Magyar Nemzet, 2020. július (83. évfolyam, 152-178. szám)
2020-07-01 / 152. szám
2 BELFÖLD Magyar Nemzet 2020. július 1., szerda Semmit rólunk, nélkülünk! Varga Judit bízik abban, hogy sikeres lesz a Sargentini-jelentés elfogadásának megtámadása Judi Tamara (Brüsszel) - Precedensértékű ügyről van szó, hiszen az Európai Parlament (EP) most indított először hetes cikkely szerinti eljárást, így jogi úton még sosem támadtak meg erre vonatkozó határozatot. Kis túlzással azt is lehet mondani, hogy a világ szeme a luxemburgi bíróságon van. Azt gondolom, nagyon is jó jel, hogy eljutottunk a szóbeli szakaszig, és lehetőségünk volt részletesen kifejteni az érveinket. A hétfői szóbeli meghallgatáson az írásban benyújtott érveink szóbeli kifejtésére, illetve a bíróság kérdéseinek megválaszolására került sor. Kíváncsian várom a főtanácsnok októberben esedékes indítványát - mondta a Magyar Nemzetnek Varga Judit igazságügyi miniszter a magyar megsemmisítési keresettel összefüggésben. Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió Bírósága egy háromórás fordulóban tárgyalta hétfőn a keresetet, amit a kormány a Sargentini-jelentés jogsértő szavazatszámítása miatt nyújtott be 2018 őszén. Varga Judit az üggyel kapcsolatban megerősítette: amikor azt mondja a szabály, hogy a leadott szavazatok kétharmada kell a határozat elfogadásához, abba bizony a tartózkodó voksok is beletartoznak. Az EP Magyarország elítélésekor ezzel szemben kizárólag az igen és nem szavazatokat vette számba, így sikerült csak kétharmad fölé tornászni a szavazatarányt. Fontos politikai érvünk, hogy a képviselői mandátum szabadsága értelmében az adott politikusnak jogában áll tartózkodni. Ez bevett és tudatos politikai döntés, a képviselők az EP-ben is sok esetben tartózkodással fejezik ki a nemtetszésüket vagy szó szerinti „tartózkodásukat”. Márpedig ha a magyar ügyben egy EP-képviselő ezt az elvet követte, és tudatosan tartózkodott, a szavazati arányok lerontásával épp az akaratának az ellenkezője érvényesült. Sikerhez segített egy olyan jelentést, amit nem akart támogatni - húzta alá a tárcavezető, aki elmondása szerint bizakodó a per kimenetelével kapcsolatban. Varga Juditot kérdeztük az Európai Bizottság szeptemberben esedékes jogállamisági jelentéseiről is. - Az uniós bizottság valószínűleg politikai célokra fogja használni a dokumentumot, nem hiszem, hogy az nagyban különbözne majd az eddigi, hasonló tematikájú bizottsági jelentésektől. Már a jelentés megalkotásának ötlete is ellentmondásos volt: Magyarország és Lengyelország megvétózta a Tanácsban, hogy a tagállamok közötti jogállamisági párbeszéd erre a dokumentumra épüljön. Mi következetesen azt az álláspontot képviseljük, hogy a jogállamisági kérdésekről csak kormányközi alapon, a tagállamok egyenjogúságának az elve mentén, egy igazi alkotmányos párbeszéd keretében lehetne tárgyalni. Ehhez képest a bizottság innen-onnan hivatkozott szakértőket és NGO-kat is megkérdez az átláthatatlan előkészítő munka során - érvelt a tárcavezető. Magyarország a vizsgált kérdésekben eljuttatta álláspontját a bizottsághoz, érdekes lesz látni, hogy a bizottság valóban figyelembe vette-e a kormány érveit. - A továbbiakban is valljuk, hogy semmit rólunk, nélkülünk! Árgus szemekkel figyeljük majd, hogy más tagországok véleményezésekor ugyanazokat a kritériumokat használják-e Brüsszelben - hangsúlyozta Varga Judit. A SARGENTINI-JELENTÉS A nagy vitákat kiváltó Sargentini-jelentés elfogadása után az Európai Parlament (EP) 2018 szeptemberében fogadott el állásfoglalást Magyarországról, amelyben azt javasolta, hogy a tagállamokat törbörítő tanács folytassa le a 7-es cikkely szerinti eljárást és állapítsa meg: Magyarországon fennáll a veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. A 7-es cikkelyt elindító határozat elfogadásához előírt kétharmados támogatottsághoz az összes leadott szavazat (693) kétharmadára, azaz legalább 462 igen szavazatra lett volna szükség, az EP azonban önkényes módon úgy döntött, hogy a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak, így azokat mellőzte a kétharmad megállapításakor. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között a választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével és a korrupcióval kapcsolatban. A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel az Európai Parlament „bevándorláspárti többsége" Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt. (B. Á.) A TAVARES-JELENTÉS Nem Judith Sargentini volt az első, aki a nevét adta az Orbán-kormány ellen 2010 óta folyamatosan zajló nemzetközi balliberális támadássorozathoz. Az EP 2013 júliusában 370 igen szavazattal, 249 ellenében, 82 tartózkodás mellett fogadta el a Rukravares portugál földpárti EP-képviselő által készített, hazánkról szóló elfogult ést m megalapozatta jelentést. Ennek fő megállapításai szerint a magyarországi változások trendje és tartalma összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel, és ha ezt a trendet nem javítják ki kellő időben és megfelelő módon, akkor az az európai