Magyar Nemzet, 2021. november (84. évfolyam, 253-277. szám)
2021-11-02 / 253. szám
2 BELFÖLD Magyar Nemzet Márki-Zay Péter újra elszabadítaná a rezsiárakat A baloldal miniszterelnök-jelöltje ismét fellapozta a Gyurcsány-kottát Márki-Zay Péter a lakossági energiaárak kapcsán is a baloldal és Brüsszel álláspontját képviseli. A baloldal miniszterelnök-jelöltje csak azért nem akar a rezsicsökkentés megszüntetésével kampányolni, mert abba azonnal belebukna, de minden megnyilatkozásával a piaci árak fogyasztókra hárításáért száll síkra. Baranyai Gábor „Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni. Tehát tudjuk azt, hogy az előző kormány éppen abba bukott bele részben, hogy megszüntette mondjuk a 13. havi nyugdíjat” - fogalmazott Márki-Zay Péter a Hvg.hu és a Greenpeace közös, Klímaválasztás 2022 című online vitaműsorában közvetlenül a baloldali előválasztás második fordulóját megelőzően. Az október 14-i műsorban a végül a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjévé avanzsált politikus akkori riválisának, Dobrev Klárának azt is megjegyezte, hogy „a rezsicsökkentés kivezetéséről se beszélünk, hiszen egyszer megadta ezt az Orbán-kormány valakinek, akkor ebből nagyon nehéz kimászni”. Márki-Zay szerint azzal, hogy az Orbán-kormány 2010-hez képest csökkentette a lakossági energiaárakat, a rezsit, annak „iszonyatosan tovagyűrűző káros hatása van a környezetvédelemre is. Az igazságosság szempontjából is.” „Az olcsó energia, a rezsicsökkentés is egyébként, az túlfogyasztáshoz vezet” - fogalmazott a hódmezővásárhelyi polgármester, aki azt is hozzátette, hogy a fenntarthatóság azt is jelenti, hogy mindenki megérzi az áremelkedéseket, mert „végül mindent a fogyasztó fizet”. Márki-Zay szerint az árakon keresztül kell takarékosságra ösztönözni az embereket. A baloldal miniszterelnök-jelöltje a lakossági energiaárak kérdésében is a Gyurcsány vezette szivárványkoalíció kottájából játszik. A baloldali képviselők egy-két hónapja is arról beszéltek, hogy a 2010 előtti Gyurcsány-Bajnaikorszakhoz hasonlóan - a brüsszeli ajánlásoknak megfelelően - liberalizálni kell az energiaárakat, és a piachoz kell igazodni. A baloldal vezető ereje, a DK elnöke a rezsicsökkentést „hülyeségnek” nevezte egy, az Origónak 2014-ben adott interjúban. Ugyanabban az évben Gyurcsány egy szegedi lakossági fórumon így fogalmazott: „Még háromszor rezsit csökkentenek, aztán ők fognak fizetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon.” Az akkor LMP-s, most Momentum-közeli Szél Bernadett áremelkedést jelentő piaci árakat akart. „Ezt a szemfényvesztést és bűvészkedést, amit a rezsivel tesznek, sokáig nem fogják tudni fenntartani, még akkor sem, ha azt gondolják most, hogy önök itt feltalálták a spanyolviaszt. Nem, kérem, a piaci áraktól nem lehet elszakadni” - mondta a politikus. A baloldal és Brüsszel követeléseinek veszélyére Orbán Viktor egy októberi videójában is felhívta a figyelmet. A miniszterelnök szerint a rezsicsökkentés eltörlésével ugyanolyan ütemben növekednének a magyar energiaárak is, mint a nyugatiak, ez két-háromszoros emelkedést jelentene ágazattól függően. Amennyiben visszatérnénk a 2010 előtti piaci energiaárszabályozáshoz, akkor egy átlagos magyar család nagyjából havi 32 ezer, éves szinten 360-400 ezer forinttal költene többet rezsire. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az energiaszektorban a piaci árakat követő nyugat-európai államokban Brüsszel elhibázott klímavédelmi politikája is tehet a rezsiköltségek drasztikus mértékű emelkedéséről. A miniszterelnök erről így nyilatkozott: az említett politikusok csináltak egy kalkulációt arra, hogyan alakul majd az ár a következő időszakban egészen 2050-ig, és ahol most vannak a gázárak meg az energiaárak, ott valahol 2035-ben kellene lennünk. - Komoly szakmai hibát követtek el. Brüsszel ma a probléma, nem a megoldás - emelte ki. Orbán Viktor szerint a megoldás a következő lenne: vissza kell vonni ezeket a lakosságot terhelő döntéseket, a klímavédelem költségeit pedig a klímaromboló nagy cégekkel kell megfizettetni. A hódmezővásárhelyi polgármester az árak erejével nevelné takarékosságra az embereket Fotó: Mirkó István Őrtüzeket gyújtottak a székely autonómiáért Munkatársunktól - A hit, a történelem, az anyanyelv és a nemzeti egység táplálja a szívünkben lévő lángot - mondta Gaal Gergely, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa vasárnap a Hősök terén, a Székelyföld autonómiájának napja alkalmából tartott anyaországi központi rendezvényen. Gaal Gergely úgy fogalmazott: e nélkül a láng nélkül nem élhette volna túl a nemzet a tatárok dúlását, a törökök elnyomását, az ország feldarabolását, Trianon tragédiáját, a világháború vagy a kommunizmus borzalmait. A miniszteri biztos hozzátette: 2010 óta a nemzeti kormány vezetésével újra érezhetjük, hogy erős nemzet vagyunk, ez pedig nemcsak a magyarság, hanem az egész közép-európai régió érdeke is. