Magyar Nép, 1924 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1924-03-29 / 13. szám

IV. évfolyam. 13. szám. On) (Kolozsvár), 1924. március 29. MAGYAR NE POLITIKAI, G Erősített.'Lit crak­­ Egész évre-------— — — - — 66 L. Fél évre — — — — —-------— 35 L. Negyedévre------------------------------18 L. Egy szám ára '-----------— — 150 L. Felelős szerkesztő: DR. NÁLÁCZY ISTVÁN. Főszerkesztő: G­Y­AL L­A­Y DOMO­KOS. Megjelenik minden szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sír. Regina Mes­la (v. Deák F.-b.) 35. sz. Szabolcska Mihály: A temesvári ünnepnapok alkalmából. Hadd köszöntsük mi is, a „Magyar Nép“ szerkesztősége, a magunk és szép számú olva­sóink nevében Szabolcska Mihályt azon öröm­ünnep alkalmából, ame­lyet tiszteletére a napok­­ban rendeztek. Szívből jövő kötelességet telje­sítünk, amikor arra kérjük az isteni gondviselést, hogy tartsa meg Sza­­bolcskát még számos éven át friss egészség­ben, jó lelkierőben er­délyi magyar népünk ja­vára. Ennek a mi lapunknak az a célja, hogy az ismereteket, a műveltsé­get terjessze, mert csak a tudás, még inkább csak a műveltség birtoká­ban kerülheti el kiki az ő élethivatásában az anyagi károkat s a sok lelki szenvedést, bánatot. Csak a tudás, a mű­veltség tudja elfojtani az önzést, a durvaságot, az oly hamar felburjánzó hibákat. Csak tudás és műveltség tudja áldást jelentő működésre csíráztatni a lélekben lakozó képességeket. Művelni és művelődni akarunk, hogy kevesebb legyen testünknek-lelkünknek a kára, szomorúsága. Műveltséget hirdetünk, hogy az élet jóságát, szépségét gyarapíthassuk, hogy emberségesebb lehessen pályafutásunk. Épen ezért jön szívünkből a jó kívánság, amit Szabolcskának kül­dünk. Mert Szabolcska is valójában ennek a nagy és szép célnak: a ma­gyar nép műveltebbé és boldogabbá nevelésének a munkája. Tulajdonképen min­den ember tanít és nevel, ha jól betölti azt a he­lyet, ahova a jó Isten­­akarata meg a maga vá­lasztása állította. Taní­tunk és nevelünk életünk példája által. A szülők gondozása, az édes­apa józansága és fáradsága, az édesanya szeretete és szorgoskodása a leg­jobb nevelő a család­ban. Az a gazda, aki föld­jét szorgalommal és ok­szerűen miveli vagy az az iparos, aki lelkiismeretes és jó munkát készít, már nevelő. Több látszatja van az efféle neve­lésnek, mint a legékesebb beszédnek. Szabolcska is nevelő volt a maga élet­hivatásában, a maga környezetében is. Népi sorból került a debreceni kollégiumba. A jó Szabolcska Mihály.

Next