alapértékek súlyos megsértésének „egyértelmű kockázatát eredményezi". A jelentésben összesen 27 ajánlást fogalmaztak meg Magyarország számára többek mellett az alaptörvény, a fékek és ellensúlyok, a sajtószabadság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban. A Tavares-jelentés elfogadása után a kormány memorandumot tett közzé. Ebben többek között az olvasható, hogy a jelentés „visszaélés az Európai Parlament hatalmával, mélyen igazságtalan Magyarországgal és népével szemben, és nyíltan kettős mércét alkalmaz", ezért a jelentést a magyar kormány visszautasítja. (B. Á.) VVV Civil köntösben manipulálják a közvéleményt A XXL Század Intézet szerint kormányellenes tevékenységet folytatnak az NGO-k hazánkban A jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, amikor 2018 elején tizennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nem kormányzati szervezet (NGO) bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárást indított a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény rendelkezései miatt. Annak ellenére, hogy a törvény hatálya alá tartozó civil szervezetek, illetve NGO-k ez idáig nem szenvedtek semmiféle érdeksérelmet, illetve a kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság véleményét is, az uniós intézmény - a politikai nyomásnak engedve - ismét felülírta egy nemzetállam szuverén jogalkotási gyakorlatát. Kincses Krisztina Az elmúlt évtizedben tucatnyi jogvédő szerveződés vett részt közéleti akciókban, adott ki politikai tartalmú közleményeket, tartott tüntetéseket (sokszor ellenzéki pártokkal társulva) a magyar kormánnyal, illetve egyes esetekben a társadalom különböző csoportjainak „elnyomásával” szemben - kezdi a XXI. Század Intézetnek készített elemzését Nagy Ervin kutató. A döntéshozókkal, illetve a pártokkal szemben támasztott átláthatósági elvárás az elmúlt években felvetődött a nyíltan politizáló „civil” csoportok kapcsán is. Ennek speciális, ám nemzetbiztonsági szempontból legfontosabb részét szabályozza a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló, az Országgyűlés 2017. június 13-i ülésén elfogadott törvény (LXXVI. tv.). Nagy Ervin szerint a nemzetbiztonsági kockázatok, a politikai befolyás növekvő mértéke és a külföldről érkező támogatások nagysága miatt jogossá vált, hogy a kormányzat törvényjavaslatot alkosson. Ez egyfelől átláthatóbbá teszi a „civil” szervezetek működését, másrészt elejét veszi a Magyarországon való indirekt, antidemokratikus politikai befolyásszerzésnek. A törvény 2017-es elfogadása után számos szervezet fejezte ki tiltakozását, végül 2018. január 29-én tizennégy NGO élt panasszal az Európai Bizottságnál, illetve írta alá a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott keresetet. A feljelentés szövege szerint azért fordultak a bírósághoz, hogy az állapítsa meg: a civilellenes külföldi támogatásokról szóló törvény sérti a civil szervezetek alapvető jogait. A feljelentést aláírók között találhatjuk az elmúlt években folyamatos kormányellenes tevékenységet folytató, tüntetéseket szervező, ellenzéki pártokkal együttműködő Amnesty International Magyarországot, a Helsinki Bizottságot, illetve a Társaság a Szabadságjogokért emberjogi szervezeteket, amelyek a nyílt társadalom eszméjét hirdetik és amelyek bevallottan a Soroshálózat által támogatott csoportokat, irodákat tartanak fenn politikai céljaik megvalósítása érdekében. Legnagyobb támogatójuk a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványok - hívta fel a figyelmet a kutató. Az Európai Bíróság 2020. június 18-án hozta meg döntését, amelyben elismerte a törvény célját, miszerint a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát bővíteni kell, illetve jogalkotással kell erősíteni a terrorizmus, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni kormányzati fellépést. Az elemzés szerint a törvényt és a magyar kormányt az európai hatóságoknál feljelentő „civil” csoport többsége dokumentálhatóan - a függetlenség, az objektivitás és a szakmaiság köntösébe bújtatva - kormányellenes politikai tevékenységet folytatott az utóbbi tíz évben. Rámutatnak: a 2018-ban indított, Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárás egyértelmű célja, hogy manipulálja a nemzetközi közvéleményt, továbbá azt a látszatot keltse, hogy sérül a jogállamiság elve, így, mivel valós és tapasztalható tevékenységük szerint nem illeszkednek a szektorban közhasznú és társadalmi szempontból fontos feladatokat ellátó egyéb civil szervezetek sorába, nyelvi megkülönböztetésük mellett az átláthatóságuk is jogos társadalmi és kormányzati igény. A közösségépítés különböző eszközeivel közhasznú célokat (szociális, kulturális, sport, hobbi stb.) megvalósító civil szervezetek egyértelműen megkülönböztethetők a politikai céllal működő nemzetközi hálózatok által létrehozott („klónozott”) NGO-któl, illetve azoktól a lobbiirodáktól, amelyekben ügyvédeket alkalmaznak politikai célok indirekt megvalósítása érdekében - állapítja meg Nagy Ervin. Tucatnyi „jogvédő” szerveződés tartott tünetéseket Fotó: MTI/Mohai Balázs