Magyar Nőorvosok Lapja, 1994 (57. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 1. szám - KÖSZÖNTŐ - Dr. Kovács László professzor 60 éves
KÍSÉRLETES VIZSGÁLATOK Magyar Nőorvosok Lapja 57, 5—11. (1994) Az intrauterin retardatio vizsgálata állatkísérletes modellen in vitro receptoranalitikai módszerekkel FALKAY GYÖRGY DR., KOVÁCS IVÁN DR., MELIS KORNÉLIA DR., KOVÁCS LÁSZLÓ DR. A Szent Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája, Szeged közleménye* Összefoglalás: Irodalmi adatokból ismert, miszerint vemhes nyulak magzatai közül — legkifejezettebben a kihordás 28. napján — az uterusszarvakban középtájon elhelyezkedők átlagosan alacsonyabb súlyúak mint az ovariális, illetve vaginális végeken lévők, így azokhoz, mint normális súlyú kontroll csoporthoz viszonyítva intrauterin retardáltnak tekinthetők. A szerzők ezen a természetben előforduló modellen tanulmányozták az életfontosságú mechanizmusokat szabályozó adrenerg receptorok szintjét a magzatok májában (glikogenolízis, illetve glükoneogenezis) és tüdejében (surfactant felszabadítás), valamint a deciduától elválasztott placenta foetalisokban (vascularis tónus), mellyel máj és tüdő esetében a magzat érettsége, placenta vonatkozásában pedig annak perfúziós állapota jellemezhető. Eredményeik szerint a májban és a tüdőben nem találtak különbséget az adrenerg receptorok koncentrációjában, azonban a retardáltnak tekintett magzatok placentáiban szignifikánsan magasabb B-adrenoreceptor koncentrációt mértek. Ezek alapján feltételezhető, hogy az intrauterin retardált foetoplacentaris egységben a placenta p- adrenerg receptor koncentráció ilyen irányú, fokozott vasodilatatiót eredményező változása a kisebb méretű placenták csökkent vérátáramlásának kompenzációjaként értékelhető. Kulcsszavak: intrauterin retardatio, adrenerg receptorok, nyúl Intrauterin retardatioról beszélünk akkor, ha a magzat súlya a 10-es súlypercentis érték — terminusban 2500 g — alatt van. A jelenség fontosságát mutatja, hogy gyakorisága 5-7%, perinatális mortalitása pedig 3,5-ször gyakoribb mint az ún. összperinatális halálozás [3]. Emellett a dysmaturus magzatok között, különös tekintettel a szimmetrikus csoportra, 2-3-szor gyakrabban fordulnak elő bizonyos idegrendszeri károsodások [6]. A magzat méhen belüli sorvadása multifaktorális okokra vezethető vissza, amelyek között lényeges, ám nem kizárólagos tényező a placenta morfológiai, ill. funkcionális elégtelensége. A múltban számos állatmodellt dolgoztak ki a kórkép leírására, amelyek azonban sokszor drasztikus beavatkozást jelentettek az anyát, ill. foetusait illetően, így például az egyik oldali arteria uterina és kollaterálisainak ligaturája esetén az adott uterusszarvban lévő magzatok közel 70%-a halt el [9], amely beavatkozás a fiziológiással kevéssé korreláló állapotot hoz létre. Ezért egy, az állatvilágban önmagától megvalósuló modellt használtunk, miszerint vemhes nyulak esetében — legkifejezettebben a kihordás 28. napján — az uterusszarvakban középtájon elhelyezkedő magzatok átlagosan kisebb súlyúak, mint az ovarialis, ill. vaginalis vég felőliek [1] [6]. Az irodalomból szintén ismert már az intrauterin retardatio molekuláris szintjének leírása is, például fehérje, ill. DNS meghatározás segítségével vizsgálták a sejtek számát, ill. nagyságát a * A közlemény a Népjóléti Minisztérium Egészségügyi Tudományos Tanács támogatásával készült. Nyilvántartási szám: T-117/1990 Magyar Nőorvosok Lapja 57 (1) 1994.