Magyar Nyelv – 115. évfolyam – 2019.

2019 / 3. szám - NYELVTÖRTÉNETI ADATOK - Kocsis Zsuzsanna: Perneszy András levelei a 16. századból

378 Nyelvtörténeti adatok Mindezek alapján most, laudációm végéhez közeledve, milyen választ adhatnék arra a kiinduló kérdésre, hogy mi vitte és viszi a mai napig előre ünnepeltünket a pályán, és hogy honnan ez a kifogyhatatlan lendület és energia, amivel a legkülönbözőbb területeken a sikere­ket eléri. Biztos, hogy számít a fiatalkori családi háttér és a szülői indíttatás. Tagadhatatlanul fontos szerepet játszottak az olyan támogató és inspiráló tanárok, mint Egri Péter, Papp Fe­renc, vagy éppen David Lightfoot. Nagy lökést jelenthettek kezdetben a tengerentúli tanul­mányutak és a nyugati kollégák támogató hozzáállása a keleti blokk új szempontokat behozó generativistáihoz. Rengeteg intellektuális muníciót adhatott magának a generatív nyelvelmé­letnek az újdonsága, és hogy a generatív elmélet alapjáról közelítve mennyi új tényt, és az emberi nyelvi képességet általában, univerzálisan jellemző összefüggést lehet felfedezni a nyelvekben. Stimuláló lehetett részt venni a kiemelkedő színvonalú hazai nyelvészközösség szakmai vitáiban, együtt dolgozni az intézeti kollégákkal és tanítványokkal. Újra és újra meg­újuló motivációt teremthettek maguk az elért szakmai sikerek, a jelenségek megértésének fokozatos elmélyülése, és nem utolsó sorban a szakmai díjak, elismerések is. Lelkesítő okta­tói, témavezetői sikerélményeket adhattak a felfedezett tehetséges hallgatók és a nyelvészeti pályán elindított tanítványok. Sok örömet és biztos érzelmi hátteret nyújthatott az itt eddig nem említett családi kör, nem utolsósorban a felnevelt három - ma már felnőtt - gyermek. Valószínűleg ez mind szerepet játszott, és játszik ma is. Mégis egyértelműnek tűnik: a felsoroltak még így együttesen sem adnak - még közelítőleg sem - magyarázatot erre a kivételes pályaívre, a kutatóként és oktatóként elért sikerekre, a folytonos, nem szűnő megújulási képességre. Attól tartok, maga a titok továbbra is megfejtetlen marad. És talán jobb is így. Ez a titok számunkra, É. Kiss Katalin legközelebbi kollégái számára egyben inspiráció is. Szerencsére van továbbra is lehetőségünk legalább néhány dolgot közvetlenül ellesni, eltanulni tőle a mindennapokban. Ezt kívánom magunknak. Neki pedig­­ nos, neki pedig kívánok további sikeres, szellemi izgalmakban bővel­kedő, és mindannyiunk számára tanulságos rejtvényfejtést! Isten éltesse! Surányi Balázs MTA Nyelvtudományi Intézet Pázmány Péter Katolikus Egyetem NYELVTÖRTÉNETI ADATOK Perneszy András levelei a 16. századból­ ­. Közleményemben Osztopáni Perneszy Andrásnak a 16. század második felében keletkezett négy levelét teszem közzé. — Perneszy András somogyi középnemesi család tagja volt. Életének korai időszakáról keveset tudunk. 1550-től 1559-ig a Zrínyi család­nál szolgált, ahol számos ütközetben vett részt a törökök ellen, sőt 1551-ben rövid időre fogságba is került (Nagy 1862: 521). 1562-től alispáni rangot kapott, s fokozatosan egyre jelentősebb szerepet töltött be a Dél-Dunántúl közigazgatásában. 1564-től Batthyány (I.) Ferenc familiárisa, majd annak halála után a bán özvegyének, Svetkovics Katalinnak servitora lett. 1577-től Julius Salm von Neuburg szolgálatába szegődött, előbb Felső-, majd DOI: 10.18349/MagyarNyelv.2019.3.378

Next