Magyar Nyelvőr – 63. évfolyam – 1934.
Értekezések, önálló cikkek - Balassa József: A szavak halála a magyar nyelvben
63. évfolyam 1934. január—február hó 1.—2. füzet MAGYAR NYELVŐR SZARVAS GÁBOR ÉS SIMONYI ZSIGMOND FOLYÓIRATA Megjelenik havonként a nagy szünetet kivéve Felelős szerkesztő és kiadó BALASSA JÓZSEF Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest V. Klotild ucca 10/A. A SZAVAK HALÁLA A MAGYAR NYELVBEN, írta: Balassa József. Minden nyelv története folyamán szavak születnek, szavak kihalnak. Az általános nyelvtudomány és az egyes nyelvek története részletesen foglalkozik a szókincs változásával, beszél a szavak ősi eredetéről, idegen szavak átvételéről, a szavak jelentéseinek változásairól, de csak ritkán és mellékesen szólnak a szavak kihalásáról, a régi szókincset ért veszteségekről.1) Pedig nagyon fontos kérdések a nyelvek történetében: Mely szavak vesznek el egy nyelv élete folyamán? Mik az okai a szavak kihalásának? Milyen erők működnek a nyelv fejlődése folyamán olyan módon, hogy eredményük a szókincs egy részének kihalása? Ezekre a kérdésekre akarunk felelni a magyar szókincs történetének tanúsága alapján. Valamely nyelv szókincsének jelentékenyebb változása mindig egybeesik az illető nép életében beállott nagyobb átalakulással. Ha egy nép állami, gazdasági helyzetében vagy műveltségéiben, szellemi alkatában nagyobb változás történt, változott nyelvének szókészlete is. A nyelvtörténet ilyenkor csak a szókészlet gazdagodásáról, gyarapodásáról szokott beszélni. Pedig ilyenkor a szókészlet nemcsak gazdagodik, hanem jelentékeny veszteséget is szenved. A régi szókincsnek egy része eltűnik, hogy új szavaknak adjon helyet. A magyar nyelv történetének legrégibb ismert korszakában a szorosabb érintkezés a bolgár*török néppel, a Kr. u. 7. század* ban, volt nagy hatással a magyar szókincsre. Ekkor elveszett az ősi finnugor szókészletnek egy része és helyettük török kölcsön* szókat vettek át. Hogy mely szavak vesztek el ebben az időben, azt csak sejthetjük, mivel írott feljegyzések ebből az időből nem állnak rendelkezésünkre. Világosabban látjuk a magyar szókincs változásait a történeti 1) V. ö. Sandfeld-Jensen, Die Sprachwissenschaft (S. 47—51). A. Noreen, Ordens död. (Spridda Studier, andra samlingen, Stockholm, 1903). Lis Jacobsen, Om Ordenes Död. (Arkiv för Nordisk Filologi, 1915). Holihausert, Vora Aussterben der Wörter (Germ.-rom. Monatsschrift, 1915. H. 4.). fíorger ^4nfa/, A nyelvtudomány alapelv3Í2 (115—117).