Magyar Nemzet, 2021. július (84. évfolyam, 150-176. szám)

2021-07-22 / 168. szám

2 BELFÖLD Magyar Nemzet 2021. július 22., csütörtök Gyermekvédelmi népszavazást kezdeményezett a kormány Orbán Viktor: Csak a közös népakarat tudja megvédeni Magyarországot Gyermekvédelmi népszavazást jelentett be tegnap Orbán Vik­tor, aki szerint gyermekeink jö­vője a tét, ezért ebben a kérdés­ben nem engedhetünk a hazánk ellen támadást indító Brüsszelnek. A miniszterelnök kezdeményezé­se kommunikációs káoszt okozott a baloldalon, a szivárványkoalí­ciós pártelnökök ugyanis egymás­tól eltérően, indulatosan reagáltak a referendum hírére. Karácsony Gergely hirtelen ötlettől vezérel­ve maga is népszavazási kérdése­ket nyújtott be a Nemzeti Válasz­tási Irodához, de a lapunknak nyi­latkozó szakértő szerint nem reá­lis, hogy az országgyűlési válasz­tások előtt sor kerüljön erre a re­ferendumra is. Kincses-Cseke Amikor a hazánkra nehezedő nyomás ilyen erős, akkor csak a közös népaka­rat tudja megvédeni Magyarországot, a kormány ezért úgy döntött, hogy nép­szavazást kezdeményez öt kérdésben a gyermekek védelméről - derült ki Orbán Viktor Facebookon közzétett videójából. A GYERMEKEINK JÖVŐJE A TÉT A miniszterelnök hangsúlyozta: Brüsszel egyértelműen megtámadta Magyaror­szágot a gyermekvédelmi törvény miatt, az oktatási törvény és a gyermekvédel­mi szabályok módosítását követelve. - A gyermekeink jövője a tét, ezért ebben a kérdésben nem engedhetünk - hangsú­lyozta Orbán Viktor. A kormányfő arra kérte az embereket, közösen mondjanak nemet a gyermekek LMBTQ-érzékenyí­­tésére, ahogy öt évvel ezelőtt is nemet mondtak, amikor Brüsszel a bevándor­lókat akarta rákényszeríteni Magyaror­szágra.­­ Akkor egy népszavazás és a közös népakarat megállította Brüsszelt. Egyszer már sikerült, és együtt újra sike­rülni fog - fogalmazott Orbán Viktor. A Nemzeti Választási Iroda interne­tes oldalán szerda délután már meg is jelentek a kormány által benyújtott kér­dések, amelyek a következők: Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyer­mekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuá­lis irányultságokat bemutató foglalko­zást tartsanak? Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyer­mekek számára nemi átalakító kezelé­seket népszerűsítsenek? Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyer­mekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések? Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyer­mekeknek fejlődésüket befolyásoló sze­xuális médiatartalmakat korlátozás nél­kül mutassanak be? Támogatja-e ön, hogy kiskorú gyerme­keknek a nem megváltoztatását bemuta­tó médiatartalmakat jelenítsenek meg? FEJETLENSÉG A BALOLDALON A miniszterelnök bejelentése óriási kommunikációs káoszt okozott a bal­oldalon, a szivárványkoalíció pártelnö­kei ugyanis eltérően reagáltak a nép­­szavazási kezdeményezés hírére. Gyur­­csány Ferenc indulatos, személyeskedő bejegyzésben ment neki a kormányfő­nek. „Orbánnak üzenem: szórakozz a felmenőiddel, ne a hazáddal!” - írta a baloldal vezére, akinek pártja egy köz­leményt is kiadott, amelyben fogadkoz­­tak, tenni fognak róla, hogy a referen­dum érvénytelen és eredménytelen le­gyen. A Jobbik elnöke viszont hevesen arról értekezett a Facebookon, hogy vál­ságkommunikációra váltott a kormány, amely „kamunépszavazást” írna ki, hi­szen a parlament már döntött a gyer­mekek védelméről. (Egyébként a Jobbik szavazataival is.) Jakab Péter szerint az igazi népszavazás az országgyűlési vá­lasztás lesz, amelyen a kormány sorsá­ról döntenek majd az emberek. A párt­elnök végül