Magyar Nyelv – 45. évfolyam – 1949.

Horpácsi Illés: Bor-annya, borfejtés, borfűtő

bornak nevezed, a melyben söprű is vagyon." NySz.) Mutatják aztán az ilyenféle megjegyzések: „ ... Az i­lyen források által, a­ bor a­ maga sepréjét lassan lassan megemészti, a­ szerint a­ mint a már fe­ljebb említett ó boroknak példája bizonyítja, me­lyeknek végre semmi, vagy leg­alább kevés, seprejek se volt. Hogy ha már a­ seprében sok talál lenni a­ borkő, . . . akkor a­ bort szükségképen le kell, ha azt valaki tartani akarja, a­ maga seprejéröl húzni."­ NAGYVÁTI JÁNOS (A­ szorgalmatos mezei­ gazda. Pesten, 1791. 2 köt.) 1791-ben még nem talált megállapodott kifejezést a bor lefejtésének műveletére. .. . . . A Németek ezt így nevezik: (den Wein abs­tehhen) A­ Magyarok mihelyt által fogják látni, me­ly sokat használják a­ bort seprő nélkül tartani, bizonyosan nevet­ is fognak cselekedeteknek találni. Addig mi be­érjük ezzel, ha így nevezzük, Színbort csinálni. A­ Borsod-vármegyeiek noha a­ bornak minden jóságát a­ seprőn építik, mint mások, gyakran csinálnak Szín-bort, és így mondják­ ki: a­ bort le-szedni, az az, a­­ s­epröről. — Ennek a­ le-s­zedésnek a­ Boros-gazdák közönségesen mind ellenségei... Azt mondják, hogy a­ bort a­ sepró teszi jóvá és abból vesz magának napról napra új erőt." (124.1.) Amit NAGYVÁTI ír, hogy t. i. a magyarok "nevet­ is fognak cselekedeteknek találni", az jól látszik a következő évtizedek nyelvi emlékeiben. A borkezelés terén végbemenő fontos fejlődés: a borfejtés műveletének terjedése a nyelv életében is fejlődést idéz elő. A szókészlet néhány tagjának jelentése a borral kapcsolatba hozva új tartalommal bővül. Mondják ezeket: a bort lehúzni, leszedni, levenni, levenni, lef­ejteni, megfejteni, fejteni, míg végül is napjainkra a bor fejtés vagy egyszerűen fejtés válik általánossá. Az idézett szövegeken kívül további adatok: SzD: MVK­. 1803. (73): A' bort. . . le fejelni, feprejéröl le-fejteni,­­húzni,­­ MÁRT., NMLex. 1803.: „Abziehen 4. den Wein, lehúzni A' színbort 11 | MÁRT., MNLex. 1807.: „bort fejteni den Wein vom Lager abziehen. | MÁRT., Deutsch-UngLarLex. 1823. „Abziehen" al.: „Wein aus dem Faffe abziehen; levonni a­ bort, p. o. más edénybe, lefejteni; vinum in alia vasa trans­fundere" | KN­. 1831.: „Bort fejt. Le fejti a bort. Vinum detrahit a faecibus"­­ CzF. 1862.: „fejt. ... 4. Bort vagy más szeszes italt, nedvet seprűjéről lehúz, megtisztít. Az új borokat tavasz elején lefejteni. A bort nagy hordóból kisebbekbe fejteni."­­ PP. 1. 1708., PPB. 1. 1767., 1801. vinum és saccus al.: „Castrare vina faccis: Seprejérol le­venni a' bort. Saccis vina castrare: 'Zákon bort szürni­ által."­­ PP. m. 1708., PPB. m. 1767., 1801.: „Bort­­seprejéröl le-venni: Vinum elutrnare, den Wein von Hefen ablasi­en." Ezek az utóbbi adatok valószínűleg nem a bor fejtésére, hanem az alj bor vagy seprősbor szűrésére vonat­koznak. BORZSÁK ISTVÁN cikkéből (MNy. XLV, 188) nem derül ki világosan, hogy a múltban — és részben ma is — a borral kapcsolatosan háromféle zsák volt használatban: 1. a ritkaszövésű tipró-, taposó­szüretelő- vagy bornyomó-zsák; 2. a bőrből készült és a bor tartására vagy más hordóba való vezetésére szolgáló tömlő (vö.: PPB. 1. 1767.. ..uter, tömlő, bor-'zák"; NAGYVÁTI i. m. 114: „Bijal-bor szivárvány: ... a' kádból egészlen a' pinczében le-tett hordók szajjába vezetik rajtok a bort."); 3. a seprősbor megszűrésére vagy a seprő préselésére szolgáló sűrűbb szövésű zsák. Erről beszél Born: Préd. 1584. is:­ ­ A' tokaji bornak termesztéséi ol s.V­éséröl és forásáról. Németül Derezeni Derczeni János . . . Magyarul Ö. F. G. P. P. által. Kassán, 1796

Next