Magyar Nemzet, 2021. március (84. évfolyam, 50-75. szám)
2021-03-01 / 50. szám
2021. március 1., hétfő BELFÖLD 5 Orbán Viktor kilátásba helyezte a néppárti EP-frakció elhagyását A szabályok visszamenőleges hatályú megváltoztatásával büntetnék a Fideszt Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója szerdán szavaz az alapszabály-módosításról, ami gyakorlatilag bebetonozná a Fidesz frakcióbeli felfüggesztéséről szóló voks kiírását. A jogilag visszás helyzetre reagálva Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egy Manfred Webernek küldött levélben jelezte: amennyiben megszavazzák a rendelkezéseket, a kormánypárt kilép a néppárti csoportból. Judi Tamara (Brüsszel) „Ezúton tájékoztatom frakcióvezető urat, hogy amennyiben az elnökség és a nemzeti delegációvezetők február 26-i találkozóján elfogadott rendelkezéseket szavazásra bocsátják és meg is szavazzák, úgy a Fidesz elhagyja a képviselőcsoportot” - írta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjének, Manfred Webernek küldött friss levelében. Ahogy arról lapunk is írt, a néppárt EP-frakciója látványosan úgy alakítaná a politikai csoport eljárási rendjét, hogy immár könnyebb legyen felfüggeszteni a Fidesz delegációját. A politikai csoport az alapszabálymódosításról szerdán szavaz. Az eredeti tervek szerint a jövőben lehetővé tennék egész delegációk felfüggesztését és kizárását (ezt eddig csak adott EP-képviselő esetében lehetett - a szerk.), ehhez a szavazásra jogosult néppárti képviselők egyszerű többsége is elegendő lenne. Továbbá az ernyőpárt és a parlamenti frakcióbeli tagság között automatizmus is létrejönne - ha előbbi egy tagpártot felfüggeszt vagy kizár a soraiból, a döntés az európai parlamenti csoportra is alkalmazandó lenne. Utóbbi egyértelműen a Fidesz ügyére reflektál: a magyar párt ugyanis 2019 óta felfüggesztett tagsággal bír az Európai Néppárt ernyőpártjában, ám annak parlamenti frakciójában lényegében teljes jogú munkát folytat. Forrásaink szerint a magyar miniszterelnök által idézett, múlt pénteki néppárti értekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy sem a teljes delegációk felfüggesztéséhez és kizárásához, sem pedig az egyszerű többségről szóló szabályhoz nincs meg a kétharmados támogatottság, tehát azokat a néppárt nem tudja az alapszabályzatában rögzíteni. Az ernyőpárt és a frakció közötti tükörszabályt viszont szavazásra bocsátják szerdán a parlamenti csoportban, mégpedig úgy, hogy a magyar kormánypárt felfüggesztéséről szóló voksolás szinte elkerülhetetlenné válik. A módosítás értelmében ugyanis az ernyőpártban felfüggesztett pártok esetében kötelező lenne a frakcióbeli tagság ügyét is megszavaztatni a képviselőkkel. - Konkrét esetre gyártottak szabályt, ráadásul visszamenőleges hatállyal - magyarázta egy európai parlamenti forrásunk. A jogi visszásságra Orbán Viktor is utal a levelében. Mint írja, a jogállamiság fogalmába a magyar értelmezés szerint nem fér bele a szabályok visszamenőleges hatályú megváltoztatása vagy szankciók kiszabása. Miután nem tudott kellő mennyiségű szavazatot gyűjteni, hogy megbüntessen minket, most megpróbálja megváltoztatni a szabályokat és egy folyamatban lévő eljárásra kiterjeszteni - írja a Fidesz elnöke. (A kormánypárt néppárti tagságát 2019-ben fagyasztották be, jóval előbb, mint a jövő szerdán esedékes alapszabály-módosítás. A frakció vezetése tehát egy majdnem két évvel ezelőtti, még nyitott kimenetelű eseményre hivatkozva szavaztathatná meg a Fidesz felfüggesztését - a szerk.) Egy másik, lapunkban is ismertetett érv, hogy a Fidesz EP-képviselőit a magyar választók delegálták az Európai Parlamentbe, hogy uniós szinten az ő érdekeiket képviseljék. A tizenhárom (a delegációban tizenkettő fideszes és egy KDNP-s képviselő ül) politikus jogai és kötelezettségei tehát nem a néppárttól, hanem a választóktól származnak. A Fidesz elnökeként kötelességem, hogy biztosítsam választóink teljes képviseletét - fogalmazott Orbán Viktor a levelében ezen összefüggésre utalva, azt is hozzátéve: a magyar néppárti delegáció népességarányosan a csoport legerősebb tagja, hiszen a 2019-es európai parlamenti választásokon 1,8 millió magyar ember szavazatával, a leadott voksok 52 százalékával választották meg. Mentorhálózatot épít a Design Terminal Borsodi Attila A külhoni magyarság fennmaradásának és a nemzetben gondolkodásnak az egyik feltétele, hogy erős határon túli közösségek jöjjenek létre - jelentette ki lapunknak a nemzetpolitikai államtitkársággal együttműködő Design Terminal szakmai vezetője. Jónás László (képünkön) hozzátette: ennek egyik eleme a gazdaságfejlesztés, amelyben központi szerepet kell hogy