Magyar Nemzet, 2020. szeptember (83. évfolyam, 204-229. szám)
2020-09-05 / 208. szám
8 KÜLFÖLD Magyar Nemzet 2020. szeptember 5., szombat Navalnij-ügy: Moszkvától vár választ a NATO OROSZORSZÁG Munkatársunktól A NATO minden szövetséges országa elítéli az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ellen elkövetett gyilkossági kísérletet, amely nem pusztán egy személy elleni támadást jelent, hanem az alapvető demokratikus értékek elleni támadásnak számít - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az Északatlanti Tanács rendkívüli ülését követően tegnap. Jens Stoltenberg (képünkön) kiemelte, a vegyi fegyvernek számító novicsok típusú idegméreggel végrehajtott gyilkossági kísérlet a nemzetközi jog súlyos megsértésének számít. A gyilkossági kísérlet elkövetőit el kell számoltatni - emelte ki. A főtitkár szerint a NATO-tagállamok egyetértenek abban, hogy Oroszországnak súlyos kérdésekre kell választ adnia. A német szövetségi kormány szerdán adta hírül, hogy Alekszej Navalnij szervezetében a harci idegmérgek csoportjába tartozó anyagot mutattak ki a német klinikai vizsgálatok folyamán. A Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb bírálójaként is ismert politikus augusztus 20-án egy Moszkvába tartó repülőn lett rosszul. Az orosz orvosok tagadták, hogy Navalnijt megmérgezték volna. A kómában lévő politikust augusztus 22-én Berlinbe szállították, és megkezdték klinikai kezelését. Orvosai szerdán azt állapították meg, hogy minden kétséget kizáróan idegmérget juttattak a szervezetébe. - Alekszej Navalnij ügyében akkor indul nyomozás, ha megerősítést nyer az az információ, hogy a szervezetében méreganyagot találtak - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvi Fotó: Reuters veje tegnap Moszkvában. Mint mondta, Moszkva párbeszédre számít a német féllel, és adatokat vár, amelyek elősegítenék az orosz belügyi szakemberek vizsgálatát az ügyben. A szóvivő azt is közölte, hogy a belarusz rádióelektronikai katonai hírszerzés által elfogott Varsó és Berlin közötti telefonbeszélgetésben „világosan arról van szó, hogy ez (a mérgezés-ügy) egy hamisítvány”. SZANKCIÓKAT KÖVETELNEK Több mint száz európai parlamenti képviselő szankciók bevezetésére szólította fel tegnap nyílt levélben Josep Borrellt, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét az orosz ellenzéki politikusokkal és újságírókkal szemben elkövetett merényletek felelősei ellen. A képviselők hangsúlyozták, erősen kételkednek az orosz hatóságok hajlandóságában, hogy a Navalnij-ügyet megfelelően kivizsgálják, utalva arra, hogy a meggyilkolt oknyomozó újságíró, Anna Politkovszkaja és a novicsokkal megmérgezett korábbi kettős ügynök, Szergej Szkripal ellen elkövetett támadásokat követő orosz vizsgálatok nem hoztak kielégítő eredményt. (MTI) Már verik a harci dobokat Egeresi Zoltán szerint nem fenyeget háború Athén és Ankara között Egy NATO-tagállamok közötti fegyveres konfliktusnak rendkívül komoly nemzetközi következményei lennének. Ezt már az Egyesült Államok sem hagyhatná - mondta lapunknak Egeresi Zoltán, a Stratégiai Védelmi és Kutatóintézet kutatója azzal kapcsolatban, hogy kezd eldurvulni a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult görög-török csetepaté, a gázkincsek körüli marakodás. FÖLDKÖZI-TENGER László Dávid Hulusi Akar török védelmi miniszter sisakot nyomott a fejére, bepattant egy kétüléses F-16-os hátsó fülkéjébe, nagy robajjal a levegőbe emelkedett, és két másik vadászgép kíséretében szelte az eget. A kötelék látványos repülése során jelképes módon áthúzott a panakkalei mártírok emlékműve előtt is, amely az 1915-ös gallipoli csata hősei előtt tiszteleg, akik az I. világháborúban megvédték a Dardanellák-tengerszorost az ostromló brit és francia csapatok ellen. A tárcavezető persze nem sétarepülőzni jár az F-16-osokkal. Hivatalosan