Magyar Nyelvőr – 55. évfolyam – 1926.
Irodalom - Zolnai Gyula: Mondatátszövődés. (Balassa József)
jéneknek !" Ezt hirdeti Szavin drámája, ezt hirdeti az egész új zűrjén irodalom. És hogy ennek az igazságnak a megismerése mindinkább tért hódít a zűrjének körében, annak ékes bizonyságai a múltkori ismertetésünkben, valamint mai beszámolónkban bemutatott zűrjén irodalmi termékek. FOKOS DÁVID. Zolnai Gyula: Mondatátszövődés. Székfoglaló értekezés. (Értek, a nyelv, és széptud. köréből. XXIV. K. 8. sz.) A mindennapitól eltérő mondatszerkesztésnek egyik igen érdekes jelenségével foglalkozik Zolnai ebben a tanulmányában. A mondatátszövődésnek nevezett jelenség — saját szavai szerint — „abban áll, hogy az összetett mondat a mellékmondat bizonyos részével indul meg, utána a főmondat jelentkezik, s ezt aztán a mellékmondatnak többi része követi a kapcsolószóval (kötőszóval vagy vonatkozó névmással), mégpedig az esetek legnagyobb részé,ben úgy, hogy a mellékmondat kapcsolószava nyomban a közbeszőtt főmondat után foglal helyet." (5. 1.) A fő- és mellékmondatnak ilyen átszövődése gyakori a régi nyelvben is, valamint a mai íróknál és a nép nyelvében. Pl. Az ffanak kedegh gymelzeeben ky paradiczomnak közepette vagyon paranczolt rurysten hogy ne eenneenk (ford. K. Mózes I. 3 : 3). — A dinnye nem vettem észre hogy pártót vóna (NyF. 37:50). — A nagygyűlés úgy volt, hogy meglesz most januárban (Arany levele). Zolnai igen gazdag példatárt gyűjtött össze, s megvilágítja a jelenség előfordulásának mindenféle módját. Leggyakoribb a hogy-os mellékmondat mellett, de gyakori a ha, mert, mikor kötőszóval kezdődő mondatokban, a kérdő névmással kapcsolt függő kérdésekben s a jelzői mellékmondatokban is. Megadja Zolnai e jelenség lélektani magyarázatát is, amit röviden úgy foglalnék össze, hogy a tudat előterében egy fogalom van, t. i. a mellékmondatnak egy része, a beszélő tehát ezzel kezdi mondanivalóját, még mielőtt az egész mondat szerkezete kialakult volna benne. Az ilyen önkénytelenül megzavart mondatszerkezet azután érdekes átalakulásokat is okozhat a mondandók további folyamán. Különösen érdekesek ebből a szempontból azok az esetek, midőn a mellékmondatnak vagy a főmondatnak egy része a másik mondat állítmányához igazodik s valóságos szerkezeti eltolódásokat figyelhetünk meg. Ilyen példa Aranynál: Ezt már máskor is megmutattam, hogy nem való. A mondatátszövődésnek e részletesen és érdekesen tárgyalt esetei közül kivenném azokat, amelyekben nem igazi átszövődéssel van dolgunk, hanem egyszerűen közbevetett rövid mondat kerül a főmondat belsejébe s nem is zavarja meg egyébként a mondat szerkezetét. Zolnai példái között sok ilyen van. Ilyen pl. Sipkáját kérte, melyet jól emlékszik reá — az asztalfiókban hagyott volt. (Gyulai P ) Ezt a rejtett szót kitalálni — megvallom — hogy minden tudományom kevés (Jókai). Az ilyen közbevetett mondat néha egy szót, egy mondatrészt helyettesít s ebből a szempontból érdekes jelenség. Pl. S ekkor tárult elénk egy olyan... természeti ritkaság.