kapjanak a közösségek is a hosszú távú eredményekért. Szavai szerint a gazdaságfejlesztés lesz a cement, ami az egészet össze tudja fogni. A szakember úgy véli, a közösségépítés legfontosabb építőkövei az erős helyi vállalkozók, hiszen köréjük szerveződik az élet egy fontos színtere, ők teremtenek munkahelyeket. - Ezért is gondoltuk, hogy sikeres vállalkozóknak nyújtunk képzést ahhoz, hogy ők helyben osszák meg a megszerzett tudást a feltörekvő vállalkozókkal. Ha ez sikerül, mind több magyar vállalkozás jön létre a határon túli területeken, erősítve a helyi közösségeket - emelte ki. A nemzetpolitikai államtitkársággal közösen ezért most azon dolgoznak, hogy minél erősebb vállalkozói közösségeket tudjanak kiépíteni a külhonban. A mentorhálózat kiépítését a Délvidéken kezdték. Nagyon sok olyan magyar tulajdonú vállalkozót ismertünk meg, akik szeretnének visszaadni a közösségüknek, és szívesen támogatják a fiatalokat. A mentorhálózat építését Erdélyben folytatjuk a következő hónapokban, de utána megyünk tovább - fogalmazott. El szeretnék érni, hogy a partneri vállalkozások minél több ponton kapcsolódjanak egymáshoz és az anyaországhoz, mert fontos, hogy a Kárpát-medencei gazdasági tér minél nagyobb területen kialakuljon. Szavai szerint minél több és erősebb kapcsolódási pont alakul ki, annál hatékonyabbak lesznek az együttműködések, és ez újabb szereplőket kapcsolhat be a folyamatba. A járvány megnehezíti a Design Terminal munkáját is, mert a tudás az online térben is átadható, de a közösségépítéshez személyes kapcsolatok kellenek. - Ha a pandémiát magunk mögött tudjuk, akkor a közösségépítést személyesen folytatjuk a határon túli területeken - emelte ki. Fotó: MTI/Vajda János Hit pajzsa díj - huszadszor Soltész Miklós: Nem volt hiábavaló a pálosok küzdelme Hat, a kommunizmus alatt a rendbe lépő pálos szerzetes és - első határon túliként - Jakab Gábor kolozsvár-kerekdombi plébános kapta idén a Parma fidei - Hit pajzsa díjat, amelyet a vírushelyzet miatt élő televíziós adásban adtak át szombaton. Csekő Imre A legtöbb szerzetesrend a diktatúra évei alatt nem mert új tagokat fölvenni a soraiba, de a magyar alapítású pálosok kivételt jelentettek ezalól, és titokban már 1960-ban is több fiatal belépett a közösségbe - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából odaítélt Parma fidei - Hit pajzsa díj átadóján, amelyre az EWTN katolikus televízió stúdiójában került sor. A vírushelyzetre való tekintettel a főpásztor videóüzenetben köszöntötte a díjazottakat az élőben közvetített eseményen. - Mindenkor szükséges a keresztény értékek megvallása, továbbadása és - sajnos sok esetben újra és újra - megvédése is - fogalmazott köszöntőjében Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. A politikus arról is beszélt, hogy a negyvenes évek második felében kezdődött, az ötvenes években folytatódott és a kommunista diktatúra évtizedeiben mindvégig zajlott az egyházüldözés, de mégis újra élnek a felekezetek, és a magyarok több mint nyolcvan százaléka értéknek tartja a kereszténységet. Az államtitkár szerint ezért nem volt hiábavaló a pálosok küzdelme és a határon túli magyar egyházak szenvedése. A helyszínen Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetes, a díj kurátora köszöntötte a díjazottakat. A pálos atyákról szólva elmondta: a hat kitüntetett, Borsos János József, Botfai József Levente, Imre János Csanád, Temesvári Károly Benedek, Tölgyes Tibor Kálmán és Udvarnoky László István mindegyike a kommunizmus idején lépett be a rendbe, és így csak plébánosként gyakorolhatták hivatásukat az állam által meghatározott településeken, de pálos lelkiségüket nem vállalhatták a nyilvánosság előtt. A díj első határon túli kitüntetettjéről, Jakab Gábor atyáról Sajgó Szabolcs elmondta, hogy ő a Gyulafehérvári Egyházmegye legidősebb aktív papja, aki 82 évesen mind a mai napig egyszerre három templom szolgálatát látja el. - Gábor atyát csaknem hatvanéves papi szolgálata alatt a félelem sosem tartotta vissza attól, hogy jót tegyen - méltatta a kolozsvári plébánost Sajgó Szabolcs. Az idei volt a huszadik alkalom, hogy átadták a Parma fidei - Hit pajzsa díjat, amit Horváth Béla volt kisgazda országgyűlési képviselő és az azóta elhunyt Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas író alapított 2002-ben. A jubileumra egy ünnepi kötet is megjelent, ami tartalmazza a díjazottak életrajzait és a díjátadók képanyagát. Az elismerést minden évben olyan egyházi személyek kapják meg, akik a kommunista diktatúra alatt mindvégig hűségesek maradtak hitükhöz és magyarságukhoz. A szerzetesek a diktatúra alatt csak plébánosként működhettek Fotó: Bach Máté