXL Század Intézet szerint kormányellenes tevékenységet folytatnak az NGO-k hazánkban A jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, amikor 2018 elején ti­zennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nem kor­mányzati szervezet (NGO) bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárást indított a külföld­ről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény rendel­kezései miatt. Annak ellenére, hogy a törvény hatálya alá tartozó civil szervezetek, illetve NGO-k ez idáig nem szenvedtek semmi­féle érdeksérelmet, illetve a kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság véleményét is, az uniós intézmény - a politikai nyomás­nak engedve - ismét felülírta egy nemzetállam szuverén jogalko­tási gyakorlatát. Kincses Krisztina Az elmúlt évtizedben tucatnyi jogvédő szerveződés vett részt közéleti akciók­ban, adott ki politikai tartalmú közle­ményeket, tartott tüntetéseket (sokszor ellenzéki pártokkal társulva) a magyar kormánnyal, illetve egyes esetekben a társadalom különböző csoportjainak „elnyomásával” szemben - kezdi a XXI. Század Intézetnek készített elemzését Nagy Ervin kutató. A döntéshozókkal, illetve a pártokkal szemben támasztott átláthatósági elvárás az elmúlt években felvetődött a nyíltan politizáló „civil” csoportok kapcsán is. Ennek­ speciá­­lis, ám nemzetbiztonsági szempont­ból legfontosabb részét szabályozza a külföldről támogatott szervezetek át­láthatóságáról szóló, az Országgyűlés 2017. június 13-i ülésén elfogadott tör­vény (LXXVI. tv.). Nagy Ervin szerint a nemzetbiztonsági kockázatok, a politi­kai befolyás növekvő mértéke és a kül­földről érkező támogatások nagysága miatt jogossá vált, hogy a kormányzat törvényjavaslatot alkosson. Ez egyfelől átláthatóbbá teszi a „civil” szervezetek működését, másrészt elejét veszi a Ma­gyarországon való indirekt, antidemok­ratikus politikai befolyásszerzésnek. A törvény 2017-es elfogadása után számos szervezet fejezte ki tiltakozá­sát, végül 2018. január 29-én tizennégy NGO élt panasszal az Európai Bizott­ságnál, illetve írta alá a strasbourgi Em­beri Jogok Európai Bíróságához benyúj­tott keresetet. A feljelentés szövege sze­rint azért fordultak a bírósághoz, hogy az állapítsa meg: a civilellenes külföl­di támogatásokról szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait. A fel­jelentést aláírók között találhatjuk az elmúlt években folyamatos kormány­­ellenes tevékenységet folytató, tünte­téseket szervező, ellenzéki pártokkal együttműködő Amnesty International Magyarországot, a Helsinki Bizottsá­got, illetve a Társaság a Szabadságjo­gokért emberjogi szervezeteket, ame­lyek a nyílt társadalom eszméjét hir­detik és amelyek bevallottan a Soros­hálózat által támogatott csoportokat, irodákat tartanak fenn politikai céljaik megvalósítása érdekében. Legnagyobb támogatójuk a Soros György által ala­pított Nyílt Társadalom Alapítványok - hívta fel a figyelmet a kutató. Az Európai Bíróság 2020. június 18-án hozta meg döntését, amelyben elismerte a törvény célját, miszerint a civil szervezetek gazdálkodásának át­láthatóságát bővíteni kell, illetve jog­alkotással kell erősíteni a terrorizmus, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni kormányzati fellépést. Az elem­zés szerint a törvényt és a magyar kor­mányt az európai hatóságoknál felje­lentő „civil” csoport többsége doku­mentálhatóan - a függetlenség, az ob­jektivitás és a szakmaiság köntösébe bújtatva - kormányellenes politikai tevékenységet folytatott az utóbbi tíz évben. Rámutatnak: a 2018-ban indí­tott, Magyarországgal szembeni kö­telezettségszegési eljárás egyértelmű célja, hogy manipulálja a nemzetközi közvéleményt, továbbá azt a látszatot keltse, hogy sérül a jogállamiság elve, így, mivel valós és tapasztalható tevé­kenységük szerint nem illeszkednek a szektorban közhasznú és társadalmi szempontból fontos feladatokat ellátó egyéb civil szervezetek sorába, nyelvi megkülönböztetésük mellett az átlát­hatóságuk is jogos társadalmi és kor­mányzati igény. A közösségépítés kü­lönböző eszközeivel közhasznú célo­kat (szociális, kulturális, sport, hob­bi stb.) megvalósító civil szervezetek egyértelműen megkülönböztethetők a politikai céllal működő nemzetkö­zi hálózatok által létrehozott („kló­nozott”) NGO-któl, illetve azoktól a lobbiirodáktól, amelyekben ügyvéde­ket alkalmaznak politikai célok indi­rekt megvalósítása érdekében - álla­pítja meg Nagy Ervin. Tucatnyi „jogvédő” szerveződés tartott tünetéseket Fotó: MTI/Mohai Balázs

Next