Magyar Nyelv – 88. évfolyam – 1992.
1. szám - Szemle - Bartha Csilla: Réger Zita, Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány
Nem hanyagolhatók el a kisgyermek veleszületett adottságai sem, amelyek később a kommunikációra alkalmassá teszik: e tényezőket foglalja össze az „Amit a baba magával hoz" fejezet. „A felnőtt-gyermek kommunikáció »gyermekközpontú« modellje" a beszédfejlődés útját követve két alfejezetre tagolódik: a nyelv megjelenése előtti és az azt követő periódusra. A kommunikációt ebben az időszakban a kialakuló nyelvi értékű gesztusok és a — nyelvi anyaggal is illusztrált — ún. „prototársalgás" jelentik. A nyelv megjelenésével és fejlődésével párhuzamosan változik az anyai nyelvi magatartás is, noha mindvégig jelen van az egyszerűségre való törekvés. E beszédmód fejlődésének, a folyamatos alkalmazkodásnak a nyelvészeti jellemzését és számos cigány, magyar és egyéb példát is találunk e részben. A most vázlatosan ismertetett modellben saját környezetünk anya —gyermek nyelvi magatartásmintáira ismerhetünk, de Réger Zita cigány közösségekben végzett vizsgálatai és „más kultúrák kommunikációs gyakorlatának a tanulmányozása nyilvánvalóvá teszi: a kisbabákkal, kisgyermekekkel kialakuló kapcsolatunk bizonyos kulturális elvek, értékek, hiedelmek alapján szerveződik éppen ilyenné." (36.) Joggal nevezhetnénk az „Eltérő utak a nyelvhez" című 4. fejezetet a könyv kulcsfejezetének. Öt közösség különböző nyelvi szocializációs eljárásait ismerteti — eltérő értékrendszereik, közösségi normáik bemutatásával együtt. A kaluli és szamoa közösségeket OCHS és SCHIEFFENN, a tractoni néger és a roadville-i fehér munkásközösséget pedig HEATH nyelvész-antropológus vizsgálatai alapján mutatja be. Ehhez kapcsolódnak az író nyelvészeti munkásságában ugyan nem előzmények nélkül való — az előző négy közösség anya—gyermek kommunikációs modelljeivel összevető tárgyalási mód következtében —, azonban mégis példa nélkül álló megállapításai, amelyeket az általa vizsgált magyarországi cigány közösség beszédműfajaival kapcsolatban tesz. Az itt közölt megfigyelések, példák nemcsak a beszédfejlődéssel foglalkozó nyelvészek, pszichológusok számára szolgálnak új, eddig nem ismert adalékokkal; az antropológusok, folklórkutatók mellett az átlag olvasó is sok újdonságot olvashat itt, s talán a felnőtt orális cigány kultúra jobb megértése hozzásegíthet bizonyos sztereotípiák átértékeléséhez. A fejezetet a továbbiakban az olvasóra hagyom. A következő fejezetből kitűnik: az előzőekben bemutatott közösségek — az eltérések ellenére is — a kommunikáció két alaptípusának valamelyikét követik. A gyermekközpontú modell a gyermekhez alkalmazkodik, míg a helyzetközpontú típus éppen fordítva, a gyermektől várja el, hogy a szituációhoz alkalmazkodjék. Természetesen számos más feltétel is befolyásolja és árnyalja a nyelvi-társadalmi tanulás folyamatát. Átvezetésként a második részhez a szerző következő megállapítását idézzük: „a társadalmi-kulturális tudás és a nyelvi-nyelvhasználati tudás elsajátítása egymással szorosan összefüggő folyamatok, a szocializáció részben a nyelv, a nyelvhasználati szabályok elsajátítása útján megy végbe. Az út a nyelvhez tehát — út a világhoz is egyben." (88.) II. Nyelvi szocializáció és hátrányos helyzet: a nyelvi hátrány problémája az iskolában. — E rész fejezeteiben arról olvashatunk: a gyerekek otthonról hozott különböző nyelvhasználati mintái hogyan szembesülnek az intézményes szocializáció, az iskola elvárásaival. Sok kutató foglalkozott már a nyelvi hátrány kérdésével, de mindenképpen meghatározó a témában mai napig BASIL BERNSTEIN munkássága. A Bernstein-hipotézis bemutatásának a szerző külön fejezetet szentel. Ezek után a hipotézis pozitívumait, az azt ért külföldi és hazai bírálatokat és a hozzájuk kapcsolódó kutatások (PAP MÁRIA, PLÉH CSABA) eredményeit összefoglalva eljut a nyelvi hátrány összetett magyarázatához. Noha a 3. fejezetben olvasható eredmények egy nagyobb kutatás részét képezik, mégis jól érzékeltetik azt az utat, amelyet Réger Zita — BERNSTEIN eredmény-orientált megközelítésével szemben — „a nyelvi szocializáció konkrét folyamatának" vizsgálatában