szokásához híven börtön­nel fenyegette meg a kormány tagjait. „Akkor ugyanis oda mennek, ahova va­lók: a Csillagba” - fogalmazott. Fekete-Győr András pedig arról tett közzé bejegyzést, hogy a bejelentett nép­szavazás a gyűlöletkeltést szolgálja és a demokrácia megcsúfolása. „A hatalom magyart fordít magyar ellen, megbé­lyegez, megoszt, csak hogy elterelje a figyelmet a valódi problémákról és sa­ját bűneiről” - fogalmazott a Momen­tum elnöke, majd a referendum bojkott­jára és a Pride felvonuláson való rész­vételre szólított fel, mondván: „Mi to­vábbra is kiállunk a szexuális kisebb­ségek mellett.” KARÁCSONY KAPKOD Orbán Viktor bejelentése nyomán nem sokkal Karácsony Gergely arról tett közzé bejegyzést a közösségi médiában, hogy ő is népszavazást kezdeményez. A fő­polgármester akciójába azonban több hiba is csúszott. Míg ugyanis Orbán Vik­tor konkrétan megfogalmazott népsza­vazási kérdéseket hozott nyilvánosság­ra, addig Karácsony Gergely mindössze felvetett három lehetséges témát, ami arra enged következtetni, hogy pusz­tán a kormányfő bejelentésére igyeke­zett gyorsan reagálni, de valójában nem tervezte előre, hogy maga is referendu­mot kezdeményezzen. Ráadásul a főpolgármester által ja­vasolt témákban nemigen lenne értel­me a népszavazásnak. Karácsony Ger­gely ugyanis a Fudan Egyetem kérdésé­ben szeretne referendumot tartani, ami­vel nyitott kapukat dönget, hiszen Gu­lyás Gergely már június elején jelezte: „Ha a beruházás feltételei ismertek lesz­nek, akkor a budapestiek népszavazá­son dönthetnek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet.” A főpolgármester arról is referendu­mot tartana, hogy „a kormány ne ad­hassa el az autópályákat”, pedig nem eladnák, hanem koncesszió keretében bérbe adnák a sztrádák üzemeltetését. Ahogyan a már meglévő hálózat, úgy az újonnan építendő szakaszok is a ma­gyar állam tulajdonában maradnak a koncessziós üzemeltetésben is. Sőt a kormány másik cégbe sem kívánja ki­szervezni az autópálya-építés és -üze­meltetés feladatát, mert azzal megnyit­ná a lehetőséget a privatizáció előtt, ezt pedig mindenképpen elkerülendőnek tartják a döntéshozók. A főpolgármester referendum útján szeretné elérni azt is, hogy legyen álta­lános, ingyenes antitestszűrés minden hatvan év felettinek. Ez is okafogyott kezdeményezés, mivel Orbán Viktor mi­niszterelnök már múlt héten bejelen­tette, hogy augusztus elsejétől megnyí­lik hazánkban a lehetőség a harmadik oltás felvételére. Kásler Miklós, az em­beri erőforrások minisztere pedig egy keddi interjúban az ellenanyagmérések­kel kapcsolatban kijelentette: azok nem jelzik a védettség mértékét, és a vizs­gálatok eredményeit nem lehet össze­hasonlítani, mivel különböző laborok­ban eltérő módszerekkel végzik azokat. Kapkodásra és felkészületlenségre utal, hogy tegnap délután Karácsony Ger­gely rögtönzött sajtótájékoztatót tartott a Nemzeti Választási Iroda (N­VI) előtt, ahol további két kérdést is bejelentett a délelőtti bejegyzésében említettekhez képest. Ezek Magyarországnak az Euró­pai Ügyészséghez való csatlakozásával és az álláskeresési járadék folyósítási idő­tartamának 270 napra emelésével fog­lalkoznának. A politikus be is nyújtot­ta kérdéseit az NVI-nek, majd reményét fejezte ki, hogy egy tízkérdéses népsza­vazásra kerülhet sor, amelyen egyszerre nyilváníthatnak véleményt az emberek a kormány és az ő kérdéseiről. Karácsony Gergely népszavazási öt­­­­letének komolysága azért is megkérdő­jelezhető, mert a hatályos törvényi sza­bályozásnak megfelelően a főpolgármes­ter országos népszavazást nem kezde­ményezhet, így a referendum kiírásá­hoz előbb 200 ezer támogató aláírást is össze kellene gyűjtenie és azt hitelesít­tetnie a baloldalnak. LEJÁR AZ IDEJE A főpolgármester népszavazási ötletét nem várt helyről is kritika érte.