Magyar Nemzet, 2020. augusztus (83. évfolyam, 179-203. szám)
2020-08-01 / 179. szám
2020. augusztus 1., szombat Magyar Nemzet BELFÖLD 5 A család és a magyar nemzet értékeire épít az új tananyag A legfontosabb cél a gyerekek olvasási kedvének felkeltése és ébren tartása A család, a nemzet és a szülőföld fontosságáról tanulhatnak a diákok az új kerettantervhez igazodó kötelező olvasmányokból. Az ötödikeseknek előírt irodalmi művekben hangsúlyosan jelenik meg a szűkebb és tágabb közösséghez való kötődés érzése, amelynek közvetítéséhez új verseket, meséket is bevontak a tankönyvfejlesztők. Összességében csökkent a kötelező olvasmányok száma. Csókás Adrienn Családi életre nevelés, állampolgári ismeretek, hon- és népismeret - önálló tantárgyakkal is ráerősít a módosított tantervi szabályozás az alapvető emberi és nemzeti értékek átadására, de a magyar nyelv és irodalom tananyagában is a korábbinál erőteljesebben jelennek meg ezek a témák szeptembertől. Radóczné Bálint Ildikó, az újragondolt ötödikes irodalomkönyv fejlesztője a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy több fejezet is megújult a tananyagban. - Az irodalomkönyv legnagyobb egységét a megújult Család, otthon, nemzet fejezet alkotja. Életünk során sokféle kapcsolatot teremtünk, számtalan kötődést alakítunk ki a környezetünkben élőkkel. Kiemelt célként tűzte ki ezért a Nemzeti alaptanterv (NAT) és a kerettantervek is, hogy a gyerekek megértsék az egyes ember, a család és a nagyobb közösség, a nemzet kapcsolatát. A tanulók így jobban megismerhetik irodalmi értékeinket és kultúránkat is - hangsúlyozta a szerző. Ebben a fejezetben kapott helyet például Arany János Családi kör című verse, újdonságként pedig megjelennek Weöres Sándor és Kányádi Sándor művei is. A versek után a tematikus egység további részeiben mesék, mondák és mítoszok szerepelnek, végül pedig bibliai történetekkel ismerkedhetnek meg a gyerekek. Új művekkel egészült ki a Szülőföld, táj című fejezet is, amelyben verses és prózai alkotások egyaránt szerepelnek. A vallomásos jellegű írásokban a szülőföldhöz fűződő erős érzések, hangulatok és emlékek is felidéződnek. Petőfi Sándor Az alföld és az Úti levelek című művei mellett például Nagy László egyik versével is gazdagodott B fejezet. A tankönyv utolsó fejezete is megújult, így került be Fekete Istvántól A koppányi aga testamentuma - ismertette a változásokat Radóczné Bálint Ildikó, hozzátéve: nem hiányoznak a kötelezők sorából a jól ismert klaszszikusok sem, mint például a János vitéz vagy A Pál utcai fiúk. Az újdonságok beemelése ellenére összességében csökkent az ötödikeseknek szánt tananyag mennyisége. Mint kiderült, mintegy tíz művel lett kevesebb az olvasnivaló, és a megtanulandó kulcsfogalmak száma is csökkent. A tankönyvet írva sokszor jutott eszembe Móra Ferencnek A századik könyv című művében megfogalmazott gondolata: „Sose kívánj több földet, mint amennyit meg bírsz szántani!” Így gondolom ezt pedagógusként is, szeptembertől én is ebből az irodalomkönyvből fogok tanítani, és én sem szeretnék több tananyagot, mint amennyit „meg bírok szántani”, meg tudok tanítani a gyerekeknek - húzta alá a tananyag szerzője. A kötelező törzsanyagból kimaradó művek egy része ajánlott olvasnivalóként továbbra is választható lesz. - A pedagógusoknak lehetőségük van az ajánlott művek helyett más, a tematikai egységekhez kapcsolódó alkotásokat megismertetni a tanulókkal - húzta alá a szakember, jelezve: ettől függetlenül akár a teljes órakeret is a törzsanyagra fordítható. - Bízom benne, hogy a tankönyvet készítők és a pedagógusok együttes gondolkodása révén sikerül megvalósítanunk mindanynyiunk törekvését, a tanulók olvasási kedvének a felkeltését és annak folyamatos ébren tartását - tette hozzá. Radóczné Bálint Ildikó megemlítette, hogy az átdolgozás során még nagyobb hangsúlyt fordítottak a szövegértésre és a szövegalkotásra, és nagyon sokszor számítanak a gyerekek véleményére is, érvelésre buzdítva őket. Mindezeken felül a csoportos és páros munka, valamint az önálló tanulás is jóval hangsúlyosabbá vált. Összeségében csökken a kötelező olvasmányok és a megtanulandó kulcsfogalmak száma Fotó: Mirkó István Döntött a kormány a budai fonódó villamoshálózat déli bővítéséről A kormány döntése értelmében a második ütemmel folytatódik a budai fonódó villamoshálózat bővítése. Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójának beszámolója szerint déli irányba, hat megállóval hosszabbítják meg a fontos közösségi közlekedési folyosót, biztosítva a vasútra való átszállást is. Baranyai Gábor A tegnap megjelent kormányhatározat értelmében a kormány központi költségvetési forrást rendel a budai fonódó villamos II. ütemére, a Szent Gellért tér és a Budafoki út közötti szakasz tervezésének folytatására és a tervek véglegesítésére - írta Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid. A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója kiemelte, hogy a tervek nagyjából másfél év múlva kerülhetnek a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa elé, a főváros és a kormány közös fejlesztési testülete ekkor dönthet az építkezés finanszírozásáról és a kivitelezés megindításáról. Hozzátette: a tervezési munkák folytatását - a déli körvasúttal való öszszefüggésekre is tekintettel - Fürjes Balázs kormánybiztos felügyeletével a BFK végzi majd a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK) együttműködésben. Vitézy Dávid emlékeztetett, hogy miután az előző városvezetés elindította az előkészítést, 2019-ben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) egyértelmű állásfoglalást tett a fejlesztés kiemelt fontosságáról. A tervezett vonalhosszabbítás kapcsán úgy fogalmazott: a II. ütem a Szent Gellért tértől a Műegyetem rakpart és a Pázmány Péter sétány mentén tárja fel az egyetemi negyedet és az Infoparkot, majd a Dombóvári útra befordulva belvárosi kapcsolatot nyújt a Kopaszigáti közparknak és a mellette épülő új lakó- és irodanegyednek is. Itt átszállási lehetőség jön létre a meglévő 1-es villamos és a közeljövőben kiépülő Nádorkert vasúti megállóhely felé is. Az új vonalszakaszról a Szent Gellért téren kapcsolat nyílna északra a 19-es, 41-es és 56-os vonalakhoz, illetve Pestre a 47-es és 49-es vonalakhoz. A térség így nemcsak vasúti, hanem a villamosok révén mind a négy - egyszer a jövőben öt - metróvonalhoz közvetlen villamoskapcsolatot kaphat. Azt is megjegyezte, hogy a pontos vonalhálózatról a BKK dönt majd, az előzetes tervek szerint mindkét irányba, a rakparton át Óbudára és a Szabadság hídon át a Deák Ferenc térre is indulna új járat a Műegyetem rakparti ágról. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az FKT és a kormány döntése szerint a tervezés során kiemelt cél füves vágányok kiépítése, az útszakaszon található lehető legtöbb fa megmentése és a villamosnak a Déli körvasút terveihez és új Nádorkert vasúti megállójához való illesztése, ahogy a folytonos rakparti kerékpárút megtartása is. A budai fonódó villamos II. ütemének műszaki tartalmát is megosztotta az olvasókkal Vitézy Dávid, ezek szerint hat új akadálymentes megállóhely, 2,8 kilométer új, kétvágányú villamospálya, a Déli öszszekötő vasúti híd alatti járda és kerékpárút kibővítése és új átszállási kapcsolat valósulna meg a déli körvasútra. Vitézy Dávid emlékeztetett: 2010-től sokat dolgozott az általa vezetett BKK és a főváros a budai fonódó villamoshálózat első ütemének létrehozásán. Rengeteg vita és kételkedés ellenére valósult meg az óbudai 17-es villamos két irányú meghosszabbításával, egyrészt a Margit körút-Széll Kálmán tér-Alkotás utca felé, másrészt az új Margit híd alatt induló szakaszon a Batthyány tér felé a rakparti vonalakkal összefonódva - idézte fel a hálózat kialakítását. A BFK vezérigazgatója leszögezte: az előző ciklusban létrehozott új rendszer minden, a megépítése előtt becsült utasforgalmi előrejelzést felülmúlva olyannyira sikeres és bevált, hogy ma már nem lehet kérdés, folytatni kell a beruházást. A Gellért térről indul az új vonal a Budafoki útraFotó: Mirkó István Nem lesz gát és építkezés az ősfás dunai szigeten Kárpáti András A kormány megcáfolta a baloldali média azzal kapcsolatos híreszteléseit, hogy a kabinet a Hajógyári-szigeten különböző, természetpusztítással járó beruházásokat valósítana meg. „A szerdai kormányülésen a kabinet elfogadta Bús Balázzsal, Óbuda előző, kormánypárti polgármesterével közös javaslatunkat: építkezésre és az élővilágra káros árvízvédelmi rendszerre semmi szükség a Hajógyári-szigeten! A sziget a budapestieké, az északi részén legyen közpark, sok sport- és szabadidős lehetőséggel” - írta Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Twitter-oldalán. Mint ismert, a baloldali sajtó egy környezetvédelmi hatástanulmányból kiindulva szőtte a spekulációit, amelyek szerint a kormány „hasznosítani akarja” a Hajógyári-szigetet, és „ezer fát kivágva” épít gátat a sziget köré. Egyebek mellett azt is állították, hogy a gátépítés nemcsak a sziget eleve épületekkel teli, állami tulajdonban lévő déli részét érinti, hanem a döntően fővárosi és óbudai kézben lévő északi, parkos szakaszt is. Azt vizionálták, hogy „megszűnne a lehetőség, hogy az ember kapcsolatba kerüljön a folyóval és lesétáljon a fövenyre, mert a természetes part helyett jön a szabályos rézsű, az alján kőszórással”. Egy „több áttéten keresztül” Csányi Sándorhoz köthető magántulajdonosról is értekeztek, aki a balos orgánumok szerint „anyagilag jól járna az egésszel”.