Magyar Nemzet, 2020. augusztus (83. évfolyam, 179-203. szám)

2020-08-01 / 179. szám

2020. augusztus 1., szombat Magyar Nemzet BELFÖLD 5 A család és a magyar nemzet értékeire épít az új tananyag A legfontosabb cél a gyerekek olvasási kedvének felkeltése és ébren tartása A család, a nemzet és a szülőföld fontosságáról tanulhatnak a di­ákok az új kerettantervhez iga­zodó kötelező olvasmányokból. Az ötödikeseknek előírt irodal­mi művekben hangsúlyosan je­lenik meg a szűkebb és tágabb közösséghez való kötődés érzé­se, amelynek közvetítéséhez új verseket, meséket is bevontak a tankönyvfejlesztők. Összességé­ben csökkent a kötelező olvasmá­nyok száma. Csókás Adrienn Családi életre nevelés, állampolgári is­meretek, hon- és népismeret - önálló tantárgyakkal is ráerősít a módosított tantervi szabályozás az alapvető em­beri és nemzeti értékek átadására, de a magyar nyelv és irodalom tananya­gában is a korábbinál erőteljesebben je­lennek meg ezek a témák szeptember­től. Radóczné Bálint Ildikó, az újragon­dolt ötödikes irodalomkönyv fejlesztője a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy több fejezet is megújult a tananyagban. - Az irodalomkönyv legnagyobb egy­ségét a megújult Család, otthon, nem­zet fejezet alkotja. Életünk során sokféle kapcsolatot teremtünk, számtalan kö­tődést alakítunk ki a környezetünkben élőkkel. Kiemelt célként tűzte ki ezért a Nemzeti alaptanterv (NAT) és a keret­­tantervek is, hogy a gyerekek megértsék az egyes ember, a család és a nagyobb közösség, a nemzet kapcsolatát. A ta­nulók így jobban megismerhetik iro­dalmi értékeinket és kultúránkat is - hangsúlyozta a szerző. Ebben a fejezet­ben kapott helyet például Arany János Családi kör című verse, újdonságként pedig megjelennek Weöres Sándor és Kányádi Sándor művei is. A versek után a tematikus egység további részeiben mesék, mondák és mítoszok szerepel­nek, végül pedig bibliai történetekkel ismerkedhetnek meg a gyerekek.­­ Új művekkel egészült ki a Szülő­föld, táj című fejezet is, amelyben ver­ses és prózai alkotások egyaránt sze­repelnek. A vallomásos jellegű írások­ban a szülőföldhöz fűződő erős érzések, hangulatok és emlékek is felidéződnek. Petőfi Sándor Az alföld és az Úti leve­lek című művei mellett például Nagy László egyik versével is gazdagodot­t­ B fejezet. A tankönyv utolsó fejezete is megújult, így került be Fekete István­tól A koppányi aga testamentuma - is­mertette a változásokat Radóczné Bá­lint Ildikó, hozzátéve: nem hiányoznak a kötelezők sorából a jól ismert klasz­­szikusok sem, mint például a János vi­téz vagy A Pál utcai fiúk. Az újdonságok beemelése ellenére összességében csökkent az ötödikesek­nek szánt tananyag mennyisége. Mint kiderült, mintegy tíz művel lett keve­sebb az olvasnivaló, és a megtanulandó kulcsfogalmak száma is csökkent.­­ A tankönyvet írva sokszor jutott eszem­be Móra Ferencnek A századik könyv című művében megfogalmazott gon­dolata: „Sose kívánj több földet, mint amennyit meg bírsz szántani!” Így gon­dolom ezt pedagógusként is, szeptem­bertől én is ebből az irodalomkönyvből fogok tanítani, és én sem szeretnék több tananyagot, mint amennyit „meg bírok szántani”, meg tudok tanítani a gyere­keknek - húzta alá a tananyag szerző­je. A kötelező törzsanyagból kimara­dó művek egy része ajánlott olvasni­valóként továbbra is választható lesz. - A pedagógusoknak lehetőségük van az ajánlott művek helyett más, a tematikai egységekhez kapcsolódó al­kotásokat megismertetni a tanulókkal - húzta alá a szakember, jelezve: ettől függetlenül akár a teljes órakeret is a törzsanyagra fordítható. - Bízom ben­ne, hogy a tankönyvet készítők és a pe­dagógusok együttes gondolkodása ré­vén sikerül megvalósítanunk mindany­­nyiunk törekvését, a tanulók olvasási kedvének a felkeltését és annak folya­matos ébren tartását - tette hozzá. Radóczné Bálint Ildikó megemlítet­te, hogy az átdolgozás során még na­gyobb hangsúlyt fordítottak a szöveg­értésre és a szövegalkotásra, és nagyon sokszor számítanak a gyerekek vélemé­nyére is, érvelésre buzdítva őket. Mind­ezeken felül a csoportos és páros mun­ka, valamint az önálló tanulás is jóval hangsúlyosabbá vált. Összeségében csökken a kötelező olvasmányok és a megtanulandó kulcsfogalmak száma Fotó: Mirkó István Döntött a kormány a budai fonódó villamoshálózat déli bővítéséről A kormány döntése értelmében a második ütemmel folytatódik a budai fonódó villamoshálózat bővítése. Vitézy Dávid, a Buda­pest Fejlesztési Központ vezér­­igazgatójának beszámolója sze­rint déli irányba, hat megálló­val hosszabbítják meg a fontos közösségi közlekedési folyosót, biztosítva a vasútra való átszál­lást is. Baranyai Gábor A tegnap megjelent kormányhatározat értelmében a kormány központi költ­ségvetési forrást rendel a budai fonódó villamos II. ütemére, a Szent Gellért tér és a Budafoki