­­ Nem lesz semmi Karácsony népszavazási kez­deményezéséből - írta Facebook-olda­­lán Lattmann Tamás. A 2018-as válasz­tások előtt a baloldal miniszterelnök-je­löltjének felajánlkozó jogász közölte: a kormány népszavazása mellett aligha lesz idő még egy referendumra, mind­ennek pedig adminisztratív okai van­nak: Karácsony Gergely kezdeménye­zése már „belecsúszik” az országgyűlési választások kampányába, amikor nem lehet országos referendumot tartani. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Kovács Attila, az Alapjogokért Köz­pont stratégiai igazgatója, aki szerint Karácsony főpolgármesterként most sem azzal foglalkozik, ami a feladata lenne, és a fővárost magára hagyva el­lenzéki előválasztási kampányát vég­zi, nem a közjóval foglalkozik. Mint mondta, az egyes eljárások eltérő idő­igénye miatt minimális,az esélye an­nak, hogy együttes népszavazást tart­sanak a kormány és a főpolgármester által javasolt kérdésekről.­­ Az eljárá­si határidők miatt - a több mint 200 ezer aláírás összegyűjtésére 120 nap áll majd rendelkezésre - nem való­színű, hogy a jövő évi országgyűlési választások előtt népszavazást lehet tartani a főpolgármester kérdéseiről - fejtette ki a stratégiai igazgató. Ki­derült, Karácsony azzal sem számolt, hogy a kormány a saját jogán, aláírás­­gyűjtés nélkül is kezdeményezhet nép­szavazást, csak a kérdések hitelesíté­sét és az ezzel kapcsolatos jogi eljá­rásokat kell kivárnia, ami forrásaink szerint januárra, legkésőbb február­ra megbrthatóvá teszi a referendu­mot, úgy,­ hogy az kívül esik az ápri­lisi országgyűlési választások 41 na­pos kampányidőszakán. ERŐS PÁRHUZAM Kovács Attila szerint egyelőre nem vilá­gos, hogy nem ütköznek-e tiltott tárgy­körökbe a főpolgármester kérdései, mint például a nemzetközi szerződés tartal­ma vagy a költségvetési kérdések.­­ A Karácsony Gergely által kitalált kérdé­sek nagy valószínűséggel nem teljesí­tik a népszavazási egyértelműség kri­tériumát. Ez kettős kritérium, egyrészt a választópolgárok számára való egyér­telműségről van szó, másrészt az Or­szággyűlés számára is egyértelmű kell legyen, hogy milyen jogalkotási kötele­zettség következik a kérdésből - közöl­te Kovács Attila. Az Alapjogokért Köz­pont stratégiai igazgatója szerint az is kérdéses, hogy a főpolgármester által népszavazásra bocsátandó kérdések - melyek konkrét szövegszerű megfogal­mazása még nem áll rendelkezésre - az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kér­dést érintenek-e. Az Alapjogokért Központ straté­giai igazgatója emlékeztetett a migrá­ció kérdésében tartott 2016-os népsza­vazással vonható párhuzamra is. Úgy vélekedett: mind a bevándorlás, mind a gyermekvédelem esetén arról van szó, hogy a magyar érdekekkel ellentétesen az uniós intézmények szerettek volna és szeretnének most is rákényszeríte­ni valamit a tagállamokra. - A magyar kormánynak a migrációs népszavazás egy nagyon erős politikai kártyát je­lentett, mert világossá tette, hogy Ma­gyarország nem kér a kötelező kvóták­ból - mutatott rá a stratégiai igazga­tó, aki szerint a hazai családpolitikába való brüsszeli beavatkozás miatt dön­tött úgy a kormány, hogy a gyermekek védelmét szolgáló szándékot népsza­vazáson is megerősítteti. - A határo­zott tagállami kiállás egyértelmű jelzést küldhet Brüsszelnek, hogy az LMBTQ- lobbinak nincs helye a magyar iskolák­ban - tette hozzá Kovács Attila.

Next