Magyar Nemzet, 2021. március (84. évfolyam, 50-75. szám)
2021-03-13 / 61. szám
2021. március 13., szombat Hatar Nemzet BELFÖLD 3 A többség elégedett az oltási folyamattal A brüsszeli vezetés túl kevés vakcinát rendelt túl későn Megkerülhetetlen Brüsszel felelőssége az elhibázott vakcinabeszerzésben Ön inkább elégedett vagy inkább nem elégedett azzal, ahogy eddig a koronavírus elleni oltás folyamata zajlik Magyarországon? • Inkább elégedett • Inkább nem elégedett 9 9 9 9 9 . W T M M T • • • # 1 T T T T 58% 38% Ön szerint inkább felelős vagy inkább nem felelős Brüsszel és az EU azért, hogy Európába kevés vakcina érkezik? • Inkább felelős Inkább nem felelős • Nem tudja/nem válaszol 52% 37% 11% 20 40 60 80 100 Forrás: Századvég Alapítvány Grafika: Magyar Nemzet A magyarok 52 százaléka felelősnek tartja Brüsszelt, amiért kevés oltóanyag érkezik Európába - derül ki a Századvég Alapítvány legfrissebb felméréséből, amely azt vizsgálta, hogy a magyarok mennyire elégedettek a hazai oltási folyamattal, illetve mit gondolnak Brüsszel felelősségéről, arról, hogy túl későn érkezett meg túl kevés szérum. Kincses Krisztina Gyors ütemben halad a magyar lakosság beoltása a koronavírus ellen, 1,150 millió fő már hozzájutott a védőoltáshoz. Ezzel párhuzamosan egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az Európai Unió vezetése elkésetten és nem kellően hatékonyan reagált a járvány okozta közegészségügyi válsághelyzetre, a brüszszeli bürokrácia túl kevés oltóanyagot rendelt túl későn. A Századvég Alapítvány felmérése szerint a magyarok 52 százaléka felelősnek tartja Brüsszelt, amiért kevés oltóanyag érkezik Európába, ezzel szemben 37 százalékuk úgy gondolja, hogy az Európai Unió nem felelős ezért a problémáért. Fontos kiemelni, hogy egyre több uniós tagállam követi a magyar példát. Sebastian Kurz osztrák kancellár a Bildnek adott interjúban kijelentette, hogy „sem Ausztria, sem Dáhia nem kíván kizárólagosan az uniós vakcinastratégiától függeni”, Igor Matovic szlovák miniszterelnök pedig kétmillió Szputnyik V oltóanyag vásárlását jelentette be. Jens Spahn német egészségügyi miniszter úgy vélte, hogy az orosz és a kínai vakcina segíthet Európának túljutni az oltóanyaghiányon. Az operatív törzs és az oltási munkacsoport - a járványhelyzet változására tekintettel - az oltási stratégia módosítása mellett döntött annak érdekében, hogy minél több ember kaphassa meg az első védőoltását. Hazánk a brüsszeli beszerzések akadozása miatt 3,5 millió ember oltásához elegendő Szputnyik - és Sinopharm-vakcinát is lekötött, melyek eddig beérkezett adagjait a regisztrált 60 év felettiek oltására használták fel. A magyarországi átoltottság február második felétől vált el élesen az uniós átlagtól, és az elmúlt időszakban az európai mezőny élére ugrott. Magyarországon az Európai Unión belül kiemelkedő mértékben növekedett a beoltottak száma és a beadott vakcinák mennyisége, jelenleg Máltával és Dániával együtt állunk az uniós dobogón, lakosságarányosan közel másfélszer annyi vakcinát alkalmazva, mint az EU átlaga. A magyar oltási stratégia sikerességét a lakosság is érzékeli. A Századvég kutatása rámutat, hogy a megkérdezettek 58 százaléka elégedett azzal, ahogy eddig a koronavírus elleni oltás folyamata halad Magyarországon. Az Európai Unió vezetésének minden eszköz rendelkezésére állt ahhoz, hogy tagállamainak elegendő oltóanyaguk legyen, így nehéz az alacsony átoltottsági arányt nem az elhibázott döntések számlájára írni. Még nehezebb azt megindokolni, hogy Brüszszel miért helyez még jelenleg is nyomást azon országokra, amelyek saját hatáskörben gyorsítják fel a vakcinabeszerzést és az oltási programokat. Bővülhet a plazmadonorok köre a már beoltottakkal is Veres László István Magyarország ismét élenjáró