Magyar Nemzet, 2021. február (84. évfolyam, 26-48. szám)

2021-02-19 / 42. szám

6 BELFÖLD Magyar Nemzet 2021. február 19., péntek Hableány-katasztrófa: a szakértői véleményt támadja a védelem Májusra napolták el a huszonnyolc halálos áldozattal járó tömegbaleset perét A Hableány-katasztrófa miatt in­dult perben a védelem a nautikai (hajózási) igazságügyi szakértő tudományos alaposságú megál­lapításait akarja apró darabokra szedni. Ahogy a két korábbi tár­gyalási napon, tegnap is ez volt a taktika. Az áldozatokat képviselő jogászok időhúzásról beszélnek, szerintük a védelem új igazság­ügyi szakértőt akar majd kiren­deltetni. A pert májusra napolták. Szemán László János A harmadik tárgyalási napon is a ha­józási igazságügyi szakértő megálla­pításai voltak napirenden a Fővárosi Törvényszéken a Hableány-katasztrófa miatt indult perben. A csütörtöki tár­gyaláson a védelem egyebek mellett azt feszegette, hogy az ütközés idején kor­látozott látási viszonyok voltak a Du­nán, és annyi eső esett azon az estén, mint egy hónap alatt szokott. Ezt cá­folja, hogy a tragikus estén az ipari ka­merák felvételein jól látszik a Margit hídtól a Batthyány tér is. A védelem ezt követően a nautikas szakértő azon meg­állapításába kapaszkodott bele, hogy a Hableány sétahajón csak egy matróz szolgált az előírt kettő helyett. A sé­tahajó hajónaplójában valóban szere­pel az a kitétel, hogy 75-250 utas ese­tén plusz egy matrózra van szükség. A Hableány azonban soha nem­ vitt egy busznyi turistánál - 60 főnél­­ többet. A katasztrófa idején is csak 33 utas volt a fedélzeten. Az igazságügyi szakértő kérdésre elmondta, hogy a plusz mat­róznak az utasokra kell felügyelnie, mi­vel többször előfordult már kisebb bal­eset, sőt vízbeesés abból, hogy felelőt­len utasok túlságosan kihajoltak a ha­jókorlát felett. A szakértő azonban azt is kijelentette: az, hogy nem volt az elő­írás szerinti plusz egy matróz a fedél­zeten, semmilyen módon nem befolyá­solta a történteket, elsősorban nem ez okozta az ütközést, hanem az, hogy a vádlott Jurij Csaplinszkij gondatlanul járt el. A kapitány korábban azt állítot­ta, nem látta a Hableányt, a balesetről a hajóján tartózkodó amerikai utasai szóltak neki. A nautikai szakértő sze­rint azonban mind szabad szemmel, mind a Viking Sigyn szállodahajó mo­dern műszaki berendezésein látható volt a sétahajó. A védelem taktikája már a két ko­rábbi tárgyalási napon kirajzolódott: az, hogy a nautikai szakértő tudomá­nyos alaposságú megállapításait akar­ja apró darabokra szedni. Az áldoza­tok családját képviselő, a perben sér­tetti képviselőként jelen lévő jogászok szerint a védelem új szakértő kiren­delését szeretné elérni, ám ez szerin­tük mindössze időhúzás. A pert má­jusra napolták. Ismeretes, 2019. május 29-én este a Margit híd két pillére között a nor­vég tulajdonú, ám svájci bejegyzésű Viking Sigyn szállodahajó nekiütkö­zött a magyar Hableány sétahajónak, ami hét másodperc alatt elsüllyedt, fe­délzetén harminchárom dél-koreai tu­ristával és kétfős magyar legénységgel. Hét utast sikerült kimenteni, huszon­heten elhunytak, egy koreai nő holt­testét azóta sem találták meg. A Vi­king Sigyn ukrán hajóskapitánya, Jurij Csaplinszkij ellen vízi közlekedés ha­lálos tömegszerencsétlenséget ered­ményező gondatlan veszélyeztetésének vétsége és 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt emel­tek vádat. A vádirat szerint a Vikinget kormányzó kapitány nem figyelt kellő­képpen, percekig nem a hajó vezetésé­re koncentrált, ezért nem vette észre a Hableányt, nem tartotta meg a Vi­kinggel a biztonságos távolságot, to­vábbá nem adta le az előzéshez szük­séges rádió- és hangjelzést. A Viking radarja működött, ám a veszélyes kö­zelséget jelző riasztót kikapcsolták. A vádhatóság szerint Csaplinszkij cser­ben hagyta a Hableányon utazókat, akik részben a Dunába zuhantak, részben beszorultak az elsüllyedő hajótestbe. I.. '­­f.. a„t------­ A legázolt és elsüllyedt sétahajón utazó sértettek ügyvédei szerint időhúzásra játszik a másik oldal­Fotó: Kurucz Árpád Százmilliós adócsalás Vádat emeltek egy őrző-védő szol­gáltatást nyújtó szegedi vállalkozó és társa ellen, akik csaknem 200 millió forint forgalmi adó befizetését kerül­ték el 2014-ben. A cégvezető az adó­fizetés elkerülése érdekében valótlan számlákat fogadott be a társa által vezetett gazdasági társaságtól. Emel­lett bevallásaiban nem alátámasztha­tó beszerzéseket tüntetett fel, és még az adóellenőrzést is akadályozta. A vállalkozót különösen nagy vagyo­ni hátrányt okozó költségvetési csa­lással, társát bűnsegédként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó költ­ségvetési csalással vádolják. (MTI) Megverték a tolvajt Súlyos, illetve könnyű testi sértés miatt emeltek vádat két biztonsági őr ellen, akik tavaly szeptemberben el­fogtak és