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kiemelte: bár sok előrelépés történt az elmúlt harminc évben, a román állam még mindig nem ismeri el a székely autonómiát. - A székelyek törekvéseinek támogatása nekünk, anyaországiaknak és a világ magyarságának elemi feladat, sőt az új alkotmány szerint már alkotmányos kötelezettség is - mondta. Németh Zsolt úgy fogalmazott: elismerés illeti a székelyeket azért, mert nemcsak a saját autonómiájukért lépnek fel, hanem elindították a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést. - Másfél millió aláírást sikerült összegyűjteni, amelyek hitelesítése a végéhez közeledik - tette hozzá. Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja hangsúlyozta: a Székelyföld nem mond le autonómiaköveteléséről. Hozzátette: ez a cél nem sérti Románia területi integritását, sem annak alkotmányos rendjét. Benedek-Huszár János, a Kovászna megyei Barót város polgármestere kijelentette: a székelyeknek meg kell kapniuk az önrendelkezés azon eszközeit, amelyeket 1918 december elsején, megígértek, de az azóta eltelt 103 évben sem adottak meg nekik maradéktalanul. A Hősök terén tartott rendezvénnyel párhuzamosan őrtüzek, gyertyák gyújtásával ünnepelték vasárnap este Erdélyben és Magyarországon a Székelyföld autonómiájának napját. Fotó: Teknős Miklós » Magasabb nyugdíj várható Érkezik a prémium és az éves korrekció összege Immár negyedszer fizet nyugdíjprémiumot a kormány. Az idei novemberi nyugdíjjal a törvény 2017-es bevezetése óta a legmagasabb, a maximális nyugdíjprémiumot fizeti ki az állam minden nyugdíjasnak. A Híradó.hu beszámolója szerint az október elején megjelent kormányrendelet tanúsága szerint az idősek a nyolcvanezer forintos prémium mellett idén nyugdíjkorrekcióra is számíthatnak, jövő februárban pedig folytatódik a 13. havi ellátás visszavezetése is. Munkatársunktól Az idei nyugdíjprémium kézbesítése november közepén kezdődik, minden nyugdíjas egységesen rekordösszegű, nyolcvanezer forintos pluszt kaphat kézhez, erre rakódik még az infláció miatti nyugdíjkorrekció összege, amely a novemberi nyugdíjakba beépítve érkezik mintegy 1,2 százalékos emelésként - derül ki a Híradó.hu cikkéből. A múlt hónapban megjelent rendelet alapján a 2021. novemberi ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani, és a január-októberi időszakra járó emelés összegét, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj után járó összeget is. A posta minden hónapban 12 munkanapon át viszi ki a havi rendszerességű nyugdíjakat. A nyugdíjasok minden év novemberében megkapják az úgynevezett nyugdíj-kifizetési naptárt, amelyben megtalálják a következő év minden hónapjára a konkrét kifizetési napokat. Átutalás esetén pedig november 12-én, pénteken várható az összeg. Korábban arról volt szó, hogy nem mindenki kap ugyanakkora összeget nyugdíjprémium címén, de Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős tárca nélküli miniszter október elején bejelentette, hogy 2,5 millió nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő is a maximális összeget, a nyolcvanezer forintot fogja megkapni. A szocialista kormányok által elvett 13. havi nyugdíj visszaépítése is folytatódik, Orbán Viktor miniszterelnök .Többször is kifejezte abbéli reményét, hogy jövő februárban már nemcsak kétheti, hanem egy teljes havi nyugdíjat vissza tudnak adni az időseknek. Ez utóbbi már a gazdasági eredményeken múlik, de mindenképp biztató, hogy a kormány által kijelölt 5,5 százalékos gazdasági növekedést meg fogja haladni az idei bővülés, sőt egyes előrejelzések már 7,5 százalékos növekedéssel számolnak. - Még azért küzdenem kell egy kicsit, hogy ne kétheti legyen, hanem egyhavi, de rajta vagyunk - mondta Orbán Viktor. Számítások szerint az inflációt követő emelésnek, a prémiumnak és a 13. nyugdíj már visszaépített részletének köszönhetően az év végére kilenc-tíz százalékkal is emelkedhetnek a nyugdíjak az egy évvel korábbi szinthez képest - olvasható a Híradó.hu-n. Két és fél millióan érintettek a kormány döntésébenFotó: Teknős Miklós > 2021. november 2., kedd