Magyar Nemzet, 2021. december (84. évfolyam, 278-303. szám)

2021-12-01 / 278. szám

2021. december L, szerda Magyar Nemzet Népszavazás lesz a gyermekvédelemről A baloldal az országgyűlési vitán sem vett részt Az Országgyűlés elrendelte a kormány által kezdeményezett gyer­mekvédelmi népszavazást. Az erről szóló határozat szavazásán a kormánypárti képviselők mellett csupán néhány független képvi­selő vett részt, a baloldali frakciók nem voksoltak, de az azt meg­előző vitán sem vettek részt. A referendum időpontjáról a köztár­sasági elnök dönt. Bakonyi Ádám A parlament tegnap kivételes eljárás­ban döntött a gyermekvédelmi népsza­vazás elrendeléséről. Az elfogadott ha­tározat négy kérdést tartalmaz, ezek: Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyer­mekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuá­lis irányultságokat bemutató foglalko­zást tartsanak? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi át­alakító kezeléseket népszerűsítsenek? Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyer­mekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korláto­zások nélkül mutassanak be? Támo­gatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek­nek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg? Ismert: a kormány eredetileg egy ötödik kérdést is feltett volna, misze­rint: Támogatja-e Ön, hogy kisko­rú gyermekek számára is elérhetők legyenek a nemátalakító kezelések? - ám ezt a Kúria nem engedte át. A kabinet ezért az Alkotmánybíróság­hoz fordult, amely egyelőre nem dön­tött az ügyben. A négy kérdésről a parlament teg­nap egyenként szavazott: az elsőt 123 igen szavazat, egy tartózkodás, a má­sodikat 124 igen szavazat, egy tartóz­kodás, a harmadikat 125 igen szavazat, míg a negyedik kérdést 125 igen sza­vazat, egy tartózkodás mellett fogad­ták el. A szavazáson a kormánypár­ti képviselők mellett csupán néhány független képviselő vett részt, a bal­oldali frakciók, azaz a DK, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd kép­viselőcsoportjai nem voksoltak, de az azt megelőző vitán sem vettek részt. Ebben az előterjesztő Vejkey Imre (KDNP), az igazságügyi bizottság el­nöke expozéjában közölte: „A Brüs­­­szel-Strasbourg-Soros triumvirátus” az elmúlt hónapokban újabb támadá­sokat indított Magyarországgal szem­ben a gyermekvédelmi törvény miatt.­­ Azt sérelmezik, hogy nálunk nem le­hetséges az, ami Nyugaton már állan­dósult, vagyis hogy az LMBTQ-akti­­visták nem járhatnak be az óvodákba és az iskolákba, és nem végezhetnek ott szexuális felvilágosítást. Mindezt nemcsak sérelmezik, hanem már fe­nyegetőznek is, ezért indítottak köte­­lezettségszegési eljárásokat - mondta. A kormány részéről Orbán Balázs pedig azt hangsúlyozta: ma olyan a világ, hogy alapvető biológiai, termé­szeti, Isten adta törvények kérdője­­leződnek meg, ezeket próbálják meg valakik felülírni. Mint a Miniszter­­elnökség parlamenti államtitkára fo­galmazott, „egy elbizonytalanodó vi­lágban a gyermekekben a bizonyta­lanságot próbálják erősíteni, és nem olyan nevelési módszereket alkalmaz­ni, amelyben a biológiai nem, a hagyo­mányos családi szerepek és a nemzeti gondolat fontossága a kellő mérték­ben és kellő súllyal jelenik meg”. Or­bán Balázs leszögezte: ezen, a nyu­gati világban tapasztalható jelensé­gek ellen a jog és az alkotmányosság eszközeivel is fel kell lépni. Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt hang­súlyozta, nem akarják, hogy az óvodák­ban, az iskolákban a szülők háta mö­gött érzékenyítés folyjon, a gyermekek nevelése, különösen a szexuális neve­lése a szülők joga és dolga. Az igazságügyi miniszter a közös­ségi oldalán pedig úgy fogalmazott, hogy „megvédjük a magyar gyermeke­ket és a szülők jogait, az LMBTQ-lob­­bit megállítjuk az iskolák kerítésénél”. Varga Judit szerint „csak a közös aka­rat képes megálljt parancsolni az erő­szakos LMBTQ-lobbinak és a brüs­­­szeli nyomásgyakorlásnak”. Az elfogadott határozat tartalmaz­za azt is, hogy ha az országos népsza­vazást önmagában bonyolítják le, ak­kor a költsége 12,6 milliárd forint, ha azonban az országgyűlési választás­sal egyszerre tartják meg, úgy a re­ferendum kevesebbe kerül, és csupán 5,5 milliárd a költsége. Ismert: a par­lament november 9-én változtatott az országos népszavazás eljárásán balol­dali kezdeményezésre, egyhangúlag. Ez teszi lehetővé, hogy népszavazás akár országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati választással egyszer­re is tartható. Eltörölték ugyanis azt a korlátot, miszerint referendum nem tűzhető ki az ezen választásokat meg­előző és követő 41 napon belüli idő­pontra. A gyermekvédelmi népszava­zás időpontjáról Áder János köztársa­sági elnök dönt. A gyermekek nevelése, különösen a szexuális nevelése a szülők joga és dolga Fotó: 123RF SZIGORÍTOTTAK AZ ÁLLATVÉDELMI SZABÁLYOKON Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a fideszes képviselők által benyújtott, az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását is, amely az állatvédelmi konzultáció eredményére figyelemmel készült. Eszerint a jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a külö­nös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, il­letve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak. Magasabb büntetési tétel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a külö­nös visszaesőként történő állatkínzás elkövetésekor. Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő. Bővült az állatkín­zás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állat­tartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével til­tott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül. Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel. BELFÖLD 3 A HELYZET Korunk hőse, a fluid Pártszerű magatartást tanúsítva önkritikát gyakorolt, és kommuniká­ciós iránymutatásainak visszavonását jelentette be tegnap a szocialista Helena Dalli - ezzel is megdolgozva szerény, de nem megalázó havi 22 ezer eurós (több mint nyolcmillió forintos) fizetéséért. Az Európai Unió egyenlőségért felelős biztosa belátta: nem aratott osztatlan sikert a „befogadó szellemben” született előterjesztés, amely szerint például sosem vehetjük adottnak, hogy valaki heteroszexuális, a születési ne­mével azonosul, illetve nőként vagy férfiként határozza meg magát. Továbbá nem feltételezhető Európában, hogy mindenki keresztény és tartja a keresztény ünnepeket. Ezért például Dalli biztos javaslata sze­rint a brüsszeli alkalmazottaknak abban a példamondatban, hogy „Má­ria és János nemzetközi párt alkot”, a Szűzanyára és az egyik evangé­listára utaló személynevek helyett inkább a Malika (arabul: királynő) és a Julio (Juliánusz) keresztneveket, oppardon, utóneveket lett volna ajánlatos használniuk. Ennek megfelelően azt is el kellene maszatol­­niuk, hogy a napokban megkezdődött az adventi időszak, a zsidók pe­dig meggyújtották a hanuka első gyertyáit. Kívánjanak a munkatár­sak egymásnak egyszerűen kellemes ünnepi időszakot - érvelt Dalli -, nehogy megsértődhessék bárki is bármin, kirekesztve érezvén magát! A legújabb brüsszeli minibotrány történetesen egybeesett Grégor Puppinck francia konzervatív jogász Embertelen jogok című könyvé­nek magyarországi bemutatójával. A kötet arról szól, hogyan forgatták ki az emberi jogokat a „progresszívek” eredeti jelentésükből. Holott az európai egyenlőség biztosan nem jelenti