megvertek egy tolvajnak vélt férfit egy pécsi drogériában. Az egyik vádlott a drogéria vagyonőre, a másik az üzletnek helyet adó bevá­sárlóközpont biztonsági őre volt. Az egyik vagyonőr a korábban többször bolti lopáson ért férfit a raktárhelyi­ségbe rángatta, ahol többször meg­ütötte, megrúgta. A biztonsági őr pe­dig eltörte a sértett orrát. (MTI) Tizenkét év után ültethetik le a gyilkost Vádat emeltek egy férfi ellen, aki 2009. január elsején Leányváron olyan súlyosan bántalmazott egy idős nőt, hogy az életét vesztette. Az elkö­vető az asszony unokájának barátja volt. Ittasan, nagy erővel megragad­ta az idős asszony nyakát, rátaposott, rátérdelt a mellkasára, majd magá­ra hagyta. Az asszony holttestét több nap múlva találták meg. A házban talált DNS-nyomok vezettek el az el­követőhöz, aki rablás miatt akkor is börtönben volt. A piliscsévi férfi je­lenleg is börtönben van. (MTI) Bróker Marcsi bűnügyi felügyelet alatt marad Munkatársunktól Fenntartotta a Kun-Mediátor-ügy vád­lottja, Bróker Marcsi bűnügyi felügye­letét az elsőfokú ítélet kihirdetéséig a Szegedi Ítélőtábla - tájékoztatott teg­nap a bíróság. Az ítélőtábla álláspontja szerint sem a kényszerintézkedés oka­iban, sem a személyi körülményekben nem következett be változás. A vádirat szerint a karcagi asszony a budapesti székhelyű Kun-Mediátor Kft. képviselőjeként a cég 15 éves működé­se alatt 12 milliárd forintot meghala­dó kárt okozott több mint 760 ügyfe­lének. Volt olyan sértett, aki több mint egymilliárd forinttal károsodott, so­kan pedig több tíz millió forintot ve­szítettek a vádlottal kötött „üzleti be­fektetés” miatt. Az asszony - cége ne­vében - 1999 nyarától 2015 tavaszáig az átlagosnál jóval kedvezőbb haszon­nal kínált kecsegtető befektetési lehe­tőséget főként a Karcagon és környé­kén élőknek. Tette mindezt úgy, hogy a Kun-Mediátornak nem volt engedé­lye ilyen tevékenységre. A befolyt pénzt saját és családja költségeire fordította, illetve az érin­tettek egy részének kifizetésére hasz­nálta fel. Bróker Marcsi 2015 tavaszán eltűnt Magyarországról, végül mint­egy másfél évvel később a közép-ame­rikai Belize-ben fogták el. Az asszonyt 2016. december köze­pén letartóztatták. Három év múlva, mivel a letartóztatás időtartama el­érte a törvényi maximumot, a Szol­noki Törvényszék elrendelte a terhelt bűnügyi felügyeletét, a mozgását nyo­mon követő technikai eszköz alkal­mazásával. A karcagi asszonyt tizenkétmilliárdos károkozással vádolják Fotó: Havran Zoltán Nem szabadulhat a halálosztó Magda Nem bánta meg tettét a délvidé­ki terminátor, aki elutasította az elmeorvosi vizsgálatot, valamint agresszívan reagált a feltételes sza­badlábra helyezéséről döntő tár­gyaláson való részvételére, majd azt meg is tagadta. Szemán Nem engedélyezte Magda Marinko fel­tételes szabadlábra bocsátását csütör­töki végzésével a Szegedi Törvényszék büntetés-végrehajtási bírája, így a ha­lálosztó továbbra is a szegedi Csillag­börtön hosszú idős elítélteknek kialakí­tott, különleges körletének lakója ma­rad. Az elítélt eddig huszonhét évet ült hazánkban, nyolc gyilkossággal vádol­ták meg 1994-ben, majd végül négyért ítélték életfogytiglani fegyházra. Az ak­kori törvények szerint a büntetésből letöltött 25 év után lehetett felülvizs­gálni a feltételes szabadlábra helyezé­sét. A törvényi rendelkezések és a tö­retlen bírói gyakorlat szerint a felté­teles szabadságra bocsátás kedvezmé­nye nem automatikusan járó jogosult­sága az elítéltnek, hanem csupán lehe­tőség, ha a büntetés célja a szabadon bocsátásával is elérhető. Tavalyelőtt egyszer már elutasították a feltételes szabadlábra helyezést, mondván: Mag­da Marinko az eltelt évek alatt sem­mit sem bánt meg. A büntetés-vég­rehajtási bíró az idei döntése előtt el­meorvos-szakértői vélemény elkészí­tését rendelte el, de az elítélt a vizsgá­laton nem kívánt megjelenni. Magda Marinko a bírói meghallgatásán való részvételt is megtagadta, és rendza­varó magatartást is tanúsított. A bí­róság így csütörtökön a távollétében, védője jelenlétében hozta meg dönté­sét, amelyet a fogva tartása alatti ma­gatartását részletező büntetés-végre­hajtási intézeti előterjesztésre is alapo­zott. Eszerint az elítélt az utóbbi évek­ben nem kapott fegyelmi büntetést, ugyanakkor nehezen fogadja el a sza­bályokat, megbánás nem jellemzi, és a feltételes szabadságáról döntő eljá­rásban sem hajlandó együttműködés­re. Összességében ezért továbbra sem lehet arra következtetni, hogy szaba­don bocsátása esetén vissza tudna il­leszkedni a társadalomba, és törvény­­tisztelő életmódot folytatna. A bíróság arról döntött, hogy a feltételes szabad­ságra bocsátás lehetőségét egy év el­teltével ismételten meg kell vizsgálni. A bíróság végzése ellen a védő felleb­bezett, így az nem jogerős. Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Next