Magyar Nemzet, 2021. november (84. évfolyam, 253-277. szám)

2021-11-02 / 253. szám

2 BELFÖLD Magyar Nemzet Márki-Zay Péter újra elszabadítaná a rezsiárakat A baloldal miniszterelnök-jelöltje ismét fellapozta a Gyurcsány-kottát Márki-Zay Péter a lakossági ener­giaárak kapcsán is a baloldal és Brüsszel álláspontját képviseli. A baloldal miniszterelnök-jelöltje csak azért nem akar a rezsicsök­kentés megszüntetésével kampá­­nyolni, mert abba azonnal bele­bukna, de minden megnyilatko­zásával a piaci árak fogyasztókra hárításáért száll síkra. Baranyai Gábor „Az a baj ezekkel a felelőtlen lépésekkel, mint a rezsicsökkentés is, hogy ezeket nagyon könnyű megígérni, megadni, és rendkívül nehéz megszüntetni. Te­hát tudjuk azt, hogy az előző kormány éppen abba bukott bele részben, hogy megszüntette mondjuk a 13. havi nyug­díjat” - fogalmazott Márki-Zay Péter a Hvg.hu és a Greenpeace közös, Klíma­választás 2022 című online vitaműso­rában közvetlenül a baloldali előválasz­tás második fordulóját megelőzően. Az október 14-i műsorban a végül a bal­oldal közös miniszterelnök-jelöltjévé avanzsált politikus akkori riválisának, Dobrev Klárának azt is megjegyezte, hogy „a rezsicsökkentés kivezetéséről se beszélünk, hiszen egyszer megad­ta ezt az Orbán-kormány valakinek, akkor ebből nagyon nehéz kimászni”. Márki-Zay szerint azzal, hogy az Or­bán-kormány 2010-hez képest csök­kentette a lakossági energiaárakat, a rezsit, annak „iszonyatosan tovagyű­rűző káros hatása van a környezetvé­delemre is. Az igazságosság szempont­jából is.” „Az olcsó energia, a rezsicsök­kentés is egyébként, az túlfogyasztás­hoz vezet” - fogalmazott a hódmező­vásárhelyi polgármester, aki azt is hoz­zátette, hogy a fenntarthatóság azt is jelenti, hogy mindenki megérzi az ár­emelkedéseket, mert „végül mindent a fogyasztó fizet”. Márki-Zay szerint az árakon keresztül kell takarékosságra ösztönözni az embereket. A baloldal miniszterelnök-jelöltje a lakossági energiaárak kérdésében is a Gyurcsány vezette szivárványkoalíció kottájából játszik. A baloldali képvise­lők egy-két hónapja is arról beszéltek, hogy a 2010 előtti Gyurcsány-Bajnai­­korszakhoz hasonlóan - a brüsszeli ajánlásoknak megfelelően - liberali­zálni kell az energiaárakat, és a piac­hoz kell igazodni. A baloldal vezető ereje, a DK elnöke a rezsicsökkentést „hülyeségnek” nevez­te egy, az Origónak 2014-ben adott in­terjúban. Ugyan­abban az évben Gyur­­csány egy szegedi lakossági fórumon így fogalmazott: „Még háromszor re­zsit csökkentenek, aztán ők fognak fi­zetni, hogy hajlandók legyünk fűteni. Lehet tapsikolni, hogy letörünk minden hasznot, de akkor a végén éhen halunk, mert egy jól működő gazdaságban kell a haszon.” Az akkor LMP-s, most Mo­mentum-közeli Szél Bernadett áremel­kedést jelentő piaci árakat akart. „Ezt a szemfényvesztést és bűvészkedést, amit a rezsivel tesznek, sokáig nem fogják tudni fenntartani, még akkor sem, ha azt gondolják most, hogy önök itt fel­találták a spanyolviaszt. Nem, kérem, a piaci áraktól nem lehet elszakadni” - mondta a politikus. A baloldal és Brüsszel követelései­nek veszélyére Orbán Viktor egy októ­beri videójában is felhívta a figyelmet. A miniszterelnök szerint a rezsicsök­kentés eltörlésével ugyanolyan ütem­ben növekednének a magyar energia­árak is, mint a nyugatiak, ez két-há­­romszoros emelkedést jelentene ága­zattól függően. Amennyiben vissza­térnénk a 2010 előtti piaci energiaár­szabályozáshoz, akkor egy átlagos ma­gyar család nagyjából havi 32 ezer, éves szinten 360-400 ezer forinttal költe­ne többet rezsire. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az energiaszektorban a piaci árakat kö­vető nyugat-európai államokban Brüs­­­szel elhibázott klímavédelmi politiká­ja is tehet a rezsiköltségek drasztikus mértékű emelkedéséről. A miniszter­­elnök erről így nyilatkozott: az említett politikusok csináltak egy kalkulációt arra, hogyan alakul majd az ár a kö­vetkező időszakban egészen 2050-ig, és ahol most vannak a gázárak meg az energiaárak, ott valahol 2035-ben kel­lene lennünk. - Komoly szakmai hibát követtek el. Brüsszel ma a probléma, nem a megoldás - emelte ki. Orbán Viktor szerint a megoldás a követke­ző lenne: vissza kell vonni ezeket a la­kosságot terhelő döntéseket, a klíma­védelem költségeit pedig a klímarom­boló nagy cégekkel kell megfizettetni. A hódmezővásárhelyi polgármester az árak erejével nevelné takarékosságra az embereket Fotó: Mirkó István Őrtüzeket gyújtottak a székely autonómiáért Munkatársunktól - A hit, a történelem, az anyanyelv és a nemzeti egység táplálja a szívünkben lévő lángot - mondta Gaal Gergely, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa vasárnap a Hősök terén, a