út közötti szakasz terve­zésének folytatására és a tervek végle­gesítésére - írta Facebook-bejegyzésé­­ben Vitézy Dávid. A Budapest Fejlesz­tési Központ (BFK) vezérigazgatója ki­emelte, hogy a tervek nagyjából másfél év múlva kerülhetnek a Fővárosi Köz­fejlesztések Tanácsa elé, a főváros és a kormány közös fejlesztési testülete ek­kor dönthet az építkezés finanszírozá­sáról és a kivitelezés megindításáról. Hozzátette: a tervezési munkák foly­tatását - a déli körvasúttal való ösz­­szefüggésekre is tekintettel - Fürjes Balázs kormánybiztos felügyeletével a BFK végzi majd a Budapesti Közlekedé­si Központtal (BKK) együttműködés­ben. Vitézy Dávid emlékeztetett, hogy miután az előző városvezetés elindítot­ta az előkészítést, 2019-ben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) egyér­telmű állásfoglalást tett a fejlesztés ki­emelt fontosságáról. A tervezett vonalhosszabbítás kap­csán úgy fogalmazott: a II. ütem a Szent Gellért tértől a Műegyetem rakpart és a Pázmány Péter sétány mentén tárja fel az egyetemi negyedet és az Infopar­­kot, majd a Dombóvári útra befordulva belvárosi kapcsolatot nyújt a Kopaszi­­gáti közparknak és a mellette épülő új lakó- és irodanegyednek is. Itt átszál­lási lehetőség jön létre a meglévő 1-es villamos és a közeljövőben kiépülő Ná­dorkert vasúti megállóhely felé is. Az új vonalszakaszról a Szent Gellért té­ren kapcsolat nyílna északra a 19-es, 41-es és 56-os vonalakhoz, illetve Pest­re a 47-es és 49-es vonalakhoz. A tér­ség így nemcsak vasúti, hanem a villa­mosok révén mind a négy - egyszer a jövőben öt - metróvonalhoz közvet­len villamoskapcsolatot kaphat. Azt is megjegyezte, hogy a pontos vonalhá­lózatról a BKK dönt majd, az előzetes tervek szerint mindkét irányba, a rak­parton át Óbudára és a Szabadság hí­don át a Deák Ferenc térre is indulna új járat a Műegyetem rakparti ágról. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az FKT és a kormány döntése szerint a ter­vezés során kiemelt cél füves vágányok kiépítése, az útszakaszon található le­hető legtöbb fa megmentése és a villa­mosnak a Déli körvasút terveihez és új Nádorkert vasúti megállójához való il­lesztése, ahogy a folytonos rakparti ke­rékpárút megtartása is. A budai fonódó villamos II. ütemének műszaki tartal­mát is megosztotta az olvasókkal Vi­tézy Dávid, ezek szerint hat új akadály­­mentes megállóhely, 2,8 kilométer új, kétvágányú villamospálya, a Déli ösz­­szekötő vasúti híd alatti járda és kerék­párút kibővítése és új átszállási kap­csolat valósulna meg a déli körvasútra. Vitézy Dávid emlékeztetett: 2010-től sokat dolgozott az általa vezetett BKK és a főváros a budai fonódó villamos­­hálózat első ütemének létrehozásán.­­ Rengeteg vita és kételkedés ellenére va­lósult meg az óbudai 17-es villamos két irányú meghosszabbításával, egyrészt a Margit körút-Széll Kálmán tér-Alko­­tás utca felé, másrészt az új Margit híd alatt induló szakaszon a Batthyány tér felé a rakparti vonalakkal összefonód­va - idézte fel a hálózat kialakítását. A BFK vezérigazgatója leszögezte: az előző ciklusban létrehozott új rendszer min­den, a megépítése előtt becsült utasfor­galmi előrejelzést felülmúlva olyannyi­ra sikeres és bevált, hogy ma már nem lehet kérdés, folytatni kell a beruházást. A Gellért térről indul az új vonal a Budafoki útra­Fotó: Mirkó István Nem lesz gát és építkezés az ősfás dunai szigeten Kárpáti András A kormány megcáfolta a baloldali média azzal kapcsolatos híresztelé­seit, hogy a kabinet a Hajógyári-szi­geten különböző, természetpusztí­tással járó beruházásokat valósítana meg. „A szerdai kormányülésen a ka­binet elfogadta Bús Balázzsal, Óbu­da előző, kormánypárti polgármeste­rével közös javaslatunkat: építkezés­re és az élővilágra káros árvízvédel­mi rendszerre semmi szükség a Hajó­gyári-szigeten! A sziget a budapestie­ké, az északi részén legyen közpark, sok sport- és szabadidős lehetőséggel” - írta Fürjes Balázs Budapest és a fővá­rosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Twitter-oldalán. Mint is­mert, a baloldali sajtó egy környezet­­védelmi hatástanulmányból kiindul­va szőtte a spekulációit, amelyek sze­rint a kormány „hasznosítani akarja” a Hajógyári-szigetet, és „ezer fát ki­vágva” épít gátat a sziget köré. Egyebek mellett azt is állították, hogy a gátépí­tés nemcsak a sziget eleve épületekkel teli, állami tulajdonban lévő déli ré­szét érinti, hanem a döntően főváro­si és óbudai kézben lévő északi, par­kos szakaszt is. Azt vizionálták, hogy „megszűnne a lehetőség, hogy az em­ber kapcsolatba kerüljön a folyóval és lesétáljon a fövenyre, mert a termé­szetes part helyett jön a szabályos ré­zsű, az alján kőszórással”. Egy „több áttéten keresztül” Csányi Sándorhoz köthető magántulajdonosról is érte­keztek, aki a balos orgánumok sze­rint „anyagilag jól járna az egésszel”.

Next