Magyar Nép, 1939 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1939-01-07 / 1. szám
1931. január 7. mumint map Mi történt egy év alatt a külpolitikában ? Könyvnaptárunkban minden évben beszámolunk a fontosabb külpolitikai eseményekről. Idén beszámolónk elmaradt, mert éppen naptárunk megjelenése idején fontos külpolitikai események fordulóján voltunk, így szükségesnek tartjuk, hogy lapunk ez évi első számában rövid beszámolót adjunk a külpolitikai eseményekről. Az 1938 év mozgalmasan kezdődött IX Spanyol és kínai harctereken nagy ütközetek folytak. Európában érezni lehetett, hogy fontos külpolitikai események készülnek. Év elején a kisantant külügyminiszterei közül Románia és Csehország külügyminiszterei folytattak egymással fontos tárgyalásokat, Kánya Kálmán magyar külügyminiszter pedig Ciano gróffal tárgyalt. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök Berlinbe utazott. Érdekes, hogy mindjárt az év elején híre kelt, hogy Chamberlain angol miniszterelnök új európai béketervet készít elő. Február havának fontos eseménye volt, hogy ekkor tartotta meg a Nemzetek Szövetsége századik tanácsülését. Az alkalmi ünnepségek elmaradtak, mert kiderült, hogy a Népszövetséget teljesen át kell szervezni. Megállapítható volt ugyanis, hogy eredményes munkát a régi szervezet alapján nem végezhet. Az orosz megbízott, Litvinov, próbálta a roskadozó Népszövetséget megmenteni, a nemzetközi felfogás azonban már akkor úgy alakult ki, hogy a Népszövetséget csak gyökeres átszervezés után lehet megtartani. Február végén újabb fontos események történtek. Ekkor kezdődött meg az a folyamat, amely végeredményében Ausztriának Németországba való bekebelezésével végződött. A nemzetközi helyzet tavasz felé feszültté vált. Ennek hatása volt, hogy az angol külügyminiszter, Eden, lemondott. Németország és Ausztriaviszonya márciusban gyors léptekkel haladt elhatározó döntés felé. Március közepén Németország bekebelezte Ausztriát. Hitler március 14-én Bécsben bejelentette, hogy Ausztria része lett a német birodalomnak. Ettől a fontos eseménytől kezdve aztán a nemzetközi események tengelyébe Németország került. A csehországi német kisebbségek már régóta mozgolódtak, hogy helyzetükön javítsanak. Íliumoh közöne táján a szudéta németek vezére, Henleim bejelentette nindzsa csehszlovák miniszterelnöknek, hogy a szudétanémetek teljes önállóságot kívánnak. Ezek után Csehország belső nehézségei fokozatosan súlyosbodtak. Az eseményeknek nagy lendületet adott Hitler kancellár római látogatása. Ekkor Hitler és Mussolini megállapodtak abban, hogy a Duna-medence államainak helyzetét rendezni kell. Közben Csehszlovákiában a helyzet tovább bonyolódott. Csehország barátai is, mint például Franciaország, azt a tanácsot adták a cseh kormánynak, hogy dolgozzon ki új kisebbségi törvényt. A csehszlovákiai kisebbségek körében ugyanis mind erélyesebb mozgalom volt észlelhető. A csehszlovákiai magyar kisebbség vezetői is Angliába utaztak és ott a csehszlovákiai magyarság helyzetéről folytattak tárgyalásokat. Hitler kancellár németországi látogatásra hívta meg közben Clorthy magyar kormányzót és nyilvánvaló okt, hogy a két államfő között fontos tárgyalások fognak lefolyni. A külpolitika élérikajlása következtében Európa nyíltan sodródott a háború veszedelme felé. Közben többször enyhült a helyzet, végeredményben azonban azt lehetett megállapítani, hogy "Csehország és Németország között rövidesen kenyértörésre kerül a sor. Ez egy ideig még nem következett be, mert a nyugati nagyhatalmak mindent elkövettek, hogy a német- Cseh viszályt békésen intézzék el. Az angol kormány és különösen Chamberlain miniszterelnök mindent megtettek, hogy az európai háború kitörését megakadályozzák. Közben Németország és Olaszország szoros összefogása következtében a nyugati nagyhatalmak Csehszlovákia megmentésére irányuló kísérletei kudarcot vallottak. Szudéta-német földön mind súlyosabbá vált a helyzet és szeptember végén Hitler vezér és kancellár, egy beszédében nyíltan követelte, hogy a csehek adják át a németek által lakott vidéket. Már-már úgy látszott, hogy a háborúkitörése elkerülhetetlen. Ekkor Chamberlain kezdeményezésére Hitler, Mussolini és Chamberlain Münchenbe összeültek és véglegesen döntöttek Csehszlovákia és Németország viszályának ügyében. Ettől kezdve aztán semmi sem akadályozta meg Csehszlovákia .