Székelyföld autonómiájának napja alkalmából tar­tott anyaországi központi rendezvé­nyen. Gaal Gergely úgy fogalmazott: e nélkül a láng nélkül nem élhette vol­na túl a nemzet a tatárok dúlását, a tö­rökök elnyomását, az ország feldara­bolását, Trianon tragédiáját, a világ­háború vagy a kommunizmus borzal­mait. A miniszteri biztos hozzátette: 2010 óta a nemzeti kormány vezeté­sével újra érezhetjük, hogy erős nem­zet vagyunk, ez pedig nemcsak a ma­gyarság, hanem az egész közép-euró­pai régió érdeke is. Németh Zsolt, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának fideszes elnöke ki­emelte: bár sok előrelépés történt az elmúlt harminc évben, a román állam még mindig nem ismeri el a székely autonómiát. - A székelyek törekvé­seinek támogatása nekünk, anyaor­szágiaknak és a világ magyarságának elemi feladat, sőt az új alkotmány sze­rint már alkotmányos kötelezettség is - mondta. Németh Zsolt úgy fogal­mazott: elismerés illeti a székelyeket azért, mert nemcsak a saját autonó­miájukért lépnek fel, hanem elindí­tották a nemzeti régiókról szóló euró­pai polgári kezdeményezést. - Másfél millió aláírást sikerült összegyűjteni, amelyek hitelesítése a végéhez köze­ledik - tette hozzá. Dabis Attila, a Székely Nemzeti Ta­nács külügyi megbízottja hangsúlyoz­ta: a Székelyföld nem mond le autonó­miaköveteléséről. Hozzátette: ez a cél nem sérti Románia területi integritását, sem annak alkotmányos rendjét. Bene­­dek-Huszár János, a Kovászna megyei Barót város polgármestere kijelentet­te: a székelyeknek meg kell kapniuk az önrendelkezés azon eszközeit, amelye­ket 1918 december el­sej­én­, megígér­tek, de az azóta eltelt 103 évben sem­ adott­ak meg nekik maradéktalanul. A Hősök terén tartott rendezvén­­nyel párhuzamosan őrtüzek, gyertyák gyújtásával ünnepelték vasárnap este Erdélyben és Magyarországon a Szé­kelyföld autonómiájának napját. Fotó: Teknős Miklós » Magasabb nyugdíj várható Érkezik a prémium és az éves korrekció összege Immár negyedszer fizet nyugdíj­prémiumot a kormány. Az idei novemberi nyugdíjjal a törvény 2017-es bevezetése óta a legma­gasabb, a maximális nyugdíjpré­miumot fizeti ki az állam min­den nyugdíjasnak. A Híradó.hu beszámolója szerint az október elején megjelent kormányrende­let tanúsága szerint az idősek a nyolcvanezer forintos prémium mellett idén nyugdíjkorrekcióra is számíthatnak, jövő februárban pedig folytatódik a 13. havi ellá­tás visszavezetése is. Munkatársunktól Az idei nyugdíjprémium kézbesítése november közepén kezdődik, minden nyugdíjas egységesen rekordösszegű, nyolcvanezer forintos pluszt kaphat kéz­hez, erre rakódik még az infláció miatti nyugdíjkorrekció összege, amely a no­vemberi nyugdíjakba beépítve érkezik mintegy 1,2 százalékos emelésként - derül ki a Híradó.hu cikkéből. A múlt hónapban megjelent rendelet alapján a 2021. novemberi ellátásokat a jogo­sultak számára már emelt összegben kell folyósítani, és a január-októbe­ri időszakra járó emelés összegét, va­lamint a tizenharmadik havi nyugdíj után­ járó összeget is. A posta minden hónapban 12 mun­kanapon át viszi ki a havi rendszeres­­ségű nyugdíjakat. A nyugdíjasok min­den év novemberében megkapják az úgynevezett nyugdíj-kifizetési nap­­­tárt, amelyben megtalálják a követ­kező év minden hónapjára a konkrét kifizetési napokat. Átutalás esetén pe­dig november 12-én, pénteken várha­tó az összeg. Korábban arról volt szó, hogy nem mindenki kap ugyanakkora összeget nyugdíjprémium címén, de Novák Ka­talin család- és ifjúságügyért felelős tárca nélküli miniszter október elején bejelentette, hogy 2,5 millió nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesü­lő is a maximális összeget, a nyolcvan­­ezer forintot fogja megkapni. A szocialista kormányok által elvett 13. havi nyugdíj visszaépítése is foly­tatódik, Orbán Viktor miniszterelnök .­Többször is kifejezte abbéli reményét, hogy jövő februárban már nemcsak kétheti, hanem egy teljes havi nyugdí­jat vissza tudnak adni az időseknek. Ez utóbbi már a gazdasági eredményeken múlik, de mindenképp biztató, hogy a kormány által kijelölt 5,5 százalékos gazdasági növekedést meg fogja halad­ni az idei bővülés, sőt egyes előrejel­zések már 7,5 százalékos növekedés­sel számolnak. - Még azért küzdenem kell egy ki­csit, hogy ne kétheti legyen, hanem egyhavi, de rajta vagyunk - mondta Orbán Viktor. Számítások szerint az inflációt kö­vető emelésnek, a prémiumnak és a 13. nyugdíj már visszaépített részletének köszönhetően az év végére kilenc-tíz százalékkal is emelkedhetnek a nyug­díjak az egy évvel korábbi szinthez ké­pest - olvasható a Híradó.hu-n. Két és fél millióan érintettek a kormány döntésében­Fotó: Teknős Miklós > 2021. november 2., kedd

Next