a pilóták éves kiképzését nyitotta meg ünnepélyesen, ugyanakkor a világhálóra feltöltött bemutatója valójában üzenet is volt. Ugyan leszögezte, hogy Törökország nem a feszültséget kelti, csupán jogait és érdekeit védi, közben azért kicsit veri a harci dobokat. Ráadásul az erődemonstráció éppen néhány nappal azután történt, hogy a török hadsereg egy nyilvánosságra hozott felvétellel büszkélkedett el azzal, hogy F-16-osaik Top Gun-szerű légi vadászatban fogták el a Krétáról Ciprus felé tartó görög F-16-osokat. Édes lehetett a bosszú, hiszen májusban még Athén vágott oda hasonló videóval: azon Mirage-2000-seik hajtják el az alkalmatlankodó török vadászgépeket. Hogy kinek üzent a védelmi miniszter? Törökország az utóbbi időben a Földközi-tenger keleti medencéjében szinte mindenkivel összeakasztotta a bajszát. A kiújult feszültség forrása az, hogy az elmúlt évtizedben jelentős gázkincseket tártak fel Egyiptom, Izrael és Ciprus térségében, ami alaposan átrajzolta a térség energiatérképét. A felfedezésre építve a három ország kapcsolatai látványosan javulni kezdtek, és hogy a gázból Európába is jusson, bevonták az üzletbe Görögországot is. Törökországnak viszont így egyetlen szelet sem jutott a tortából: sem a gázból, sem a tranzitból nem kapott. Csakhogy ebbe nem hajlandó beletörődni. Az országok körüli vizek határait ugyanis a tengerjogban az úgynevezett kizárólagos gazdasági övezet jelöli ki. Hogy ezek hol húzódnak, nem mindig egyértelmű. Törökország magának követel bizonyos területeket, azért avatkoztak be Líbiában is, hogy a tripoli kormánnyal újraosztva a tengeri határokat legitimálják saját igényeiket. Különösen érzékeny Ciprus esete: az ország egy 1974-es puccsot követően két részre szakadt, miután a török lakosság védelmében a török hadsereg is beavatkozott, és elfoglalta a sziget 37 százalékát. Az uniós tag görög ciprióták ragaszkodnak hozzá, hogy a felségvizeiken talált természeti kincsek sorsáról kizárólag ők rendelkezzenek. A török ciprióták szerint viszont a haszon egy része őket is megilleti. A gázkincsek körüli marakodás viszont kezd eldurvulni. Recep Tayyip Erdogan török elnök eddig sem riadt vissza a kemény szavaktól, volt, hogy banditáknak és tengeri kalózoknak nevezte a Ciprus körül próbafúrásokat végző nemzetközi vállalatokat. Most ennél is továbbment. Múlt hét vasárnap Törökországban egy másik fontos történelmi eseményt is ünnepeltek: a győzelem napját, a függetlenségi háborúban vívott 1922-es dumlupinari csatát, melyben tönkreverték a görög csapatokat. - Vajon a görögök tudják, hogy mi történhet velük a kapzsi és inkompetens vezetőik miatt? A franciák tisztában vannak azzal, hogy nekik kell megfizetniük az árát a kapzsi és inkompetens vezetőik döntésének? - kérdezte ünnepi beszédében, figyelmeztetve, hogy ők készek meghozni a szükséges áldozatot. A csatát egyelőre csak szavakkal vívják, de az Európai Unió már lehetséges szankciókkal is fenyegetőzött, sőt már a hadseregek is mozgásba lendültek - Törökország nemrégiben nagyszabású hadgyakorlatot szervezett a térségben. A görög haderő is gyakorlatozott, amihez Olaszország, Ciprus és Franciaország is csatlakozott, de a kitermelésben ugyancsak érdekelt franciák már korábban megerősítették katonai A megosztott Ciprus jelenlétüket a térségben. Beszálltak a játékba a nagyhatalmak is. Oroszország ugyancsak bejelentette, hogy a közeljövőben a haditengerészete két lőgyakorlatot is tart a térségben. Érdekeik itt egyeznek: mivel jelenleg az oroszok adják Európa gázellátásának javát, jól jön nekik, ha zavarhatják a más forrásból érkező gáz útját. Az Egyesült Államok - amelynek vállalatai szintén ott legyeskednek a gázmezők körül - pedig éppen mostanra időzítette a bejelentést, hogy részlegesen feloldja a fegyverembargót Ciprus ellen, amelyet még 1987-ben vezetett be