Magyar Nyelv – 2. évfolyam – 1906.

Lehr Albert: Arany-magyarázatok: Melegebben

phora, melyben a „hasonlított" és „hasonló" (villám és szem) bir­tokviszonyba került egymással (villám szeme). Ilyen Toldi­ban ez is: „Ütni készül ökle csontos buzogánya" (ököl , buzogány). Még világosabbá teszi ezt az „Edua" czímű töredék III. szakaszának vége „Nyugat felé borul a táj. Villám rebeg Körözs­szegen." Itt már nincs kép. Most a „rebben", „rebeg" megfejtése van még hátra. Mi hát ez: „a szem rebeg, (rebben)?" Igazi Kolumbus tojása. Arany fönti képének forrását ebben a közönséges népi babonás mondásban találjuk meg: „Rebeg a szemem, sírást érezu (­ mozog, rángatódzik a szemem héja, így is: játszik, ugrál). Átvive tehát: a „ felhők szeme rebben" , a felhők sírást éreznek (mert egyet-egyet villámlott), azaz: esőre áll az idő, esni akar, mindjárt megered az eső (tán zivatar is lesz). Azért „siet hazai". Különben is az esőt a felhő, az ég sírásának, könnyeinek mondo­gatják a költők. Íme néhány példa: „Sírt az ég egyik szemével, A másikkal nevetett." (A gyermek és a szivárvány.) ,Csak sír az égbolt ezután, Örök unalma, lanyha cseppel." (Őszszel.) „Hisz sírnom kellene, Siratni, hogy oly gonosz a világ. Az isten is felhő szemével Gyakran siratja, hogy megalkotá. De mit használ az ég könyvje is ? * (Petőfi: Az őrült.) „Nagy sirásuk (a felhőké) meglátszik az ugaron, Én is széthullt nyugodalmam siratom." (Tóth Kálmán.) NB. Hogy ezt a képet maga Arany is kissé merésznek, olyannak tartotta melyet nem mindenki ért meg, vagy helyesel, mutatja abból a verséből, melyet tréfás feleletül írt a hozzá akkori­ban küldött névtelen gyalázatos verses levélre, a következő strófa: „A tölgyek alatt Felhők szeme rebben — Van-e szép, vagy kép, Vagy értelem ebben"? „Felhők szeme" ilyen Csoda-bogarat képzelni ... ha czédrus, Nem tölgyek alatt! . . (Hátrah. II. I. 438. 1.) 2. Melegebben. Minthogy L. barátom a két végső soron is fel­akadt, magyarázzuk meg azt is. Csakugyan kétfélekép lehetne fel­fogni. Vagy így: „Jobb ott, melegebben (van ott az), ki vén, ki beteg" vagy így: „Jobb ott, melegebben (annak), ki vén, ki beteg". Az első esetben a relatív mondat alanyi s csak „melegebben"-re vonatkozik, jobban mondva: alanya a lappangó „van" állítmánynak. A második felfogás szerint a relatív mondat határozói (kinek jobb ?), tehát határozója a „jobb ott "-nak, mely alanytalan mondat. Továbbá:

Next