Magyar Nyelv – 89. évfolyam – 1993.
1. szám - Mező András: A helynevek új kézikönyve
Kár, Bibi., LtKözl.), továbbá a két mű anyaggyűjtésének lezárása között újabb évfolyamokkal gyarapodtak az azonos hivatkozással rendelkező folyóiratok, újabb kötetekkel a sorozatok, közöttük a téma szempontjából oly különös fontosságú művekkel, mint GYÖRFFY GYÖRGY ,,AZ Árpád-kori Magyarország történeti földrajza" II. és III. kötete (Bp., 1987.). A névtár ,,Tájékoztató"-ja szerint (I, 5) az előző kiadások 6820 szócikkével szemben az új kiadás önálló cikkeinek száma meghaladja a 13 340-et. A bővítés szemléltetésére érdemes megnézni az A betűs növekményt. E szótári részben összesen 638 önálló szócikk számlálható meg, s közülük teljesen új 308 (tehát a cikkek több mint 48%-a). Az újonnan fölvett nevek óriási többsége a Kárpát-medence helységnevei közül való, számosuknak a hazai történelemben, művelődéstörténetben súlyos mondanivalójuk van, pl. Agyagfalva, Ajtón, Albis, Albarét, Alsócsitár (ahol a „hegyek alatt régen leesett a hó"), Alsóelemér, Andód, Apátkolos, Appony, Árpád stb. De találunk közöttük elpusztult települések emlékét őrző határneveket, egyéb dűlőneveket és épületek megnevezéseit is, pl. Abajka (erdő), Ábrándtanya (puszta), Acélos (dűlő), Adistáció (dűlő), Adorjánvár (várrom), Almástanya (puszta) stb. A Kárpát-medencén kívülről mindössze 15 új helynév kapott szócikket, de ezek között is van olyan, amelyhez magyar történeti, névtani érdekünk fűződik (pl. rom. Adjud, eredetileg Egyedhalma), másokat pedig a mélyebb vagy kevésbé mély általános műveltség körébe való tartozásuk tesz számunkra fontossá, pl. Ádám hídja (szigetsorozat Ceylon és India között; 1. a szócikkben a mohamedánok ehhez kapcsolódó mondáját), Admont, Alcántara, Algeciras, Altamira, Antigua (középamerikai állam neve), Aruba (1986-ban alakult állam), Astoria (ha már van e néven több helyen is szállodánk). A FNESz.4-ben található etimológiák száma azonban jóval meghaladja a szócikkek mennyiségét. Ennek az az oka, hogy egyrészt az ugyanazon földrajzi objektumra tartozó névváltozatok tárgyalására egyetlen névcikkben kerül sor, másrészt egyetlen névnek is több magyarázata lehet, de arra is van példa, hogy a fölé- és alárendelt földrajzi egységek nevének magyarázatai, illetőleg a csupán paronímiában levő nevek származtatása ugyanabba a szótári egységbe került. A többszörös névadás (l. pl. a Pécs címszó alatt a Pécs, Pecuh, Pecus, Quinque ecclesiae, Fünfkirchen, Sopianae elemzését!) különösen gyakori volt a két- vagy három nyelvű vidékeken, s az eltérő nyelvekben található, olykor független, máskor párhuzamos névadásban keletkezett nevek megfejtése biztos alapul szolgálhat egy majdan elvégzendő, nagy mennyiségű adaton nyugvó település-, népiség-, névadástörténeti és névadáslélektani elemzéshez. — Kiss Lajos következetesen ragaszkodik ahhoz az általa másutt meg is fogalmazott elvhez, hogy „a nyelvész nem azt mondja, hogy valamely helynevet így vagy úgy kell magyarázni, hanem így vagy úgy lehet". Ennek következtében nem kevés alkalommal találkozunk ugyanazon név vagylagos megfejtésével. Gálszécs (I. 495) alaptagjának értelmezésére például három egyenrangúként előadott lehetőségünk van: 1. szláv eredetű egy 'erdőirtás, irtvány' jelentésű közszóból; 2. magyar névadással keletkezett a szláv nyelvekből való m. N. szécs 'erdőirtás, tisztás' főnévből; 3. magyar névadásban jött létre a XIII. századtól adatolható Szécs személynévből. Egyenértékű magyarázatokat olvashatunk a Szepes megyei Gergő (I. 529) cikkében: ez lehet a görög ige folyamatos melléknévi igeneve, és eredhet a magyar Gergő ( Gergely) személynévből. Nem feltétlenül kell választani! Győr (I. 548) nevére is két magyarázat fogadható el, de az előadások sorrendje sejteti velünk a szerző állásfoglalását.