lehet az innovatív orvosi terápiák terén, a Dél-pesti Centrumkórházban (DPC) ugyanis rájöttünk, hogy a Pfizer-vakcinával beoltottak is alkalmasak lehetnek vérplazmadonornak - mondta el a Magyar Nemzetnek adott interjúban Vályi-Nagy István. - A DPC-ben kvázi magunkon kísérleteztünk: tesztalanyként azok a dolgozóink vettek részt a kutatásban, akik az elsők közt kapták meg a koronavírus elleni védőoltást. Laboratóriumunkban megmértük a Pfizer-Oltóanyag hatását, és azt tapasztaltuk, hogy a szérum meglehetősen erős antitestes mávsejtes immunitást is indukál. Ebből azót a következtetést vontuk le, hogy azok a beoltottak, akiknél jó immunreakció jelentkezik, vérplazmadonornak is alkalmasak - közölte a koronavírusos betegek kezelésében, illetve a fertőzéssel kapcsolatos kutatásokban vezető szerepet betöltő intézmény főigazgatója. Hozzátette: ezáltal jelentősen megnövelhető azok száma, akiktől vérplazma gyűjthető, hiszen eddig erre csak a súlyos betegségből már felgyógyultak egy része volt alkalmas. A kórház vezetője szólt arról is, hogy befejeződött a bamlanivimab nevű amerikai készítmény klinikai vizsgálata, amit náluk és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben végeztek. A bamlanivimabot a két intézményben mintegy száz koronavírusos járóbeteg kapta meg, közülük csupán öten kerültek be a kórházba, és egyikük sem igényelt intenzívosztályos ellátást, a betegségük enyhe-közepes lefolyású volt - tudatta Vályi-Nagy István. Hozzátette: a kedvező tapasztalatok birtokában a szer alkalmazását kiterjesztik a megyei és a városi kórházakra is. A főigazgató az interjúban - amely teljes terjedelmében lapunk online felületén olvasható - beszámolt arról is, hogy a DPC irányítása alá tartozó térségi intézményekkel közösen optimalizálták a kapacitásaikat azért, hogy minél több ágyat tudjanak felszabadítani a Covid-betegek ellátásra. A szakember úgy véli: csak a védőoltások, illetve a korlátozások szigorú betartása által győzhetjük le a vírusjárványt, és azt tanácsolja, hogy mindenki bízzon a magyar gyógyszerhatóságban, mert amelyik vakcinát ők engedélyezik, az hatékony és biztonságos. A HELYZET Ha nincs híd, nincs haza Jó és rossz időkben, demokráciában és diktatúrában mindig ugyanazt az üzenetet hordozta március tizenötödike: rabok tovább nem leszünk! Akkor, negyvennyolc idusán egyetlen nap alatt óriássá nőtt a nemzet. 1848 büszkeségünk, kapaszkodónk, amiből soha nem engedünk! Örökre érvényes a Nemzeti dal refrénje. Ki ne ismerné a lázas Pest-Buda forradalmi napirendjét negyvennyolc március idusán? Pilvax, Nemzeti dal, Tizenkét pont, Landerer- Heckenast Nyomda, Nemzeti Múzeum, Petőfi, Jókai, Táncsics - legendává lett helyszínek, hősök. Mikszáth Kálmánnál érzékletesebben még senki sem írta le a Landerer-nyomda előtti képet, a cenzúra halálát. „Irinyi azon nedvesen kikapta a gép hengerei közül az első példányt s rohant vele a néphez, ki az utcára. Egyik kezében óráját tartván, másikban a nyomtatványt lobogtatva messze dörgő hangon kiáltá: - Március tizenötödike délelőtt féltizenkettő nagy időszak a magyarok történetében. íme, itt van a sajtószabadság első példánya, a nép hatalmának első műve. [...] De már ez előtt a szentség előtt, e kis darabka sustorgó papír előtt még a kalapokat is levette a közönség s fedetlen fejjel állt ott az esőben, mintha imádkoznék.” A nagy nap estéjén, „a közönség kívánatára meghirdettetett” Bánk bán előadásának végén az addigra már megzenésített (!) Nemzeti dal refrénjét a közönség felállva, mennydörögve szavalta: „Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább / Nem leszünk!” „Tizenkét pont - Mit kíván a magyar nemzet.” Alatta: „Legyen béke, szabadság és egyetértés”. Ez volt a forradalom tartóoszlopa. Vágyott akarat, hogy a hétköznapok fölött