a sziget újraegyesítésének reményében. Vajon berobbanhat a puskaporos hordó? Elképzelhető, hogy NATO-szövetségesek háborúba kezdjenek? - Nem! - zárja rövidre a felvetést a Magyar Nemzet kérdésére Egeresi Zoltán. A Stratégiai Védelmi és Kutatóintézet kutatója ezután úgy pontosított: már most is háború zajlik, csak éppen a jelképek szintjén. Ennek volt példája az isztambuli Hagia Szophia vagy a Chora-templom mecsetté alakítása, a Bizánci Birodalom hadseregét megsemmisítő 1071-es manzikerti csata vagy a győzelem napjának nagyszabású megünneplése sorolta a „hadmozdulatokat”. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek legfeljebb nyomásgyakorlásnak jók, de egy háborút aligha kockáztatnának meg a felek. Ahol ilyen feszült a helyzet - hadseregek néznek egymással farkasszemet és vadászgépek kergetőznek -, ott azonban ugrásszerűen megnő az esély a hibára, ami végzetesnek is bizonyulhat. Hogy ilyen ne fordulhasson elő, csütörtökön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár török és görög vezetőkkel beszélt, megegyezve abban, hogy kidolgoznak valamilyen mechanizmust a balesetek elkerülése érdekében. Egy NATO-tagállamok közötti fegyveres konfliktusnak rendkívül komoly nemzetközi következményei lennének. Ezt már az Egyesült Államok sem hagyhatná - folytatta a katonai szövetség szerepének értékelésével a Törökország-szakértő. Viszont emlékeztetett rá, hogy egyszer már majdnem háborúig fajult a szembenállás: 1996- ban, amikor két vitatott hovatartozású, kietlen sziget miatt akadtak össze a görögök és a törökök. Hogy akkor mi lehet a helyzet megoldása? Egeresi Zoltán szerint rövid távon semmi, legfeljebb - akár német közvetítéssel - egy időre jegelik a konfliktust. Egy kompromisszumos megoldás lenne a megnyugtató, de egyelőre mindenki emeli a tétet. A görögök pozíciója viszont jobb, hiszen több a szövetségesük - latolgatta a forgatókönyveket. A Törökország-szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a harcias retorikával Recep Tayyip Erdogan kiválóan eltereli a figyelmet a belső problémákról, köztük a koronavírusról. - Ha az Európai Unió túl keményen lép fel, akkor a nyugatos törökök is úgy fogják érezni, hogy az országukat támadják - mutatott rá egy másik lehetséges hatásra. Egyúttal emlékeztetett rá, hogy Törökország már februárban is kijátszotta a „migránskártyát”, amikor megnyitotta szárazföldi határait Görögország felé a bevándorlók előtt. Török F-16-osok szállnak a magasba. A felfedezett gázlelőhelyekért folyik a harc Forrás: Twitter Ciprus görög irányítás alatt álló része ENSZ- ütközőzóna (zöld vonal) Észak-ciprusi Török Köztársaság (kizárólag Törökország ismeri el) • Yeni Erenköy • Yeni Iskele Dipkarpaz Grafika: Magyar Nemzet Brit szuverén támaszpontok ÚJABB SZÓCSATA Görögország csak akkor kezd tárgyalásokat Törökországgal a tengeri határokról a Földközi-tenger keleti medencéjében, ha a török fél felhagy a provokációval - jelentette ki tegnap Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő. Görögországnak szándékában áll tárgyalni az égei-tengeri határokról a nemzetközi jog alapján, de nem úgy, hogy közben Törökország fenyegetőzik - szögezte le Micotákisz. A kormányfő hozzátette, hogy külügyminisztere levelet fog átadni az ENSZ főtitkárának Athén álláspontjáról. Megerősítve a görög álláspontot, Mevlüt Pavutoglu török külügyminiszter tegnap azt mondta, hogy görög hivatali kollégája, Níkosz Déndiasz nem fogadta el a török-görög tengerjogi kérdések rendezését célzó, előfeltétel nélküli tárgyalásokra vonatkozó török javaslatot. Görögország ismét megmutatta, hogy nem a párbeszéd híve az ügyet illetően - vélte ankarai sajtótájékoztatóján a török diplomácia vezetője. Mint fogalmazott: „Ha azt várják, hogy lemondunk az összes jogunkról azért, hogy tárgyalhassunk velük, akkor az nem fog megtörténni." (MTI)