azt, hogy az unióban élő 450 millió főt vallás- és nemsemleges, tulajdonságok nélküli emberek tö­megének kellene látnunk, a közbeszédet pedig egy kilúgozott, egyen­­fazonírozott, a való életben nem is létező embertípusra kellene szab­nunk. Ahogy Európa szellemi alapját a görög filozófia és a római jog te­remtette meg - amin az ázsiai vagy ezoterikus tanok hódolóinak sem­mi megsértődnivalójuk nincs -, úgy a vallási gyökereit a zsidó-keresz­tény hagyomány adja. A legtöbb, józan gondolkodású ateista, musz­­lim vagy más hitű nem is ütközik meg azon, ha látja jártában-keltében e vallások szimbólumait, különösen ünnepi időszakban. Amerika iga­zán a lehetőségek hazája, de amióta a világ a világ, az elnökük a bibliá­­ra­ esküszik, amelyet - ellenkező nemű - házastársa tart neki. Jó ideje dúl már nálunk is a szimbólumok körüli kultúrharc, de újra emlékez­tetni kell, a politikai korrektségnek való buzgó megfelelésében Euró­pa sem juthat el a teljes önfeladásig. Az európai konzervatívok ezúttal időben nyomták meg a vészcsengőt Dalli asszony ajtaján. Önkritikus megjegyzés: a rendszerváltozás idején forgolódó ifjonc­ként kevés jelszó hangzott anakronisztikusabbnak, mint a kisgazdá­ké: Isten, haza, család. Az optikában volt a hiba. Most, harminc évvel később Európa épp a vallási identitást, a nemzettudatot és a férfi és nő házasságára épülő családot kénytelen a végsőkig védelmezni a „prog­­resszívekkel” szemben. Ennek eszköze idehaza a külföldön sokat táma­dott gyermekvédelmi törvény, amelyet az amerikai CNN riportere hét­főn „melegellenesként” konferált fel a magyar külügyminisztert faggat­va. A lejárató szándék is azt a törekvést tükrözi: a „progresszívek” ér­deke az identitását vesztett, ide-oda csapódó, fluid, így könnyen ma­nipulálható tömeg. Egy konzumidiótákból álló falanx, amelynek val­lása a politikai korrektség. De a már említett Puppincknak remélhe­tőleg igaza volt, amikor azt mondta tegnap: alapvetően minden társa­dalom konzervatív. Legfeljebb az elitek „progresszívek” - ha engedjük. SZŐCS LÁSZLÓ TOLLHEGYEN Pilhál György Bangónét futtatják Jobb kötözködni való híján Kálomista Gábor Elkúrtuk című alkotá­sán keresett fogást a szocialisták pankrációs asszonya minap a Par­lamentben. Pontosabban azt nehezményezte Bangóné Borbély Ildikó, hogy milyen tanterv alapján, milyen célból nézették meg középiskolás gyerekekkel a filmet. Aggodalmaira Rétvári Bence államtitkár vála­szolt, aki szerint nem árt senkinek, ha megnézi. Sőt a fiatalok javára szolgál, mert akkor még nem is éltek, nem ismerték ezt az időszakot. Rétvári két mozijegyet is mellékelt a méltatlankodó asszonykának, aki azonban látványosan visszaadta azokat. („Úgy látszik, nem akarja a valósággal megzavarni a gondolkodását” - vélekedett közösségi olda­lán az államtitkár.) Attól tartok, Ildikó asszonynak meggyőződése, hogy remekül teszi a dolgát. Ennek megfelelően ő a legharsányabb a „sajtos” eseménye­ken. Hol látványtervezőt alakít, aki megfekteti harcostársait a közté­vé kövezetén, máskor kortárs festőt, aki a Váci úton randalírozva tele­fonfülkéket mázol össze. Előfordult, hogy „katonai szakértőként” kije­lentette: szamárság honvédséget tartanánk idehaza. Tőle tudjuk azt is, hogy az édesanyák eredendően baloldaliak. Arról nincs hír, miért mindig a hőbörgő asszonykát küldik az aré­nába az elfekvőben nyöszörgő szocialisták. Az ember azt gondolná, hogy a laposra vert párt vezetése a tragédiasorozatok nyomán vissza­hívja a porondról legaggasztóbb káderét. De nem. Újra és újra őt kül­dik az első vonalba. Lehet, hogy elfogyott a regiment? Netán ő lenne az MSZP arca? Vagy csak azért, mert nem akad a szocialistáknál, aki kimondaná: ezt elkúrtuk.

Next