legyen egy közös, nemzeti cél, mely összetart mindnyájunkat. Szabó Dezsővel szólva: „Minden magyar felelős minden magyarért!” (Csöppet mi is belekerültünk a történelembe: lapunk főcímét - Magyar Nemzet - máig büszkén ugyanabból a betűtípusból nyomtatjuk, mint a legendás Tizenkét pontot.) Megírni, elszavalni a Nemzeti dalt, megszerkeszteni, kinyomtatni a Tizenkét pontot „csupán” a dolgok eleje volt. Megzabolázni, alkalmas utat szabni a begyújtott vágyaknak, az lett az igazi kihívás. Hiszen csak így szavalható hitelesen a költemény a Nemzeti Múzeum lépcsőjén: „Rabok tovább nem leszünk!” Petőfi továbbment. Féltve :A forradalom parazsát, írja is majd - írja? kiáltja! - förgeteges szenvedéllyel: „Kaszálhatd a fát világvégéig, / Holnap kinő az, ha maidnyesik./ Tördelheted le a fa lombjait, / Időjártával újra kivirít” Vajh mit szólna most, ha végignézne az elszaladt „gyomlálatlan” emberöltőkön? Hogy sorsfordulóink rendre megtorpantak már a szelíd nyesésnél. Mert túl gyorsan felejtünk, és túl korán megbocsátunk. Ha nem túlerő győz le, kaméleonok csalnak lépre, magunk hívjuk vissza megnyomorítóinkat. Ki érti ezt? Bár a közös megemlékezések az idén elmaradnak, a nagy napot, mint 173 esztendeje minden évben, most is megünnepeljük a szívünkben. Hozott már a történelem ilyen „csöndes” ünnepeket, bár azokat más „járványok” okozták évtizedeken át a kommunizmus vírusa. Ügyeskedni nehéz a március tizenötödikékkel, ez már régen kiderült. Vérbe fojthatták behívott idegenekkel a forradalomból sarjadt szabadságharcot, ám a szelleme már kibújt a palackból. Betiltani, elfelejtetni nem lehet, apáról fiúra száll a nemzet önérzete. Erre már Ferenc József is hamar rájött, kemény kézzel kezdte, aztán csak morgott, később legyintett. A kiegyezés után még hangosabbá lett az emlékezet. Bécs nem találta az ellenszert a dacos ünnepnapra, nem is találhatta. Az első háborút követő tanácskommün egyszerűen „kihagyta” a március tizenötödikét - mihez is kezdett volna vele? A kommunizmusnak negyven éven át nagy fejtörést okozott az ünnep. Betiltani nem merték, megpróbálták hát magukhoz igazítani, élére állni. Rákosi Mátyás a vörös mozgalom előfutárainak nevezte a negyvennyolcasokat, csinnadrattával ünnepeltette. Petőfi, Kossuth, Táncsics portréival fotóztatta magát. A Kádár-kor valósággal rettegett az emléknaptól. Nem sokat tévedtek, amikor úgy okoskodtak: aki negyvennyolcról beszél, ötvenhatra gondol. Március idusa az idegen megszállás elleni jajkiáltás, ízig-vérig magyar ünnep. Volt félnivalója a hatalomnak - szavakban ünnepelte a régi márciust, a valóságban vacogott tőle. Ha a Nemzeti Múzeum lépcsősora beszélni tudna... Mert 1848 óta megkerülhetetlenek azok a kövek, minden kurzusnak meg kell másznia valahogyan - az egyik botladozik, a másik beleizzad (a tetőre mesterlövészeket küld), a harmadik büszkén lépdel föl rajta. (A „hivatalos” Európa eközben furcsán néz ránk. Talán, mert dacosan magyarok vagyunk. Talán, mert próbálunk a sarkunkra állni.) Bem apó szavai jussanak eszünkbe, melyekkel az ősz bajnok 1849. február kilencedikének hajnalán a piski hídnál buzdította rohamra honvédjeit: „A hidat elfoglalom, vagy elesem. Előre, magyar! Ha nincs híd, nincs haza!” A mostani ünnep legfőbb üzenete: ha nem győzünk, végképp elvesztünk, több sebet már nem bír el a haza. Meg kell tartanunk a hidat. Mert ez a mi hidunk. Ne feledjük, akik a túloldalon állnak, azok ars poeticája. Merjünk kicsik lenni! Ők azok, akiket Világosaink fájdalma nem hazaszeretetre, hanem a szolgaföld elfogadására tanított. Akik, ha tehetnék, tovább zsugorítanák a nemzetet, megásnák a sírját. Ők azok, akik magyarkodással vádolnak mindenkit, aki e szívdobogtató márciusi napon kokárdát visel, s könny csillog a szemében, ha a Himnuszt énekli. PILHÁL GYÖRGY