Bartalus István: Magyar népdalok - Egyetemes gyűjtemény IV. (Budapest, 1894)
V - Vörös korsó, égett bor
2. Kedves szivem, galambom, galambom, Te vagy az én orvosom, orvosom, Beteg szivem igen fáj, igen fáj, Orvosa az édes száj, édes száj. 3. Kicsiny perge kalapom, kalapom, Adjál csókot galambom, galambom, Mert a kezem úgy is már, úgy is már Csak te veled leszen pár, leszen pár. 4. Egy pohár bor, egy jó szó, egy jó szó, Szádnak csókja oly forró, oly forró; Hogy égeti képemet, képemet, Hozzád köti szivemet, szivemet. 5. Itt van gyűrű karika, karika, Háljunk itt az éjszaka, éjszaka; Ha megfázol tubiczám, tubiczám, Majd betakar bő gubám,bő gubám. 75. Vörös korsó égett bor, égett bor, Kályhába bújt a kántor, a kántor, Jöjjön ki kend kánturam, kánturam, Nincs már itthon az uram, az uram. 76. Keskeny utczán jártam én jártam én, Egy szép leányt láttam én, láttam én, Veres rékli volt rajta, volt rajta, Az is ki volt gombolva, gombolva. 77. Barna leány körtét ráz, körtét ráz, Kértem egyet, de nem ád, de nem ád. Még azt mondja, pofon vág, pofon vág, Pofon lesz a nagyanyját, nagyanyját.